Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

Bookline top 50: Náray Tamás új regénye az élen, dr. Máté Gábor négy könyve a sikerlistán

Közzétette szerző

A Bookline júniusi sikerlistájának első helyét Náray Tamás legújabb könyve, az Anyám szerint foglalja el. A Spanyolországban élő író, divattervező, festőművész személyes hangvételű, szókimondó kötetében olyan – visszatérő módon édesanyjához kapcsolódó – családi történeteket és eseményeket tár az olvasók elé, melyek a mai napig meghatározzák életét.

A lista második helyén Karády Anna A füredi gyermek című kötete áll. A szerző első alkotása 2021-ben jelent meg: a Füredi lány hamar nagy népszerű lett az olvasók körében. A füredi gyermek az azóta sorozattá bővült történet lezáró fejezete, melyben Karády Anna visszarepít bennünket Balatonfüredre, és még több részletet tudhatunk meg a főszereplő Almássy Anna életéről.

A hónapban a sikerlista harmadik helyét dr. Máté Gábor szerezte meg A test lázadása című munkájával. A Kanadában élő, magyar származású orvos-író a könyvében a kutatásain, valamint a saját tapasztalatain keresztül mutatja be a stresszbetegséget, egyúttal segítséget kíván nyújtani az állandósult feszültség csökkentésében. Azonban nem csak A test lázadását övezi nagyfokú érdeklődés: dr. Máté Gábor mind a négy eddig megjelent könyve szerepel a Bookline tizenöt legkeresettebb alkotása között.

PostPin It!

Pátkai Marcell: Aki megette a Mona Lisát

Közzétette szerző

Te érted a kortárs képzőművészetet? Pátkai Marcell Aki megette a Mona Lisát regénye már az első pillanatban provokál és arcátlanul az olvasónak szegezi ezt kérdést. Már tengernyi szakirodalom született az elmúlt száz év alatt arról, hogy mi a művészet és ki a művész. Azonban a kérdés sosem veszít érvényességéből. Sőt: az emberek ma talán még bizonytalanabbul közelítenek a műalkotások felé, és egyre gyakrabban kérdőjelezik meg az érvényességüket.

Mitől válik valami műalkotássá? Mi teszi a művészt? És mi fán terem kortárs művészet?

Az Aki megette a Mona Lisát alapötletét egy izgalmas geg adja. A történet főhőse, Gúla úgy érzi, hogy képtelen egyszerre sikeres és autentikus lenni. Görcsösen próbál megélni a művészetéből, a karakterét azonban nehezen fogadja be a művészeti szcéna. Fontossága azonban ugrásszerűen megnő, amikor egy spontán hazugsággal egy hontalan munkásból, Albertből jordán performanszművészt csinál.

PostPin It!

Gépi kézírásfelismerő modell készült az Országos Széchényi Könyvtárban

Közzétette szerző

Az úgynevezett HTR- (Handwritten Text Recognition-) modellt az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központja (OSZK DBK) hozta létre, és mindenki számára elérhetővé tette a Transkribus nevű szoftver komponenseként. Alapját Kiss József, a 19–20. század fordulóján élt magyar költő, a Nyugat előfutáraként számon tartott A Hét című hetilap szerkesztőjének szakmai és személyes levelezése képezi.

Kiss József levele Fenyő Miksához, a keretben a végeredmény a kézírásfelismerő modell futtatása után, pirossal jelölve az ejtett hibák. Forrás: OSZK DBK

A kézírásfelismerést mesterséges intelligencián alapuló algoritmus végzi. Ezt először be kell tanítani, hogy a különböző kézírásokat felismerje, majd a megadott minták alapján felépít egy modellt, amellyel képessé válik arra, hogy egy általa ismeretlen, még nem látott kézírásképet is értelmezzen. Minél többféle anyagon tanítjuk, annál jobban teljesít különböző szövegeken. A jelenlegi modell először Kiss József írásán, majd a levelezőpartnerek vegyes kézírásán tanult.

PostPin It!

Egy véget nem érő folyamat – Interjú Fekete Richárd költővel

Közzétette szerző

Szekszárdon tanítasz, amely számos kiemelkedő irodalmi személyiség, köztük Babits és Mészöly Miklós szülőhelye. Hogyan jellemeznéd az ottani kulturális életet?

11 éve tanítok Szekszárdon, ami azt jelenti, hogy általában heti két napot töltök a városban. Azt tapasztaltam, hogy Szekszárd Magyarország legkisebb megyeszékhelyeként kulturális téren körülbelül ugyanazt tudja, mint a hasonló méretű vagy valamivel nagyobb városok (kicsit talán kevesebbet). Hat évig éltem Kaposváron, két éve Veszprémben lakom: sok az átfedés. Kontrasztot a nagyobb vidéki kulturális központokkal látok: Pécsett születtem, a bölcsődétől a doktori képzésig mindent ott végeztem – az ottaniakhoz képest Szekszárdon értelemszerűen kevesebb a kulturális inger.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a város (és a régió) kiemelkedő írói – Babits, Mészöly, Illyés, Baka, Lázár – életük legnagyobb részét nem helyben élték le. Mindazonáltal izgalmas, szigetszerű intézmények és programok vannak Szekszárdon: ott működik Magyarország egyetlen német nyelvű színháza, fontos irodalmi esemény a Mészöly Miklós Egyesület által szervezett év eleji emléknap, és még inkább a nyári Szekszárdi Magasiskola, ráadásul infrastrukturálisan talán kevésbé mutatós, ám intuícióit tekintve nagyon vagány megyei könyvtár működik a városban (cicájuk, Sári a könyvtár arca – ennél aligha kell több). A borkultúra Villányéhoz mérhető, a közeli Gemenc pedig egészen különleges látnivaló.

PostPin It!

A kizökkent idő. Kritika Hervé Le Tellier Anomália című könyvéről

Közzétette szerző

Az időutazós történetek állandó dilemmája, hogy mi történik, ha az ember találkozik jövő- vagy múltbéli önmagával. Rendszeresen visszatérő motívum a figyelmeztetés, hogy ennek sosem szabad megtörténnie, hiszen ez feloldhatatlan anomáliát okozna az idő- és tér kontinuitásában. Hervé Le Tellier 2020-ban Goncourt-díjjal kitüntetett, azóta bestselleré vált Anomália című regénye is ezzel a problematikával foglalkozik – csak ő el is megy odáig, hogy az ének valóban találkoznak… és láss csodát, a világ nem omlik össze.

Persze a történet mozgatórugóját adó anomália magyarázata nem ilyen egyszerű, a regény jó részében pedig nagyon is félnek attól, hogy összeomlik a világ. A különbség az az időutazós történetekhez képest, hogy Le Tellier-nél az idő valóban kizökken. Az aktuálisan megélt valóság rendje, szövete felfeslik, amikor ugyanaz a Párizs–New York-járat ugyanazokkal az utasokkal kétszer is leszállási engedélyt kér a JFK reptéren. Hogy mi ennek az oka, és hogyan, ki fogja „helyretolni azt”, erről a kirakósról szól az Anomália.

Részben.

PostPin It!

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat

Közzétette szerző

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását – áll a közleményben.

Az Ausztriában a műfordítás terén legmagasabb elismerésként számon tartott díj indoklásában a zsűri Adamik kivételes tehetsége mellett – melynek köszönhetően szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon képes különböző műfajú irodalmi szövegek átültetésére – a fordító filológiai pontosságát emeli ki.     

PostPin It!

Menthetetlen krimirajongó vagyok, és vállalom

Közzétette szerző

„Azt hiszem, van egy közismert anekdota, mely szerint egy ifjú író, felhívandó magára az igencsak megcsömörlött szerkesztők figyelmét, elhatározta, hogy művét hatásosan és eredetien kezdi, és a következő mondattal indít: – A fenébe! – kiáltott fel a hercegnő. Meglehetősen furcsa, de az én történetem pontosan ilyen stílusban kezdődik.” Ezek a Gyilkosság a golfpályán [1] kezdősorai. Majd hosszú leírás következik Hastings kapitány tollából arról, hogy a szemben ülő piros kalapos, káromkodó nővel ellentétben hogyan képzel el egy igazi nőt. Mai szemmel nézve persze megmosolyogtató, sőt a női egyenjogúság felől nézve arcpirító a konzervatív összegzés, mégis jól szemlélteti azt a nyomokban viktoriánus elvekkel átszőtt miliőt, ami Agatha Christie történeteinek sajátja.

A társalgások – mai szemmel nézve – körülményessége sokaknak talán időpazarlásnak tűnik, számomra azonban rendkívül szórakoztató, és szimpatikus, hogy bizonyos köröket le kell futni, mielőtt a tárgyra térnénk. (Ki kellene próbálni ismerősökkel való beszélgetésekben, bizonyára azt hinnék, megbolondultam, olyan idegen ez a mai, lényegre törő kommunikációnktól. Mert nem szimpla csacsogásról, mellébeszélésről van szó, inkább hagyományos struktúrák szerint épülő dialógusokról, amikben a szereplők néha visszakérdeznek, hogy megerősítsék a már elhangzottakat vagy azok elismétlésével adjanak neki nyomatékot.)

Christie lakkcipős, peckes bajuszú, minden körülmények közt elegáns belga nyomozóját mindenki ismeri, a kis szürke agysejtek segedelmével megoldott rejtélyek pedig a legnépszerűbb kötetek közé tartoznak. (A New York Times néhány évvel ezelőtt kétmilliárdra becsülte a világszerte eladott Agatha Christie-kötetek számát.) Bár David Suchet karaktere némiképp a saját képére formálta Poirot-t, a regényben – első felbukkanásakor – egészen pontos jellemzést olvashatunk róla: „Nem lehetett magasabb százhatvan centinél, de nagyon méltóságteljesen viselkedett. Tökéletes tojásfejét kissé mindig félrebillentette. Bajusza tömött, nagyon katonás, öltözékének makulátlansága szinte hihetetlen; egy porszem bizonyára nagyobb fájdalmat okozott volna neki, mint egy revolvergolyó.” [2]

PostPin It!

Elhunyt Böszörményi Gyula író

Közzétette szerző

Böszörményi Gyula ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat írt, bennük gyakran használt fel mitológiai és népmesei elemeket. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek. Megkapta a József Attila-díjat, elismerték Az év gyermekkönyve díjjal, kitüntették a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával.

Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg, ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Egészségügyi gyermekotthonba került, együtt nevelkedett értelmi fogyatékosokkal, megfigyelései alapján írta meg Kucó című művét, amelyből rádiójáték és színházi előadás is született.

Tizenévesen kezdett el írni, írásai többek között az Élet és Irodalom, az Emberhalász, a Debreceni Napló, a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin hasábjain jelentek meg. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni.

PostPin It!

Mit hagyunk magunk után? – Interjú Bonczidai Évával, a Magyar Kultúra főszerkesztőjével

Közzétette szerző

Milyen űrt tölt ki a Magyar Kultúra magazin a hazai folyóiratkultúrában, hogyan néztek ki a kezdetek?

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ötlete volt, hogy Magyar Kultúra néven szülessen egy értékközvetítő magazin, amely méltó ehhez a névhez. Ő kért fel, legyek a főszerkesztője, és rám bízta, hogy találjam ki, milyen legyen ez a lap.

A felkéréskor mit

PostPin It!

„Egy kiveszőben lévő világ utolsó jelentkezése” – Egressy Zoltánnal beszélgettünk

Közzétette szerző

Úgy tűnik, termékeny volt a Covid időszaka. Könnyebb volt a viszonylagos bezártságban alkotni?

Nem egyszerre írtam a három könyvet, csak a megjelenés torlódott össze. Nekem is szokatlan ez a sűrűség, de szerintem nem gyengítik egymást, sőt éppenséggel az is elképzelhető, hogy ha az egyikről szó esik, az meghozhatja a kedvet a másik kettőhöz. Miért ne olvashatna például egy alapvetően ifjúsági regény bárki? Ezzel együtt a célközönség persze más. A Piszke papa elsősorban ovisoknak szól, akiket viszont vélhetően nem kötne le a Jolka harangja. 

Melyik korosztálynak hálásabb vagy könnyebb

PostPin It!

Jean-Jacques Rousseau francia filozófus 310 éve született

Közzétette szerző

Rousseau születésekor a kálvinista Rómának nevezett városállamot, amelyet évente választott testületek irányítottak, az őshonos, gazdag és a később érkezett, már polgárosodott családok, a bevándorlók helyben született utódai és a frissen betelepültek közötti ellentétek jellemezték.

Jean-Jacques gyermekkora hányatottan telt.

Édesanyja, egy genfi lelkész lánya a szülés után nem sokkal meghalt, órásmester édesapja pedig, aki fia születése előtt a török szultán udvari órásaként kereste kenyerét, nem sokat törődött nevelésével. Tízéves volt, amikor apja verekedésbe keveredett egy tiszttel, és a börtön elől elmenekült a városból. Rousseau ezután egyik gondviselőtől a másikhoz került, akik tanították ugyan, ám a testi fenyítés is a nevelés eszköze volt.

PostPin It!

Tengerecki hazaszáll, és mesél. Kritika

Közzétette szerző

Karantén után kirándulni nem egyszerű családi program, hanem a bizakodás jelképes cselekedete. A „maradj otthon” után új jelentést kapott a „maradj itthon”, mivel külföldi utak tervezése helyett felértékelődtek a biztonságos belföldi utak. A Kajla-útlevél és a Szép-kártya mellé az egyes tájegységek, városok, intézmények igyekeznek a mesekönyvpiacon is látogatókat szerezni. A Székelyföldi legendárium, Brúnó fővárosi kirándulásai, Hoppla pécsi (Hoppla meséi: kirándulás Pécs városába), Milli és Rémi miskolci kalandjai vagy a Balaton és környéke valószerű és fantasztikus bemutatása alkalmas arra, hogy új vendégeket vonzzon, és fellendítse a hazai turizmust.

Tamkó

Sirató Károly világutazója most itthon barangol

PostPin It!

E. T. A. Hoffmann, a német romantika legsokoldalúbb alakja

Közzétette szerző

Königsbergben (ma: Kalinyingrád) született 1776. január 24-én. Apja ügyvédi praxist folytatott. Szülei házassága már születésekor felbomlóban volt, és 1779-ben válással is végződött. Hoffmann anyai nagybátyjához került és ott is nevelődött, a hétköznapok szürke egyhangúságát az igen élénk fantáziával megáldott fiúcska a művészetek varázslatával próbálta megtörni. Korán kiderült, hogy rendkívüli tehetsége van a zenéhez, ezért zongorázni tanult. Nevelői azt is hamar megtapasztalták, hogy könnyed kézzel rajzol és fest, a saját szórakoztatására kitalált meséihez az illusztrációkat is maga készítette.

A sokszínű művészi tehetség ellenére apja hivatását folytatta, s 1792 és 1795 között szülővárosában jogot tanult.

Egy Hoffmann-rajz (forrás: Wikipedia)

PostPin It!

Nem a kéz ír, hanem az agy – A bűnügyi nyelvész munkájáról kérdeztük Ránki Sárát

Közzétette szerző

Mint kiderült, egy ügyben döntő bizonyíték lehet az is, amikor a nyelvész rámutat, hogy a nyilatkozattevő olyan szavakat használ, amelyeket valójában nem ért – például következetesen „bozontvágót” mond bozótvágó helyett vagy a visszavonja a vallomását helyett „visszamondja a vallomását”.

De a nyelvész feladata az is, hogy egy bűnszervezet titkos nyelvét megfejtse, szövegek alapján nyelvi profilt állítson fel, megvizsgálja, hogy egy szövegnek egyetlen szerzője van-e vagy több, azonos-e a szerző azzal, akié a kézírás, és még hosszan sorolhatnánk, hogy a nyelvész tudása milyen helyzetekben hasznosítható.

Ránki Sára fő kutatási területe a börtönnyelv, viszont olyan meghökkentő módszerrel is élt már, hogy az AnoTalk nevű anonim csetelős oldalon 14 éves lánynak adta ki magát, bejelölte, hogy 15-16 évesekkel szeretne beszélgetni, majd 48 óra leforgása alatt több száz felhasználóval váltott üzenetet – legtöbbük jóval idősebb felhasználó volt, aki felnőtt tartalmú beszélgetéseket kezdeményezett a kiskorúnak hitt lánnyal. Az erről írt cikk nagy vihart kavart, az AnoTalk is reagált, kifejezte azon szándékát, hogy biztonságosabbá tenné a felületet. 

PostPin It!

A gépmonstrumok megmozdulnak – A Kettős látás című könyv bemutatóján jártunk

Közzétette szerző

A Szolnoki Művésztelep sétányán egy bácsika sétál. Az öltözete ünnepélyes. Fekete póló, sötét nadrág, fején kalap: szalma, fekete szalaggal. Megáll, leül egy padra. Útba ejtem az állomását, köszönök, köszön, bemutatkozunk egymásnak. De csak azt hallom, amit én mondok, az ő nevét nem értem. Megkérdem, hogy a könyvbemutatóra jött-e. Persze, mondja, majd a szemembe néz, kis hatásszünet: „Én vagyok az egyik szerző: Vásárhelyi Antal.”

Süllyedek, mélyre, hogy nem ismertem fel, majd zavaromon túllendülve megkérdezem, ha nem zavarom, csatlakozhatom-e hozzá, ülhetek-e mellé. Igennel felel, majd elmeséli, hogy tegnap már Budapesten is bemutatták a könyvet, tudtam-e róla, nem tudtam, válaszolok. De most itt vagyok, itt vagyunk: Szolnokon, ahol az ikonikus művésztelep idén 120 éves, és ahol június közepén, hétfőn este hattól egy költő és egy képzőművész közös alkotását mutatták be. A Kettős látás című kötetről van szó, amelyet Turczi István író, költő, műfordító szövegei és Vásárhelyi Antal illusztrációi alkotnak. A művet Verebes György Munkácsy-díjas festőművész, grafikus, a Szolnoki Művésztelep vezetője és Jenei Gyula költő, tanár, az Eső folyóirat főszerkesztője mutatták be.

Verebes úgy érzi, mintha a szövegek és a képek egyfajta DNS-spirálként csatlakoznának egymásra. Emiatt egy idő után azon sem gondolkodott, hogy vajon a kép vagy a szöveg volt-e hamarabb. „Hihetetlenül mai érzületeket, formákat, szerkezeteket közvetítő műről van szó, és engem valamiért mégis az archaikus világok szimbólumlátásának dimenzióiba vezérelt. Számomra a könyv fő érzülete a megszólító személy és a megszólított személy közötti láthatatlan összekötő fonal legfeszültebb pontján rezeg. Olyan asszociációk támadnak a szövegekből a képekre vonatkozóan, hogy nem tudtam elkerülni, hogy a tekintetem a szövegről a képre, majd a képről a szövegre ugorjon. Eztán a verseket úgy olvastam, mintha egy képzőművészeti alkotást néznék, az illusztrációkat pedig úgy, mintha verset olvasnék. Nagy intenzitású párbeszéd ez.”

PostPin It!

„Az első ünnep egyedül” – Fekete Richárd Módosítás című kötetéről

Közzétette szerző

Ugyan melyikünk nem ismeri az érzést, milyen elhagyatva lenni, egyedül maradni? Ahány szerelem, annyiféle szakítás, s ezt ki így, ki úgy éli meg. Az elválást gyakran a társas magány érzése előzi meg, a teljes egyedüllét ideje viszont több-kevesebb fájdalommal jár.

A Módosítás című kecses kötet nem véletlenül kapott éjfekete borítót.

A három ciklusból felépített versgyűjtemény ennek a traumának a finom, míves megjelenítésével indul. Az első részt egy páros rímben íródott, Ünnep című, hosszabb lélegzetű poéma vezeti fel. Közismert pszichológiai jelenség, hogy a magunkra maradást a nagyobb ünnepek idején viseljük a legnehezebben, a gyász érzetét a család széthullása idézi elő. Tárgyvesztésnek is nevezi ezt az emóciót a tudomány, és ilyen szenvedéssel leginkább karácsony alkalmával találják szemben magukat a szinglivé vált felek. A lelki erő próbatétele arról szól, hogyan lehetséges, lehetséges-e egyáltalán túlélni.

PostPin It!