Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

90 éve született Jókai Anna

Közzétette szerző

Budapesten, a Józsefvárosban született. Már gimnazistaként írt verseket, novellákat, a művészetek iránti vonzódása ekkor alakult ki. Az érettségit követően a Színművészeti Főiskolára és egyetemre is jelentkezett, de egyik helyre sem vették fel. 1951 és 1961 között volt könyvelő, népművelő és művészeti előadó, közben két gyermeke is született.

A tanulás vágya mindennél erősebb volt benne, és 1956-ban beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarának magyar és történelem levelező szakára. 1961-ben lediplomázott, ezt követően 1970-ig általános iskolában, 1976-ig a Vörösmarty Gimnáziumban tanított.

Több művének élményanyagát, témáját is iskolai tapasztalatai adták. 1976-ban szabadúszó lett, ekkor már több regény és novelláskötet (4447, Tartozik és követel, Napok, Szeretteink, szerelmeink, A reimsi angyal) volt mögötte. 1970-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek, amelynek 1986-tól alelnöke, 1989-tól elnökségi tagja volt, 1990-ben pedig két évre megválasztották a szervezet elnökévé.

PostPin It!

Zalán Tibor és Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot

Közzétette szerző

A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. A napokban Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.

PostPin It!

„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal

Közzétette szerző

Mesélj a gyerekkorodról! Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és a zenével?

Az irodalommal való kapcsolatomat meghatározta az az élmény, hogy általános iskolás koromban sok mese- és versmondó versenyen vettem részt. Valószínűleg nagy hatást gyakorolt rám az ezekre való felkészülés: az irodalmi nyelvezet, a motívumvilág és a narratív szövegszerkezetek elég korán beépültek a hétköznapi gondolatvilágomba. Emiatt amikor később kreatívan kellett szöveget alkotni, például fogalmazásórákon, nem okozott gondot a házi feladatok teljesítése. Ezek a sikerélmények alakíthatták ki bennem az igényt az önálló alkotásra is. Aztán gimnáziumi éveim alatt értek az igazán maradandó impulzusok, főleg Kassák Lajos vagy Csorba Győző költészetének megismerésével és Ray Bradbury novelláinak felfedezésével. 

A zenével kapcsolatban viszont nehezebb ugyanezt felfejteni. A zenéhez való kapcsolódásom teljes anomália, nagyon intuitív és mélyen gyökerező, aminek a felszínre kerüléséhez elég volt annyi, hogy egyszer véletlenül hozzáértem egy gitárhoz valamelyik szupermarketben. Rá egy-két évre már a gitárkottákat bújtam, bőszen gyakoroltam a Quimby- és a Kiscsillag-dalokat, és kamaszkoromra belevetettem magam – persze csak rajongóként – az akkoriban épp felfutó új alterközegbe.

PostPin It!

„Átláttunk egymáson” – Szávai Gézával Mészöly Miklósról szóló kötetéről beszélgettünk

Közzétette szerző

„Mészöly szemérmetlenül átlátott rajtam” – írja a közelmúltban megjelent Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötetében. Mondana egy példát, milyen szituációban?

„Átlátni a másikon” azt is jelenti, hogy meglátom, mire képes az illető, hiszek és bízom vagy nem hiszek és nem bízom benne. Életbevágóan fontos jelenség ez bizonyos történelmi szituációkban. Emberi adottságról, vállalt megérzésről beszélek: 1983-ban, a tomboló romániai Ceausescu-diktatúra idején, a vidámabb magyar gulyásszocializmus világában kellett rövid idő alatt „megsaccolnunk” egymást. Ne feledjük: én erdélyi magyar íróként kétévente kaptam útlevelet két hét magyarországi tartózkodásra. Ennyi idő állt rendelkezésünkre: kétévente néhány nap.

Mészöllyel nagyon őszintén egymás szemébe nézve felmértük egymást, és megsaccoltuk a jövőnket. Barátságunk előtti futó ismeretségünk idején az írásaiból ítéltem meg őt. Olyasvalakinek tartottam – és reméltem –, akit olyan hatalmas nyelvi teremtőerővel áldott meg a sors, vagy talált rá ő maga „tehetségből” a nyelvi kifejezőerő lenyűgözően koncentrált, lényegi eszközeire, hogy feltehetően képes lesz – és hivatott – a nagy formátumú, súlyos magyar regény, regények megírására. Ha ez nem sikerül neki, ha ezt elszúrja, az bizony nagy emberi, nem csupán és nem egyszerűen írói mulasztás lenne… Látta rajtam, mondtam is neki, hogy kételkedem, de bizakodom. Ő nagyon bízott magában. Hiszen ezért élt.

PostPin It!

Csak úgy mesélt – Kardos G. Györgyre emlékezve

Közzétette szerző

Mindig jó volt olvasni rövid tárcáit, publicisztikáit, vagy csak odavetett jegyzeteit, mert remekül írt. Csak úgy mesélek, adta címéül egyik kötetének Kardos G. György, és valóban, mintha csak úgy jöttében-mentében vetette volna oda rövid, de tartalmas, humorral átszőtt, szellemes és bölcs mondatait.

Kalandos élete volt, mert kalandra késztette a kalandos kor.

A század első évtizedeiben kellett volna élnie, ott érezte volna jól magát a kávéházak, redakciók, éjszakai bárok Budapestjén, de 1925-ben született, s mire fiatalember lett, reá csapott a kor gyilkos szelleme. Munkatáborba vitték, Borban volt, mint Radnóti Miklós, de szerencsésebb, mert a partizánok kiszabadították a halál markából. Ott élt velük egy darabig a hegyekben, tamo doleko – ahogy emlegették neki Szerbiában, amikor íróként járt ott évek múltán, egy regénytémához kutatva. Tamo doleko – veregették meg a vállát, és hozzátették, hogy puff-puff.

PostPin It!

Görgey és Görgei

Közzétette szerző

Görgey és Görgei. Így szerepelt egymás mellett ez a két név a negyvennyolcas tábornokról írt dráma plakátján, és így a könyvön is, amit élete utolsó éveiben írt róla Görgey Gábor. Artúrnak keresztelték őt is, de amikor íróként publikálni kezdett, Sík Sándor azt mondta, ez foglalt történelmi név, a tanácsára lett Gábor, az illendőség kedvéért.

Költő volt, próza- és drámaíró.

1956-ban jelentkezett első verskötetével, a Fény és füsttel mint kései utód, szellemileg csatlakozva az egykori újholdasokhoz, Nemes Nagy Ágnesék köréhez. De a Vígszínház az 1962/63-as évadára már Görgey-darabot hirdetett, a mű azonban csak 1969-ben került színre, a Tháliában. A hazai sikerek után a világ színpadjain is játszott, Komámasszony, hol a stukker? című komédiájával megteremtette a nyugati, Ionesco- meg  Beckett-féle „végjátékabszurd” helyett a kelet-európai életünk abszurditásait tükrözőt, azt, amit annyiszor átéltünk már: amikor egyik vagy másik hatalom kezébe került a stukker.

PostPin It!

Csoda és Kósza, avagy két dinka, mókás ló kalandjai

Közzétette szerző

Csoda és Kósza két ló, akik egy Gödöllő melletti tanyán élnek, Ágh Sajó bácsi és felesége, a gömbölyded és lágyszívű Gyöngyi néni gondnoksága alatt. Különleges lovak, beszélni is tudnak, és mindenféle kalamajkába keverednek, aminek sokszor Kósza makacs és kíváncsi, kószálós természete az oka, és még a bölcs, nyugodt és csodásan fanyar humorú Csoda sem mindig tudja elsőre kihúzni őt a pácból. De azért próbálja szüntelen, hisz igaz barát. 

A Csoda és Kósza a Pozsonyi Pagony gondozásában jelent meg 2007-ben, és Baranyai András illusztrálta.

A két vagány, szemtelen, kicsit nyegle, de csupaszív fickó számára a barátság, no meg a család a legfontosabb, ami Györgyi nénit és Sajó bácsit jelenti. Kalandvágy és kíváncsiság jellemzi őket, és nem ismernek lehetetlent. Pizzát készítenek liszt nélkül, jó adag műanyag és fémhulladék felhasználásával, a Marsra utaznak egy kiszuperált traktormotorral, hőlégballonnal a Szaharába és az Északi-sarkra is eljutnak (legalábbis az egyikük), és akkor az időutazásról még nem is beszéltem. 

PostPin It!

„Testben osztrák, de lélekben magyar vagyok” – 110 éve született Habsburg Ottó

Közzétette szerző

Az Osztrák–Magyar Monarchia utolsó trónörökösének hivatalos neve Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt. Németországban Otto von Habsburg, Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert az osztrák alkotmány tiltja a nemesi címek használatát.

A Habsburg család alsó-ausztriai, Reichenau an der Raxban épült kastélyában jött a világra az 1916-ban trónra lépett Boldog IV. Károly magyar király (osztrák császárként I. Károly) és Zita pármai hercegnő legidősebb gyermekeként. A vesztes első világháború végén, 1918 novemberében Károly Ausztriában, majd Magyarországon is lemondott uralkodói jogairól. Miután 1921-ben kétszer is sikertelenül kísérelte meg a visszatérést a magyar trónra, családjával a Portugáliához tartozó, az Atlanti-óceánban fekvő Madeira szigetére száműzték. Itt halt meg a következő évben.

I. Ferenc József és Habsburg Ottó. Fotó: APA-PictureDesk via AFP/Imagno/Austrian Archives

PostPin It!

Vári Fábián László kapta a 21. Győri Könyvszalon Alkotói Díját

Közzétette szerző

A 21. Győri Könyvszalon pénteki megnyitóján Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője a laudációjában elmondta, hogy Vári Fábián László munkásságának a fókuszában a kezdettől az irodalom áll, Kárpátalján a magyarság szellemi örökségéért már egyetemistaként is kiállt. Az elhallgattatás nem tudta megtörni.

„Elemi jogérzettel szállt szembe az egypárti irányítású Magyarországon is a zsarnokság tudatmanipulálásával, irodalomtorzításával, szellemi értékrendjével és a magyarságot kívül-belül borzasztó intézkedésekkel”

– mondta az irodalomtörténész.

PostPin It!

Interjú Beck Zolival

Közzétette szerző

1990-ben az élettörténetednek épp milyen fázisában voltál?

Leérettségiztem, és az érettségi után – nem voltam túlságosan jó tanuló a gimnáziumban, pontosabb úgy, hogy rossz tanuló voltam – az óvóképző főiskolára jelentkeztem, ott volt a legalacsonyabb a ponthatár akkoriban, ahova aztán mégsem mentem el: vártam egy évet, hogy a csajom után menjek Szombathelyre. Így Ajkán, ahol felnőttem mint képesítés nélküli betanított dekoratőr dolgoztam, kirakatokat rendeztem az ajkai Horizont áruházban, és egyéb dekorációs anyagokat csináltam.

Ekkoriban hogyan nézett ki a világképed? Tudtad már, hogy valamilyen módon a kultúra mellett fogod elkötelezni magad?

PostPin It!

Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza

Közzétette szerző

Laár András, a legendás KFT zenekar énekes-gitárosa, az abszurd humort képviselő L’art pour l’art Besenyő ,,Nooormális?” Pista bácsija, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, szellemi úton járó misztikus és festő mindegyik arcát megmutatja újonnan megjelent önéletrajzi könyvében.

Forrás: Helikon Kiadó

„7 évesen kezdtem hegedülni, 14 évesen átváltottam a gitárra, 16 évesen pedig beléptem életem első zenekarába. 25 éves koromban alakítottuk meg a KFT zenekart, és 26 évesek voltunk mind a négyen, amikor befutottunk. 30 évesen indult el a humorpályám a Laár pour Laár-esttel, de a buddhizmus is ekkor lépett be az életembe. 36 évesen egy időre leléptem a színpadról, felfüggesztettem a zenekari és színházi tevékenységemet, és két és fél hónapra magányos elvonulásra mentem. Ezután évekig tanítottam a Buddhista Főiskolán asztrológiát, buddhizmust és Ji kinget. 38 évesen újra elkezdtem fellépni a L’art pour l’art Társulattal, és a Besenyő család főszereplésével nagy sikerű tévéműsorokat forgattunk. 45 évesen megint elkezdtem zenélni a KFT-ben, ami jelenleg is tart. 60 évesen életműkoncertet tartottam zenészbarátaim részvételével. Azóta festek is, a képeim már három kiállításon szerepeltek. Fél éve kiléptem a L’art pour l’art Társulatból, és teljesen a magam ura lettem: írok, zenélek, előadásokat tartok, aktív életet élek. 67 éves vagyok, és jól érzem magam a bőrömben.”

PostPin It!

Kihirdették a Tamási Áron esszé- és novellapályázat győzteseit

Közzétette szerző

Novella kategóriában a második helyezett Hegedűs Imre János Kicsi szellem kalandjai égen, földön című műve, a harmadik pedig Cristian Blanka Ördögnyargalás a Hargitán című írása lett. Az esszék között az első helyet Vitéz Ferenc Közlésforma, stílus és narráció költői „vegytana”. „Szembefordított tükrök”: a külső és belső valóság megsokszorozása Tamási Áron novelláiban című tanulmányával érdemelte ki. A második díjat Hernády Judit Népiség és a lélek válsága: Természetszemlélet és hitélmény Tamási Áron írói világában című munkája kapta, a harmadikat pedig Paták Balázs Farkaslakától Farkaslakáig. Tamási Áron életműve legényhősei szemszögéből című munkájának ítélte oda a szakmai zsűri.

Tamási Áron író születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett esszé- és novellapályázatot a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével. A kiírásra szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt művekkel lehetett jelentkezni, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez. A pályázatra összesen 16 esszé és 115 novella érkezett.

A zsűri elnöke Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA rendes tagja volt.

PostPin It!

„A vers emeljen fel, tépjen darabokra” – Bajtai András jó és rossz kritikákról

Közzétette szerző

Szokatlanul korán, 16 évesen jelent meg nyomtatásban az első versed. Milyen főbb hatások értek, amelyek a lírikusi mesterség felé kormányoztak?

Valóban korán kezdtem el verseket írni, majd publikálni országos irodalmi folyóiratokban. Talán azért, mert a költészettel való első találkozás kamaszkoromban azonnal rabul ejtett. Édesapám orvos, aki nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy komoly házi könyvtárunk legyen otthon. Természetesen ott volt a polcon az Ady-, a Radnóti-, a József Attila- és a Petőfi-összes is. Kiskamaszként például bőszen küldözgettem a lányoknak a Petőfi stílusában megírt, rémesen döcögős, közhelyes és csöpögős szerelmes verseimet. József Attilát sokáig nem értettem, és Adyhoz, Radnótihoz is csak később kerültem közel. Aztán jött Pilinszky János, Orbán Ottó és Petri György, végül Tandori Dezső, Nagy László és Juhász Ferenc. Nekik köszönhetően nagyon hamar világossá vált számomra, hogy én is verseket akarok írni, de a saját hangomat megtalálni azért nem volt könnyű.

Az első irodalmi publikációm egyébként egy felejthetetlen csillagászati eseményhez kapcsolódik, 1999. augusztus 11-én ugyanis teljes napfogyatkozásnak lehettünk szemtanúi. Ennek apropóján hirdetett irodalmi pályázatot a néhány hónappal korábban alapított Napút folyóirat. Én Aranysárkány jeligével küldtem be a Nekrológ című versemet, amely tagadhatatlanul nem több érzelgős Paul Celan-utánérzésnél, de hát 15 évesen írtam. Semmihez sem hasonlítható érzés volt, amikor aztán megjelent, Prágai Tamás pedig írt róla egy-két sort a Holdudvar vagy holt udvar? Egy pályázat tanulságai című esszéjében: „Ugyancsak szerkesztettségével tűnik ki a Nekrológ: »Szemek voltunk, / megtaláltuk az árvaságot a sebes / mezőkön, a vérző foltokat a smaragd / nyárban – / megtaláltuk a virágot: / pipacs.« A képsor a látás szervétől a látvány konkrétságáig jut el, a látó érzékenységét a látvány plaszticitásával ellentételezi.”

PostPin It!

Máshogy gondolkodni nem kell félnetek – Böszörményi-Nagy Gergely: Nonkonform

Közzétette szerző

Nem lehet véletlen, hogy éppen Malcolm Gladwell brain baros előadása előtt mutatták be ezt a könyvet, gondoltam magamban, miután Böszörményi-Nagy Gergely Nonkonform – A jövő olvasókönyve című kötetét befejeztem. Biztos vagyok benne, hogy a szerző a világhírű kanadai ismeretterjesztő író művein (is) szocializálódott, legalábbis erre utal könyvének felépítése: Gladwellhez hasonlóan ő is bátran nyúl látszólag teljesen eltérő témákhoz, amelyeket összefűzve koherens egészet alakít ki. Még ha több ponton nem is értek vele egyet, kétségtelen, hogy következtetései elmélyültebb gondolkodásra és további kérdések feltevésére késztetnek.

Végső soron pedig ez volt a célja az olvasókönyvvel.

Szinte adta magát, hogy egy ilyesféle kötet éppen a Brain Bar és a Design Terminal alapítójának, a MOME alapítványi elnökének fejéből pattanjon ki. Böszörményi-Nagy a munkájából és az érdeklődéséből fakadóan egyaránt sokat foglalkozik a trendekkel, jövőbe mutató kezdeményezésekkel, a Mandineren pedig már több mint százötven idegen nyelvű ismeretterjesztő könyv recenzióját írta meg.

PostPin It!

Indulat, szenvedély és humor – Emlékezés Gyurkovics Tiborra

Közzétette szerző

Ha valakit az ötvenes években előnytelen származása miatt nem vettek fel egyetemre, legfeljebb jelentkezett a Pedfő (Pedagógiai Főiskola) orosz szakára, vagy egy másik főiskolán gyógypedagógusnak, és ott szerezhetett diplomát. Így járt Gyurkovics Tibor is a piarista érettségije után. (Az sem volt jó pont, hogy apja jogász volt és a háború alatt a Kenyérgyár igazgatója.)  Amikor szelídebb lett a rendszer, elvégezhette a bölcsészkaron a pszichológiát, de addig külvárosi iskolában tanította a nehéz sorsú gyerekeket. Ez, meg később az Országos Ideg-és Elmegyógyintézetben töltött pszichológusi munkája során szerzett élménye elmélyítette benne az élet peremén élők nyomorúsága iránti együttérzést.

Verseiben, novelláiban, regényeiben és drámáiban az emberi kapcsolatok végtelen változatában felizzik a szeretet bilincsében élő, abból szabadulni akaró, de máris újabb szeretet-bilincset kívánó, bilincsben és bilincs nélkül egyaránt szenvedő ember.

Nagy Jézus-hívő volt, jellemző a vele való azonosulási vágyra, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a Magyar Nemzetben megjelent tárcáit Jezovicsként jegyezte.

PostPin It!

„Az átmenetek termékeny, inspiráló állapotok” – Interjú Győrfi Kata költő-drámaíróval

Közzétette szerző

Verseket, újabban drámákat is ír. Kondi a címe a legújabb darabjának: a monodrámát már ebben az évadban műsorra tűzte a Tomcsa Sándor Színház. Amikor kávéra hívtam, Székelyudvarhelyen egyeztetett az alkotókkal.

Miről fog szólni a Kondi című előadás? 

Kató Zsolt rendezővel és Fincziski Andrea színésszel igyekszünk olyan elemeket összerakni az életünkből, amelyek aztán kirajzolnak egy történetet, amely már nem csak a miénk. Több mint egy éve dolgozunk egy olyan női történeten, amelyben a posztszocialista Romániában élő ember számára ismerős karakterek elevenednek meg.

PostPin It!

Októberben előretörtek a krimik, az önismereti és a gyerekkönyvek

Közzétette szerző

A top 50-ben szereplő könyvek ötöde az önismereti kategóriába tartozik, a lista első három helyén is pszichológiai alkotásokkal találkozunk. Az első helyen dr. Máté Gábor és Máté Dániel Normális vagy című írása végzett. A világhírű orvos az eddigi legátfogóbb könyvében a fiával együtt tárja fel a betegségek valódi okait, miközben éles kritikákat fogalmaz meg világunkról. A Bookline sikerlistájának második helyét is dr. Máté Gábor szerezte meg A test lázadása című munkájával, amiben kutatásain, valamint saját tapasztalatain keresztül mutatja be a stresszbetegséget, egyúttal segítséget is ad az állandósult feszültség csökkentéséhez. A harmadik helyezett Lukács Liza Ne cipeld tovább című könyve lett. A szerző a szakterületének legjavát foglalta össze új kötetében: a táplálkozás és az érzelmi evés, az ezekkel kapcsolatos örökölt családi minták részletes magyarázatát tárja az olvasók elé. Könyvében nemcsak szakemberként, de egykori érintettként is megszólal.

A kortárs magyar irodalmi alkotások közül októberben Tisza Kata Hipnózis 6-kor, Visky András Kitelepítés, valamint Benedek Ágota Állva maszturbálok című kötete volt a legkeresettebb. A Hipnózis 6-kor az önismereti alkotásokkal szemben az irodalom eszközeivel próbál választ találni legbelső problémáinkra, Tisza Kata novelláskötetének középpontjában ugyanis a kötődési sémák és a rosszul működő kapcsolati programok hétköznapi példái állnak. Önismereti aspektusú a provokáló című Állva maszturbálok is. Benedek Ágota a nagy sikerű Rumbarumbamm című karanténnaplóhoz hasonlóan ezúttal is szorongásairól szól, meghökkentően humoros, szarkasztikus formában. Ezzel szemben Visky András története a múltról, saját családja múltjáról szól. Az 1956-os forradalom után a szerző református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették. A Kitelepítés a száműzetést mutatja meg a gyermek nézőpontjából, felemelő módon, kiemelve a szeretet és a bizalom megtartó erejét.

A téli hónapok felkeltették az érdeklődést a bűnügyi történetek iránt. A krimik között a legelőkelőbb helyen Guillaume Musso új regénye, A szajnai ismeretlen végzett. Az egyik legnépszerűbb francia író ezúttal egy hamisíthatatlan bűnügyi történetet tár az olvasók elé, amelyben egy halottnak vélt nő kálváriáját kísérhetjük végig. A sikerlistán szerepel a krimi műfajának egyik népszerű képviselője, Steve Berry Az Omega-faktor című regénye is. Berry könyvei világszerte eddig több mint 25 millió példányban keltek el, most megjelent alkotása is nagy népszerűségnek örvend: Az Omega-faktor középpontjában az genti oltárkép szövevényes és rejtélyekkel teli története áll. A krimi magyar képviselői is feltűnnek a Bookline októberi összesítésében. Ilyen például az idén elhunyt Böszörményi Gyula, akinek az Ambrózy báró esetei című könyvsorozatának hetedik része került fel a sikerlistára. A könyv ötletét egy olvasójától kapta a szerző.

PostPin It!

A bűn nélküli tragédia megteremtője: Gerhart Hauptmann

Közzétette szerző

Hauptmann egy jómódú obersalzbrunni (ma Szczawno-Zdrój, Lengyelország) vendéglős és fogadós fia volt. 1880-tól két évig szobrászatot tanult Breslauban (ma Wroclaw, Lengyelország), később filozófiát és természettudományt hallgatott Jénában. Rómában szobrászként dolgozott, majd 1884-től Berlinben történelmet és képzőművészetet tanult, ekkor döntötte el, hogy irodalmi pályára lép.

1885-ben megnősült, felesége vagyona lehetővé tette számára, hogy csak az írással foglalkozzék.

Kapcsolatba került a naturalizmus és a szocializmus iránt érdeklődő tudósokkal, filozófusokkal és írókkal.

PostPin It!