Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: portré

A Műegyetem kollégiumától a világhír küszöbéig – Benkő László, az Omega billentyűse

Közzétette szerző

Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Apja minisztériumi osztályvezető és műegyetemi tanár volt, családjának minden tagja zenélt. László hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani.

Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt. Ők lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án léptek fel a Műegyetem várbeli kollégiumában. Akkor már mindketten műegyetemisták voltak és le is diplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

A tanulás mellett a zene szórakozást és zsebpénz-kiegészítést jelentett számára, hiszen az akkor gombamód szaporodó együttesek között csak egy volt az Omega. Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban – a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

PostPin It!

„Messze nem egy lejátszott parti”– Gárdos Péter író, filmrendező

Közzétette szerző

Szülei mindketten a holokauszt túlélői, akiknek háború utáni, svédországi találkozását 2014-ben a Hajnali láz című filmjében mesélte el. Már a gimnáziumi évek alatt a filmrendezésről álmodozott, de a színművészeti főiskolára nem vették fel, így az ELTE magyar–orosz szakát végezte el 1971-ben, közben amatőrfilmes volt. Diplomájának megszerzése után a MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdiójában rendezőasszisztensként, majd rendezőként dolgozott, rövid anyagokat készített a híradók számára, amelyeket akkoriban a játékfilmek előtt vetítettek. Itt tanulta ki szakmát, de saját értékelése szerint még sokáig meghatározta pályáját, hogy nem volt filmrendezői diplomája. A televízióban is készített dokumentumfilmeket, részt vett az Éretlenek című tévésorozat, a Nagy Könyv és a Show-bálvány sorozatok rendezésében. Számos színházban dolgozott, a Pinceszínház művészeti vezetője volt, a Budapesti Metropolitan Egyetemen filmrendezést, forgatókönyv-írást tanít.

Első játékfilmjét 1984-ben a Hunnia Filmstúdióban forgatta saját forgatókönyvébőly. Az Uramisten egy kiöregedett illuzionista (Feleki Kamill) és egy fiatal, sikertelen artista (Eperjes Károly) története, akinek egyetlen lehetősége, ha megszerzi az öreg szabadulóművész titkát. A két évvel később készült Szamárköhögés, amely az 1956-os forradalom három hetét idézi fel gyerekek nézőpontjából, számos nemzetközi elismerés mellett 1987-ben a montreali filmfesztiválon elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) díját.

A rendező 1989-ben forgatta A hecc című játékfilmjét, amelynek hősével ismeretlenek űznek kegyetlen tréfát. Az 1992-es A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire egy házasság felbomlásának története, A brooklyni testvér (1994) egy testvérpárról szól, melynek Amerikába disszidált tagja furcsa kéréssel érkezik itthon maradt öccséhez. A Kairóban díjazott, 2001-ben készített Az utolsó blues egyetlen nap játszódik, amikor kettős életet élő fiatal főhősének élete fordulóponthoz érkezik. A három évvel későbbi A porcelánbaba egymásba fonódó jelenetek sora az emberségről és embertelenségről, az alkotásért megkapta a 36. Magyar Filmszemlén a legjobb rendezésért járó díját. A 2005-ös Az igazi Mikulás egy reklám Télapó és egy szökött intézeti kislány megkapó találkozását meséli el december 6-án. A Kosztolányi-novella alapján 2009-ben készült Tréfa az első világháború előestéjén játszódik egy kisvárosi egyházi iskolában, a film hangulata Ottlik Iskola a határon című művét idézi. A többségében amatőr szereplőkkel forgatott filmért a Magyar Filmszemle legjobb rendezésért járó díja mellett számos külföldi fesztiváldíjat is átvehetett. 2010-ben jelent meg a szülei egymásra találását feldolgozó Hajnali láz című „poszt-holokuaszt szerelmi regénye”.

PostPin It!

Királynők, indiánok, gézengúzok – Rónaszegi Miklós portréja

Közzétette szerző

Rónaszegi Miklós ez év június 5-én kilencvenkét éves lenne, s ahogy ismertem, még éppen befejezné legújabb kalandos ifjúsági regényét. Pest hetedik kerületében született, és ott is élt, a Rákóczi úton lakott, onnan járt be a New York-házba, amíg ott volt a kiadó. A napi szerkesztői munkája után otthon a család várta. Mindig volt ideje a lányaira, később az unokáira, aztán talán ivott egy korty konyakot, s leült írni. A konyak csak arra kellett, hogy elválassza a napot a kiadói munkától, és megnyíljon a fantázia világa.

Rónaszegi Miklós a háború után került a könyvkiadói munkába: 1948-ban szerkesztőségi titkár lett a Hungária Könyvkiadónál, 1950-ben a Franklin Társulat korrektoraként folytatta, onnan került, eleinte ugyancsak korrektornak az Ifjúsági Kiadóhoz. Ez vette fel később a Móra Ferenc nevet. 1953-ban már felelős szerkesztői beosztásban dolgozott, és nemsokára ott jelentek meg az ifjúságnak írt első könyvei: 1955-ben A nagy játszma, A Sánta Bölény, majd sorban a többi, a Kolumbusz Kristófról szóló Hínáros tenger, A királynő kalóza, az indián könyvek, 1973-tól a kalandos Kartal történetek, vagy a kiskamaszoknak írt Gézengúz kalandok, amelyek a nyolcvanas években arattak nagy sikert.

A történelmi regényekhez sokat olvasott, kutatott, hogy hiteles élményt nyújtson a fiatalságnak. Ő kezdeményezte a Delfin könyvek elindítását. Ebben a sorozatban számos író kapcsolódott a Mórához, írtak sci-fit, historikus legendákat – olyan szerzők, mint Mándy Iván vagy Tatay Sándor tették színvonalassá a sorozatot. A hatvanas-hetvenes években aranykorát élte a kiadó, például Kormos Istvánnal, Csukás Istvánnal a szerkesztői szobákban.

PostPin It!

Egy pontos diagnoszta: Illés Endre

Közzétette szerző

Finom modora, halk szava lefegyverző volt. Szürke öltönyt viselt hozzá való nyakkendővel, gondosan fésült ősz haja ezüstös fényt adott egész lényének. Úgy tetszett, nincsenek indulatai, de csak azért, mert azokat a novelláiban, drámáiba sűrítette. Pedáns volt, fegyelmezett, zárkózottsága folytán alig ismertük magánéletét.

A Gellért-hegyen lakott feleségével, egy Mányoki úti társasházban, baráti köre nem volt közismert. De nem élt elefántcsonttoronyban, jóval fiatalabb írótársnak sem restellte dedikációja végére azt írni: híved… Egy tiszteletre méltó úr volt.

Amikor éppen befejeztem  A hatodik napon című drámámat, és lementem a belvárosba, hogy kiszellőztessem a fejem, éppen szemben jött velem a Kossuth Lajos utcán. Hogy vagy, mit csinálsz… Mondtam, hogy most tettem pontot az új darabomra. És nem jársz két méterrel a járda felett?… kérdezte nevetve.

PostPin It!

Egy úr a Darlingból – 100 éve született Vidor Miklós

Közzétette szerző

A hetvenes években reggelente találkozgattunk. Én a fiaimat kísértem el a belvárosi iskolába, ő meg a kiskutyáját sétáltatta a Múzeumkert körül. Derűs tekintete maradt meg emlékezetemben, barátságos, mondhatnám udvarias modora, amivel üdvözlésemet fogadta. A környékhez fiatalkori emlékei fűzték, a Károlyi utcai (ma Ferenczy István utca) valamikori Darling presszó, az Újholdasok törzshelye. Ott itta kávéját Mándy Iván is meg Pilinszky, olykor Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs, a Pécsről jött Galsai Gráci meg a többiek, akiket az ötvenes években kirekesztettek az irodalmi életből. Vidor Miklós, ahogy Mándy is, négermunkákra kényszerültek, vagy klasszikusok átdolgozására az ifjúsági könyvkiadónak.

Vidor 1923. május 22-én született Budapesten, 1942-ben jelentkezett Felszáll a köd című verskötetével. ( 1947-ben még megjelent egy újabb, a Határon című, aztán következett az elhallgattatás.) A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-esztétika szakon diplomázott, a háború után az újraindult Vigiliában, Sik Sándor lapjában meg az Új Emberben közölt verseket, tárcákat. A szellemi ellenállást kifejtő írók köréhez tartozott, az Újhold lírikusa volt. ’47-ben tagja lett a Magyar Művészeti Tanácsnak, aminek Kodály Zoltán volt az elnöke, helyettese pedig Kassák Lajos. A kultuszminisztérium melletti autonóm társaság volt, szándékuk a megmaradt értékek felmérése és mentése, egy új művészeti szemlélet kialakítása. Neves írók, Tamási Áron, Nagy Lajos és mások ügyködtek a képzőművészet, az irodalom, a zene és a film újjászületésén. Működésüknek is az ötvenes évek politikája vetett véget.

Vidor Miklós sok más íróhoz hasonlóan szabadúszó lett, az ’53-ban bekövetkezett enyhülés idején jelentek meg újra könyvei. A Szökőár című regénye azonnal nagy siker aratott, József Attila-díjjal tüntették ki, s ettől kezdve szinte évente jelentek meg regényei (Budai Nagy Antal, Kék korlát, Idegenek, Galambposta és sok más, legutóbb Fiúk és apák 2002-ben), elbeszélés- és verskötetei (Magánbeszéd, Lakatlan évszak, Szigetország), az ifjúság számára írt munkái, köztük a lekisebbeknek szóló mondókák, mint a Cinkefütty.

PostPin It!

„A zene az, amitől a csend telített lesz” – Sipos Mihály matematikus, zenész

Közzétette szerző

Zeneszerető családban született, több felmenője is tanult és játszott hangszeren. Tanárként végzett édesanyja a Zeneakadémia zongora szakára is járt két évig, újságíró és költő édesapja a Györffy Kollégium egyik alapítója, később igazgatója volt. A közös otthoni éneklés örömét már gyermekkorában megtapasztalta, így természetes volt, hogy szülei a Kodály Zoltán által elindított budapesti Lorántffy utcai ének-zenei általános iskolába íratták be. A kiváló zenepedagógusok mellett az intézményben megfordult a Kodály-módszer iránt érdeklődő Yehudi Menuhin, Pablo Casals, Dmitrij Sosztakovics és Benjamin Britten is.

Bár a zene a kezdetektől érdekelte, s az ének és a szolfézs mellett hétévesen hegedülni kezdett (első hangszerét nagyapjától kapta), előbb mégis a matematikát választotta. A szegedi tudományegyetemre iratkozott be, de hangszerét sem tette le. A beat generáció több tagjához hasonlóan őt sem hagyta érintetlenül a kor szelleme. Megismerkedett a Beatles, a Shadows zenéjével, zenekarok közelébe sodródott, lemezklubot szervezett. Szakdolgozatát A faktoranalízis és zenei alkalmazása címmel írta, arra keresve a választ, miként lehetne matematikailag megragadni a népdalok közötti rokonságot. Már ennek készítése közben, amikor kutatásai alkalmával eredeti énekes felvételeket hallott az MTA Népzenekutató Csoportjában, megfogta a népdal varázsa. Szakmájával a későbbiekben sem szakított, az MTA Pszichológiai Intézetének matematikus munkatársaként ment nyugdíjba.

1972 nyarán utazott először Erdélybe egyik építész barátjával. Ott megismerkedett Kallós Zoltán néprajzkutatóval, közelebbi találkozása a népzenével döntő hatással volt egész további életére. A következő évben baráti szívességként kísérte el későbbi zenésztársait, Hamar Dánielt és Csoóri Sándort a Népművészet Ifjú Mestere címért zajló megmérettetésre, s az ottani siker nyomán határozott úgy, hogy nyilvánosság előtt is hegedül, és életét a család, a munkahely és a zenélés „szentháromságában” tölti. Még ugyanabban az évben elindították a Muzsikus klubot a később törzshelyükké váló Fővárosi Művelődési Házban, ami idővel a hagyományos táncházak mintájául szolgált, és ahol az ének- és tánctanítás mellett egyéb programok is zajlottak.

PostPin It!

Mindig egyensúlyt keresve – Páskándi Géza portréja

Közzétette szerző

Páskándi Gézával a hatvanas évek végén találkoztam először a bukaresti Ambassador Hotel kávéházában. Constatin Olariu, novelláskötetem fordítója mutatott be minket egymásnak. Géza sovány volt, szomorú tekintetű, gyanakvó, amin nem is csodálkoztam – többévnyi börtön és a Duna-deltában végzett kényszermunka volt a háta mögött. A büntetést az ötvenhatos, magyarországi forradalom pártolásáért mérték rá, és csak hatvanháromban szabadult amnesztiával. Egy darabig csak segédmunkás lehetett, esztendők múltán kerülhetett az irodalom közelébe, a Kriterion kiadó főlektora lett. Találkozásunk idején  már visszanyerte közlési jogát, sorra jelentek meg művei, elismert írónak számított.

Szatmárhegyen született 1933. május 18-án, a közeli Szatmárnémetiben végezte iskoláit. 16 éves volt, amikor a Dolgozó Nép című lapban Majtényi Erik, a bukaresti Ifjúmunkás főszerkesztője felfigyelt verseire, és a fiatal költőt meghívta munkatársának. 1953-tól pedig, miközben a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar szakán tanult (valamelyest belekóstolva a jogba is), az Utunk című irodalmi lap rovatvezetője lett.

A börtön meg a száműzetés megkeményítette, de nem törte meg, inkább türelmessé tette ítéleteiben, világlátásban, s nem ölte ki belőle az élet szeretetét. A megpróbáltatások az igazság keresésére és megvallására késztették egész későbbi munkáiban, prózájában, esszéiben, drámáiban.

PostPin It!

Grafikus, taxisofőr és tűznyelő, aki végül James Bond lett: Pierce Brosnan

Közzétette szerző

Brosnan az északkelet-írországi Navanban nőtt fel. Gyermekkora hányattatások sorozataként telt: egyéves sem volt, amikor apja kilépett a család életéből, majd teljesen magára maradt, amikor anyja ápolónőként keresett munkát Londonban. A magányos kisfiú egyik rokontól a másikig vándorolt, mígnem 11 évesen anyja, aki időközben ismét férjhez ment, magához vette. Az iskolát 16 évesen hagyta abba, ezután volt grafikus, taxisofőr, sőt még tűznyelő is, ő azonban színész akart lenni.

1973-ban beiratkozott a londoni Drama Centerbe, ahol elsajátította a színészmesterség alapjait. Miután végzett, egyre nagyobb színpadi szerepeket kapott. Ezek révén fedezte fel a BBC, majd az amerikai televíziók is. A tengerentúlon egy minisorozat főszereplőjeként lett kedvelt, majd az NBC televízió rábízta romantikus detektívsorozata, a Remington Steele címszerepét. Brosnan és felesége, Cassandra Harris ausztrál színésznő ekkor Los Angelesben telepedett le. Brosnant 1985-ben legjobb mellékszereplőként Golden Globe-díjra jelölték az első brit képviselőnő, Nancy Astor életéről készült tévéfilmben nyújtott alakításáért.

James Bond szerepe 1987-ben került számára karnyújtásnyi közelségbe – a lehetőségre tizenegy éves kora óta vágyott, amikor életében először volt moziban, és éppen a Goldfinger című Bond-filmet látta. A producerek Brosnant szemelték ki a szereptől megváló Roger Moore utódának, és mivel ekkor már a Remington Steele utolsó évadát forgatták, ő boldogan mondott igent. Az NBC azonban váratlanul még egy évvel meghosszabbította a sorozatot, Brosnant pedig kötötte a szerződés, így lett a 15. James Bond-film hőse Timothy Dalton.

PostPin It!

Ma lenne 80 éves Kóbor János, az Omega énekese

Közzétette szerző

Apja elismert pénzügyi szakember volt, anyja is pénzügyi vonalon dolgozott. Ő maga sportolónak készült, de egy sérülés miatt tervei füstbe mentek. Ekkor kezdett komolyabban zenélni. A József Attila Gimnáziumban társaival alapított együttesben a felállást sorshúzással döntötték el, így lett Kóbor a gitáros, a dobok mögé pedig Laux József ült. A hangszer csak öt évig lógott nyakában, aztán – a Ciklon, majd a Próféta együttesben – végleg az éneklés mellett kötött ki, rekedtes, kemény tónusú hangját soha nem képezte tanárnál.

A Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, miközben egyre jobban elmerült a zenében. A műegyetemisták zenekara 1962. szeptember 23-án lépett fel először Omega néven a BME várbeli kollégiumában, őt ekkor már Meckynek becézték. Az Omega 1967-ig tartó első korszaka nem volt diadalmenet, a gomba módra szaporodó együttesek második vonalához tartozott, műsora angolszász számok előadásából állt. Kezdetben a zenekarvezető, billentyűs hangszereken játszó Benkő László is énekelt, de aztán Mecky frontemberré lépett elő.

Az Omega második korszaka 1967-ben a billentyűs Presser Gábor belépésével kezdődött. Ekkor már Mihály Tamás volt a basszusgitáros, a gitáron Molnár György játszott. Presser invenciózus zeneszerzőnek bizonyult, dalaik szövegét Adamis Anna írta. Még 1967-ben elkészültek első rádiófelvételeik és első kislemezük, a Táncdalfesztiválon pedig Zalatnay Sarolta első díjas dalát (Nem várok holnapig) kísérték. 1968-ban első magyar együttesként nekik jelent meg nagylemezük, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. A lemezgyár azért engedélyezte a korong kiadását, mert az Omega az év nyarán angliai turnéja alatt már felvett egy angol nyelvű lemezt, igaz, ezen az itthon maradt Kóbor helyett a többiek énekeltek.

PostPin It!

Slágerírásra ösztönözték, otthagyta a kiadót – Mike Oldfield

Közzétette szerző

A berkshire-i Readingben látta meg a napvilágot egy angol háziorvos és egy ír ápolónő gyermekeként, Sally nővére és Terence bátyja szintén zenészek lettek. Hétéves volt, amikor Down-szindrómával született öccse meghalt, a csapást feldolgozni képtelen anyja pedig gyógyszerfüggő lett, s végül elmegyógyintézetbe került. Oldfield tízévesen, lemezeket hallgatva tanult meg gitározni az apjától kapott hangszeren, ám a kottaíráshoz-olvasáshoz bevallása szerint nem volt elég türelme. Két év múlva már elektromos gitáron játszott és klubokban lépett fel.

Tizenöt éves korában iskolaigazgatója megkérte, hogy vágja le hosszú haját, de ő erre nem volt hajlandó, inkább otthagyta az iskolát, és Sally nővérével megalapította a The Sallyangie nevű folkduót. Anglia-szerte és Párizsban is turnéztak, albumuk 1969-ben jelent meg. A duó még abban az évben felbomlott, ezután Oldfield idegösszeomlást kapott.

Felépülve fuvolán játszó Terry bátyjával együtt a rövid életű Barefoot nevű bandában zenélt, majd – noha a hangszer akkor teljesen új volt számára – a Kevin Ayers vezette The Whole World együttesben lett basszusgitáros, alkalmanként gitáros. Zenélt a Hair egy színházi produkciójában is, de innen tíz előadás után kirúgták, mert megunta a dolgot és 7/8-os ütemben játszotta el a Let the Sunshine In című számot. Az Abbey Road stúdióban a The Whole World albumain dolgozva számtalan hangszerrel ismerkedett meg, s Ayers megengedte, hogy az ő magnójával rögzítse zenei ötleteit. Oldfield kis lakásában három rövidebb és egy hosszabb, általa Opus One-nak nevezett instrumentális szerzeményt játszott fel, valamennyi hangszer hangját egy sávra rögzítve.

PostPin It!

Fernandel, a francia film egyik legkedveltebb komikusa

Közzétette szerző

A szereplés iránti vonzalmát banktisztviselő apjától örökölte, aki szabad idejében zenés kávéházakban lépett fel, ő maga már ötéves korától szerepelt kis színházakban. Apja arról álmodozott, hogy Fernand megvalósítja vágyait és híres énekes lesz, a fiú azonban másként gondolta, és már kiskorában eldöntötte, hogy komikusként csinál karriert – átlagtól elütő fejformája, hosszú arca, komikus fintora, lapátfogai és széles mosolya is erre a szerepkörre predesztinálták. Szülővárosában, Marseille-ben hamarosan nagy népszerűségre tett szert, az iskola után esténként szórakoztatta a nagyérdeműt.

Tizenkét évesen egy párizsi sanzonversenyen második helyezett lett, ígéretesen induló karrierjét azonban félbeszakította az első világháború. A harcok elülte után hazatért és üzletet nyitott, volt rakodómunkás és bankpénztáros, idővel esténként ismét énekelt, s leszerződtette egy kabaré. 19 évesen cserélte le addig használt Contandin-Sine művésznevét Fernandelre, ami keresztnevéből alakított francia szójáték. Állítólag leendő anyósa, amikor először meglátta, így kiáltott fel: íme, az ő Fernand-ja (voilá, le Fernand d’elle) – az ő későbbi feleségét, Henriette-t jelentette.

1928-ban Párizsba költözött, operettekben, revükben, pantomimkomikusként lépett fel, s hamarosan a franciák kedvence lett. 1930-ban forgatta első (rövid)filmjét, egy évvel később első egész estés filmjét (A fehér és fekete). Összesen mintegy 150 filmben szerepelt, főként vígjátékokban, de olykor komoly oldalát is felvillanthatta, mint például a Husson asszony rózsafái című Maupassant-adaptációban.

PostPin It!

Tíz érdekesség Johannes Brahmsról

Közzétette szerző

1. Tizenévesen bordélyban is hegedült

Zenét először muzsikus apjától tanult, aki galambtenyésztéssel is foglalkozott, bár ez a tevékenysége jobbára csak vitte a pénzt. A zene mellett a játékkatonák gyűjtése volt a másik szenvedélye. Sanyarú anyagi helyzetük miatt tizenéves korától nemcsak színházi zenekarokban, hanem bordélyokban is hegedült (a legenda szerint ilyenkor a kottatartóra helyezett könyveket olvasta játék közben), s némi pénzhez jutott táncdarabok átirataival is. 

2. Magyar mesterek

PostPin It!

Kierkegaard: „Az emberi élet nem adottság, hanem feladat, amit meg kell oldani”

Közzétette szerző

Kierkegaard gondolkodására, szellemi és lelki fejlődésére igen nagy hatást gyakorolt zsarnokian vallásos, búskomor és bűntudattól gyötört apja, aki szegény vidéki béreslegényből vált dúsgazdag koppenhágai polgárrá. Apja még nyomorúságos ifjúkora idején elkeseredésében megátkozta Istent, és emiatt később úgy érezte, szerencsétlenségre kárhoztatott lett ő is és utódai is. Hitében erősíthette, hogy a második házasságából született hét gyerek közül csak Sören és egy másik fiú érték meg a felnőttkort – másrészt viszont az üzleti életben mindig szerencséje volt, így szerzett vagyona biztosította fia számára is a független szellemi létet.

Kierkegaard apja nyomására 1830-ban teológiára iratkozott be, de hamarosan a filozófiai, esztétikai és filológiai tanulmányok felé fordult, végül teljesen elbizonytalanodva otthagyta az egyetemet, és belevetette magát a gazdag aranyifjak kicsapongó életébe. 1834-ben meghalt anyja, ekkor kezdte el írni Naplóját, amelyet mély őszinteség és igen nagy részletezettség jellemez. 1838-ban elvesztette apját is, ekkor felhagyott a bohém élettel és úgy döntött, hogy az erkölcsös polgári élet normái szerint fog élni.

Megírta első könyvét, amelyben honfitársa, Andersen egyik regényét elemezte igen szellemes és arrogáns hangon, és újra nekilátott teológiai tanulmányainak. 1840-ben ledoktorált, ugyanebben az évben eljegyezte Regine Olsent, egy államtanácsos leányát, akit még 1837-ben ismert meg. A közvélemény teljes elképedésére és felháborodására azonban egy év múlva, mondvacsinált ürüggyel felbontotta az eljegyzést, és Berlinbe ment, ahol színházakba járt és Schelling filozófiai előadásait hallgatta. Regine és kapcsolatuk emléke azonban nem hagyta nyugodni, és szinte minden későbbi munkájában ezt a viszonyt, az ehhez fűződő érzéseit, gondolatait dolgozta fel.

PostPin It!

Bing Crosby, akinek a nevét három csillag is őrzi Hollywoodban

Közzétette szerző

1903. május 3-án született  a Washington állambeli Tacomában Harry Lillis Crosby Jr. néven, ír és angol felmenőkkel rendelkező hétgyermekes zenész családba. Apja könyvelői fizetésének nagy részét lemezekre, kottákra és hangszerekre költötte. A Bing becenevet hétéves korában egy tanára ragasztotta rá, mert rajongott a Bingville Bugle című képregényért. Iskoláit a jezsuitáknál végezte, majd a spokane-i egyetemen jogot tanult, s bár végül a zenét választotta, alma matere 1937-ben tiszteletbeli doktori címet adományozott neki, itt őrzik a Crosby fiatalkorával kapcsolatos anyagokat is.

Húszas évei elején legtöbb idejét a zeneboltokban töltötte, jazzt hallgatott, különösen az énekes Al Jolson nyűgözte le. Jazz iránti szeretete énekmódján, frazírozásán is érezhető, jártas volt a scat-stílusban is. Miután megvette első dobfelszerélését, Al Rinker nevű zongorista barátjával duót alapítottak és a karrier reményében Los Angelesbe költöztek, ahol Rinker nővére, az ünnepelt jazzénekesnő, Mildred Bailey egyengette útjukat. Harry Barris-szel kiegészülve, immár The Rhythm Boys néven hamarosan Paul Whiteman zenekarával és olyan népszerű művészekkel léptek fel, mint Bix Beiderbecke, Jack Teagarden, Tommy Dorsey és Hoagy Carmichael, első nagyobb sikerük 1928-ban az Ol’ Man River jazzes feldolgozása volt. Crosby számos korai slágerét (At Your Command, I Surrender Dear, Wrap Your Troubles in Dreams) Barris írta, de Crosby szólóival rendszeresen ellopta a showt-t, nem kis feszültséget keltve az együttesen belül.

A trió még szerepelt Crosby 1930-as első filmjében, de a következő évben önállósította magát. Lemezszerződést kapott, ontotta a slágereket, önálló rádióműsora indult, amelyet három évtizeden át sugároztak és fénykorában 50 millió hallgatót vonzott. Filmes pályafutása is elindult, szerződtette a Paramount stúdió, első főszerepét 1932-ben a Halló, mindenki boldog című komédiában játszotta.

PostPin It!

Akinek a regénye szállóigévé vált: Joseph Heller

Közzétette szerző

New York Brooklyn negyedében, Coney Islanden született. Apja korán meghalt, ezután édesanyja igen szerény körülmények között nevelte őt. Sokat olvasott. Amikor tízéves korában egyik rokonától megkapta az Iliász egy gyermekek számára készült átdolgozását, elhatározta, hogy ő is író lesz. Az érettségi után rövid ideig táviratkézbesítőként dolgozott, majd 1942-ben, Amerika hadba lépése után behívták katonának, ezzel az írói álomnak egy időre vége szakadt. A II. világháborúban a légierő tagjaként több mint 60 bombázóbevetésen vett részt Olaszországban és Franciaországban, ez az élmény szolgáltatta első és legsikeresebb regénye, A 22-es csapdája alapját.

1945 júniusában leszerelték, és hamarosan a Columbia Egyetem hallgatója lett. 1949-ben végzett, ezt követően Fulbright-ösztöndíjasként egy évet az angliai Oxfordi Egyetemen töltött. Hazatérése után angolt tanított a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a Time és a Look folyóiratnál dolgozott reklámszövegíróként. 1958-ban lett a McCall’s cég reklámmenedzsere, szabadidejében kezdte el írni A 22-es csapdáját, amely 1961-ben jelent meg.

A regény egy csapásra sikert aratott, csak Amerikában több mint 10 millió példányt adtak el belőle, és számos nyelvre lefordították. A háború abszurditását és esztelenségét ostorozó, fekete humorú könyv gyilkos szatíra a militarizmus látszólagos rendjének pusztító káoszáról, a bürokráciáról, a korabeli Amerikáról és magáról a modern világról. Főszereplője az antihős Yossarian kapitány, aki minden lehetséges módon meg akarja úszni az értelmetlen és gyilkos bevetéseket, a 22-es csapdája azonban nem engedi.

PostPin It!

Intenzív játék és dermesztő pillantás: Christopher Walken

Közzétette szerző

A sokoldalú jellemszínész, akinek intenzív játéka mellett dermesztő pillantása a védjegye, New Yorkban született Ronald Walken néven, három fiútestvér közül legfiatalabbként. Miközben apja kis péküzletükben próbálta előteremteni a napi betevőt, anyjuk a színészi pályára készítette fel rendkívül tehetségesnek vélt fiait. Ronnie első „munkáját” háromévesen kapta, naptárfotózáson pózolt kiscicákkal, tízéves korában már rádió- és televízió-műsorok rendszeres vendége volt. Iskolai tanulmányai mellett a nyarakat oroszlánidomár-növendékként egy cirkuszban töltötte, később azt mondta, az állat nagyon öreg és rendkívül szelíd volt.

Tizennyolc évesen beiratkozott a Hofstra Egyetemre, de alig egy év után már a Broadway színpadán, egy musicalben parádézott korábbi osztálytársa, Liza Minnelli oldalán.

A diplomaosztón már nem volt ott, inkább zenés darabok sorában szórakoztatta a közönséget. Egy vidéki turnén szeretett bele táncpartnerébe, akit 1969-ben vett feleségül és négy évtizeden át élt boldog házasságban. A feltörekvő Walken több mint 60 színházi produkcióban szerepelt, alakításaiért rangos díjakat kapott. Művésznevét 1964-ben vette fel, mert igazat adott egy kolléganőjének, aki azt mondta: a Christopher keresztnév jobban illik hozzá.

PostPin It!

Egy jó levestől Kylo Renig – Adam Driver két arca

Közzétette szerző

Egzaltált képzőművész, Hitler-szakértő, Kylo Ren, stand-up komikus, jezsuita szerzetes, nyomozó, színházrendező, buszsofőrként dolgozó költő – ilyen és ehhez hasonló szerepek váltották egymást Adam Driver alig több, mint tíz éves filmes karrierje során. A Broadwayről indult, majd a Csajok című sorozat Adamjeként dobbantott színész ma már üstökösként száguld a mainstream filmek égiszén, de a szerzői film […]

The post Egy jó levestől Kylo Renig – Adam Driver két arca appeared first on Filmtekercs.hu.

PostPin It!

„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete

Közzétette szerző

Kösztler Artúr néven született Budapesten 1905. szeptember 5-én. Tizennégy éves koráig a hatodik kerületi Szív utcában élt a család, de a vesztes első világháború után, 1919-ben Bécsbe költöztek. A fiatalember az ottani egyetemen tanult elektrotechnikát és pszichológiát, a politika és az írás azonban sokkal jobban érdekelte; így szakított az elektrotechnikával, de a természettudományok és a pszichológia iránti érdeklődése egész életét végigkísérte.

Zsidó származású lévén a cionizmus ügye mellé állt, egy zsidó diákszervezet tagjaként még párbajozott is. 1926-ban kivándorolt Palesztinába, onnan küldte első cikkeit, még az iraki királlyal is sikerült interjút készítenie. Árult limonádét Haifában, szerkesztett lapot Kairóban, de egy idő után kiábrándult a cionizmusból és visszatért Európába. Élt Párizsban, majd Berlinben, újságíróként léghajós utat tett az Északi-sarkon. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, az eszme lelkes híveként a Szovjetunióba is eljutott, ám az ideológia és a valóság közötti mély szakadék megingatta hitét, útjáról írt könyve nem is jelenhetett meg a Szovjetunióban.

Angliában is szerencsét próbált, dolgozott lapoknak és szócikkeket írt az Encyclopedia Britannica köteteibe. Amikor a sztálini tisztogatások híre a szigetországba is eljutott, végleg leszámolt a kommunizmussal, a pártból is kilépett. A fasizmust is megvető író a spanyol polgárháborúról tudósítva Malagában fogságba esett, és Franco hívei halálra ítélték; száz napig várt a kivégzésre, mígnem az angolok kiszabadították. A falangisták börtönében átélteket a Sötétség délben című könyvében is felhasználta, polgárháborús élményeit Spanyol Testamentum címmel jelentette meg.

PostPin It!

Franco Zeffirelli 100

Közzétette szerző

Egy férjes asszony és egy nős férfi házasságon kívüli gyermekeként látta meg a világot Firenzében, apja családja újabb kutatások szerint rokonságban állt Leonardo da Vincivel. Mivel egyik szülője vezetéknevét sem kaphatta, anyja Mozart Idomeneo című operájának egyik áriájából a Zeffiretti (szellőcskék) szócskát választotta, ezt írták el anyakönyvezéskor. A firenzei egyetem hallgatójaként a második világháború alatt partizánként harcolt, majd brit katonák tolmácsa lett. A háború után érdeklődése a művészetek irányába fordult, főként Laurence Olivier V. Henrik adaptációjának hatására. Volt színész, díszletépítő és díszletfestő, 1948-ban kötött életre szóló barátságot a rendező Luchino Viscontival, akinek a Vihar előtt című film forgatásán asszisztense volt. Zeffirelli 2006-ban megjelent önéletrajzában vallott először nyíltan homoszexualitásáról, Visconti iránti szerelméről.

Alapvetően a klasszikus zene és irodalom érdekelte. A milánói Scalában 1953-ban Rossini Olasz nő Algírban című operája díszlet- és jelmeztervezőjeként debütált, majd rendezőként jegyezte a komponista Hamupipőke című operáját. Zeffirelli neve az operaház 21 színlapján szerepelt, utoljára 2006-ban az Aida rendezőjeként.

Pályafutása során negyven operát állított színpadra, köztük Verditől a Traviatát és az Aidát, Donizetti Lammermoori Luciáját, a Bohéméletet Puccinitől, Wagner-művet viszont soha, mert csak a bel canto világát érezte közel magához. 1964-ben a londoni Királyi Operaházban Maria Callas és Tito Gobbi főszereplésével rendezte a Toscát, Párizsban, szintén Callasszal, a Normát. A New York-i Metropolitanben évekig repertoáron volt az általa megálmodott Bohémélet, Tosca, Turandot és Don Giovanni. Több klasszikus operát megfilmesített, a Traviata látványtervét 1982-ben Oscar-díjra jelölték, és megkapta a brit filmakadémia BAFTA-díját.

PostPin It!