Best WordPress Hosting
 

Kis magyar családregény

Nehéz, nagyon nehéz spoilerek nélkül beszélni az Égerről, végül ugyanis minden önmaga által felállított, alapvetőnek tekintett tényt felülír – még a színészek és az általuk játszott karakterek viszonyát is. Viszont amennyire körülményes, legalább annyira fontos a feladat; ez a film ugyanis megérdemli, hogy minden nézőjéből kiváltsa a cselekmény és a megvalósítás átgondolt összjátékába kódolt hatást. A szűk kétórás mozi a felszínen alkalmazott eszközeivel a cselekmény első percétől az utolsóig kész, befejezett történet illúzióját kelti, de a benne megjelenített egyedi emberi életek mind ez ellen a látszat ellen hatnak. Nincs lezárt történet valamiféle tanulság, annak híján legalább levonható következtetés, visszatekintő megértés nélkül, ezek azonban mind hiányoznak az alkotásból. A néző csonka mesét kap, mintha minden egész eltörött volna.

Nemcsak a tanulság hiánya teszi a töredékességet a mozi egyik legfontosabb tapasztalatává, de a komplex elbeszélői szerkezet is, mely majdnem egy órán át tart teljes homályban minket. A film három olyan jelenettel indul, melyek között elsőre nem lehet összefüggést teremteni – ez a megoldás felajánl egy lehetséges befogadói kódot, miszerint ezen kapcsolódási pontokat ne is keressük rögtön, inkább próbáljunk meg a szülei múltját megérteni kívánó Verával (Szilágyi Csenge) együtt haladni. Károly és Zsolt, a két iskolai barát újbóli találkozásából kibomló konfliktust, majd vérontást különböző szereplői elbeszélések tárják fel részlegesen, minden esetben egy-egy személyes nézőpontot megmutatva. Ennek első példája Kálid Artúr majd félórás monológja. (Mind színészi, mind operatőri és forgatókönyvírói munka szempontjából bravúros, hogy a végig egy arcra fókuszáló jelenet statikussága ellenére izgalmas tud lenni; a vizuális monotonitást a szereplő által elmondottakkal összhangban lévő, nyugtalanító ugróvágások számolják fel, melyek több későbbi jelenetben is szerephez jutnak.) A csavar ott következik, amikor újra és újra kiderül, hogy senki nem az, akinek látszik. A legtöbben nem a saját történetüket mesélik, holott a mozi egésze nem más, mint a múlt történetek elmondásán keresztüli megragadása.

Kálid Artúr az Éger című filmben

Tompa szike – Semmelweis

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ha eddig nem hallottunk volna erről, Koltai Lajos filmjében egy kisgyermekes anya könnyes szónoklatban közli ezt. A magyar film az utolsókat rúgja. Legalábbis az a formája, amit az elmúlt hat-nyolc évben megismertünk. A pályakezdőket támogató Inkubátor Program kiszámíthatatlanná vált, a középgenerációs és idősebb rendezők nem kapnak állami támogatást, inkább csak […]

The post Tompa szike – Semmelweis appeared first on Filmtekercs.hu.

Félmillió euróval támogatja Enyedi Ildikó új filmjét az Európa Tanács

A német–francia–magyar koprodukcióban készülő film még az előkészítés szakaszában jár – írja a Film.hu. A nagyjából 190 millió forintnak megfelelő összegű támogatás mellett a film számíthat a Nemzeti Filmintézet, valamint a német–francia filmalap hozzájárulására is.

A Csendes barát három szálon fut, helyszíne Marburg, németországi középkori egyetemi város. Fontos szerep jut a filmben egy idős fának, amely Dél-Amerikából került át Európába. Enyedi Ildikó legújabb alkotásában a valóság ingatag természetére világít rá, bemutatva gondolkodásunk gyökeres megváltozását a növények, állatok és emberek kapcsolatáról. A film egyik főszerepét Tony Leung (Szerelemre hangolva) játssza, aki egy idegtudóst alakít, aki szülővárosából, Hongkongból a marburgi egyetemhez utazik.

A film producere a német Reinhard Brundig, koproducerei Mécs Monika (Inforg M&M), Nicolas Elghozi (Galatée Films) francia és Meng Xie (Rediance) pekingi producerek. A forgatás 2024 áprilisában kezdődik, és több évszakon át tart majd.

A vakság nehézségeiben is a szépséget és a humort keresi egy új magyar film

„Édesanyám tinédzser koromban vakult meg, ketten együtt kellett szembenéznünk ennek minden következményével” – nyilatkozta Mayer Bernadette rendező, aki a saját élményein alapuló forgatókönyvet Nagy Zoltán író-rendezővel közösen írta (Szép csendben, 2019).

A Szemem fénye történetében a művészetoktató Krisztina cukorbetegsége szövődményeként fokozatosan elveszíti látását, ami válságba sodorja nemcsak saját, de fia életét is. Máté, aki újdonsült apaként gyermeke születése után szembesül Krisztina állapotával, erején felül próbál segíteni anyjának, élete lassan kettészakad egyre fojtogatóbban ragaszkodó anyja és saját családja présében, miközben Krisztina retteg attól, hogy egyedül marad a sötétben.

„Kár szépíteni, a vakság az egyik legborzasztóbb dolog, ami történhet az emberrel. Úgy hiszem, akkor tudjuk átvészelni a tragédiát, ha észrevesszük, hogy ebben a lehetetlen helyzetben is ott rejtőzik az emberi szépség és a humor. Észrevenni ezeket a boldog pillanatokat pedig a legnagyobb kihívás ebben a helyzetben. Ezt a kettősséget fogalmazza meg a film, egy olyan drámát, amin időnként lehet azért nevetni is” – vallja Mayer Bernadette rendező, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) végzett először operatőrként, majd 2016-ban a filmrendező szakon.

48 óra alatt készült, testcseréről szóló magyar film nyert díjat

A 48 Hour Film Project egy izgalmas, kreatív hétvégét jelent, ahol filmesek rövidfilmeket készítenek egy globális eseményen, amely több mint 100 városban zajlik világszerte. A verseny minden városban más-más hétvégén kerül megrendezésre, és a helyi filmcsapatok, kezdőktől a profikig, versengenek azért, hogy egy hétvége alatt elkészítsék rövidfilmjüket. A csapatok péntek este kezdik a versenyt, amikor a városukban kisorsolják a műfajt, és megkapják a szükséges elemeket filmjük elkészítéséhez, ezzel biztosítva, hogy a filmek tényleg az adott hétvégén készülnek el.

A SwapID két nő történetét mutatja be, akik egy mobilalkalmazás segítségével váltani szeretnék testüket anélkül, hogy tudnának a másik tényleges motivációjáról. A cselekmény fő konfliktusa akkor bontakozik ki, amikor az egyikük férje értesül a tervezett testcseréről, és aggályosan kezdi megkérdőjelezni a helyzetet, felismerve, hogy ilyen technológia könnyen visszaélésre adhat lehetőséget, beleértve akár bűnözői szándékokat is. Ezáltal a film nem csupán morális dilemmákat vet fel, hanem a modern technológia etikai aspektusait is körüljárja.

A Beyond Borders csapatának rendezője, Szatmári Andi már kilencedik alkalommal vett részt a versenyen, és harmadszor versenyzett Eindhovenben. Kisfilmjének különlegessége, hogy a holland Gido Krommal társrendezésben Magyarországon és Hollandiában készült egyszerre, és a verseny közben a rendező és a magyar főszereplő, Mosolygó Sára (aki a Petőfi-film Szendrey Júliáját alakítja) még repülővel is átutaztak Hollandiába, hogy egy közös jelenetet forgassanak a holland főszereplővel, Sophie Bouquet-vel.

Utazás az anyaságba, keresztül Európán – A világ eredete forgatásán jártunk

A világ eredete címmel forgatja első nagyjátékfilmjét Nagy Borbála. A három nő történetét bemutató, hármas koprodukcióban készülő alkotás sajtónapján nőkről és anyaságról, elsőfilmekről beszélgettünk az alkotókkal, majd egy bulijelenet forgatásába is belepillanthattunk. Egy többszintes, panorámás budai villában látogatjuk meg A világ eredete stábját – csakhogy a történet szerint most egy párizsi lakásban vagyunk, ahol beöltözős […]

The post Utazás az anyaságba, keresztül Európán – A világ eredete forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Operatőrként karaktert adott a történetnek, dokumentumfilmjeivel tabuk csendjét törte meg

A Galga menti Turán született, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett. Már gyermekkorában a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait Illés György és Keleti Márton tanítványaként.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján eltávolították az intézményből. Diplomamunkája 1957-ben a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Végzése után a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban, az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) 1968-ban a Feldobott kő című munkájával debütált játékfilmrendezőként – a főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozott, filmjét ez a személyes történet ihlette. Következő rendezése, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán erősen szatirikus képet festett a közéleti anomáliákról, emiatt majdnem betiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt az 1848-as forradalom hírére minden veszély és tiltás ellenére hazatérő magyar katonákról, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok visszaéléseivel foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet A vád címmel, ennek forgatókönyvét a József Attila-díjas vajdasági magyar íróval, Gion Nándorral közösen írta.

Patinás németországi fesztiválon díjazták az Elfogy a levegőt

Átadták Németország nagy presztízsű filmes rendezvénye, a 72. Mannheim-Heidelbergi filmfesztivál díjait. Az egyetemistákból álló zsűri Moldovai Katalin Elfogy a levegő című alkotását tüntette ki díjával, melyet a film társforgatókönyvírója Palóczi Zita személyesen vett át csütörtök este Mannheimben. 

A magyar mozikban is látható Elfogy a levegő történetét megtörtént események inspirálták. A film főszereplője, Ana (Krasznahorkai Ágnes) irodalmat tanít, diákjaival és kollégáival egyaránt jó a kapcsolata, a gimnázium megbecsült tanára. Az egyik szülő váratlanul feljelenti egy film ajánlása miatt. A tanárnő fellebbezése láncreakciót indít el, amelynek következtében a kollégái és a gimnázium igazgatónője is fokozatosan ellene fordulnak. 

Moldovai Katalin első mozifilmje, az Elfogy a levegő a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával, a Magma Cinema, Spot Film, Salamandra Film és Digital Fiction Studios gyártásában valósult meg. Főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András, Moldovai Katalin, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin, rendezője Moldovai Katalin. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, zenéjét Cári Tibor szerezte. 

Irány a szabadság, hamis vonatjeggyel – Megérkezett a Kék Pelikan előzetese

A kilencvenes évek elejére repít vissza Csáki László első mozifilmje, amikor is fiatalok kék Pelikan indigóval vonatjegyeket hamisítottak, így járták be Nyugat-Európát. A különleges animációs dokumentumfilm jövőre érkezik a magyar mozikba. Csáki László, a Magyar Filmszemlén és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon többször díjazott, Balázs Béla-díjas író-rendező éveken át készített interjúkat olyan érintettekkel, akiknek az életére […]

The post Irány a szabadság, hamis vonatjeggyel – Megérkezett a Kék Pelikan előzetese appeared first on Filmtekercs.hu.

Egymás zsebében

Szövényi-Lux Balázs első kétnyelvű filmje a romantikus mozi sok zsánerelemére épít, de akkor sem ijed meg, ha szembekerül azokkal. A hagyományba ágyazódás és az elszakadás elegyének eredménye az év egyik legizgalmasabb, alacsony költségvetésű filmje.

Sasha (Hannah Saxby) és Boldizsár (Bergendi Barnabás) egy felejthetetlen nyár után úgy döntenek, összeházasodnak. Maguk is tudják, hogy az igazi elköteleződésre még nem állnak készen, de a távkapcsolattal járó problémák, a vízum, a zöld kártya és a ritka találkozások erősebb érvnek bizonyulnak. A terv egy hiányzó dokumentum miatt meghiúsul, Sashának így vissza kell utaznia Amerikába. A fiataloknak 24 órájuk marad, mielőtt újra elválnának.

Nem sok mindenre elég ennyi idő. Egy kapcsolat újratervezésére biztos nem, érdemesebb hát a jelenben megélni a kínálkozó pillanatokat. A főszereplőknek ez az elszakadást megelőző néhány óráig nem igazán sikerül: a múlt és a jövő kiszorítja az „itt és mostot”. A kimondott és ki nem mondott kérdések – mi lesz a házassággal? ki költözzön hova? opció egyáltalán, hogy az egyik fél egész életét hátrahagyja a másikért? – nemcsak a szereplőkre, de az egész filmre rátelepszenek.

Mennyire ismerjük a magyar filmművészetet? Most megtudhatjuk!

Nemcsak az elmúlt évtizedekben, hanem a közelmúltban is számos izgalmas alkotás született a magyar film világában, köztük a Larry, a Kojot, a Fomo, a Valan – Az angyalok városa és a Ruben Brandt, a gyűjtő. A friss alkotásokat is felhasználva hetedjére is elindította legnépszerűbb edukatív versenyét a Nemzeti Filmintézet támogatásával a DUE Médiahálózat. A háromfordulós játékba a filmteszt oldalán lehet bekapcsolódni, ahol 18 kérdésre kell válaszolni magyar filmklasszikusokkal és az elmúlt évek magyar mozifilmjeivel, sorozataival és alkotóival kapcsolatban.

A játékban bárki részt vehet, a tesztet 2024. február 8-ig lehet kitölteni. A résztvevők a díjtalanul letölthető Nagy Diák Tesztek(C) applikáció segítségével is kipróbálhatják a tudásukat.

A második fordulóba az online tesztkitöltésen legjobb eredményt elérő 14 és 20 év közötti játékosok kapnak meghívást. Ebből a fordulóból a legjobb 10 versenyző jut majd a döntőbe, ami 2024. március 1-én lesz az Újpest Rendezvénytérben. A fődíjat a nyertes választhatja ki egy kétszemélyes görögországi utazás, egy iPhone 14 szupertelefon, vagy egy Samsung Galaxy Z Flip3 közül. A második és a harmadik helyezett jutalma egy-egy okostelefon lesz.

Magyar filmeket díjaztak marokkói, olasz, portugál és szlovén fesztiválokon

Szakonyi Noémi Veronika rendező és állandó alkotótársa, Vincze Máté Artur forgatókönyvíró az önkéntes örökbefogadás témáját feldolgozó Hat hét című drámája lett a fődíjas a marokkói Szale városában megrendezett filmfesztiválon. A nemzetközi zsűri indoklásában méltatta a film „formai és technikai magabiztosságát, művészi kivitelezését és mély emberségét”. A Hat hét a Sparks gyártásában, Romwalter Judit producer irányításával készült és több mint egy éve hódít világszerte a nemzetközi filmfesztiválokon. 

Háromezer számozott darab

„Eleven elbeszélőmódjával és eredeti forgatókönyvével a nézőket előítéleteik újragondolására készteti” Császi Ádám Háromezer számozott darab című fekete komédiája a ljubljanai nemzetközi filmfesztivál zsűrijének méltatása szerint. A különleges szereplőgárdával készült alkotás, amely elhozta a rendezvény fődíját, egy nehéz sorsú fiatal romákból álló színházi társulat szürreális utazása, és olyan kérdéseket feszeget, hogy lehet-e a rassz témájáról rasszizmus nélkül beszélni vagy szükségszerű-e a kisebbség és a többség kölcsönös gyűlölete. A Háromezer számozott darab Császi Ádám és Lengyel Balázs forgatókönyvéből készült, producere Bodzsár István, társproducere Sipos Kornél. 

Magasmentés – kritika

Egy tűzoltó kálváriája az esős Budapesten. Ezt nyújtja nekünk a Magasmentés, amit különleges hangvétele miatt szerettünk, de az elvarratlan eseményszálak maradt bennünk némi hiányérzet.

Tóth Barnabás: A sakk szexi is lehet

Nem idegenek számodra az adaptációk, rendezői pályádon már találkoztál feldolgozásokkal. Az Akik maradtak F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyve alapján készült. A Mesterjátszma viszont szabad feldolgozás, és valóban: sokban különbözik a kiindulóponttól, Stefan Zweig Sakknovellájától. Melyek voltak azok az elemek, amelyeket az eredeti írásból mindenképp meg szerettetek volna tartani?

Erre a legjobban Tibor (Fonyódi Tibor, a Mesterjátszma forgatókönyvírója – a szerk.) tudna válaszolni, mert időrendben nála kezdett a történet torzulni. Zweig Sakknovelláját átfordította térben és időben, magyarosította: ’41-ből és az eredeti helyszínről, egy hajóról átmentünk ’56-ba, egy menekültvonatra. Ami sajnos nem változott, az az elnyomás pszichológiája és dinamikája. Szomorú, de minden korban ugyanúgy működik – nálunk a kommunistákkal, a szövegben pedig a nácikkal kapcsolatban.

Zweig novellája elsősorban filozófiai mű, amely a mindenkori elnyomásról, tartásról és kiszolgáltatottságról mesél. Nos, Tibor nem egyet csavart a történeten. Egyiket sem árulhatom el, de két ponton úgy belenyúlt, hogy az egésznek lett egy zsáneresebb, krimisebb, pszichothrilleresebb rétege. A film végkimeneteléig vezető út nagyrészt az ő érdeme.

Minden megy a terv szerint – Hatalom

A Hajdu Szabolcs főszereplésével készült Hatalom a politikai thriller eszközeivel beszél a hatalmi mechanizmus szenvtelen darálójáról és a politikai szükségszerűségek kegyetlenségéről. Itt, ahol élünk. Vadászbalesettel kezdődik a felvidéki Prikler Mátyás második nagyjátékfilmje, Hatalom. Az áldozat egy ártatlan helybéli hajtó, a tettes pedig… nos, előbb-utóbb kiderül, hogy egy túlságosan magas rangú valaki. Miközben a fiú családja […]

The post Minden megy a terv szerint – Hatalom appeared first on Filmtekercs.hu.

Magyar filmeket díjaztak francia és észt fesztiválokon

Az Elfogy a levegő, Moldovai Katalin első mozifilmje, a vasárnap zárult Arras-i Filmfesztiválon elnyerte a közönségdíjat, mely a franciaországi forgalmazásához nyújt támogatást. A megtörtént eseményekből kiinduló Elfogy a levegő című dráma a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával készült és november 2. óta látható országszerte a Mozinet forgalmazásában. a film főszereplői Krasznahorkai Ágnes, Skovrán Tünde, Sándor Soma, Dimény Áron, Bölönyi Zsolt és Lőrinc Ágnes, forgatókönyvírója Palóczi Zita és Moldovai Katalin, executive producere Kovács Attila Béla, producere Muhi András és Moldovai Katalin volt. A filmet Táborosi András fényképezte, vágója Soltész Orsolya, zenéjét Cári Tibor szerezte. Kritikánk a filmről itt olvasható.

Észak-Európa élvonalbeli szemléje, a november 3-án kezdődött Tallinn Black Nights Nemzetközi Filmfesztiválon a hétvégén bejelentették a rövidfilmes díjakat. Hegyi Olivér A szív kertje című, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült munkája a legjobb rövidfilm díját hozta el a rangos fesztiválról. 

Jelenet a Libertate ’89 – Nagyszeben című filmből. Fotó: Adi Bulboaca

Te csodás?

Budapest a kortárs magyar filmben Jórészt Trianon óta viselt terhünk, hogy annyi minden fővárosunkba összpontosul: Budapest többek között a magyar filmgyártás kimondatlan központja is. Forgassanak bár a nagykörúton vagy a budai hegyekben, érkezzen akár kis létszámú, lelkes magyar stáb vagy… Olvass tovább →

The post Te csodás? appeared first on FilmDROID.

„Mindig egy hosszú kutatási és terápiás folyamat, amikor az ember ír és próbálja felismerni magát” – interjú Reisz Gáborral

Reisz Gábor legújabb alkotása, a Magyarázat mindenre (Reisz Gábor, 2023) a Velencei Filmfesztiválon elnyerte a fődíjat. A filmet óriási sikerrel játsszák a mozik hétről-hétre. A szegedi Belvárosi Mozi közönségtalálkozója után kérdeztük a rendezőt, többek között a filmkészítés kezdeti éveiről és a történeteiben lévő személyességről is. Mátó Gábor: Olyan 16-17 éves voltál, amikor eldöntötted, hogy filmkészítéssel […]

Mesterjátszma – kritika

Mesterjátszma, rendező: Tóth Barnabás, szereplők: Varga-Járó Sára, Váradi Gergely, Hajduk Károly, Mácsai Pál, Péterfy Bori, Szirtes Ági, magyar pszichothriller, 90 perc, 2023 (16) Leülsz a sakktábla elé. Színt választotok, a fehérrel vagy. Partnered kezet nyújt, elhelyezkedtek, megléped a nyitólépést, kezed az órára csap. Tested minden izma megfeszül, várod a válaszlépést. Miután letudtátok a nyitást, indul …

„Hiába hagyjuk el Magyarországot, az jön utánunk” – Mesterjátszma

1956 novemberében az utolsó nyugatra tartó vonat robog a sötét éjszakában, rajta különösebbnél különösebb figurákkal. Az ötvenes évek jellegzetes alakjait látjuk, majd egyszer csak előkerül egy sakk-készlet, s kezdődhet a Mesterjátszma. De mire megy ki a játék? Úgy tűnik, Tóth Barnabást a történelmi kataklizmákat átélők túlélési módszerei, illetve az újrakezdés érdekli igazán. Már az Akik […]

The post „Hiába hagyjuk el Magyarországot, az jön utánunk” – Mesterjátszma appeared first on Filmtekercs.hu.