Best WordPress Hosting
 

Elhunyt Szecsanov Martin operatőr

Az apai ágon bolgár származású Szecsanov Martin a gimnázium elvégzése után a Práter utcai fotósiskolában tanult, majd a filmgyárhoz került világosítóként. Koltai Lajos operatőr mellett dolgozott Szabó István Hanussen című, 1988-ban bemutatott filmjében. Szintén ő volt a világosító a Szamárköhögésben, a Meteóban, a Melodrámában és a Senkiföldje című moziban.

A kilencvenes években segédoperatőrként számos Magyarországon készült amerikai filmben dolgozott, köztük az Evitában, A Féreg akcióba lépben, a Rendőrakadémia 7-ben és az X polgártársban. A 2000-es évektől reklámfilmekben is forgatott.

Első játékfilmes operatőri munkája 2006-ban bemutatott Metamorfózis volt Sinkovics Gézával közösen, Hódi Jenő rendezésében. Ezt követően Herendi Gáborral forgatta a Lorát (2007), ő volt az operatőr a Szobafogság (Daniel Young, 2008), a Senki szigete (Török Ferenc, 2014), A fény őrzője (Ermek Tursunov, kazahsztáni filmdráma, 2018), a BÚÉK (Goda Krisztina, 2018), valamint az X – A rendszerből törölve (Ujj Mészáros Károly, 2018) című filmben.

2022 a rekordok éve volt a hazai filmiparban

Olyan világsztárok forgattak nálunk, mint Emma Stone, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Kate Winslet és Alexander Skarsgard. Már a második félidőben van a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiókomplexumának átfogó fejlesztése, biztosítva a hazai filmipar versenyképességét.

Több mint száz magyar alkotás, köztük 20 mozifilm forgott a Filmintézet támogatásával: többek közt a márciusi ifjakról szóló monumentális Most vagy soha!, a Semmelweis Ignác életét bemutató alkotás Koltai Lajos rendezésében, a Tündérkert és az Aranybulla című történelmi sorozatok, valamint Jankovics Marcell utolsó alkotása, a Toldi.

21 NFI támogatással készült, új, egész estés magyar filmet láthattunk a moziban. Magyar alkotásokat több száz nemzetközi fesztiválon vetítettek 2022-ben is, és több tucat díjjal tüntettek ki világszerte. Óriási büszkeség, hogy Sipos Zsuzsanna berendező munkáját BAFTA- és Oscar-díjjal is jutalmazták a főként Magyarországon forgatott Dűne díszletéért.

85 éves Anthony Hopkins

Philip Anthony Hopkins néven látta meg a napvilágot a walesi Port Talbot bányászvárosban. Apja pék volt, anyja távoli rokona volt az ír költő, William Butler Yeatsnek. A rendkívül visszahúzódó, diszlexiás kisfiú iskolaévei egyhangúan és sikertelenül teltek, úgy érezte, csak a festészetben és a zongorajátékban tud kibontakozni.

Állítása szerint karrierjét a szintén walesi Richard Burtonnel való találkozásának köszönheti,

aki inspirálta és bátorította, hogy a színészi pályát válassza. Tizenöt évesen beiratkozott a cardiffi zene- és drámaiskolába, ahol 1957-ben végzett. Két év katonai szolgálat után Londonba költözött és a világ egyik leghíresebb színészképző intézménye, a Royal Academy of Dramatic Art hallgatója lett. Itt figyelt fel rá Sir Laurence Olivier, aki 1965-ben meghívta az általa igazgatott Nemzeti Színházba. Itt egyre nagyobb szerepeket kapott, s amikor két évvel később Strindberg Haláltáncában Hopkins ugrott be a vakbélgyulladással küszködő Olivier helyett, a kritika már a következő színészfejedelemként ünnepelte.

Cicák, víziók – macskák a magyar filmben

Mindjárt kezdetben gyilkos (Illés Jenő: Szulamit, 1916), majd a ravaszságot képviseli (Lázár Lajos: Taifun,1917), vagy éppen a vágy, a természet szava megnyilvánulásait (Fekete Mihály: A vágy, 1917) láthatnánk személyében, ám ezek a filmek sajnos megsemmisültek.

Az Ítél a Balaton (Fejős Pál, 1932) képsorai viszont fennmaradtak, s itt már-már rezonőri szerepet kap egy kiscica. Amikor a szerelmi háromszög konfliktusai közepette a legények székekkel esnek egymásnak a kocsmában, a bölcs állat menekülőre fogja. Csakhamar a harcias férfiak is követik példáját, mert feltűnnek a csendőrök.

Fejős Pál Ítél a Balaton című, 1932-es filmjében már-már rezonőri szerepet kap egy kiscica

Ezek voltak a legnézettebb filmek idén a Filmión

A legnépszerűbb alkotás az új filmek közül a Hab című romantikus vígjáték volt, míg a felújított klasszikusok listáját a megunhatatlan Macskafogó vezette.

A legfrissebb mozifilmek közül a napokban került fel az Együtt kezdtük és a Szia, életem!, januárban pedig megérkezik 2022 egyik legszebb első filmje, a Magasságok és mélységek is a Filmióra, ahol havi előfizetés mellett filmenkénti kölcsönzéssel is nézhetők a magyar alkotások.

A Nemzeti Filmintézet 2020-ban indította el a magyar filmek streamingplatformját azzal a céllal, hogy az elmúlt 121 év legjobb magyar filmjei legálisan, jó minőségben, napjaink elvárásaihoz igazodva legyenek elérhetők online. Az egyedülálló „filmgalériában” az első hazai mozgóképektől kezdve a huszadik század kultikus alkotásain át napjaink mozi- és tévésikereiig már több mint 600 magyar alkotás megtalálható.

Megvan az Inkubátor program tíz döntőse

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának célja a magyar film új

hangjainak, friss tehetségeinek és időszerű témák feldolgozásának támogatása. A program alapelve, hogy az NFI a mozifilmekhez képest jóval kisebb

költségvetést biztosít a produkcióknak, így az alkotói kreativitásnak különös

Jane Fonda 85 éves

December 21-én nyolcvanöt éves Jane Fonda kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő.

Jayne Seymour Fonda az egyik legnevesebb hollywoodi színészdinasztia sarjaként szó szerint a filmvilágba született aznap, amikor Amerikában bemutatták Walt Disney Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjét. Apja, Henry Fonda, testvére, Peter Fonda és unokahúga, Bridget Fonda egyaránt híres színész lett. Tizenkét éves volt, amikor anyja öngyilkos lett, a tragédiát nagyon nehezen tudta feldolgozni, és egy ideig bulimiában szenvedett. A már tizenévesként lázadó lány megbotránkoztatta tanárait, minden iskolából megszökött. Színpadra tizenhét évesen egy jótékonysági előadáson, apjával állt, de akkoriban inkább modellkedett, képe kétszer jelent meg a Vogue magazin címlapján. A színészi pálya mellett akkor döntött, amikor apja bemutatta a legendás színészoktató Lee Strasbergnek. Az ő stúdiójának elvégzése után a Broadway-n bizonyított (1960-ban a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjra jelölték), és megnyílt előtte az út a filmvilág felé.

1962-ben kiérdemelte a legjobb tehetségnek járó Golden Globe-díjat, egy év múlva viszont a legrosszabb fiatal színésznek minősítette a kritika. 1965-ben a Cat Ballou című filmmel már a sztárok közé emelkedett, két évvel később hatalmas sikert aratott Robert Redford oldalán a Mezítláb a parkban című, habkönnyű Neil Simon-darab filmváltozatában.

Korszakhatáron – A Fűző című filmről

Mindenekelőtt a „történelmi hitelességről”. Nem tudom, ki csavarodott rá elsőként az ennek követelményét hangoztató mantrára, de aztán rengetegen kedvet kaptak hozzá, pedig semmi alapja nincs. Játékfilmtől még csak elvárni sem lehet ilyesmit – de az úgynevezett dokumentumfilmek is legfeljebb marketingfogásként próbálkoznak a hitelességük hangoztatásával, hogy elkerülhetetlen szubjektivitásukat, „mesejellegüket” palástolják.

Törődjünk bele, hogy soha egyetlen történelmi személyiséget sem fogunk „objektív valójában” megismerni.

Már a kortársaik sem voltak, lehettek erre képesek, csak elméleteik és történeteik voltak róluk. A tudomány, hiába az objektivitáseszménye, ha az emberről van szó, legfeljebb olyasféle „objektivitással” képes szolgálni, mint a rettenetes Body Worlds kiállítás (itt írtunk róla), amely minden tisztességtudást és kegyeletet félretéve egykor gyermeket váró (!), boldogságra vágyó, terveket szövő és álmodozó embereket degradál kiállítási tárgyakká, szolgáltat ki mindenestül illetéktelen tekinteteknek, azt sugallva, hogy ezzel az embertelenséggel tökéletesen végére járt létezésünk titkának.

Megérkezett a Hadik című film első előzetese

A történet a klasszikus magyar kalandfilmek hagyományait felélesztve, de a legmodernebb technikai megoldásokkal, páratlan szereplőgárdával és a kort hitelesen megjelenítő díszletekkel, jelmezekkel készült.

„Kivételes lehetőséget kaptunk, amikor belevághattunk a Hadik elkészítésébe. Olyan kalandfilmet álmodhattunk mozivászonra, amely a magyar filmtörténet klasszikusai, A kőszívű ember fiai és az Egri csillagok óta hiányzik a hazai mozgóképes palettáról. 

Azt a becsületes hőst, illetve a huszárezredével végrehajtott bátor cselekedetet idézzük fel, amire ma is méltán büszkék lehetünk,

„Hatalmas szükségünk van derűre” – Ternovszky Bélával beszélgettünk

A Ternovszky-animációk – melyekben az állandó alkotótárs, Nepp József forgatókönyvei kelnek életre – kicsiket és nagyokat egyaránt megnevettetnek a mai napig. Az MMA Kiadó portrékötete, Varga Zoltán Macska-egér játékok című műve Ternovszky Béla életművén vezeti végig az olvasót: részletesen megismerhetjük a rövidfilmeket, a sorozatokat és az egész estés rajzfilmeket. A gazdagon illusztrált könyvben az egyes animációkhoz készült figuratervek és storyboard-részletek igazi kuriózumnak számítanak, miközben magát a művészt is közelebbről megismerhetjük.

1961-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz,

fázisrajzolóként kezdte Dargay Attila csapatában. Kezdetben úgy gondolta, ez a

Év végi leltár – Filmes interjúink

„Szívünk-lelkünk benne van ebben a filmben” – Interjú Fazekas Máté Bencével

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

Márciusban mutatták be Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című nagyjátékfilmjét, mely egy igen sűrű napot mesél el. Budai Richárd (Orosz Ákos) életében először végez önállóan kilakoltatást, egy kertes ház idős lakóját, Ilonát (Nagy Mari) kell kiköltöztetnie. Ilonának azonban esze ágában sincsen elhagyni otthonát, és ezt világosan Richárd tudtára is adja, akinek nem csupán ezzel kell megküzdenie, hanem a helyszínen jelen lévő aktivistáktól kezdve a hivatalos szervek egymást követő felbukkanásán át saját belső vívódásáig. Az író-rendezővel kettős karakterekről, forgatási nehézségekről és arról beszélgettünk, hogyan hozott vigaszt egy kilátástalannak tűnő pillanatban Tarr Béla.

Tarr Béla életműdíjat kap India legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján

A december 6. és 16. között zajló idei programban, a Tarr Béla melankolikus világai című válogatásban a Családi tűzfészek, a Szabadgyalog, a Kárhozat, a Werckmeister harmóniák, A londoni férfi és A torinói ló című filmjeit is láthatja a közönség.

A fesztivál méltatása szerint az 1955-ben született Tarr Béla, aki az emberi létről alkotott egyedülálló filozófiai és költői megközelítéseiről ismert, a világ filmművészetének egyik legelismertebb alkotója, filmjeit szenvedélyes rajongótábor követi. Filmes életművét bemutatva írták, hogy rendezőként a Családi tűzfészek című filmmel debütált 1977-ben.

Pályafutásának kezdetén hétköznapi emberekről szóló hétköznapi történeteket mesélt, gyakran a cinema vérité stílusában. A következő évtizedben stílusa és témái is változtak. Életművéből kiemelték az Őszi almanach (1984), a Kárhozat (1988), a Sátántangó (1994) és a Werckmeister harmóniák (2000) című alkotásait, és megemlítették, hogy A londoni férfi című filmje 2007-ben a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, és a közönség, valamint a kritikusok elismerését is kivívta.

Elkészült A helység kalapácsa hivatalos előzetese

Petőfi Sándor azonos című eposzparódiájának, A helység kalapácsának különleges filmes műfajparódiájában szereplő Helység ezúttal egy soha nem létezett, időtlen, western-easterni település.

A vadnyugati idegenként megérkező Mesélő – a chopperén ülve – kezd bele a jól ismert történetbe. Petőfi művében a nagyvilágtól elzárt kis helység esendő, hétköznapi lakóit is ugyanazok az érzelmek és indulatok fűtik, akár a világirodalom nagy alakjait: szerelem, féltékenység, árulás, gyűlölet, bosszú. Itt az átlagos kocsmai verekedés is valóságos világháborúvá válhat lakóinak szemében, ami számukra ugyan hatalmas tragédia, viszont kívülről nézve, méreténél fogva megmosolyogtató.

A film hűen követi az eredeti történetet és szövegkönyvet, miközben a költő nyelvi humorát és eposzparódiáját filmes stílusparódiával ötvözi.

Közel áll a szívéhez a kisember figurája

Ezúttal nem Ternovszky-film, hanem Ternovszky-könyv bemutatója zajlott az Urániában. Az animáció idén Kossuth-díjjal kitüntetett mesterét, valamint a munkásságát bemutató, frissen megjelent kötet szerzőjét, Varga Zoltánt az Uránia programigazgatója, Buglya Zsófia kérdezte a pódiumbeszélgetésen, ahol természetesen a közönség is szót kapott.

Ternovszky Béla és Buglya Zsófia

Varga Zoltán filmtörténész az animációs és a műfaji filmek szakértője, aki immár harmadik önálló kötetét írja a témában – korábban a magyar animációsfilm átfogó történetét és a kecskeméti stúdió történetét dolgozta fel. Mint elhangzott, Ternovszkynak is ő volt az első ötlete, amikor az MMA Kiadó előrukkolt a munkásságát bemutató monográfia tervével. Az eredmény nem egy portrékötet lett a szó szoros értelmében, hiszen nem az alkotóhoz, hanem az életműhöz visz közel, annak rendszerezett leírását és elemzését nyújtja, olvasmányos formában. A szerző tudatosan nem is interjúzott vagy egyeztetett alanyával az írás során. Csak a végén mutatta meg a kéziratot Ternovszkynak, legyen módja igazítani, ha valamit nem talál rendben. Mint mondta, ennek alapvetően az volt az oka, hogy figyelmének középpontjában nem az alkotó, hanem a művek álltak. Másrészt a mester – szerencsére – interjúk sokaságát adta az elmúlt években, amelyekből sok adalékot meríthetett.

Tíz év után újra animációs filmmel jelentkezik Mijazaki Hajao japán filmrendező

Mijazaki 10 éve, a 2013-ban bemutatott Szél című alkotása óta nem jelentkezett új animével. A Szél sikere után az alkotó azt közölte a sajtóval, idős korára tekintettel nyugdíjba vonul, de 2017-ben mégis elkezdett dolgozni a Ti hogyan éltek? című filmen.

A július 14-én bemutatandó alkotás címét Josino Genzaburo 1937-ben kiadott gyerekkönyvéből vették át, de Mijazaki filmjének saját története lesz – tájékoztatott a Ghibli Stúdió nevű animációs műhely.

A könyv egy gyerek felnőtté válását mutatja be a barátaihoz és nagybátyjához fűződő kapcsolatain keresztül.

Oscar-díj – Kilencvenkét alkotás közül kerülhet ki a nemzetközi film kategóriájának győztese

Mindhárom mezőnyben erős produkciókkal képviseltetik magukat a nagy stúdiók és a függetlenek is. A variety.com cikke szerint a nemzetközi film kategóriájában évek óta a legerősebb mezőny állt össze: mások mellett Belgiumból a Közel, amelyet már több nagy filmfesztivál, köztük Cannes is díjazott, Dániából a Szent pók, Franciaországból a Saint Omer, Lengyelországból az EO, Ausztriából pedig a Fűző versenghet az Oscar-szoborért, korábban már nyilvánosságra került az olasz, a brit, a kambodzsai nominálás. Magyarország idén a Blokád című filmet nevezte. (A rendezővel készített interjúnk itt olvasható.)

Tősér Ádám Blokád című filmje. Fotó: Film Positive/Szvacsek Attila

A nevezési feltételeket teljesítő 92 alkotásból álló listát a filmakadémia legalább 8-9 filmet megtekintő, előzetes becslés szerint mintegy 1100 tagjának szavazatai alapján szűkítik le 15-re. A rövid listán szereplő filmek címét december 21-én jelentik be.

Golden Globe – A sziget szellemei vezeti a filmes jelöléseket

A jelöléseket 27 televíziós és filmes kategóriában helyi idő szerint hétfőn reggel az NBC Today című reggeli műsorában jelentette be Mayan Lopez és Selenis Leyva.

A sziget szellemei nyolc jelölést gyűjtött össze, a Minden, mindenhol, mindenkor pedig hat Golden Globe-díjra esélyes.

A 80. Golden Globe díjátadót január 10-én rendezik meg a Los

Hangzavar: Eltörölni Frankot (kritika)

Sötét képi világ, köd, monoton felvételek. Az Eltörölni Frankot egy előadóművész élményét követi végig, akit a hatalom különböző eszközökkel próbál meg leszerelni. Annak ellenére, hogy Franknek, a punkzenésznek több ponton is felajánlják a kiutat, mindennek ellenáll, minden lehetőséget elutasít. Végül elektrosokk-kezelést kap. A katarzis az egyik ilyen jelenetben tör fel, amely meg is pecsételi a „sorsát”. Egy pszichiáter útlevelet ajánl neki, de azt is megkérdezi tőle, miért nem eszik. Frank az útlevelet úgy fogyasztja el, mint Andy Warhol a hamburgert.

Az Eltörölni Frankot témájaként a politikai pszichiátria, a punkzene és a diktatúra egyéni megélése, voltaképp a magány jelölhető meg. A témák az állandó megfigyelés zajaiban, a repülők, a sziréna, a metró, a teherautó és a motyogás hangjaiban, a gitár és a mikrofon torzításában, a pszichiátria és a paranoia érzékeltetésében érnek össze. A film voltaképp egyetlen elemre is redukálható, mégpedig a hangra, amely szimbolizálja a beszédet, a beszéd funkciójának és jelentésének felszámolását a pszichiátrián éppúgy, mint az elhallgatást, elhallgattatást, az ellenállást és a punk stílust.

A narratívában a helyszínek átmenet nélkül váltják egymást, a film azonban mégsem álomszerű. Képszakadásokkal maradnak ki darabjai. Frank a pszichiátriát a hangokon keresztül fedezi fel, ahogy az ott lakókat is az általuk kiadott hangok alapján ismeri meg. Megfigyelő, akinek a szeme és füle elé tárul a pszichiátria és a politikai hatalom valósága. Olykor úgy tűnik, mintha csak egy árnyék volna, és ott sem lenne. A képzelet és a valóság ebben a világban úgyis felborul. A képzelet játékától nem is kell elvárni, hogy lefesse a valóságot. Éppen ezért a jeleneteket akár fel is lehetne cserélni egymással, hiszen a cselekmény a film végére egyre inkább lényegtelenné válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs cselekmény, ugyanis a hangok folyamatosan cselekednek és cselekvésre akarnak késztetni. Cselekvésre késztetik a főszereplőt.