Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Tudomány

Száműzte a saját anyját, mégis kiérdemelte az „igazságos” jelzőt: XIII. Lajos

Közzétette szerző

Az eredetileg hugenotta, de a trón megszerzése érdekében katolizált IV. Henrik és Medici Mária elsőszülött fia 1601. szeptember 27-én jött világra a Párizshoz közeli fontainebleau-i kastélyban. Édesapját 1610-ben egy fanatikus katolikus alattvalója meggyilkolta, így a dauphint már kilencévesen Franciaország királyává koronázták – a tényleges uralmat azonban ekkor régensként még anyja gyakorolta. Lajos alig várta, hogy végre nagykorúvá váljon, és saját kezébe vegye a kormányzást. Tizenhatodik születésnapján egyik első intézkedéseként száműzte édesanyját, és meggyilkoltatta annak gyűlölt kegyencét, Concino Concinit. A közepes képességekkel rendelkező uralkodó azonban nem egyedül irányította az államot.

A legkisebb ügyekben is hallgatott tanácsadóira, akik közül a legismertebb az államérdeket mindennél előbbre helyező Richelieu bíboros volt.

A csaknem fél évszázadig tartó francia vallásháborúk befejeződése után, a 17. század elején gazdasági fellendülés következett. Virágzott a kereskedelem és az ipar, országszerte manufaktúrák létesültek. Az ország és a kincstár is gazdagodott. A gazdasági konjunktúra a politikai és társadalmi struktúra átrendeződéséhez vezetett, amely a Napkirály, XIV. Lajos uralkodására fejeződött be.

PostPin It!

A skót misszionárius, aki bejárta Afrikát – David Livingstone

Közzétette szerző

A Glasgow közeli Blantyre-ben született 1813. március 19-én, szegény munkásszülők hét gyermeke közül másodikként. Már tízéves korától egész nap a pamutfonóban dolgozott, de hajtotta a tudásvágy. Első keresetéből latin nyelvkönyvet vett, esti iskolába járt, majd a mélységesen vallásos Livingstone úgy döntött, hogy orvos-misszionárius lesz. 1836-tól a glasgow-i egyetemen munka mellett görögöt, teológiát és orvostant hallgatott, 1840-ben Londonban szerzett orvosi oklevelet.

Első hittérítő útjára 1840 végén indult. Eredetileg Kínába készült, de az ópiumháború miatt végül Dél-Afrika mellett döntött. 1841 tavaszán érkezett Fokvárosba, ahonnan az angol kolóniától északra fekvő, feltáratlan vidékre indult. Megismerte a helyi nyelveket és szokásokat, és messzebb hatolt be a Kalahári-medencébe, mint előtte bármelyik európai felfedező.

1843-ban oroszlántámadás érte, ami azonban nem szegte kedvét, bár bal karján maradandó sérülést szenvedett. Livingstone nem tartozott a hagyományos hittérítők közé: az a meggyőződés hajtotta, hogy az ő feladata megtalálni az utat a kontinens szívébe, amelyet azután a misszionáriusok és kereskedők használhatnak, megingatva a rabszolga-kereskedelmet. Az afrikaiakat magával egyenlőknek tekintette, iparra és földművelésre próbálta őket tanítani. Harminc évet töltött Afrikában, és a becslések szerint haláláig összesen mintegy 46 ezer kilométert tett meg, mindezt főként gyalog.

PostPin It!

Csizmadia Norbert fontos üzeneteket közvetít a jövőnkre nézve

Közzétette szerző

Csizmadia Norbert: Geovízió – VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK I-II. – Fenntarthatóság és Eurázsia

„Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk– állítja Csizmadia Norbert geográfus, akinek legfontosabb küldetése, hogy a térképeink segítségével láthatóvá tegye világunk rejtett összefüggéseit. A szerző könyvében a korunkat jellemző legfontosabb fogalmak és megatrendek – az összekapcsoltság, a fenntarthatóság, a komplexitás, valamint a születőfélben lévő eurázsiai világrend – megértéséhez kínál egy több mint száz térképből álló kétkötetes útikalauzt, rendhagyó enciklopédiát, Geovízió címmel.

A könyv a szerző az elmúlt három évben – hazai és nemzetközi újságokban, illetve internetes platformokon – megjelent cikkeiből és tanulmányaiból épül fel. A gyűjteményben, Fenntarthatóság, illetve Eurázsia címmel a fenntarthatóság és természeti környezet; a technológia és társadalmi kihívások; gazdaság és geopolitika; városok és fenntarthatóság, valamint Eurázsia és az új gazdasági fejlődési tengelyek témakörei mentén kaptak helyet a gondolatok.

PostPin It!

Mesterséges intelligencia és szerzői jog – a szakértő válaszol

Közzétette szerző

2021-ben benyújtották az EU-ban a világ első mesterséges intelligencia szabályozására vonatkozó rendeletjavaslatot (Articial Intelligence Act – AIA). Ez azóta is egy folyamatosan fejlődő és viták tárgyát képező szabályozási tervezet, amely kockázatalapú osztályozást vezetne be a mesterségesintelligencia-rendszerek területén, azok felhasználását illetően. Ennek jelenleg hogyan áll a kidolgozása? 

A Mesterséges Intelligencia Rendelet (az MI Rendelet) néven emlegetett jogszabály jelenleg még javaslat szinten van, annak elfogadása 2023. év végére várható, és kétéves türelmi idő elteltét követően kell alkalmazni. A digitális technológiák az elterjedésük és a fejlettségük miatt mára jelentős hatást gyakorolnak a mindennapi életünkre. Ennél még jelentősebbek lesznek a jövőben, ezért potenciálisan súlyos szellemi, lelki, anyagi, fizikai, szociális vagy egyéb károkat okozhatnak nekünk, mint felhasználóknak. Ez történhet például manipulatív vagy kizsákmányoló megoldások – úgynevezett sötét mintázatok – használatával, vagy azáltal, hogy a technológiát automatizált döntéshozatalra, esetleg társadalmi osztályozásra használják, amely joghatással járhat ránk nézve. 

Az MI Rendelet a szoftver oldalán ragadja meg ezt társadalmi folyamatot, és az ilyen technológiákat, ez magában foglalja azt, hogy a mesterséges intelligencia felhasználását kívánja szabályozni. A legfontosabb jellemzője, hogy osztályozza az MI-technológiákat, és a „rendes” kategória mellet, nagy kockázatú és tiltott kategóriákat képez. Értelemszerűen a nagy kockázatú kategória fokozottabb megfelelési kötelezettséget fog jelenteni a fejlesztők, forgalmazók és alkalmazók részére.

PostPin It!

A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök

Közzétette szerző

Mik ennek a különös pályaívnek a fő állomásai, miért emlékezhet a nemzet az érdekeit képviselő politikusként idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulára – erről kérdeztük Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát.

A magyar arisztokrácia top tízes listáján látjuk-e a kiterjedt Andrássy családot?

Nincsenek ebben a körben, bár a Székelyföldről származott família egészen Szent István királyig vezeti vissza eredetét. Erről nincs biztos tudásunk, lehet, hogy csak legenda. A csíkszentkirályi birtokot mindenesetre 1569-ben adta nekik János Zsigmond. Grófi címet csak Mária Terézia uralkodása végén kaptak, igaz viszont, hogy már a 17. században elnyerték a bárói rangot, és ezzel a főrendűek közé kerültek. Jelentős, országos, sőt azon túli méltóságot majd csak Andrássy Gyula tölt be, előtte inkább a felső-magyarországi vármegyékben – Zemplén, Gömör, Krasznahorka térségében – viseltek tisztségeket, főispánok is voltak köztük. Andrássy Gyula apja, Károly országgyűlési követ lett. Ám a kora újkorban nagy karriert befutó családokhoz, az Esterházyakhoz, Pálffyakhoz, Zichykhez nem sorolhatjuk őket. Saját szűkebb pátriájukban játszottak meghatározó szerepet.

PostPin It!

Egy szó mint száz – Ikes ige

Közzétette szerző

Simonyi Zsigmond még tovább ment. Az ikes ragozás története című tanulmányában 1905-ben még Szarvasnál is határozottabb véleményen volt: „Rázzuk le az ikes igát, beszéljünk és írjunk úgy, ahogy a magyar népnek legnagyobb része: eszek, iszok, aluszok, enne, inna, ehetek, ihatsz stb.” Sőt, Simonyi odáig ment, hogy 1918 végén a Nyelvőrben közzétette Az úri igeragozás című írását: erőteljes, felülről jövő nyelvi beavatkozással elérkezettnek látta az időt annak megszüntetésére. Ez is túlzás, és nyilván az is, ha valaki csak az eredeti ikes ragozást tartaná kifogástalannak napjainkban, amelyről fontos tudni, hogy csak egyes számban létezik. Kijelentő módban: eszem, eszel, eszik. Felszólító módban: egyem, egyél, egyék. Feltételes módban: enném, ennél, ennék. Mint látható, a felszólító mód egyes szám harmadik személyű alakja archaikus, régies, efféle mondatokban fordul elő: „Szent Pál írja a korintusiaknak, akik a közeli világvégét várták és nem akartak dolgozni, hogy aki nem akar dolgozni, az ne is egyék.”

Ritkán használatosak a mindennapi társalgásban a következők: elmázolódjék, aggódjék, essék, érződjék, múljék, takarodjék. A feltételes módban pedig az ennék alak már nem a harmadik, hanem első személyű! Ugyancsak ritka az eredeti formában, például: „Kikérdezte rendre mind a kettőjüket, hogy hova valók, van-e családjuk, mekkorák a gyermekek, van-e élhetős birtokuk, s olyan őszinte aggodalommal kevesellte a jövedelmet, mintha ő ennék napjában csak egyszer meleg ételt, s az ő torkát rágná a havason a csípős csíki túró” (Nyírő András). Tehát az eredeti ikes ragozás szépirodalmi szövegben a hangulat, jellem, kor, társadalmi különbségek ábrázolására alkalmas, azonban a köznyelvben nem várható el a használata és nem is tiltott.

Az ikes ragozás visszaszorulása és összekeveredése az iktelen alanyi ragozással régóta zajlik, már a 16. századtól. Ez a ragozás ugyanis csak addig volt széles körben használatos, ameddig szükség volt a szenvedő szemlélet kifejezőjeként elkülöníteni a tárgyatlan igéket a tárgyasoktól. Például: tör – ő eltöri az ágat; törik – az ág eltörik. A szenvedő igék visszaszorulásával azonban az ikes ragozás funkciója is megszűnt. Mindezt a változást sokan sokféleképpen értékelték.

PostPin It!

Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről

Közzétette szerző

Hammerstein Judit történésszel, az Oroszok és magyarok – Magyar írók Oroszország-/Szovjetunió-tapasztalata az 1920–1930-as években című könyv szerzőjével beszélgettünk.

Milyen kritériumok alapján választotta ki azokat a szerzőket, utazókat, akikről a könyvében ír? 

A kötet középpontjába magyar írók Oroszország-élményének vizsgálatát állítottam a két világháború között megjelent úti beszámolókon keresztül. A szűkítés nem véletlen: azért koncentráltam elsődlegesen az írókra, mert az ő útleírásaik differenciáltabb, elmélyültebb látásmódot, az idegenségérzékelés összetettebb formáját képviselik, ráadásul érthető módon nyelvi, stiláris szempontból is kiemelkednek a kortárs beszámolók közül. Részletesen hét író – Markovits Rodion, Munk Artúr, Arthur Holitscher, Arthur Koestler, Illyés Gyula, Nagy Lajos és Sinkó Ervin – munkáját elemeztem. E szerzők között vannak első világháborús hadifoglyok (Markovits Rodion és Munk Artúr), akik akaratuk ellenére váltak az orosz/ bolsevik világ szemtanúivá, és csak a ’20-as évek elején térhettek haza. A már saját elhatározásból utazók között pedig találunk „hívőket”, mint a messianisztikus anarchizmust képviselő Arthur Holitschert vagy a kommunista Arthur Koestlert és Sinkó Ervint, valamint a Szovjetunióval rokonszenvező, a munkásállamra kíváncsi „érdeklődőket” is: ilyen Illyés Gyula és Nagy Lajos. Úti beszámolóikat ugyanakkor nemcsak önmagukban vizsgáltam. Arra törekedtem, hogy folyamatosan reflektáljanak egymásra, sőt más korabeli, magyar és külföldi szerzőkkel is dialógusba kerüljenek.

PostPin It!

Egy háború szimbólumai

Közzétette szerző

Krízishelyzetben erősen megnő a szimbólumok szerepe. Minden háború abszurd, illogikus, ezért fogalmi nyelvvel kevésbé lehet leírni. Az ember viszont logikus mintázatokat, összefüggéseket szeret maga körül látni, ezért nyúl a jelképekhez. A szimbólumok világa átlátható, rendezett, még akkor is, ha ez a rendszer nem racionális alapokon nyugszik.

A szimbólum egy háborúban a hadviselés része: sokkal erősebb, mélyebb pszichés benyomást tesz ránk, mint maguk a puszta tények. Emlékezzünk a térre kiállított üres babakocsik megrázó erejére: jelképiségénél, vizualitásánál fogva sokkal erősebb üzenet, mint pusztán kimondani egy tényadatot, nevezetesen a meghalt csecsemők számát.

Időrendben talán az első nagy erejű szimbólum az orosz elnök elegáns, fehér, elképesztően hosszú asztala, ahol megbeszélést folytatott vezető politikusokkal. Kétszemélyes tárgyalási szituációban a nagyjából négy méteres távolság óriásinak tűnik. Hogy mit mond ez a vendéglátóról, annak szándékairól, a tárgyalópartnerekkel teremtett viszonyról? Utólag különböző interpretációk születtek arról, hogy ezek a külsőségek hogyan jelezték előre a későbbi eseményeket.  A kérdés itt valószínűleg nem az, hogy kifürkészhetjük-e a jeladó titkos szándékait (hiszen egy dörzsölt politikus a szimbólumokat félrevezető szándékkal is alkalmazhatja), hanem hogy mit óhajtott ezzel üzenni a világ közvéleményének. A viselkedéskutatók is elismerik, hogy egy politikus jól meg tudja tanulni azt is, hogy metakommunikatív jelzésekkel félrevezesse, összezavarja a „kódfejtőket”.

PostPin It!

Mit köszönhetünk Louis Pasteurnek?

Közzétette szerző

A Jura hegységben fekvő Dole-ban született egy szegény tímár, a napóleoni háborúk veteránjának fiaként. Kiskorában sokat nélkülözött, az iskolában nem tűnt ki, inkább a festészetben jeleskedett, kémiából pedig soha nem kapott közepesnél jobb osztályzatot. A párizsi egyetemen két szuggesztív professzor előadásait hallgatva mégis ez a tárgy kerítette vonzásába.

1848-ban részt vett a párizsi forradalombn.

Ugyanebben az évben magyarázatot adott arra a korábban felfedezett jelenségre is, miért forgatják el egyes szerves vegyületek balra, mások jobbra a polarizált fényt. Pasteur kimutatta, hogy a borkősav kétféle, egymásra tükörszimmetrikus kristály keveréke, amelyek különválasztva a fényt jobbra, illetve balra forgatják el. Arra is rájött, hogy létezik egy, a borkősavat felhasználó penészgomba, amely csak az egyik optikai változatot építi be a szervezetébe, ennek genetikai magyarázatát csak a legutóbbi időkben adták meg.

PostPin It!

A drámát és regényt ihlető skót királynő, Stuart Mária

Közzétette szerző

A skót királyok linlithgow-i palotájában látta meg a napvilágot V. Jakab és a francia Lotharingiai Mária gyermekeként. Apja néhány nappal később kolerában meghalt, ezért nyomban királynőnek nyilvánították, hogy elejét vegyék VIII. Henrik angol király hódító törekvésének. Az angol és skót korona egyesítésére áhítozó Henrik mégis megpróbált házassági szerződést kierőszakolni ötéves fia, a későbbi VI. Eduárd és a csecsemő Mária között. A skót parlament erre nem volt hajlandó, és a franciákhoz fordult segítségért.

A szövetség megpecsételéseként II. Henrik francia király fiának ígérték Mária kezét. Az angolok háborút indítottak, és 1547-ben legyőzték a skótokat, akiknek sikerült az ötéves Máriát francia földre menekíteniük. Mária pompában töltötte fiatal éveit a francia udvarban, egyedül anyósa, Medici Katalin tetszését nem sikerült elnyernie.

A bronzvörös hajú, hat nyelven beszélő Mária kitűnt a vadászatban és a táncban, a költészet és zene iránti fogékonyságával, a korban szokatlanul magas, 180 centiméteres termetével az udvarhölgyek közül is.

PostPin It!

Csányi Vilmos: „A kutya önálló viselkedése érdekel, hogy miként találja meg a helyét a családban”

Közzétette szerző

Amikor általános iskolás koromban biológia órán olyan kijelentések hangzottak el az állatokról, amelyekről úgy éreztem, méltatlanok Csibész kutyámhoz, szóvá tettem, hogy a kutyák igenis okosabbak és tudatosabbak annál, mint amit a tankönyvünk és a tanárnő állít: igenis kommunikál velem, emlékszik rengeteg közös élményünkre, nagyon jól ismer engem, és folyton figyeli azt is, milyen kedvem van… Persze mire belelovalltam volna magam a példák sorolásába, a tanárnő leállított, és leereszkedő-megbocsájtó hangon elmagyarázta, hogy szép dolog, ha egy gyerek nagyon szereti a kutyusát, de nem szabad ennyi mindent belelátni egy állatba, hiszen a tudomány igazolta, hogy ez csak mese, ilyen csupán a könyvekben meg a rajzfilmekben van.

Csendben dohogtam, de nem vitatkoztam tovább. Akkor még nem gondoltam, hogy valójában a tudomány nem igazolta, hogy ez mese, sőt a tudomány még csak nem is vizsgálta ezt a kérdést, tehát csupán arról van szó, hogy még nem bizonyította be, az ember és a kutya között igenis létezik egy ennyire szoros és természetes kapcsolat, mint amiről beszélni próbáltam – ahogy bizonyára sok más gazdi is számtalanszor hasonló helyzetekben. Nem is sejtettem, hogy akkoriban (a kilencvenes években) Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már megalakult az Etológia Tanszék, ahol az alapító Csányi Vilmos vezetésével épp kutyákat vizsgálnak. A kutya és az ember kapcsolatának megértése nyomán olyan tudományterületekről beszélnek immár, mint a viselkedésökológia, a humánetológia vagy az összehasonlító és kognitív etológia.

Már olvastam Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológusprofesszor A kutyák szőrös gyerekek, a Kíváncsiságom története című köteteit, a Géczi Jánossal közös beszélgetőkönyvét, az Őszi kéket, a Hiedelmeink – Az emberi gondolatok építőkövei című, Tóth Balázzsal közösen jegyzett művét, valamint interjúk tömkelegét. Úgy éreztem, ő is, akárcsak korábbi kutyái, Bukfenc és Jeromos régi ismerősöm. És jó volt végigkövetni, hogy Csányi Vilmos a tudomány nevében évtizedek óta meggyőzően érvel amellett, hogy a kutya viselkedésének tanulmányozása által az emberi civilizáció kialakulását, a korai ember működését is megérthetjük. 

PostPin It!