Best WordPress Hosting
 

Vezénylés közben karmester, zongorázás közben zongorista, a zongora mellől vezényelve egyszerre mindkettő – Vásáry Tamás 90

Debrecenben született, kisgazdapárti politikus édesapja az ideiglenes kormányban államtitkári tisztséget töltött be. Csodagyerekként indult, ötévesen hallás után játszotta el Boccherini menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből, rövid ideig Dohnányi Ernő tanítványa is volt. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol tanárai arra intették: legyen „normális” gyerek, ne gyakoroljon túl sokat és a szellemi tevékenységet kapcsolja össze a fizikaival.

1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc nemzetközi zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, akinek később tanársegédje lett a szolfézs tanszéken. A nagy tekintélyű zeneszerző mentette meg az ötvenes években a kitelepítéstől, diplomakoncertje előtt pedig egy Steinway-zongorával ajándékozta meg, hogy gyakorolni tudjon. Vásáry Tamás egy kulturális delegáció tagjaként olyan sikerrel szerepelt a Szovjetunióban, hogy hazatérve kiemelt művészként kezelték. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt, s akivel előadhatta Mozart Esz-dúr kettősversenyét.

Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el – 1955-ben Varsóban és Párizsban, 1956-ban megnyerte a brüsszeli Erzsébet királyné versenyt, a következő évben pedig Rio de Janeiró-ban végzett az első helyen. Miután édesapját az 1956-os forradalomban játszott szerepéért letartóztatták, elhagyta Magyarországot, szülei a belga anyakirályné közbenjárásával jutottak ki hozzá. Hamarosan Svájcba költöztek, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget. Ezzel elindult nemzetközi karrierje, a következő évben a világhírű karmester, Széll György mutatta be a New York-i Carnegie Hallban. A legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rahmanyinov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet.

170 millió lejátszásnál tart Spotifyon egy rejtélyes magyar előadó

Magyar vagy külföldi zenét hallgatnak többet a magyarok? Kik a legnépszerűbb nemzetközi és magyar előadók a digitális streamingplatformokon itthon és külföldön, melyek a leghallgatottabb dalok globálisan és Magyarországon? Mások mellett ezekre keresett választ a kutatás.

A tanulmányban a kutatók a Spotifyról és a YouTube-ról 2019. február 7. és 2023. március 2. között letöltött, heti top100 dalt tartalmazó listák – a globális és magyar listák, illetve a kelet-közép-európai és nagyobb magyar diaszpórával rendelkező országok listái – elemzéseire alapozva tettek megállapításokat.

Eszerint a Spotifyon 2022 második negyedévétől kezdve több magyar zenét streameltek a hallgatók, mint külföldit. A YouTube-on pedig az egész vizsgált időszakban a magyar lejátszási mennyiségekből volt több a magyar listákon. A vizsgált időszakban az összes lejátszási mennyiség alapján összeállított top20 leghallgatottabb előadó listája a YouTube-on kizárólag magyar előadókból állt össze. Bár a magyar számok kiugróak, maga a tendencia nem magyar sajátosság, illeszkedik az úgynevezett glokalizáció, azaz helyi digitális tartalmak felé fordulás trendjéhez.

Hány lépésben lehet eljutni Molnár Ferenctől Szoboszlai Dominikig?

Kenny Dalglish, a játékosként és edzőként is Liverpool-legenda szerint a You’ll Never Walk Alone „ugyanúgy érvényes bajban, szomorúság és siker idején, mert arról szól, hogy egymást támogatjuk. Segít, amikor kimész a pályára, és tudod, hogy (a szurkolók) mögötted állnak. Segít, amikor szenvedsz a pályán, és segít, amikor nyersz. Érvényes minden helyzetben.”

Egy futballklubhimnusz, ami eredetileg nem lelkesítő, közösség-összekovácsoló indulónak készült, mint a nagy klasszikusok. Egy szó nem esik benne a mezről, a lelátóról, a klubszínekről, és nem ígérik meg a mesternek sem, hogy menni fog. Ráadásul semmi exkluzivitás nincs benne, éneklik angolok, skótok, németek, hollandok, görögök, japánok. De talán épp ez teszi különlegessé a You’ll Never Walk Alone-t, a dalt, amit valószínűleg már Szoboszlai Dominik is kívülről tud, ugyanis az Anfield Road az egyik olyan stadion, amelynek a lelátóin hétről hétre felhangzik Richard Rodgers és Oscar Hammerstein II szerzeménye a Carousel című zenés darabból. A Time magazin 1999-es listája szerint a 20. század legjobb musicalének gyökerei viszont egészen Pestig nyúlnak: Molnár Ferenc Liliomját hangolták át a szerzők a Broadway szabályai szerint.

A Liliom pesti bukása

„Játszani akkor is jó, ha az ember úgy érzi, hogy időnként leesik a hintáról” – Új Caramel-album készül

A tehetségkutatók versenyzői közül sokan eltűnnek, és csak kevesen futnak be valódi karriert, ellentétben veled.

Ha elkezdek ezzel egyetérteni, degradálom a többieket, holott szó sincs arról, hogy tehetségesebb lennék, mint a legtöbb x-faktoros vagy megasztáros versenyző. A konzekvens gondolkodás azonban már más kérdés. Nem biztos, hogy az minden fiatal srácnak és lánynak élből megvan, jómagam viszont meglehetősen tudatos vagyok és voltam mindenben, beleértve a karrieremet is. Nagy előnyömmé vált, hogy rögtön saját dallal neveztem a műsorba. A legtöbben nagyívű balladákat adtak elő, majd amikor a show véget ért, belecsöppentek a popkultúrába, ahol teljesen más zenei kihívással találták szembe magukat. Azok, akik Cserháti Zsuzsától vagy Aretha Franklintől énekeltek régebbi számokat, később nem találták meg önmagukat, és zenei csapdába kerültek. A tehetségkutatókban észnél kell lenni, hogy miként tudod bennük rögtön megmutatni a saját zeneiségedet, és hogyan ne kerülj zenei buborékba, amihez képest a realitás teljesen más.

Hol tartottál a zenei pályán akkor, amikor az egész ország a televízió révén megismert, és merre igyekszel manapság?

A fejből vezénylő karmester, aki szerint hegedülni nagyobb stressz, mint dirigálni – Ligeti András

Pécsett született zeneszerető családban. Édesapja karnagy, nagyapja karnagy és zeneszerző volt, aki száznál több dalának szövegét maga írta, ifjúsági daljátékai kedvelt iskolai előadások voltak. Nem csoda, hogy már ötéves korában karmesternek készült, a zeneiskolában hangszerének a hegedűt választotta. 17 évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol 1976-ban hegedű szakon, három évvel később a karmesterképzőn is diplomát szerzett, utóbbit Kórodi András tanítványaként.

Zenészi és dirigensi pályafutása sokáig párhuzamosan zajlott. 1975-ben megnyerte a budapesti, Weiner Leóról elnevezett hegedűversenyt, 1980-ban a bloomingtoni szonátaversenyt. 1980–81-ben Solti György-ösztöndíjjal a bécsi Zeneakadémián Karl Österreichernél folytatott tanulmányokat, öt évvel később ugyancsak Bécsben Claudio Abbado asszisztenseként, majd munkatársaként a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart irányította. Itthon öt évig a Magyar Állami Operaház zenekarának koncertmestere, 1981-től 1985-ig karmestere volt.

Karmesteri felkéréseinek növekvő száma miatt egyre ritkábban lépett fel hegedűművészként, mert úgy gondolta, hogy lehetetlen mindkét dolgot egyformán magas szinten művelni. A gyakorlással azonban soha nem szakított, és a karmesterséget is a hangszerrel tanította. Azt vallotta, hogy miután egy szimfonikus zenekar 70 százaléka vonósokból áll, nem hátrány, ha a karmester is játszik hegedűn, mert a vonósoknak világos instrukciókat tud adni, illetve a hegedűn meg tudja mutatni, karmesterként mit szeretne hallani. Úgy vélte, a hegedülés nagyobb stressz, mint a dirigálás, bár a kettő teljesen más típusú tevékenység, s jól csinálni mindkettőt nagyon nehéz. Egy nyilatkozata szerint dirigálni bárki megtanulhat, de karmester nem mindenkiből lesz. Az első próbától kezdve mindig mindent fejből vezényelt.

Nemzetközi toplistán Efe Turumtay, Cenk Erdogan, Tomás Liska és Dés András közös lemeze

A 2023 májusában a Fonó gondozásában megjelent albumon a kvartett tagjainak eltérő zenei és kulturális háttere különleges összhangban olvad össze.

A Bécsben élő török hegedűművész, Efe Turumtay által alapított csapatban a cseh bőgős, Tomás Liska lírai bőgőhangja és Dés András játékos ritmusai mellé a fretless – érintő nélküli – gitár nemzetközi hírű török virtuóza, Cenk Erdogan csatlakozik csodálatos dallamaival.

A World Music Charts Europe ötven főből álló zsűrije minden hónapban pontozásos rendszerben választja ki a legjobb lemezeket, amelyek a kapott szavazatok alapján kerülnek fel a húsz albumot jegyző toplistára.

Michelin-csillagos zenei menüvel indul a Kaposfest

Mindketten a világ hangszeres művészeinek élvonalába tartoznak, ez a rang tükröződik a vendégmuzsikusok körében is. Látszik az is, hogy a három és fél napos fesztivál programja rendkívül sűrű. 

Az adott forrásokból egy rövidebb, tömörebb fesztivált gondoltunk ki, inkább arra törekedtünk, hogy minél több neves, itthon ritkán hallható művész jöjjön el. Majd’ egy tucatnyian vannak, ha a tartósan külföldön egzisztáló magyar zenészeket is számítjuk. A fellépők vegyenek részt minél több projektben, használjuk ki jól a Kaposváron töltött idejüket, ugyanakkor túl megterhelő aktivitást se kívánjunk tőlük. Szerintem igen kellemes, jó arányba sikerült hoznunk a meghívott művészek és az általuk játszott művek számát. Több esztendős tapasztalat, hogy egy hangulatos, ám minőségi nyári fesztiválnak nem kell 3-4 napnál hosszabbnak lennie, különösképpen, ha a Balaton sincs messze, a város pedig oly gyönyörű, maradandó élményket kínáló természeti környzetben fekszik. 

Az első napon, augusztus 13-án a délelőtt és a délután még csak félig a közönségé.

Дeva és az Erdőfű is esélyes az európai showcase fesztiválokat összefogó Upbeat díjára

Magyarországot Дeva és az Erdőfű zenekar képviseli az európai feltörekvő világzenei tehetségek csapatában. A zenekarokat mentorálással, fellépési és szakmai lehetőségekkel támogatja az Upbeat. A nyertes szerepelhet a népszerű Blogothéque-videósorozatban, a Take Away Show-ban és felléphet a szkopjei PIN Showcase és Konferencián, támogatást kapva a nemzetközi karrier beindításához. A szakmai zsűri csaknem száz produkció közül választotta ki a legjobbakat.

Az európai showcase fesztiválokat összefogó Upbeat a fősodortól eltérő, saját nyelven előadó és saját kulturális gyökerekből táplálkozó előadókat támogatja. A kivételes megjelenési lehetőségekkel járó díj odaítéléséről a közönség dönt.

Az Upbeat – a Hangvető vezetésével – a Kreatív Európa program által támogatott első olyan projekt, amelyet magyar cég koordinál. A projekt küldetése, hogy a világzenei piac feltörekvő tehetségeit támogassa. A 2022 augusztusában elindított projektben 14 európai fesztivál vesz részt, köztük a Tallinn Music Week, a Budapest Ritmo, vagy a WOMEX.

Kivonulás a hétköznapokból ‒ Megkezdődött a Altalena Zenei Fesztivál

A koncerten a 20. század eleji pezsgő párizsi művészvilág két jeles szereplőjének, Ravelnek és Debussynek a művei hangzottak fel Klukon Edit és Ránki Dezső előadásában.

A házaspár a több mint egyhetes fesztivál nyitóestjén olyan darabokat játszott, amelyek régóta a négykezes repertoárjuk részét képezik. Elmélyült, külsőségektől mentes és szeretetteljes „zenei nyelvük” ‒ a zene és az élet iránti figyelem nyugalmából fakadó állandóság ‒ az évek során az Altalena szellemiségének irányadójává is vált. Ezen az estén Ravel két műve fogta közre Debussy alkotásait. A fesztivál klasszikus koncertjeinek többségén az Altalena Nyári Akadémián zajló mesterkurzusok tanárai és diákjai zenélnek ‒ ezek az alkalmak másképp teremtik meg azt a bensőséges légkört, amelyben a zene átadásának jut a főszerep, mint Klukon Edit és Ránki Dezső koncertje, akik mesterkurzust ugyan nem tartanak, mégis tanítják a fiatal zenészekből álló közösséget.

A pandémia előtt még Bozsoki Fesztiválnak nevezték e rendezvényt, amelynek az osztrák határ menti falu volt a fő helyszíne. Félő volt, hogy e nyugodt és gyönyörű környezetet nehéz lesz pótolni Budapest közelében. Itt nehezebb olyan világot teremteni, ahol meg lehet feledkezni a hétköznapok nyomásáról. A zene és a sport, amely egyaránt fontos a nyári akadémián, mindig segít kiszakadni a hétköznapok forgásából, s a mesterkurzusok résztvevői más „napirendet” próbálhatnak ki, amelyben egy közösség tartja meg őket. A nyitóeste műsora is az átlépés lehetőségeit tükrözte a mese és az antik kultúra világának megelevenítésével.

„Végképp elhatároztam, hogy az én irányom a zenetörténeti kutatás lesz” – Berlász Melinda munkássága

Ugyanabban az átlagos – mondhatjuk: átlagosan jó – általános iskolában, ahol Marton Éva is énekelt az iskolai kórusban, mi volt az elképzelése, mi lesz a hivatása?

Hetedik-nyolcadik osztályos koromban ott, a Lónyay utcában csak egyet tudtam biztosan: nagyon vonzódom a zenéhez. Több éve tanultam zongorázni az ötödik kerületi zeneiskolában. Éreztem, hogy a zene olyan erőt jelent számomra, amitől nem szeretnék elválni. Az, hogy ebből az érzésből miféle elkötelezettség alakul, csak a gimnáziumi évek során derült ki számomra: felismertem, hogy nem leszek hangszeres muzsikus, hanem tudományos megközelítésben szeretnék foglalkozni a zenével. Előttem állt történész édesapám példája, ami mélyen megérintett. Amikor arról beszéltem neki, hogy engem a zenetudomány érdekel, azt mondta: „Gyere be hozzám a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárába, ahol a mellettünk lévő szobában dolgozik Kodály és a csoportja. Megnézheted, mit is jelent a népzenével tudományosan foglalkozni.” Így is történt: Kiss Lajos és más tudósok fogadtak, Kodály akkor épp nem volt ott. Láttam a népdallejegyzéseket, a hatalmas gyűjteményt, érzékeltem a légkört, és végképp határoztam: ez az én irányom!

A konzervatóriumban zeneszerző szakra jártam, ez a képzés adta a legtöbb szakmai irányú  ismeretet ahhoz, hogy érettségi után felvételizhessek az akadémia zenetudományi tanszakára.

10 üdítő nyári zenei megjelenés kánikula ellen

Saya Noé – In Motion (dal és klip)

Az önazonos, eklektikus popzenében utazó Kőrös Mimi (itt interjúztunk vele), azaz Saya Noé új dallal jelentkezett. Az In Motion szeptember 26-án érkező második albumának legelső, inspiráló ízelítője. A Malajziában felnőtt énekesnő-dalszerző-producer újdonsága és a hozzá készült klip az élet kihívásaira és bizonytalanságaira reflektál. Azt a kérdést teszi fel, hogy meddig vagyunk képesek elmenni azért, amiben hiszünk, még ha minden ellenünk dolgozik is.

Csinszka – Finally Opening Up (album)

A lovaggá ütött lázadó, akin nem fog az idő – Mick Jagger 80

A rockvilág egyik legkarizmatikusabb egyénisége 1943. július 26-án Dartfordban született Michael Philipp Jagger néven. Templomi kórusban énekelt, rendkívül jó tanuló volt, így tanár szülei abban reménykedtek, hogy a nyomukba lép majd. Jagger azonban a korai rock and roll és a blues szerelmese lett, tizennégy évesen megvette első gitárját és iskolatársával, Dick Taylorral együttest alapított. Már egy éve a London School of Economics diákja volt, amikor 1961. október 17-én a dartfordi vasútállomáson összetalálkozott a gitárját cipelő Keith Richardsszal, akit ötéves korában ismert meg, de aztán szem elől tévesztették egymást. Beszélgetni kezdtek, természetesen a blueszenéről, s mire Londonba értek, megszületett egy barátság és a rockzene egyik legfontosabb szerzőpárosa. A nagy találkozás helyét ma emléktábla jelöli, s a közelben hamarosan felavatják a két zenészt ábrázoló szobrot is.

Innen már csak egy lépés volt a Rolling Stones létrejötte. Richards csatlakozott Jagger és Taylor együtteséhez, nem sokkal később megérkezett az élet minden terén tapasztaltabb Brian Jones is. A bandát idővel Muddy Waters Rollin’ Stone című dala után nevezték el, első fellépésükre 1962. július 12-én került sor. Taylor nem sokkal később kiszállt, a basszusgitár kezelését Bill Wyman vette át (a legenda szerint nem virtuóz játéka miatt, hanem azért, mert neki erősítője is volt), a dobok mögé pedig Charlie Watts ült be. Az immár állandósult összetételű Rolling Stones 1963 júniusában szerződött le a Decca lemezcéghez, a megállapodást – hibáját jóvá téve – az a producer ütötte nyélbe, aki egy évvel korábban a meghallgatás után kirúgta a Beatlest.

A kemény zenét játszó és botrányt botrányra halmozó Stones hamarosan a jólfésült Beatles egyetlen komoly riválisának számított, főleg azután, hogy Jagger és Richards a feldolgozások mellett saját dalokat is írni kezdett. Nem teljesen önszántukból: a legenda szerint menedzserük egy szobába zárta őket, ahonnan csak akkor jöhettek ki, ha saját szerzeménnyel állnak elő, így született meg az As Tears Go By. Ezt az idők folyamán számtalan dal követte, köztük olyan klasszikusok, mint a Paint It Black, a Time Is On My Side, az (I Cant’t Get No) Satisfaction, a Jumpin’ Jack Flash, a Ruby Tuesday, a You Can’t Always Get What You Want, a Sympathy For The Devil, a Gimme Shelter. Albumaik, az Aftermath, a Beggars Banquet, a Let It Bleed, az élő Get Yer Ya-Ya’s Out, a Sticky Fingers és az Exile on Main St. is klasszikussá váltak.

„Áradó folyó vagyok” – Beszélgetés Kárász Eszter énekes-bohócdoktor-színésszel

Gyerekszínészként az egész ország ismert, sokat szerepeltél filmekben, tévé- és rádióműsorokban. Szinte semmit sem változtál! Lehet, hogy azért is találod meg könnyen a közös hangot a gyerekközönséggel, mert azt hiszik rólad, hogy gyerek vagy?

Régen versmondótáborokban tanítottam, és az egyik csoportom úgy nevezett el, hogy Ögye, azaz örök gyerek. És még mindig így hívnak. Azt hiszem, ezt a bohócéletemnek köszönhetem. A bohóc olyan, mintha gyerek lenne, de közben bölcsebb lény, aki semmilyen rossztól nem hagyja magát elkedvetleníteni, lubickol a jelenben és nem fél a jövőtől. Ez sok-sok év alatt beleívódott a kórházon kívül életembe is. Valószínű, hogy ezt érzik a gyerekek. A Magyar Rádióban nőttem fel, ahol az első komoly barátom Szabó Éva rádióriporter-szerkesztő volt. A közös műsorunkban – én hatéves voltam, ő meg talán 56 – mindig úgy éreztem, hogy teljesen egyenrangúan beszélgetett velem. Azt hiszem, ez határozza meg a gyerekekhez való hozzáállásomat: minden gondolatukat értékesnek tartom, és végtelenül kíváncsi vagyok rájuk. Ugyanúgy beszélgetek velük a színpadról, mint a felnőtt barátaimmal. Ettől megnyílnak, és jól működik a kapcsolatunk.

Tulajdonképpen mi a foglalkozásod?

Lehetne-e rektor Liszt Ferenc a mai Zeneakadémián? – Két vélemény a rektorválasztásról

„Rendszerszinten van probléma”

Az egész zeneoktatási intézményrendszert kéne rendbe tenni, hogy a Zeneakadémia ismét szárnyalni tudjon. Pozitív fordulatra van szükség – állítja Bolyki György. A zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja, Kaposfest társalapítója, igazgatója, majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar igazgatója, jelenleg a tehetséges fiatal zenészeket felkaroló Szikra Projekt vezetője erről a zeneakadémiai rektorválasztással kapcsolatban beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Az ötvenes éveim elején járok, és az én generációm még úgy nőtt fel, hogy Magyarországra mindenki zenei nagyhatalomként tekintett. A magyar zenészeket világszerte megsüvegelték, és a Zeneakadémiának – akkor még főiskolának – nagyon jó volt a híre. Aztán az elmúlt harminc évben sok minden megváltozott. Szeretjük magunkról továbbra is azt gondolni és mondani, hogy zenei nagyhatalom vagyunk, de ez a státus mára elkopott. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kiváló szólistáink, produkcióink, de a magyar klasszikus zene jelenléte a világban napjainkban teljesen más szinten van, mint akkor volt. Ezzel párhuzamosan megváltozott a Zeneakadémia helyzete is, melynek kimagasló eredményeit a közpénzből finanszírozott, világszinten egyedülálló képzési rendszer biztosította: hat év alapfokú zeneiskola, négy év középfokú konzervatórium, majd öt év Zeneakadémia.

„Igazi globális közösség alakult ki az évek során” – Miranda Liu egy különleges nemzetközi kamarazenei kezdeményezésről

Nagyon sok érdekes fellépési lehetőséggel készülünk a résztvevők számára. Hat hangszeres (hegedű, brácsa, cselló, fuvola, klarinét, zongora) és a vonósnégyes-foglalkozásokra lehet benevezni, velem együtt tíz tanárhoz. Neves magyar és külföldi előadók vannak közöttük. A jelentkezőktől egy rövid videó mellett repertoárjuk ismertetését kértük. A legfontosabb, hogy jelezni kellett, milyen művet szeretnének fejleszteni, vagy milyen új darabot kívánnak tanulni. 

Minden tanár meghallgatta valamennyi érdeklődőt? 

Az első szűrést én végeztem, azután egyeztetünk aszerint, hogy melyik hangszernél látszik túljelentkezés, hogyan tudjuk optimálisan beosztani a növendékeket. Kilenc nyelven folyhat a munka, van olyan mesterünk is, aki tud japánul. Az első akadémiát és fesztivált személyes jelenléttel hirdettem meg, akkor még a koncerteken volt a hangsúly, néhány mesterkurzussal. A pandémia alatt ki kellett próbálnunk az online képzést, ami nagyon bevált. Ezért aki nem tud messziről Európába utazni, az választhatja ezt a megoldást. Igen jó látni, ahogyan évről évre nő a fesztivál és az akadémia. Pár hete Bulgáriában szerveztünk egyet, áprilisban Spanyolországban volt, és ősszel Bécsben lesz, az Erasmus+-program támogatásának köszönhetően. Olyan platformot akartam létrehozni, amelyen a világ minden tájáról érkező tehetséges muzsikusok együtt zenélnek, és életre szóló barátságokat kötnek. Ez az elképzelésem egyre jobban megvalósul, és büszke vagyok, hogy igazi globális közösség alakult ki az évek során. Különböző helyeken különféle tanárokat tudunk felkérni, így a résztvevők több tanárhoz is tudnak jelentkezni. 

Az értékek megőrzése a ma nyelvén ‒ jubilál az Altalena Fesztivál Telkiben

Az Altalena jubileumi fesztivál részeként, a pandémiát követően ismét megrendezik a nyári akadémiát is, ahol neves külföldi professzoroktól tanulhatnak a fiatal zenészek. Ahogy azt Balog Alexandra zongorista, programsorozat szervezője a Kultúra.hu-nak elmondta, a nyári akadémián zongoristák, csellisták, hegedűsök, fuvolisták, énekesek vesznek részt, de érkeznek kamarazenekarok is, akik többek között a londoni Royal Academy of Music professzoraitól, valamint Erika Gdsetzertől, a Fauré Quartet első hegedűsétől tanulhatnak. Újdonság, hogy lesz kurzus zeneszerzők és karmesterek számára is, amelyet Noah Max londoni karmester, zeneszerző tart.

A mesterkurzusnak ugyanolyan fontos célja a közösségépítés, mint az egyéni fejlődés. A diákok a napot közös énekléssel kezdik, de jóga és futás, táncház, mindfulness workshop és közös meditáció is várja a résztvevőket.

„Az Altalena missziója, hogy Magyarország fiatal tehetségeit összekösse egymással, és kulturális hálót hozzon létre az országon belül; külföldi fiatal zenészekkel, és neves művészekkel, professzorokkal ismertesse meg a fiatalokat, ezzel elősegítve Magyarország kulturális exportja lehetőségeinek bővítését.”

Megjelent az új pályázati kiírás a Zeneakadémia rektori posztjára

A magyar kultúra és felsőoktatás csúcsintézményének élére nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészeket, vagy zenetudósi tevékenységet folytató, zenetudománnyal foglalkozó pályázókat várnak – közölte a tárca szombaton az MTI-vel.

Azt írták, a meghirdetett álláspályázat alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora felelős lesz többek között az intézmény hazai zenei oktatásban játszott szerepének növeléséért, az országos zenei tehetséggondozásban játszott szerepének erősítéséért, valamint nemzetközi elismertségének erősítéséért.

A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal, legalább 5 év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel; nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyeken szerzett értékelői (zsűrizési) tapasztalattal, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként valamely állami kitüntetéssel, zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint valamely világnyelven írt, több mint 10, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal – ismertette a tárca.

„A Zeneakadémiának is szüksége van arra, hogy minél több és jobb pályázat – azaz gondolat és jövőkép – közül választhasson”

Az 1990-ben alapított Magyar Zenei Tanács közel félszáz tagszervezetén keresztül a teljes hazai zenei szektort képviseli a zeneiskoláktól a hangversenyrendezőkön át a nagy állami intézményekig és forprofit szereplőkig. Az Európai és a Nemzetközi Zenei Tanács teljes jogú tagjaként segíti a hazai szereplők nemzetközi kapcsolódásait és részt vesz a zenei szektor szabályozói környezetének alakításában.

A Magyar Zenei Tanács közleménye:

„A Magyar Zenei Tanács elnöksége üdvözli Csák János miniszter döntését, hogy visszavonja a Zeneakadémia rektori pályázatát. Bízunk abban, hogy az új pályázat már a zeneművészet egyetlen területét sem fogja diszkriminálni – ez nemcsak az európai gyakorlatban lenne példátlan, de egyértelműen károsan hatna az új rektor egyetemen belüli elfogadottságára is.

„A kamarazene: terápia” – Beszélgetés Boldoghy Kummert Péter nagybőgőművésszel

Itthon egyedülálló a két fuvola–cselló felállású formáció. Hogyan alakult meg a Trio Flauticello?

Mindhárman a Magyar Állami Operaház zenekarában játszunk; Menyhárt Zsuzsanna szólófuvolista, Gjorgjevic Dóra pedig szólópikkolós és fuvolista. A konzi óta ismerjük egymást, közel harminc éve játszunk együtt az Operában, de még sosem kamaráztunk együtt. Hirtelen ötlet volt, hogy a feleségemet házi koncerttel lepem meg a születésnapján. Elkezdtem kamaradarabokat keresni, és olyanokat találtam, amelyek két fuvolára és csellóra íródtak. Ekkor kértem fel Dórit és Zsuzsit. A szülinapi muzsikálásnak olyan nagy sikere volt, hogy rögtön hivatalos koncertet is szerveztünk, így elmondható, hogy a spontán meglepetéskoncerttel, a nappalinkban alakult meg a Trio Flauticello. Hihetetlen, hogy hamarosan már a huszonötödik koncertünket adjuk.

Másképp kell zenélni a trióban, mint az operazenekarban?

Taylor Swift letaszította a trónról Barbra Streisandot

A 33 éves énekesnőnek legújabb alkotásával, a Speak Now (Taylor’s Version) című nagylemezzel együtt immár 12 listavezető albuma van, több, mint bármelyik női előadónak a világon. A Billboard szerint 1963 augusztusa óta Taylor Swift az első női és az első élő szólóelőadó, akinek egyszerre tizenegy albuma van a legjobb kétszáz nagylemez listáján. Az abszolút rekordot Prince tartja 19 nagylemezzel.

A Speak Now (Taylor’s Version) Swift 2010-ben megjelent Speak Now című nagylemezének átdolgozott verziója. Az énekesnő 2019 óta harcol azért, hogy visszaszerezze első hat albuma tulajdonjogát, miután korábbi lemezkiadóját felvásárolták. Ennek érdekében úgy döntött, hogy újra feldolgozza ezeket az albumokat: a hat darabból álló sorozatból eddig a Fearless, a Red és a Speak Now átdolgozása jelent meg. Az eredeti Speak Now album a Billboard kétszázas listájának 67. helyén szerepel.

Taylor Swift igazi rekorddöntő: 2022 októberében, Midnights című stúdióalbumának megjelenése után ő volt a Billboard Hot 100 hatvannégy éves történetében az első előadó, aki egyetlen hét leforgása alatt elfoglalta a teljes top tízes listát, és Madonnát megelőzve ő lett a legtöbb top tízes dallal rendelkező női előadó. Az énekesnő hat albuma került fel a legjobb húsz, kilenc a legjobb negyven és tíz a legjobb száz nagylemez listájára.