Best WordPress Hosting
 

Január 4-től látható a mozikban a Nem halok meg

A miskolci CineFesten és a Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon már találkozhattak a nézők a Nem halok meggel, mely a sikeres műgyűjtő és galerista Einspach Gáborról szól. A fővárosi művészeti világ egyik meghatározó alakja megtudja, hasnyálmirigyrákban szenved. Egy olyan betegségben, amit az emberek alig öt százaléka él túl. Ő azonban nem omlik össze, nem tragédiaként, hanem a teljes újrakezdés lehetőségeként tekint betegségére. 

Miközben folytatja a fizikailag őt egyre jobban igénybe vevő kezeléseket, megpróbálja újraértelmezni a saját életét, valódi céljait, és a gyerekeivel, valamint a teljes környezetével való kapcsolatot. A Nem halok meg egyszerre mutatja be egy beteg, de nem elkeseredett ember testi és lelki vívódásait.

Az Anyáim története társrendezője, Dér Asia a kezelés legelejétől fogva követi Gábor mindennapjait, egy különleges ember szellemi és fizikai vívódásainak legmélyére ásva ezzel. A film 2023 őszén – ahogy Moldovai Katalin nagyjátékfilmje, az Elfogy a levegő is – meghívást kapott a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválra, mely a berlini, a cannes-i, a Karlovy Vary-i és a velencei seregszemle mellett egyike a 14, úgynevezett A-kategóriás filmfesztiválnak.

Két díjat nyert a Magyarázat mindenre Franciaországban

A kétezer méter magasan fekvő francia síparadicsom filmes találkozója az európai független filmművészetet helyezi középpontba, és a műfajok sokszínűségének bemutatására törekszik. Az idén meghívott több mint száz európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt.

A hivatalos versenyprogramban versenyzett  Reisz Gábor számos fesztiválon díjazott Magyarázat mindenre című filmje (a rendezővel idén februárban beszélgettünk, kritikánk a filmről itt olvasható), nyolc másik – egy litván, egy holland, két belga, egy görög, egy német, egy francia és egy svéd– alkotással. Az öttagú zsűri, amelynek elnöke Aszgar Farhadi Oscar-díjas iráni filmrendező volt. A díjakat Adonyi-Walsh Gáspár vette át.

A rövidfilmek versenyébe kapott meghívást Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve, a Jeunesse nevű kategóriába vetítik Gauder Áron Kojot négy lelke című animációs filmjét, míg a Műanyag égbolt című, szintén animációs filmet, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotását a Playtime elnevezésű válogatásban mutatják be. Mindkét filmet áprilisban mutatják be a francia mozikban, míg a Magyarázat mindenre franciaországi bemutatója júniusban lesz.

Tavasszal forog Enyedi Ildikó új filmje

Nemzetközi koprodukcióban készül a Berlinale Arany Medve díjas és Oscar-jelölt Enyedi Ildikó új alkotása, melynek gyártására 500 millió forint támogatást szavazott meg a Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága. A német-francia-magyar koprodukcióban, Csendes barát munkacímen készülő mozifilm a németországi középkori egyetemi város, Marburg botanikus kertjében játszódik. Három szálon fut, és fontos szerepet kap benne egy idős fa, amelyet […]

The post Tavasszal forog Enyedi Ildikó új filmje appeared first on Filmtekercs.hu.

„Csak nem fényképezel le, mikor ilyen dögrováson vagyok!” – Idősek reprezentációja a kortárs magyar filmben

A nemrégiben mozikba került, Valami madarak című filmben a 70-es éveit taposó Bélát egy otthoni baleset után önellátásra képtelennek nyilvánítják, a férfi az idősek otthonába kerül, ám feltett szándéka kikerülni onnan. Hevér Dániel filmje kapcsán felvetül a kérdés, milyen képet festenek a kortárs magyar filmek a legidősebb generációról? Idősnek lenni a legtöbb kultúrában egyet jelent […]

The post „Csak nem fényképezel le, mikor ilyen dögrováson vagyok!” – Idősek reprezentációja a kortárs magyar filmben appeared first on Filmtekercs.hu.

A gondolkodó zseni, akinek a filmje Törőcsik Marinak cannes-i díjat ért

Jómódú, de később elszegényedő budapesti polgárcsaládba született 1934. augusztus 2-án. Először az irodalom világában próbálta megtalálni helyét, 1957-ben magyar-történelem szakon diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán, és rövid ideig tanított. A művészet iránti vonzalma a kibontakozó filmes klubmozgalomba vitte, melynek hamarosan egyik közismert alakja, előadója lett. 1960-tól a Medicina Könyvkiadó lektora, majd a Magvető Kiadó szerkesztője volt, Zimre Péterrel filmforgatókönyveket írt, amelyekből egy válogatás meg is jelent Sértődött utazás címmel. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1968-ban rendezőként végzett, majd a Mafilmhez szerződött.

Első jelentősebb visszhangot kiváltó filmjét a Balázs Béla Stúdió keretében 1971-ben forgatta Prés címmel. A három évvel később készült Végül című játékfilmje megkapta a mannheimi fesztivál fődíját, egy évvel később a touloni fesztiválon a legjobb rendezés díját vehette át. A hetvenes évek elején kezdődött közös munkája és barátsága Koltai Lajossal, aki számtalan filmjének operatőre volt és máig Maár Gyulát tartja mesterének.

Végül című 1974-es játékfilmje megkapta a mannheimi fesztivál fődíját, illetve a touloni fesztiválon legjobb rendezés díját. Maár Gyula 1976-ban rendezte a Déryné, hol van? című alkotást, a főszereplő Törőcsik Mari (a rendező felesége) a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb női alakítás díját.

A Magyarázat mindenre a Les Arcs-i Filmfesztivál versenyprogramjában

A kétezer méter magasan fekvő francia síparadicsom filmes találkozója az európai független filmművészetet helyezi középpontba, és a műfajok sokszínűségének bemutatására törekszik. Az idén meghívott több mint száz európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt.

A hivatalos versenyprogramban versenyez Reisz Gábor számos fesztiválon díjazott Magyarázat mindenre című filmje (kritkánk itt olvasható), nyolc másik – egy litván, egy holland, két belga, egy görög, egy német, egy francia és egy svéd–- alkotással. A Kristály Nyíl elnevezésű fődíjat péntek este adja át az öttagú zsűri, amelynek elnöke Aszgar Farhadi Oscar-díjas iráni filmrendező.

A rövidfilmek versenyébe kapott meghívást Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve, a Jeunesse nevű kategóriába vetítik Gauder Áron Kojot négy lelke című animációs filmjét, míg a Műanyag égbolt című, szintén animációs filmet, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotását a Playtime elnevezésű válogatásban mutatják be. Mindkét filmet áprilisban mutatják be a francia mozikban, míg a Magyarázat mindenre franciaországi bemutatója júniusban lesz.

A színész, aki sose hal meg

Budapesten született, de az akkor Sztálinvárosnak nevezett Dunaújvárosban nőtt fel, amelynek később díszpolgára is lett. Iskoláskorában több versmondóversenyeken indult, tizenkét évesen kiérdemelte a Sztálinváros legjobb ifjú szavalója címet. Miután családja visszaköltözött Budapestre, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, azonban a Színház- és Filmművészeti Főiskolára csak második felvételije után került be. 1968-ban szerzett diplomát – Esztergályos Cecília, Molnár Piroska és Harsányi Gábor is osztálytársai voltak.

Tanulmányai befejeztével a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, melynek egészen 1993-ig tagja volt, bár néhány évet a pécsi Nemzeti Színházban, illetve a budapesti Nemzeti Színházban is eltöltött. Kaposvári évei alatt olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás, és olyan színésztársai voltak, mint felesége, Pogány Judit, Jordán Tamás, Lázár Kati, Lukáts Andor, Csákányi Eszter és Máté Gábor. A kaposvári évek után egy évadot a veszprémi Petőfi Színházban töltött; 1995-től a József Attila Színház vendégművésze, 2002-től 2005-ig művészeti vezetője volt.

Több mint két évtizeden át az ország egyik legfoglalkoztatottabb színházi színésze volt, aki mind drámai, mind komikus szerepekben remekelt. Emlékezetes alakítást nyújtott mint Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom) és Orgon (Moliere: Tartuffe). Emellett – a teljesség igénye nélkül – játszott a: Godot-ra várvában, a Liliomfiban, A revizorban, a Sirályban, Az ügynök halálában, illetve a A mi osztályunkban. A hajnali részegség című darabban Karinthy Frigyest alakította, Nyáry Krisztián Így szerettek ők felolvasószínház-sorozatában pedig Móricz Zsigmondot. Móricz 1924–25-ös naplójából állította össze 2013-ban a Napló-szilánkok című önálló estjét, majd egy évvel később az író két egyfelvonásosát vitt színre Jelenetek 2 házasságból címmel, amelyben rendezőként és szereplőként is közreműködött.

Nem vagy egyedül – Valami madarak

Decemberben érkezett a mozikba ha nem is a legjobb, de az év legkedvesebb magyar filmje. A Valami madarak két remek karakter kapcsolatán keresztül beszél egy megkerülhetetlen társadalmi problémáról – szórakoztatóan. Hevér Dániel filmje ismét igazolja, hogy ma a magyar film legfigyelemreméltóbb eseményei az elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programban (és a [fél]független finanszírozásban) történnek. A Valami madarak […]

The post Nem vagy egyedül – Valami madarak appeared first on Filmtekercs.hu.

Magyar-bhutáni alkotás a Sundance-en

A világ öt legrangosabb filmfesztiváljának egyikén tartja premierjét A boldogság ügynöke. A magyar-bhutáni koprodukcióban készült dokumentumfilm a boldogságot kutatja Bhutánban Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai rendezésében. A 2024-es Sundance Filmfesztiválon debütál majd A boldogság ügynöke. Zurbó Dorottya és Arun Bhattarai közös dokumentumfilmje meghívást kapott ugyanis az egyik legnagyobb presztízsű filmszemlék egyikére. „Nem akartuk elhinni, amikor […]

The post Magyar-bhutáni alkotás a Sundance-en appeared first on Filmtekercs.hu.

Nagy presztízsű amerikai fesztiválra kapott meghívást a Lefkovicsék gyászolnak

„Nagyon lelkesek vagyunk, hogy Amerikában, azon belül is az egyik legnívósabb nemzetközi szemlén, Palm Springsben lesz a világpremier” – mondta Breier Ádám rendező, aki személyesen mutatja be filmjét a januári fesztiválon. A filmrendezővel készített interjúnk itt olvasható.

A Palm Springs-i Nemzetközi Filmfesztivált 1990 óta rendezik meg a kaliforniai városban, az amerikai alkotások mellett évről évre egyre jelentősebb nemzetközi filmes felhozatallal. „Az első perctől kezdve azt éreztük, hogy a filmünk az amerikai fesztiválokon találja majd meg igazán a nemzetközi közönségét. A Lefkovicsék gyászolnak se nem egy klasszikus művészfilm, se nem egy kommersz vígjáték, hanem valami a kettő között, így egy amerikai indie film lehetne a legközelebbi rokona. Ráadásul Palm Springs hatalmas közönséget megmozgató fesztivál, évente körülbelül 135 ezren nézik a filmeket” – nyilatkozta Breier Ádám. Az eseményre rendszeresen a legnagyobb sztárok is ellátogatnak: a 2024-es fesztivál nyitógáláján például Emma Stone, Greta Gerwig és Cillian Murphy munkásságát ismerik el, de díjazzák Martin Scorsese, Leonardo DiCaprio és Lily Gladstone teljesítményét is a Megtört virágok című filmért, akik természetesen ugyancsak személyesen veszik át az elismeréseket.

Breier Ádám első mozifilmjében Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző (Bezerédi Zoltán) viszonya annyira megromlott a fiával, Ivánnal (Szabó Kimmel Tamás), hogy évek óta nem beszélnek egymással. Iván Izraelbe menekült az apjával való konfliktus elől, ortodox zsidóként ott él és alapított családot, Budapestről csak az édesanyjával (Máhr Ágnes) tartja a kapcsolatot. Az anyuka váratlan halálakor Iván a hatéves kisfiával (Leo Gagel) hazatér, hogy a zsidó hagyományoknak megfelelően egyhetes gyászt, shivát üljenek a szülői házban. A két férfin keresztül két világ feszül egymásnak, aminek a tétje a család egyesülése. 

Képek, szavak – Rendhagyó fotókiállításon a Magyarázat mindenre forgatási képei

December 7. és 16. között látogatható a Főfotó caféban a Magyarázat mindenre című filmhez kapcsolódó kiállítás, amelyen a forgatáson készült képek Reisz Gábor személyes, kézzel írt verseivel egészülnek ki. Reisz Gábor díjnyertes filmjét (kritikánk itt olvasható) 2022 nyarán forgatták, melynek pillanatait Réka Vajda örökítette meg. A képek kompozíciói és az elkapott pillanatok olyan művészeti értéket képviselnek, melyről […]

The post Képek, szavak – Rendhagyó fotókiállításon a Magyarázat mindenre forgatási képei appeared first on Filmtekercs.hu.

Vilmányi Benettel és Für Anikóval forog Mayer Bernadette első mozifilmje

Szemem fénye címmel készül egész estés játékfilm egy látását elvesztő anya történetéről a Filmintézet Inkubátor Programjának támogatásával. „Édesanyám tinédzser koromban vakult meg, ketten együtt kellett szembenéznünk ennek minden következményével.” – nyilatkozta első mozifilmjének forgatása kapcsán Mayer Bernadette rendező, aki a saját élményein alapuló forgatókönyvet Nagy Zoltán író-rendezővel (Szép csendben) közösen írta. A Szemem fénye történetében […]

The post Vilmányi Benettel és Für Anikóval forog Mayer Bernadette első mozifilmje appeared first on Filmtekercs.hu.

Kis magyar családregény

Nehéz, nagyon nehéz spoilerek nélkül beszélni az Égerről, végül ugyanis minden önmaga által felállított, alapvetőnek tekintett tényt felülír – még a színészek és az általuk játszott karakterek viszonyát is. Viszont amennyire körülményes, legalább annyira fontos a feladat; ez a film ugyanis megérdemli, hogy minden nézőjéből kiváltsa a cselekmény és a megvalósítás átgondolt összjátékába kódolt hatást. A szűk kétórás mozi a felszínen alkalmazott eszközeivel a cselekmény első percétől az utolsóig kész, befejezett történet illúzióját kelti, de a benne megjelenített egyedi emberi életek mind ez ellen a látszat ellen hatnak. Nincs lezárt történet valamiféle tanulság, annak híján legalább levonható következtetés, visszatekintő megértés nélkül, ezek azonban mind hiányoznak az alkotásból. A néző csonka mesét kap, mintha minden egész eltörött volna.

Nemcsak a tanulság hiánya teszi a töredékességet a mozi egyik legfontosabb tapasztalatává, de a komplex elbeszélői szerkezet is, mely majdnem egy órán át tart teljes homályban minket. A film három olyan jelenettel indul, melyek között elsőre nem lehet összefüggést teremteni – ez a megoldás felajánl egy lehetséges befogadói kódot, miszerint ezen kapcsolódási pontokat ne is keressük rögtön, inkább próbáljunk meg a szülei múltját megérteni kívánó Verával (Szilágyi Csenge) együtt haladni. Károly és Zsolt, a két iskolai barát újbóli találkozásából kibomló konfliktust, majd vérontást különböző szereplői elbeszélések tárják fel részlegesen, minden esetben egy-egy személyes nézőpontot megmutatva. Ennek első példája Kálid Artúr majd félórás monológja. (Mind színészi, mind operatőri és forgatókönyvírói munka szempontjából bravúros, hogy a végig egy arcra fókuszáló jelenet statikussága ellenére izgalmas tud lenni; a vizuális monotonitást a szereplő által elmondottakkal összhangban lévő, nyugtalanító ugróvágások számolják fel, melyek több későbbi jelenetben is szerephez jutnak.) A csavar ott következik, amikor újra és újra kiderül, hogy senki nem az, akinek látszik. A legtöbben nem a saját történetüket mesélik, holott a mozi egésze nem más, mint a múlt történetek elmondásán keresztüli megragadása.

Kálid Artúr az Éger című filmben

Tompa szike – Semmelweis

Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Ha eddig nem hallottunk volna erről, Koltai Lajos filmjében egy kisgyermekes anya könnyes szónoklatban közli ezt. A magyar film az utolsókat rúgja. Legalábbis az a formája, amit az elmúlt hat-nyolc évben megismertünk. A pályakezdőket támogató Inkubátor Program kiszámíthatatlanná vált, a középgenerációs és idősebb rendezők nem kapnak állami támogatást, inkább csak […]

The post Tompa szike – Semmelweis appeared first on Filmtekercs.hu.

Félmillió euróval támogatja Enyedi Ildikó új filmjét az Európa Tanács

A német–francia–magyar koprodukcióban készülő film még az előkészítés szakaszában jár – írja a Film.hu. A nagyjából 190 millió forintnak megfelelő összegű támogatás mellett a film számíthat a Nemzeti Filmintézet, valamint a német–francia filmalap hozzájárulására is.

A Csendes barát három szálon fut, helyszíne Marburg, németországi középkori egyetemi város. Fontos szerep jut a filmben egy idős fának, amely Dél-Amerikából került át Európába. Enyedi Ildikó legújabb alkotásában a valóság ingatag természetére világít rá, bemutatva gondolkodásunk gyökeres megváltozását a növények, állatok és emberek kapcsolatáról. A film egyik főszerepét Tony Leung (Szerelemre hangolva) játssza, aki egy idegtudóst alakít, aki szülővárosából, Hongkongból a marburgi egyetemhez utazik.

A film producere a német Reinhard Brundig, koproducerei Mécs Monika (Inforg M&M), Nicolas Elghozi (Galatée Films) francia és Meng Xie (Rediance) pekingi producerek. A forgatás 2024 áprilisában kezdődik, és több évszakon át tart majd.

A vakság nehézségeiben is a szépséget és a humort keresi egy új magyar film

„Édesanyám tinédzser koromban vakult meg, ketten együtt kellett szembenéznünk ennek minden következményével” – nyilatkozta Mayer Bernadette rendező, aki a saját élményein alapuló forgatókönyvet Nagy Zoltán író-rendezővel közösen írta (Szép csendben, 2019).

A Szemem fénye történetében a művészetoktató Krisztina cukorbetegsége szövődményeként fokozatosan elveszíti látását, ami válságba sodorja nemcsak saját, de fia életét is. Máté, aki újdonsült apaként gyermeke születése után szembesül Krisztina állapotával, erején felül próbál segíteni anyjának, élete lassan kettészakad egyre fojtogatóbban ragaszkodó anyja és saját családja présében, miközben Krisztina retteg attól, hogy egyedül marad a sötétben.

„Kár szépíteni, a vakság az egyik legborzasztóbb dolog, ami történhet az emberrel. Úgy hiszem, akkor tudjuk átvészelni a tragédiát, ha észrevesszük, hogy ebben a lehetetlen helyzetben is ott rejtőzik az emberi szépség és a humor. Észrevenni ezeket a boldog pillanatokat pedig a legnagyobb kihívás ebben a helyzetben. Ezt a kettősséget fogalmazza meg a film, egy olyan drámát, amin időnként lehet azért nevetni is” – vallja Mayer Bernadette rendező, aki a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) végzett először operatőrként, majd 2016-ban a filmrendező szakon.

48 óra alatt készült, testcseréről szóló magyar film nyert díjat

A 48 Hour Film Project egy izgalmas, kreatív hétvégét jelent, ahol filmesek rövidfilmeket készítenek egy globális eseményen, amely több mint 100 városban zajlik világszerte. A verseny minden városban más-más hétvégén kerül megrendezésre, és a helyi filmcsapatok, kezdőktől a profikig, versengenek azért, hogy egy hétvége alatt elkészítsék rövidfilmjüket. A csapatok péntek este kezdik a versenyt, amikor a városukban kisorsolják a műfajt, és megkapják a szükséges elemeket filmjük elkészítéséhez, ezzel biztosítva, hogy a filmek tényleg az adott hétvégén készülnek el.

A SwapID két nő történetét mutatja be, akik egy mobilalkalmazás segítségével váltani szeretnék testüket anélkül, hogy tudnának a másik tényleges motivációjáról. A cselekmény fő konfliktusa akkor bontakozik ki, amikor az egyikük férje értesül a tervezett testcseréről, és aggályosan kezdi megkérdőjelezni a helyzetet, felismerve, hogy ilyen technológia könnyen visszaélésre adhat lehetőséget, beleértve akár bűnözői szándékokat is. Ezáltal a film nem csupán morális dilemmákat vet fel, hanem a modern technológia etikai aspektusait is körüljárja.

A Beyond Borders csapatának rendezője, Szatmári Andi már kilencedik alkalommal vett részt a versenyen, és harmadszor versenyzett Eindhovenben. Kisfilmjének különlegessége, hogy a holland Gido Krommal társrendezésben Magyarországon és Hollandiában készült egyszerre, és a verseny közben a rendező és a magyar főszereplő, Mosolygó Sára (aki a Petőfi-film Szendrey Júliáját alakítja) még repülővel is átutaztak Hollandiába, hogy egy közös jelenetet forgassanak a holland főszereplővel, Sophie Bouquet-vel.

Utazás az anyaságba, keresztül Európán – A világ eredete forgatásán jártunk

A világ eredete címmel forgatja első nagyjátékfilmjét Nagy Borbála. A három nő történetét bemutató, hármas koprodukcióban készülő alkotás sajtónapján nőkről és anyaságról, elsőfilmekről beszélgettünk az alkotókkal, majd egy bulijelenet forgatásába is belepillanthattunk. Egy többszintes, panorámás budai villában látogatjuk meg A világ eredete stábját – csakhogy a történet szerint most egy párizsi lakásban vagyunk, ahol beöltözős […]

The post Utazás az anyaságba, keresztül Európán – A világ eredete forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Operatőrként karaktert adott a történetnek, dokumentumfilmjeivel tabuk csendjét törte meg

A Galga menti Turán született, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett. Már gyermekkorában a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait Illés György és Keleti Márton tanítványaként.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján eltávolították az intézményből. Diplomamunkája 1957-ben a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Végzése után a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban, az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) 1968-ban a Feldobott kő című munkájával debütált játékfilmrendezőként – a főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozott, filmjét ez a személyes történet ihlette. Következő rendezése, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán erősen szatirikus képet festett a közéleti anomáliákról, emiatt majdnem betiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt az 1848-as forradalom hírére minden veszély és tiltás ellenére hazatérő magyar katonákról, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok visszaéléseivel foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet A vád címmel, ennek forgatókönyvét a József Attila-díjas vajdasági magyar íróval, Gion Nándorral közösen írta.