Best WordPress Hosting
 

Debrecent nézte és Debrecen visszanézett rá: hazatalált Térey hagyatéka

Négy év telt el halála óta, azóta hagyománnyá nemesedett, hogy szeptember közepén az író, költő előtt tisztelegnek, s művein keresztül kiemelten foglalkoznak azzal, mit is jelent debreceninek lenni, mit jelent a debreceniség, hogyan kötődnek a városhoz, a hagyományokhoz. Ezek azok a kérdések, amelyek az írót is rendkívüli módon foglalkoztatták: műveiben és magánéletében is, és ez a kettő ért össze az idei Térey Könyvünnepen emlékhelyének átadásával.

Június végén érkezett a hír, hogy az özvegy, Harmath Artemisz úgy döntött, a budapesti, Viza utcai írólakás tárgyi hagyatéka teljes egészében költözik a cívisvárosba. (A döntés hátteréről Harmath Artemisszel készített interjúnk itt olvasható.) Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának javaslatára Harmath Artemisz Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármesteréhez, Puskás Istvánhoz fordult tanácsért, aki hamarosan megoldást is talált az állomány elhelyezésére. Azt biztos kezekbe, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár gondozására bízta, akik a legmegfelelőbb hajlékot, Térey fiatalkorának legkedvesebb kiskönyvtárát jelölték ki a személyes tárgyak otthonául. Egy emlékhelyet hoztak létre, ami a jövőben egy kis kulturális központtá nőheti ki magát: lehetőséget teremt a kutatóknak elmélyedni a személyes tárgyakon keresztül is az életműben, és otthont ad a helyi irodalmi szcénának is rendezvényeik lebonyolítására.

Harmath Artemisz, az író özvegye gyermekeivel

Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény

Az évek alatt számos alkalommal kerestek meg szerzők, ajánlva a saját regényeiket. Megmondom őszintén, szerzői megkeresésekre nagyon ritkán reagálok úgy, hogy elolvasom a könyvüket. Peter Schmalz már több, mint két hónapja írt nekem e-mailt. Ismertem a könyvét, de nem volt hozzá se hangulatom, se időm. Főleg úgy, hogy éppen szüneteltettem a blogot. Pár napja viszont…

The post Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény appeared first on ZAMA.HU.

Költőből lett politikus – hetven éve született Szőcs Géza

Kolozsvárott, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-orosz szakos bölcsészdiplomát szerzett, az egyetemen egyik szerkesztője volt az Echinox című háromnyelvű diáklapnak. 1977-től az Igazság című lap munkatársa, a lap Fellegvár című ifjúsági mellékletének szerkesztője lett. Első verseskötete, az 1975-ben megjelent Te mentél át a vízen? egy csapásra nemzedéke és a romániai magyar költészet élvonalába emelte, az ezt követő Kilátótorony és környéke (1977), majd a Párbaj, avagy a huszonharmadik hóhullás (1979) már az egyetemes magyar irodalom körében is ismertté tették nevét.

Szőcs Géza verseiben egyre nyíltabban fogalmazta meg az elnyomatásban élő kisebbségi magyarság sorskérdéseit.

1979-ben a Herder-díjat elnyert Sütő András a díjjal járó lehetőségként őt jelölte ösztöndíjasnak, így egy évet Bécsben tölthetett. A hivatalos kiadványok egyre erőteljesebb cenzúrázása miatt csatlakozott a „második nyilvánosság” megteremtésére tett romániai kísérlethez, 1981-ben az Ellenpontok című szamizdat egyik szerkesztője lett. Az Ellenpontok segített felhívni a figyelmet a romániai kisebbségek, elsősorban a magyarság tűrhetetlen helyzetére, memorandumot juttattak el a helsinki folyamat 1982-es madridi utótalálkozójához.

A Petőfi Kulturális Ügynökség Prágában képviselte a kortárs magyar irodalmat

A cseh fővárosban 28. alkalommal rendezték meg a Svet Knihy, azaz „A könyv világa” elnevezésre hallgató Nemzetközi Könyvvásár és Irodalmi Fesztivált, mely idén az „Írók határok nélkül” tematikára fókuszált. A koncepció a jelenlegi időkre reagált, amikor a határok egyre kevésbé egyértelműek, legyenek azok fizikai, kulturális, szexuális, műfaji vagy épp politikai határok. A rendezvény minden évben több száz írót, illusztrátort, fordítót, szakértőt és könyvszakmabeli szereplőt vonz. Csehország legnagyobb könyvvására, mely a könyveken kívül, számos irodalmi, könyvkiadással, valamint terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést is kínál. 

A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a prágai Liszt Intézettel együttműködésben szervezett standon a közelmúltban megjelent magyar szépirodalmi és gyermekirodalmi művekkel, valamint az utóbbi évek folyamán megjelent cseh fordításokkal várta az érdeklődőket, nagy sikerrel. 

Többek között a prágai magyar nagykövet, Baranyi András is tiszteletét tette a magyar standon. 

Barnás, Böszörményi, Kukorelly, Tompa Andrea és Varga Melinda a lipcsei könyvvásáron

A lipcsei magyar pavilon és programok szervezője a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Collegium Hungaricum Berlin.

Április 27. és 30. között rendezik meg idén a Lipcsei Könyvvásárt, amely a könyv- és médiaipar egyik kiemelkedő európai eseménye. Az irodalomkedvelő közönség számára remek lehetőséget nyújt közvetlen kapcsolat kialakítására a világ minden tájáról érkező szerzőkkel, kiadókkal és a különféle médiumok képviselőivel. A könyvvásáron közel 400 kiállító képviseli a világ- és a német irodalom klasszikus és kortárs szerzőit, a szépirodalomtól a zsánerműfajokon át egészen a képregényekig és a gyerekkönyvekig. A vásár szerves része a „Lipcse olvas” (Leipzig liest) fesztivál, amelyen idén közel 500 helyszínen szerveznek 3700 programot.

Az elmúlt évekhez hasonlóan a magyar irodalmi standot és programokat idén is a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezi a Collegium Hungaricum Berlinnel szoros együttműködésben. Az idei vásári programban többek között Barnás Ferenc, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Tompa Andrea és Varga Melinda németül megjelent köteteit, illetve a The Continental közép-európai irodalmat bemutató angol nyelvű irodalmi lapot mutatják be.

„Talán csak négy hét az élet” – Grendel Lajosra emlékezünk

Léván született értelmiségi családban. A helyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1966-tól a pozsonyi Komensky Egyetemen matematikát és fizikát hallgatott, majd szakot váltott, s 1973-ban magyar-angol szakon diplomázott. Egyetemistaként a József Attila Ifjúsági Klub estjeit látogatta, első írása is a klub később betiltott lapjában, a Hangban jelent meg. 1970-ben az Irodalmi Szemle közölte első novelláját, Teniszlabda címmel. 1973-ban a Madách Könyvkiadó szerkesztője lett s végleg Pozsonyban telepedett le. 1990-től 1994-ig az Irodalmi Szemle, majd a Kalligram főszerkesztőjeként, 1994-től 1997-ig a Kalligram Könyv- és Lapkiadó kiadóvezetőjeként tevékenykedett, emellett több szlovák napilapban és folyóiratban is rendszeresen publikált.

1990 és 1992 között a Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságának volt az elnöke, 1997-től 2000-ig pedig a szlovák PEN-központnak. Ezzel párhuzamosan a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának elnöke és a Csemadok alelnöke is volt. 2003 márciusában a Szlovák Helsinki Bizottság elnökévé választották.

1997-től a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének adjunktusa volt, oktatott a prágai Károly Egyetem Szlavisztikai és közép-európai Intézetében is.

Az írás szolgálatában: Szabó Pál

Szülei „amolyan faluszéli, házas, kevéske földdel bíró szegény emberek voltak” Biharugrán, az írónak három lánytestvére volt. Hat elemit végzett, mindvégig osztályelsőként, de már gyermekkorában szünidőben libát legeltetett, majd napszámosként dolgozott az uraságnál. Tizenhét évesen egy kőművesnél lett inas, később felszabadult inas, sokat dolgoztak helyben, majd Várad környékén vasútépítésnél. Ebben az időben maga művelte magát kezdetben ötletszerű, később rendszeres olvasással.

„Mi olyan kőművesek voltunk, hogy verseket szavaltunk munka közben az álláson” – írta önéletrajzában.

Az első világháború alatt, 1915-ben katonának vitték, főként az orosz és az olasz fronton harcolt, katonaként egy ideig Nagyváradon élt, amely abban az időben a magyar irodalom egyik fő központja volt. A Tanácsköztársaság alatt falujában részt vett a forradalmi megmozdulásokban, ezért a bukás után két évi helyi internálást kapott, ezen időszak alatt a falu ifjúsága számára műkedvelő csoportot, sportegyesületet szervezett. 1922-ben megnősült, egy juhászszámadó lányát, Kiss Etelkát vette el, akiről legtöbb művének nőalakját is mintázta. 1927-ben kezdett el írni, apró kis írásai a Körösvidék, majd Bajcsy-Zsilinszky Endre Előörs című lapjában jelentek meg.

Juhász Gyula, a magyar bánat és az emberi részvét költője

Szegedi kispolgári családból származott, ősei többnyire kisiparosok, anyai nagyapja az utolsó szegedi gombkötőmester volt. A visszahúzódó, gyenge fizikumú fiú a piaristákhoz járt gimnáziumba, 1899-től egy évig Vácott piarista novícius volt. Aztán mégis hátat fordított a papi hivatásnak, és 1902-től a pesti egyetem magyar-latin szakán tanult tovább. A Négyesy László professzor által vezetett legendás stílusgyakorlat órákon kötött életre szóló barátságot Kosztolányi Dezsővel és Babits Mihállyal, költői pályájuk is egy időben indult.

1905-ben került kapcsolatba Ady Endrével, akinek elsőként ismerte fel korszakos jelentőségét.

1906-ban letett tanári vizsgája után szülővárosában szeretett volna elhelyezkedni, de csak Máramarosszigeten, majd Léván kapott tanári állást. A kisvárosi lét, a társaság hiánya megviselte érzékeny lelkét, első ízben ekkor kísérelt meg öngyilkosságot.

Érdekesség a könyvaukción: József Attila Medvetánca különös történettel és kisatírozott ajánlással

A most előkerült példányt megrongálták, a dedikációból valaki gondos munkával eltüntette a címzett vagy címzettek nevét. A rendes kiadás mellett száz kézzel számozott példányban is kiadott verseskötetből ez a 42., amit József Attila kék tintával írt alá, de hogy kinek, az elsőre nem volt tudható, ugyanis valaki egy ugyancsak kék színezékű tintával, fűrészfogszerű, sűrű firkálással gondosan elrejtette a címzést.

Igazságügyi írásszakértői vizsgálat, digitális mikroszkóp, számítógépes képfeldolgozó, fehér és UV fény kellett ahhoz, hogy kiderüljön, mi a rekonstruálható szövege: „Rapaport Samu / doktornak és Etsy Emiliának / régi barátsággal. / Bp. 1934. dec. / J. A..”.

Rapaport Samu és felesége, Étsy Emília személye nem ismeretlen: a férfi volt József Attila első analitikusa.

Bódi Péter: Hype

A könyvesboltban a magyar irodalom tematika előtt álldogálva nézegettem a könyveket. Nem kerestem célzottan semmit, ismerkedtem a kínálattal. Aztán a kezembe került Bódi Péter, Hype című kötete, ami elsőre nem …

The post Bódi Péter: Hype appeared first on ZAMA.HU.

Sándor Anikó: Összezárva

A világjárvány számos ponton változtatta meg az életünket, szokásainkat. Olyan dolgok történtek velünk, amiket sok esetben, szerencsére csak könyvekből és filmekből ismerhettünk. A járvány kirobbanása utáni hónapokban egyre több kötet …

The post Sándor Anikó: Összezárva appeared first on ZAMA.HU .

A Marseillaise első magyar fordítója – Verseghy Ferenc költő 200 éve halt meg

Verseghy Ferenc 1757. április 3-án született Szolnokon, szerény körülmények között élő kisnemesi családban. Sóhivatali tisztviselő apját fiatalon elvesztette, anyja kilencéves korától Pesten, a piaristáknál taníttatta örökségéből. Az özvegy 1769-ben férjhez ment egy módos püspöki számadóhoz és Egerbe költözött, s fiát az ottani jezsuita gimnáziumba íratta át. A püspöki udvar barokk kultúrája maradandó hatást gyakorolt Verseghyre, aki a gimnázium után teológiát tanult.

Egri tanulmányait 1777-ben megszakította, s Budára költözött. Beiratkozott a Nagyszombatról a királyi várpalotába költözött és Mária Terézia által királyi egyetemmé nyilvánított intézménybe, a mai ELTE elődjébe, ahol a magyar felvilágosodás olyan meghatározó személyiségeivel találkozott, mint Bessenyei György, Virág Benedek és Révai Miklós. 1778-ban belépett a pálos szerzetesrendbe, és növendékként Márianosztrára került. Innen 1779-ben Nagyszombatra küldték a szemináriumba, de nemsokára visszahívták a budai egyetemre, ahol már tanított is.

A latinul és németül, franciául és olaszul is beszélő Verseghy Voltaire és Rousseau műveit eredeti nyelven olvasva ismerkedett meg a felvilágosodás tanaival.

Károlyi Csaba: Egy teljes év – Beszélgetések Nádas Péterrel

Egy korábbi bejegyzésemben már foglalkoztam Nádas Péter műveivel, pontosabban azzal, én hogyan ismerkedtem meg velük. A Biblia című kisregénye, Világló részletek, Minotaurus. Három kötet után már nincs bennem félelem regényei …

The post Károlyi Csaba: Egy teljes év – Beszélgetések Nádas Péterrel appeared first on ZAMA.HU .