Best WordPress Hosting
 

Erdélyi Dániel harmadik lett a 2. Kodály Nemzetközi Zenei Versenyen

A 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen a fiatal dirigensek rendhagyó módon nemcsak zenekari darabokat, hanem számos oratóriumrészletet is vezényeltek.Az élő fordulókat 26 karmester kezdhette meg, közülük öten jutottak a döntőbe.

A hétfős nemzetközi zsűri elnöke Jorma Panula (Finnország) volt, tagjai Ács János (Olaszország/Magyarország), Peter Broadbent (Egyesült Királyság), Remy Franck (Luxemburg), Hamar Zsolt (Magyarország), Oksana Madarash (Ukrajna) és Kollár Imre (Magyarország).

Döntésük alapján megosztott 2. helyezett lett Alexander Sinan Binder és Mateusz Gwizdalla, harmadik díjat kapott Erdélyi Dániel, negyedik helyezést ért el Eric Staiger, ötödik lett Jiří Habart.

„Láthatatlan karmester dirigál bennünket” – Würtz Klára a kamarazene kohójáról

A KaposFest lenyűgöző voltának egyik fontos összetevője, hogy érzékelhetővé teszi: a zene valami nagyon emberi mű, és ezáltal közelebb hozza a művészeket a hallgatóságukhoz. Megérteti, hogy nem zenetermelő automaták, és a tevékenységük nem arisztokratikus, felfoghatatlan varázslás.

Az én generációmban, amely a Dohnányi-, Fischer Annie-hagyományban nevelkedett, mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a sok gyakorlásra nem feltétlenül a támadhatatlanság érdekében van szükség, hanem hogy olyan technikai szintre kerüljünk, amelyen már az igazán fontos dolgokra: magára a zenére és a pillanat egyediségének megteremtésére tudjunk koncentrálni. A koncerteken nem „konzervgyártás” a célunk. Kurtág az oktatásunk során hangsúlyozta, hogy az a jó, ha mindig megmarad bennünk valamennyi amatörizmus, amin ő odaadást, szenvedélyt értett a hűvös precizitás helyett. Annak idején egy évig foglalkoztunk egy-egy darabbal, és ez óriási tőkefelhalmozást jelentett a muzsikuspályánk számára. Nekünk, magyaroknak óriási szerencsénk volt azzal, hogy Weiner Leó jóvoltából a kamarazene bölcsője lehettünk, mert ez minden muzsikus, a virtuózok számára is világossá tette, hogy nem a brillírozás a dolgunk, hanem a zenei folyamatok és kollektív jellegük megértése.

Baráti Kristóffal való együttműködése ma már legendásnak mondható, ami szintén az emberi tényező fontosságára utal. Arra, hogy egyáltalán nem mindegy, ki a partner, és muzsikusokként hogyan kapcsolódnak össze, mennyire tudnak egymásra hangolódni. Mi az, amiben önök ketten együtt különösen is erősek?

Kire is van valójában szüksége Erkel Zeneakadémiájának?

Hetek óta csendes, önmérséklő távolságtartással, az intézmény iránti féltő aggodalommal, ugyanakkor a minden valós érdeket szem előtt tartó végső döntésbe vetett hittel teli reménykedéssel figyelem, figyeljük szépapám Zeneakadémiájának utódlási fejleményeit.

Igen, Erkel Ferencről beszélek, aki nélkül aligha jött volna létre közel másfél évszázada Liszt Zeneakadémiája.

Hogy rögtön elejét vegyük az esetleg megosztó, netán irigységet sejtő-sejtető feltételezéseknek: Erkel életműve – melynek a számos közül az egyik, ha ugyan nem a legstabilabb tartóoszlopa a Pesti Zeneakadémia megalapítása – nem szorul semmiféle támasztékra. Talán csak a tényekről érdemes kicsit lehántani a sok évtizedes rárakódást:

A saját barkácsolású konyhastúdiótól a világ legnagyobb szabadtéri koncertjéig – Jean-Michel Jarre

Lyonban született, apja a többszörös Oscar-díjas zeneszerző Maurice Jarre volt, aki a Doktor Zsivágó filmzenéjét is írta, anyja a II. világháború alatt részt vett a francia ellenállásban. Ötéves korában szülei elváltak, apja Amerikába ment, ő anyjával Franciaországban maradt. Kiskorától tanult zongorázni, hatott rá a jazz és a modern klasszikus zene, különösen Sztravinszkij Tavaszi áldozata. Tinédzserként egy rockegyüttesben gitározott, de anyja a tanulmányai érdekében elkobozta hangszereit. A párizsi konzervatóriumban klasszikus zenét tanult, majd a konkrét zene megalapozója, Pierre Schaeffer tanítványa lett, megismerkedett az akkoriban ritkaságnak számító szintetizátorral, és konyhájában stúdiót alakított ki.

Első kislemeze 1971-ben, első albuma egy év múlva jelent meg. Dalokat írt francia sztároknak, film- és színházi zenéket komponált, így az Égő pajták című 1973-as Alain Delon-filmhez is, és ő a legfiatalabb zeneszerző, akinek művét bemutatták a párizsi operaházban.

1976-ban jelent meg a lakásstúdiójában rögzített, hattételes Oxygene című lemeze, amely sci-fiket idéző hanghatásaival forradalmian újnak számított. A nagy kiadók visszadobták, de egy kis cég, vállalva a kockázatot, 50 ezer példányt nyomott belőle – a korong végül több mint 15 millió példányban kelt el, a negyedik tétel az angol slágerlistán a negyedik helyig jutott.

„A legfontosabb a történet és a képsorok szolgálata” – Alpár Balázs filmzenefesztivált szervez

Mikor és hogyan ragadott magával a filmzenék világa?

Először az úgynevezett programzenék, a komolyzenei repertoár azon művei vonzottak, amelyek valamilyen háttértörténetet, koncepciót jelenítettek meg, vagy erősen képies címükkel indították be a fantáziámat. Sokszor felidézem annak az emlékét, hogy gyerekkoromban a Carmina Burana hallgatása közben legóztam, és a kezem alatt a legókarakterek a zene drámai változásai hatására cselekedtek: harcoltak a várakért vagy mentek vendégségbe egymáshoz. A könnyűzenék oldalán is sokkal jobban vonzottak a drámai íveket leíró, változatos zenék azoknál a populáris daloknál, amelyek három percen át egyfélék. Így a hippikorszak progresszív rock konceptalbumai vagy Webber korai musicaljei éppúgy a kedvenceim voltak, mint Bach, Beethoven, Stravinsky, Bernstein vagy John Williams.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen zeneszerzésből diplomáztál, a bécsi Zeneakadémiának pedig a média-zeneszerzés és a jazz szakán tanultál.

Nyilvános Keller András rektori pályázata

A rektori pályázatom határidőre benyújtottam. Azért döntöttem a nyilvánosságra hozatala mellett, mert szeretném megelőzni a találgatásokat. Lehetőséget kívánok adni arra, hogy ne pusztán prekoncepciók, álhírek és feltételezések alapján alkossanak véleményt terveimről, hanem annak tartalmát megismerve pontos képet kapjon a közvélemény elképzeléseimről.

A pályázat itt olvasható.

A Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe jóval meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, meghatározó szerepet tölt be az egész ország kultúrája és műveltsége szempontjából. A kodályi eszméket kiemelten fontosnak tartom a magyar közélet és az egész zeneélet tekintetében, ezért rektori pályázatomhoz Kodály Zoltán 1953-ban a Zeneakadémián elmondott „Ki a jó zenész?” című beszéde adta az iránytűt, melynek elején Kodály így ír a Zeneakadémiáról:

A zenében megszülető csend – Bakonybél Kultháló bázisa, a Szent Mauríciusz-monostor (képriport)

A klasszikus zenei tradíciók teremtése és ápolása, illetve a nevelés, a műveltség közvetítése a bencés szerzetesi közösség több évszázados elkötelezettségei közé tartozik. Kultháló bázisként a helyi Szent Mauríciusz kórus az egyházi zene és a régizene világhírű művelőit és előadóit látja vendégül beavató, a klasszikus zene mélyebb megértését és a valódi elmélyülést segítő alkalmain. „Megfigyelni jöttem és fotózni a csendet” – Hajdú D. András fotóriporter sorozata a valódi átlényegülés pillanatait rögzíti.

A klasszikus zene a Kultháló bázisokon az elmélyülés, az együtt tanulás és a szavakon túli megértés lehetőségeit kutatja. A bakonybéli völgyben a szerzetesi hagyományoknak több mint 1000 éves múltja van, a történelem viszontagságai azonban háromszor is a hely elhagyására késztették a szerzeteseket. A Szent Mauríciusz Monostor épülete 1998 óta újra a Szent Benedek szellemében élő szerzetesek otthona, akiknek mindennapjait az imádság, a munka, a magány és az együtt töltött idő rendje alakítja. A beavató klasszikus zenei események itt a helyi kulturális, spirituális sajátosságok és a szellemiséget kutató látogatók találkozására épülnek. Transzformáló hatásuk a hagyomány és a közösségformálás erejében rejlik.

Hajdú D. András a Marcel Pérès vezette francia Ensemble Organum és a Szent Mauríciusz kórus közös munkáját követte végig. „A kórus szinte végig háttal énekel, mert úgy jobb az akusztika. A közönség a templomi padokban hallgat áhítattal. Ez maga a fotós rémálom, hiszen a világon semmi sem történik. A tér elképesztően intim, a levegő minden fölösleges rezdülése belezavar a földöntúli élménybe. Évek óta fotózom a pannonhalmi bencéseket, van tapasztalatom az apró rezdülések fotóban való leképzésében, de itt már egy órája csak állok és figyelek, mert semmi sincsen. Pontosabban semmi van. Csend van. Befelé figyelés és átlényegülés. Ez az. Végre megtaláltam! Ezt nem lehet visszaadni másképp, mint egyesével ráfókuszálni az arcokra. Észre sem vesznek, mert máshol vannak. Nekem ilyenkor csak annyi a dolgom, hogy minél észrevétlenebb maradjak, ami szinte lehetetlen, mert egyedül állok szemben száz emberrel. Keveset mozoghatok, azt is lassan, megfontoltan. Csak figyelem az arcokat, és várom, amíg eljutnak az extázisig. Akkor megnyomom a gombot, és rögzítem a pillanatot” – meséli a fotóriporter.

„Nem a kapitány fedezi fel Amerikát, hanem a teljes legénység, együtt” – Tóth Péter is pályázik a Zeneakadémia rektori székére

Egyet biztosan tudunk, Dr. Tóth Péter érdemes művész, Erkel- és Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia zenei tagozatának vezetője, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karának egyetemi tanára és általános dékánhelyettese leadta pályázatát.

Könnyű volt önt „táncba vinni”?

Nagyon-nagyon nehezen adtam be a derekamat. Tudom, a pályázók mindig úgy kezdik, hogy sokan megkeresték őket, és ez valószínűleg mindig igaz is. A kérdés csak az, hogy mennyi a sok? Öt ember? Tíz ember? Mindegy is. Sokkal fontosabb, hogy kik ezek az emberek. Mindenesetre – bár nyilván hízelgett a hiúságomnak – rendkívül sokára szántam el magam. Már fél évvel ezelőtt is kaptam megkereséseket, amiket határozottan visszautasítottam, hiszen meggyőződésem, hogy egy rektorválasztás alapvetően az adott egyetem belügye kell legyen. Talán hihetetlen, de még két héttel ezelőtt is azt javasoltam a felém bizalommal lévő vezető oktatóknak, hogy próbáljanak valaki mást találni, lehetőleg a saját köreikből. Amennyire tudom, ezt becsülettel meg is tették, de nem igazán találtak olyan jelöltet, aki minden kritériumnak megfelel és vállalta volna a feladatot. Ezek után úgy éreztem, most már nem tehetem meg, hogy kibújok egy ilyen felkérés alól, hiszen a Zeneakadémia rektorának lenni – ha csak pár percig és csak gondolatban – mégiscsak a zenész szakma legmagasabb elismerése, és lehetőségem lenne megvalósítani jobbító szándékú elképzeléseimet, amelyekről a szakmában sokat beszéltünk, egyeztettünk az elmúlt évek alatt, de melyek irányába nem történt valódi előrelépés. Mérlegeltem a követelményeket, és arra jutottam, hogy megfelelek a pályázati kiírásnak.

Schiff Andrást a Salzburgi Ünnepi Játékok díjával ismerték el

Schiff Andrást a rubinokkal díszített kitűzővel a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Mozarteum nagytermében adott koncertje után tüntette ki Markus Hinterhäuser, a fesztivál művészeti igazgatója. „Jelentős művész, olyan, aki fesztiváltörténelmet írt, korunk egyik legfontosabb zongoraművésze és a Salzburgi Ünnepi Játékok igaz barátja” – jellemezte Schiff Andrást a díj átadásakor Markus Hinterhäuser. A zongoraművész 1982 óta lép fel rendszeresen a Salzburgi Ünnepi Játékokon, akkor Gidon Kremerrel Johann Sebastian Bach, Richard Strauss, Schumann és Schubert műveit játszotta. Az idei két fellépése volt Schiff András a 66. és 67. hangversenye a fesztiválon.

Schiff András a világ legnagyobb hangversenytermeinek visszatérő vendége. 1953-ban született Budapesten. Ötévesen kezdett zongorázni. Egy ország ismerte meg, amikor 1968-ban megnyerte a Ki mit tudot. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kadosa Pál, Kurtág György és Rados Ferenc növendéke volt, Londonban George Malcolm mellett tanult. Pályafutása kezdetén több nemzetközi versenyen is sikeresen szerepelt: 1973-ban a budapesti Weiner Leó Szonátaversenyen (Szenthelyi Miklóssal) első, 1974-ben a moszkvai Csajkovszkij versenyen negyedik, 1975-ben a Leedsi Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen harmadik díjat nyert.

Zongoraművészi pályájának fontos állomásait jelentik azok a szólóestek és koncertsorozatok, melyeken J. S. Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Chopin, Schumann, Debussy, Ravel és Bartók műveit adja elő.

Elkezdődött és élőben követhető a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Öt kontinens 56 országának 308 fiatal muzsikusa jelentkezett a Kodály Filharmónia Debrecen és a JM Hungary szervezésében augusztus 20. és 28. között zajló 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre. Az előzsűri döntése alapján végül 38 versenyző kezdhette meg a versenyt, köztük hat magyar résztvevő: Dénes-Worowski Marcell, Erdélyi Dániel, Johannes Marsovszky, Paul Marsovszky, Tóth Sámuel Csaba és Zsíros Levente.

A videós előválogató alapján az élő fordulókba került versenyzők fellépési sorrendjét sorsolás döntötte el.

Az 1. fordulóra augusztus 21-én és 22-én 10.00 és 12.40, illetve 15.00 és 17.40 között kerül sor. A verseny ingyenesen látogatható fordulói a Kölcsey Központ Nagytermében zajlanak, a verseny záróeseményére (díjátadó és gálakoncert) szintén a Kölcsey Központban kerül sor augusztus 28-án, amelyre 500 forintos regisztrációs jegyek válthatók ide kattintva.

Ő volt Stradivari egyetlen méltó vetélytársa – Giuseppe Guarneri olasz hegedűkészítő 325 éve született

Cremonai hegedűkészítő családban jött a világra. A família első ismert tagja nagyapja, Andrea Guarneri volt, aki a cremonai hegedűkészítők hírnevét megalapozó Nicola Amati műhelyében leste el a szakma fortélyait, érdekesség, hogy inastársa a nagy Antonio Stradivari volt. A hagyományt két fia folytatta, majd unokája fejlesztette tökélyre, a Guarneriusokat gyakran hasonlítják a Stradivari-hegedűkhöz.

Életéről – ahogy a család többi tagjáéról is – keveset tudni: nemcsak születési idejét nem ismerjük pontosan (forgalomban van egy 1687-es évszám is), de még az sem tisztázott, hogy a dinasztiát alapító Andreának unokája, vagy unokaöccse volt-e. Az azonban biztos, hogy

Jézus jelentésű melléknevét azért kapta, mert minden alkotásába az IHS betűket, Jézus görög monogramját és egy keresztet vésett.

Waldorf-tanárnak készült, focicsapat alelnöke lett – 75 éves Robert Plant, a Led Zeppelin frontembere

Robert Anthony Plant 1948-ban West Bromwichben, a Birmingham melletti bányavidéken jött a világra, gyermekkorát Halesowen és Kidderminster környékén töltötte. Hamar érdeklődni kezdett a rádiókban sugárzott rock and roll zene iránt, tízévesen Elvis Presley szeretett volna lenni, 14 évesen pedig már különböző blues bandákban énekelt. Szívesen olvasott misztikus és fantasztikus regényeket, érdekelte walesi-roma származása, valamint a családi kirándulásokon látott kastélyok és a hidak története. Ekkor lett kedvenc írója a földije, J. R. R. Tolkien, akinek A Gyűrűk Ura című regénye Plant sok szerzeményét inspirálta. Zenei tehetségét – állítása szerint – zongorán, hegedűn és harsonán játszó nagyapjától örökölte.

Kiskamaszként Stourbridge fiúgimnáziumába járt, a könyvelőképzéssel is megpróbálkozott, de a blueszene iránti szenvedélyes rajongása végleg a zenei pálya felé terelte. Tizenhat évesen elköltözött otthonról, hogy a saját útját járja. Alkalmi munkákból élt, útburkolóként és áruházban is dolgozott. Közben több együttesben énekelt, a Crawling King Snakesben zenélt először együtt iskolatársával, John Bonhammel, a Led Zeppelin későbbi dobosával. 1966-ban Plant belépett Bonham Band of Joy nevű zenekarába.

1968 nyarán a rhythm and bluest a pszichedelikus hangzással vegyítő Yardbirds gitárosa, Jimmy Page válság miatt átalakított együttesébe énekest keresett. Így talált rá egy birminghami fellépésen Plantre, aki a Jefferson Airplane Somebody to Love című számával énekelte be magát Page bandájába. Plant közben megházasodott, feleségül vette Maureen Wilsont, akitől egy lánya és két fia született.

A Fili Angliában (videó)

Valódi közösségi erő – ha hiányozna bárki életéből a fogalom, utazzon velünk a Szentegyházi Gyermekfilharmónia angliai turnéjára. Erdély büszkeségét több mint negyven éve alapította és vezeti Haáz Sándor tanár úr. Korokon és rendszereken átívelő elkötelezettsége a zene, a magyar kultúra iránt mára azt eredményezte, hogy Szentegyházán és környékén mindenki filis volt, filis, vagy az szeretne lenni…

A videót készítette: Scrob Andrea, Baricsa-Horváth András, Farkas Antal

Ez a bejegyzés: A Fili Angliában (videó) eredetileg innen származik: kultúra.hu.

Az LGT, a Pál Utcai Fiúk és Kovács Kati örökzöldjei új formában – folytatódik a Hajógyár Legendák sorozata

Élő legendák és fiatal tehetségek találkozását, valamint új, izgalmas zenei csemegék születését teszi lehetővé a Hajógyár és a Strand Fesztivál tavaly indult közös produkciója, a Legendák sorozat. A magyar popzene történetének legnagyobb ikonjait és a fiatal tehetségeket összehozó, nagyszabású produkció első eleme az LGT 1992-es szerzeménye, a Miénk ez a cirkusz! augusztus 10-én debütált az online térben. Az új feldolgozás a Strand Fesztivál minden jelentős fellépőjét megmozgatta, aminek köszönhetően a Margaret Island, Schoblocher Barbara (Blahalouisiana), a Valmar és Karácsony János James először szerepeltek közös videoklipben.

A Hajógyár online felületeit a Strand Allstars-dal debütálását követően is érdemes nyomon követni, hiszen a fesztivál indulásáig három további új felvétel kerül majd ki. Az újjászülető zeneszámok a Strand idei központi tematikájához, a cirkuszhoz kapcsolódnak, így a klipek mindegyikét a Fővárosi Nagycirkusz látványos tereiben rögzítették. A 2023-as Legendák produkcióban az idén 40 éves Pál Utcai Fiúk Legelő című számát az Aurevoir. öltöztette új köntösbe. Az zenei találkozás eredményét augusztus 14-én a Hajógyár felületein ismerhette meg a nagyközönség.

„Idén már másodjára vágtunk bele a Legendák projektbe, ami az egyik kedvencünk lett. A fesztiválszezon végét idén is erősre kanyarítjuk a négy zseniális párosítás közös zenéjével. Fél év munkájának aratjuk le a gyümölcsét, boldogok vagyunk, hogy megnyertük ezeket az előadókat” – mondta Dénes Adél, a Petőfi Kulturális Ügynökség könnyűzenei igazgatója.

Pannonhalmát belakja az emberi hang

Az augusztus 25–27. között zajló Arcus Temporum, azaz az „Időívek” főszereplője ebben az évben Joseph Haydn és Arvo Pärt. Haydn „otthon van” Pannonhalmán, több műve is elhangzott már itt, Pärt pedig olyan becses vendég, akinek az élete, a munkássága és a szellemisége harmonizál a bencés monostor 2023-as témájával, a zarándoklattal. 

Győri Noémi: Az apátság kulturális tanácsadója, Erdődy Orsolya vetette fel Dejcsics Konrád atyának, a főapátság kulturális igazgatójának, valamint Sarkadi Mónikának, a kulturális iroda vezetőjének, hogy az idei év művészeti vezetésére bennünket hívjanak. Örömmel fogadtuk a felkérést, mert éreztük a felénk áramló bizalmat. Az idei zarándoklat tematikához javasoltuk, hogy Haydn és Pärt között teremtsünk olyan időívet, amely az egyes koncerteken belül és a program egészében is kirajzolódik.

Néhány évvel ezelőtt Valentin Szilvesztrov ukrán zeneszerző eljött a fesztiválra. Arvo Pärt kapott-e meghívást?

Várjon Dénes és Antje Weithaas új Beethoven-felvétele megkapta a Német Lemezkritikusok Díját

Németország, Ausztria és Svájc 160 vezető zenetörténésze, újságirója és kritikusa negyedévenként ítéli oda a Német Lemezkritikusok Díját (Deutscher Schallplattenpreis). Az augusztus 15-én közzétett kommüniké szerint a magyar zongora- és a német hegedűművész lemeze, amely a CAvi-music kiadónál jelent meg, bizonyult a legjobbnak a kamarazenei felvételek között.

A zsűri indoklásában többek között igy méltatta a lemezt: „Szükség van a Beethoven hegedűszonáták újabb összfelvételére? Antje Weithaas és Várjon Dénes egyértelműen bizonyítják: feltétlen! Beethoven a legszebb teljességében jelenik itt meg. Forradalmi, érzelmes, újító. De ennél több is: hegedű és zongora lenyűgöző magától értetődőséggel találnak egymásra, a darabok megannyi nehézsége mintha nem is létezne. Idáig alig ismert szuverenitással kapcsolódik a technikai tökéletesség boldogító zeneiséggel és átütő erővel. Ezek a felvételek a lehető legmagasabbra teszik a lécet.”

A felvételt korábban szuperlatívuszokkal sem takarékoskodva méltatta a France Musique kiritikusa, múlt hónapban pedig a BBC Music Magazine választotta a hónap lemezének.

Baráti Kristóf hegedűművész is indul a sakkvilágbajnokságon

A Papageno adta hírül, hogy a magyar hegedűművész is indul a versenyen, amelyre a kiírás szerint legalább hat fős csapatok nevezhetnek, a csapatban pedig egy nőnek és egy 2000 Élő-pontnál nem magasabban rangsorolt amatőr játékosnak is szerepelni kell.

A lap ismertette, hogy negyvenhárom csapat nevezett a 250.000 euró összdíjazású, 12 fordulós versenyre, amelynek nyertese 100.000 euróval lesz gazdagabb. Hozzáteszik, a verseny igen erős, mivel öt korábbivilágbajnok, Viswanathan Anand, Vladimir Kramnik, Hou Yifan, Alexandra Kosteniuk és Mariya Muzychuk is indul rajta, továbbá ott lesz az indulók között a jelenlegi rapidsakk-világbajnok, a kazah Bibisara Assaubayeva, illetve két korábbi rapidvilágbajnok, Kateryna Lagno és Leinier Dominguez is.

A volt világbajnok, Vladimir Kramnik csapatának neve Sakknyugdíjasok, ebbe kapott meghívást Baráti Kristóf hegedűművész. Rajta kívül még egy magyar résztvevő lesz az eseményen, az Anand csapatában játszó, 2022 szeptembere óta román színekben versenyző Rapport Richárd.

A szirom teljesebbé teszi a virágot – beszélgetés Vitkay-Kucsera Ágota operaénekessel

Zenész családba születtél, édesanyád híres operaprimadonna, a dédapád pedig magyarnótaszerző volt. Mit gondolsz, mennyire volt a sorsod eleve elrendelt, genetikailag kódolt?

Hiszem, hogy az utunk előre meg van határozva, és a genetika is hatással van a sorsunk alakulására. A dédapám, Vitkay Gyula nemcsak nótaszerző volt, hanem orgonaművész és zeneszerző is, több kórust alapított és vezetett, például itt Újvidéken is a Petőfi Kultúrkörben. Az ünnepélyes megnyitón – mivel a Petőfit nemrég felújították – az ő dalát énekeltem néhány nappal ezelőtt. A lánya, Vitkay Ilona, apai nagyanyám ugyancsak zenével foglalkozott, azonkívül verseket írt, és ezeket meg is zenésítette. És persze itt van édesanyám, Vitkayné Kovács Vera operaénekes, akitől nagyon sokat tanultam.

Nem jártam napközibe, csak a kötelező évet óvodába, addig pedig vele töltöttem az időt, az operaházat tekintettem a második otthonomnak. Minden előadását tudtam fejből, felpróbálgattam a kosztümöket, a szerepeit mind végigénekeltem. Sőt, azt is tudtam, hogy ki mikor hibázott. Olyannak tűnt ez nekem, mint egy álom, egy mesevilág, és el sem tudtam volna képzeli, hogy ne ilyesmivel foglalkozzak. Arról álmodoztam, hogy balett-táncos leszek, imádtam a balettelőadásokat. Máriás Erika balettművész édesanyám kolléganője volt, egymással szemben volt az öltözőjük, és mindig bementem hozzá, csodáltam, ahogy sminkel, a ruhái teljesen elvarázsoltak, és főleg a spicc-cipő tetszett. Mivel abban az időben nagyon későn vették föl a gyerekeket a balettiskolába, nekem mindig ismételnem kellett az előkészítőt, a többiek pedig haladtak előre, mivel idősebbek voltak nálam. Ez annyira rosszulesett, hogy egy idő után hallani sem akartam többet a balettről. Később már bántam persze, anyukám figyelmeztetett is, hogy így lesz, de akkor így döntöttem. Egyébként nagyon élénk gyerekkori emlékem még anyukámmal kapcsolatban, hogy mindig tanulta a szövegeit, főzés, vasalás, még kutyasétáltatás közben is dúdolgatott. Én pedig állandóan őt utánoztam, de nemrég előkerült egy hangfelvétel, amelyen három-négy éves lehettem, és kértem, hogy ne énekeljen többet. Valószínűleg néha éreztem egy kis féltékenységet a munkája miatt, de nagyon erősen kötődtem hozzá.

Youngr: a retró és a modern jól megfér együtt

„Manchester mellett, egy kisvárosban születtem, tinédzserként azonban a legendás manchesteri alternatív és dance színtér már lecsengőben volt. Pedig bárcsak ott lettem volna a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a legendás Hacienda klubban!” – mondta a koncert előtt az MTI-nek a 34 éves Youngr, aki Dario Darnell néven született.

Mint mesélte, apja slágereit persze gyerekkora óta kívülről fújta, August Darnell a Kid Creole and the Coconuts frontembereként nagyot futott akkoriban. A legnagyobb hatást azonban az amúgy szintén manchesteri Simply Red funkys, RNB-s világa tette rá. „Apa a mai napig koncertezik, miközben büszke rám”.

Zenei karrierjét fivérével, Ashley-vel közös formációban, a Picture Bookban kezdte 2012-ben, és gyorsan jött a siker, még Cher albumára is írtak közösen egy dalt. Aztán 2016-ban Youngr néven szólópályára lépett, és amit akkor kitalált és egy YouTube-os sorozatban közzétett, ma is egyik védjegye: modern elektronikus zenei köntösbe helyezve gondolt újra pop/rock klasszikusokat. Akkor Daft Punk, Linkin’ Park, Jamiroquai egy-egy dalát, az elmúlt egy-két évben mások mellett a Red Hot Chili Peppers, Eminem, a Deftones, a Fleetwood Mac, a Nirvana, a System of A Down, a Blur korábbi sikereit.

Megjelenés előtt álló albumát mutatta be a folk-rockot játszó norvég Gangar a Szigeten

„Bár egyenként ismert zenészeknek számítunk Norvégiában, együtt mostanában mutatkozunk be igazán. A tavaly decemberben kijött háromszámos EP, a Tre Dancer arra volt jó, hogy megmutassa, itt vagyunk, létezünk. Az idén szeptemberben érkező első albumunkon, a Stubbon hasonló jellegű folk-rock számok fognak szerepelni, kicsit kiérleltebb formában, hiszen volt elég időnk stúdiózni és koncertezni is az elmúlt hónapokban” –  mondta Mattias Thedens, a Gangar vezetője a szigetes koncert előtt az MTI-nek.

A hegedűn játszó zenész kitért arra, hogy sok tapasztalatot szerzett a norvég folkszíntéren, viszont korábban annyira elbűvölte a legendás svéd Hoven Droven zenekarnak a népzenét a rockkal vegyítő produkciója, hogy elhatározta, társakat toboroz, és belevág valami hasonlóba. Ez 2020-ban történt.

Mattias Thedens elmesélte, hogy a Gangar egy hagyományos norvég néptánc elnevezése, a Stubb pedig rövid dallamot jelent. „Magam köré gyűjtöttem néhány cimborát, akik nagyon tudnak zenélni. Oskar Lindberget szaxofonon játszik, Richard Max gitározik, Jonas Thrana Jensen basszusgitározik, Henrik Dullum pedig dobol. Nem véletlen, hogy a hangszeres felállás megegyezik a Hoven Drovenével, miközben a mi hangzásunk azért modernebb, progresszívebb, inkább a metálba hajló”.