Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk

Közzétette szerző

2011-ben jelent meg utoljára A másik ország címmel felnőtt regényed, miközben a gyerekkönyveidet folyamatosan publikáltad. Hiányzott már a klasszikus novellák világa?

Mindig a téma felől közelítek, mi az, amit meg szeretnék írni. Csak azután látszik, hogyan tudom megcsinálni: mesében, gyerekversben, felnőtt prózában. Többnyire több szövegen dolgozom felváltva, ritkán írok kampányszerűen ugyanabban a műfajban, műnemben, így aztán ezek a novellák is évtizedek alatt gyűltek össze, illetve pontosabban: mostanra érett meg bennem az, hogy az évtizedek alatt összegyűlt novellákból egy válogatást készítsek. És az is csak mostanában, már a hatvanhoz és a pálya végéhez közeledve vált előttem is világossá, hogy felnőttprózában közelebb áll hozzám a novella, a novellafüzér, mint a regény.

Valamiért elterjedt, hogy IBBY, azaz Az év gyerekkönyve díjat kapott volna a legsikeresebb könyved, a Csillagszedő Márió, de ez nem volt igaz, ezt többször elmondtad már. Mi volt a legnagyobb félreértés veled kapcsolatban a pályafutásod során?

PostPin It!

Az anyanyelvben otthon vagyunk

Közzétette szerző

Megvalósult Korzenszky Richárd atya, prior emeritus álma: 2022. október 21-én létrejött az anyanyelvi (pünkösdi) liget a tihanyi apátság mellett. A parkban betűket, írásjeleket jelenítenek meg különböző felületeken, ezzel érzékeltetve, hogyan áll össze egy szó. A labirintusban felállított kőtáblákon irodalmi idézetek olvashatók. Mindez azt szimbolizálja, hogy van lehetőség a megértésre, hiszen számos népnél és nyelvben szerepel ugyanaz a gondolat: nyelvében él a nemzet.

Költők, írók a hiteles megfogalmazói ennek: „Magyar nyelv! Vándorutakon kísérőm, / örökzöld földem és egész egem…” (Faludy György: Óda a magyar nyelvhez); „Nekünk egyetlen hazánk van, ez a magyar nyelv” (Kányádi Sándor); „Az én hazám: a francia nyelv” (Albert Camus); „A nyelv mi hazánk, ahonnan lehetetlen kivándorolnunk” (Irina Grivnina). A „nyelvében él a nemzet” szállóige legelső említése 1807-re datálható, Kresznerics Ferenc írta Széchényi Ferencnek: „Fogd pártul a’ magyar nyelvet is, elhitetvén, mint bizonyos igazságot, hogy mig a’ nyelv él, él a’ nemzet is.”

Hazánk és otthonunk az anyanyelv.

PostPin It!

„Soha nem lesz művész, aki nem keringőzött a halállal” – Százéves lenne Kurt Vonnegut, a szatíra mestere

Közzétette szerző

„Jut ezen a világon mindenkinek szerelem, csak meg kell keresni.”

Vonnegut már az óvodában megismerte későbbi első feleségét, Jane-t. Bár tinédzserként egy ideig randevúztak, kapcsolatuk megszakadt, miután Vonnegut beiratkozott a Cornell Egyetemre. 1943-ban önkéntesként belépett a hadseregbe, később hadifogságba esett Németországban, és egy drezdai üzemben dolgoztatták. Háborús élményeiből írta meg Az ötös számú vágóhíd című könyvét, amely meghozta számára a világhírt. Miután visszatért az Egyesült Államokba, 1945-ben feleségül vette Jane-t. 1979-ben váltak el.

„Senki sem irányíthatja és nem is ellenőrizheti teljesen a saját életét.”

PostPin It!

„Általában megragad egy hangulat” – Hász Róbert a krimiről, a sci-firől és a kozmoszról

Közzétette szerző

Életrajzod szerint 1964-ben, a szerbiai Vajdaságban születtél, és 1991-ben, a délszláv háború miatt, 27 éves fejjel emigráltál Magyarországra. Milyen közvetlen körülmények hatására döntöttél úgy, hogy Szegedre települj át?

1985-ben tartalékos tizedesként szereltem le az akkor még létező jugoszláv néphadseregből, ezért a balkáni háborúk kiteljesedésekor, 1991-ben hamar a sorozóiroda látókörébe kerültem. Szerencsémre akkor éppen nem a szülőhelyemen, Doroszlón éltünk a feleségemmel, hanem Temerinben, bejelentetlen lakcímen. Ennek hála a behívólevél nem talált meg, így még időben elhagyhattam az országot. ’91 nyarán-őszén a legtöbb katonakorú férfi végső esetre, ha hirtelen el kellene indulni, kisebb utazóbőröndöt tartott készenlétben otthon. Nekem is be volt egy készítve a legszükségesebb holmikkal.

Persze az ember ilyenkor nem hosszú távra tervez. Úgy hittem, pár hónap, és vége lesz az egész őrületnek. Nos, ehhez képest kilenc évnek kellett eltelnie, hogy újra hazalátogathassak. A jugoszláv útlevelem ugyanis a Szegedre költözésem után nem sokkal lejárt, magyar meg csak 2000-ben lett, miután megszereztem az állampolgárságot. Hogy miért Szeged? Ez volt a legközelebbi magyarországi város. Mint említettem, bíztunk benne, hogy hamar hazatérhetünk.

PostPin It!

Megnyílt a Magyar Napló Kiadó új könyvesboltja

Közzétette szerző

A Magyar Napló Kiadó a Magyar Írószövetség szellemi köréhez tartozó szépirodalmi műhely. Fő célkitűzése a magyar irodalom nemzeti hagyományainak ápolása, értékes és időtálló kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése. A kiadó gondozza az 1989 óta megjelenő Magyar Napló szépirodalmi folyóiratot, valamint a magyar irodalmat népszerűsítő Irodalmi Magazint.

A Magyar Napló 1999 óta működik könyvkiadóként, jelenleg évente mintegy ötven-hatvan könyvet jelentet meg. A rangos és ismert írók, költők, műfordítók, irodalomtörténészek mellett kiadja tehetségüket bizonyító fiatal szerzők könyveit is mind az anyaországból, mind a határon túlról. A szépirodalom mellett jelentet meg irodalomtudománnyal, történelemmel, szociográfiával, néprajzzal, vallással foglalkozó köteteket, valamint művészeti albumokat és gyermekkönyveket is.

„Az igényes kortárs magyar szépirodalom otthona egyre inkább a kis- és közepes könyvkiadók, szerkesztőségek és az általuk fenntartott könyvesboltok. Ezért is örömteli, ha egy új, széles skálán mozgó kínálatú könyvesbolt kezdi meg működését” – fogalmaznak az új könyvesboltról szóló közleményben.

PostPin It!

„Látogatni mész, de a halálhírt közlik” – Bemutatták Kozma Lilla Rita Utcamesék című hangoskönyvét

Közzétette szerző

A hangoskönyvből száz, az alkotók által dedikált példány készült. Az elsőt árverésre bocsátják, és a bevételt a hajléktalan embereket segítő Twist Olivér Alapítványnak ajánlják fel.

Kozma Lilla Rita közel három éven át dolgozott utcai szociális munkásként Budapesten. 2020 márciusában mondott fel, és még ugyanabban az évben beiratkozott Péterfy Gergely írókurzusára, de nem azzal a szándékkal, hogy egyszer novellákká transzformálja majd a munkája során szerzett élményeit. Erre végül Péterfy biztatta. Az írással a dokumentálás volt a célja, a történetekben keverednek a megtörtént és a fiktív elemek. Felmondásának egyik oka a 2019. október 15-én hatályba lépett, „az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértéssel kapcsolatban” hozott kormányrendelet volt, amely úgymond betiltotta a hajléktalanságot. A probléma azóta is nagyon foglalkoztatja, hiába hagyta el a szakmát.

Kozma Lilla Rita

PostPin It!

Hatvan kiadó könyvei a 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron

Közzétette szerző

Két rendhagyó év után a Romániai Magyar Könyves Céh ismét megszervezi a legnagyobb romániai magyar könyves seregszemlét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületében. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak online tudták megtartani, tavaly a korlátozó intézkedések miatt pedig csak szűkebb keretek között.

Káli Király István főszervező elmondta, hogy a kiadók mintha óvatosabbak lettek volna az idén, így nincs annyi kiadó és könyv, mint 2019-ben, de így is 29 kiadó lesz jelen saját könyveivel, a vásárban pedig összesen hatvan kiadó könyvei találhatók meg, ami mintegy kilencezer könyvcímet jelent.

A vásáron jelen lesz meghívottként többek között Bereményi Géza, Berg Judit, Garaczi László, Tolnai Ottó, Darvasi László, Nyáry Krisztián, Kiss Noémi, Markó Béla és Szabó Róbert Csaba – sorolta, hozzátéve, hogy magyarországi és erdélyi szerzőket, illetve az idősebb és a fiatalabb korosztály tagjait is meghívták, így igen színes a paletta. Rámutatott: a vásár mottója: Könyvben utazunk. Az idén az irodalomra összpontosítanak, főként könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal várják az érdeklődőket. 

PostPin It!

Elkészült az első irodalmi, könnyen érthető kommunikációs kiadvány

Közzétette szerző

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy az információkhoz az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Az információk akadálymentesítésének egyik formája a könnyen érthető kommunikáció, melynek különböző szintjeit a képi kommunikáció követi.

A János vitézből készült kiadvány egy első lépés a szépirodalmi szövegek, kulturális tartalmak és tananyagok könnyen érthetővé tételéhez.

A kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai főosztálya, a Kassák Múzeum munkatársai, valamint Horváth Péter László gyógypedagógus, Nemes-Jakab Éva irodalomtörténész több hazai szakemberrel együttműködve állította össze. A kiadvány európai szinten is nagy előrelépés, hiszen könnyen érthető kommunikációs kiadványok már több témában készültek, de

PostPin It!

Vigyázz, a kutya arat!

Közzétette szerző

keverék kutya 

Paul Auster: Timbuktu

A Timbuktu, Paul Auster regénye főhőse Csonti úr, a keverék kutya, akire azt mondanánk még, hogy kóbor, de ez féligazság, mert egy ideig van gazdája, Willy G. Christmas úr, aki a hajléktalanok száraz kenyerét eszi. Egyszer, már a delírium állapotában hozzá is eljött a Mikulás, később, még több alkohol bevitele után pedig azt képzelte magáról, hogy próféta. Hallgatósága is lett, maga Csonti úr, akit ellátott tanácsokkal, például azzal, hogy kerülje a kínai éttermek környékét, ahol valószínűleg nem ki-, hanem felszolgálnák. A derék gazdi még egyszer, utoljára útra kelt, hogy Brooklynból eljusson Baltimore-ba, hogy megtalálja egykori irodalomtanárát, aki annak idején látott benne fantáziát. Végül csak a fantáziája maradt, majd utána már csak a realitás.

PostPin It!

Szükség lenne a szubverzivitásra – Interjú Sántha Attilával

Közzétette szerző

 Az egykori Előretolt Helyőrség alapítójaként milyen különbségeket és párhuzamokat látsz az irodalmi élet akkori és mostani állapota között?

Az 1990-es évek elején Kolozsváron rázódott össze a Bretter György Irodalmi Körön egy olyan írócsoportosulás, amelyik nagyjából egyformán gondolkodott az irodalomról. Egy idő után felmerült annak az igénye, hogy saját megmutatkozási felületeink legyenek, így beindítottuk a Serény Múmia és az Előretolt Helyőrség című lapokat, intézményeket alapítottunk. Mindennek az volt a mozgatórugója, hogy úgy éreztük, az a fajta irodalomeszmény, amely a miénk, kevésbé van jelen a közgondolkodásban. Akkor még nagyjából egyetlen (maximum két) irodalmi kánon létezett a magyar nyelvterületen, szépen meg volt határozva, hogyan, miként kell viselkedni és írni, ha az egyetlen (maximum két) igaz és megváltó szekértáboron belül érvényesülni akart az ember. Ma több irodalmi kánon van párhuzamosan, az író könnyebben megtalálhatja azt a csoportosulást, kánonépítő csapatot, amelyik neki tetszik.

Meglehetősen optimista álláspont. 

PostPin It!

A szeretet ereje a dévai közösségben tapintható volt – Déván búcsúzott a III. Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

A dévai Szent Ferenc Alapítvány otthona megtelt élettel a vendégek fogadására, kicsi és nagy gyerekek, szülők és nevelők töltötték be az épület hatalmas éttermét, hogy részt vegyenek az irodalmi délelőttön, melynek legfőbb célja – a korábbiakhoz hasonlóan – az olvasás népszerűsítése volt.

A különböző korosztályú gyerekek figyelmének lekötése akár kihívást is jelenthetett volna, de a beszélgetőtársak könnyen vették az akadályokat, és

egy jó hangulatú, mesékkel és gyermekversekkel, olvasmányélményekkel tarkított program kerekedett ki a találkozásból.

PostPin It!

„Nincsenek határok a szellemi kapcsolatokban” – Aradra érkezett az Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

Aradon a Csiky Gergely Főgimnáziumban ismét megtelt a terem diákokkal, akik amellett, hogy a jelen lévő írók fontos olvasmányaival – Marquez, Gárdonyi Géza, Rejtő Jenő és Arany János neve és életműve visszatérően szerepelt – és íráshoz fűződő élményeikkel ismerkedtek meg, maguk is meséltek arról, mikor és miért fordulnak a versíráshoz, mit tanultak egy-egy költőtől. Az esti beszélgetésre a Jelen házban került sor, ami népszerű és látogatott helyszín a kultúrkedvelő helyi közönség életében.

Zalán Tibor verssel indított: egy friss, személyes élményét osztotta meg,

miszerint a feleségétől épp kapott egy üzenetet, amelyben az unokái egyik gyerekversét szavalják, boncolgatják, játszanak a szavakkal. Ezt a verset az első sorban ülő kislány – az egyetlen gyermek résztvevő – kedvéért el is mondta, ami már csak azért is volt különleges pillanat, mert alapvetően nem szokott gyerekeknek szóló szöveget írni.

PostPin It!

Nyomkeresés az indiános könyvek gyűrött lapjain

Közzétette szerző

Lássuk a Medveölőt!

Aki Karl May indián univerzumában végigmenne a hadiösvényen, az semmiképp sem hagyhatja ki A Medveölő fia című kalandregényt, amely Az Ezüst-tó kincse és a Winnetou-regényfolyam mellett talán a legjobb könyve.

Ha az igazi nyomkeresőkkel, Hosszú Davyvel és Köpcös Jemmyvel tartunk, akkor nemcsak a lábnyomokból olvashatunk, hanem a tekintetekből is, és a végén annyi kalandban és tapasztalatban lesz részünk, hogy elbánunk akár a medvékkel, sőt Nupaj Klamával is, akinek a neve pozdorjává zúzó öklöt jelent. És persze az apacsok főnöke sem egy ázott veréb, ő Ojtka Petaj, a Bátor Bölény.

PostPin It!

Az idei Alföld-díjasok: Ladik Katalin, Ureczky Eszter és Mezei Gábor

Közzétette szerző

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta nívódíjban részesíti a kiemelkedő szerzőit. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között 44 alkalommal 126 szerzőnek 133 Alföld-díjat adományoztak (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina. Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely mindig is érdemalapú volt és az is marad.

Ladik Katalin a neoavantgárd által ihletett, több művészeti ágat átfogó életművéért és a folyóiratunkban közel félévszázadon át megjelent publikációiért;

Ureczky Eszter az angolszász kultúra, a biopolitika és a kultúrorvostan elkötelezett közvetítéséért, valamint az Alföld hasábjain és online felületén közölt tanulmányaiért és kritikáiért;

PostPin It!

Kihirdették a Déry Tibor-díj idei nyerteseit

Közzétette szerző

A Déry Tibor író özvegyének végakarata alapján létrehozott díjat a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. Déry Tibor özvegye a vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal a 128 éve született Déry Tibornak is emléket állít.

A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia író, irodalomtörténész, Ilia Mihály irodalomtörténész és Keresztesi József író. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben.

„A Déry Tibor-díj azért különleges, mert ez a legelső nem állami díj – kis híján négy évtizede, még a rendszerváltás előtt alapították. A kuratórium tagjain kívül senki nem szólhatott bele, hogy kik kaphatják. Az első években érezhetően olyan írók felé fordult a kuratórium figyelme, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé, noha megérdemelték volna a legmagasabb kitüntetéseket is. Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti, -elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni” – idézi a közlemény Závada Pált.

PostPin It!

„Mert csak ma van. Semmi más.” – Nagyváradon indult a III. Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

Először Nagyváradra érkezett meg a Petőfi Kulturális Ügynökség kisbusza az utazás háziasszonyával, Juhász Annával és a vele együtt utazó vendégekkel, Száraz Miklós Györggyel és Zalán Tiborral, hogy rendhagyó irodalomórát tartsanak az Ady Endre Elméleti Líceumban. A társasághoz a helyszínen csatlakozott a Székelyföldről érkező Lövétei Lázár László is, így egy színes kortárs szerzői találkozón vehettek részt a középiskola 10–12. osztályos tanulói.

Az irodalmi és olvasásnépszerűsítő misszió célja valódi diskurzusba kerülni a hallgatósággal

– ez már a középiskolában sikerült: a beszélgetés annyira tetszett a diákoknak, hogy kérésükre az előre megbeszéltekhez képest még egy órával tovább maradtak a rendezvénynek helyszínt adó díszteremben. A résztvevők aktívan be is kapcsolódtak az eszmecserébe, melynek középpontjában az olvasóvá válás, a meghatározó családi minták, fontos olvasásélmények álltak.

PostPin It!

Piroska köpenye alatt a legnagyobb félelmeinkkel találkozhatunk – Varsányi Péter: Népmesebeavató.333

Közzétette szerző

Szerinte minél nagyobb figyelemmel fordulunk a mesék felé, annál több arcukat mutatják meg, és közben magunkról is sokat megtudhatunk. Beharangozója szerint az előadás a beavató színházat ötvözi meseterápiával és a lecture performance-szal (tudományt és előadó-művészetet vegyítő műfaj – a szerk.). És valóban: senki se számítson hagyományos színházi előadásra: tudásátadó monológok, önreflexiók és szokatlan meseértelmezések követik egymást a színpadon.

Mit jelent a címben szereplő 333?

Van egy könyv, amelyben a világ összes népmesetípusát megtalálhatjuk: ez a nemzetközi népmese-katalógus, amelyben 2500 mesetípust sorolnak fel. Ezeknek akár több száz vagy ezer változata is létezik világszerte. A történeteket különböző kategóriákba sorolták, így állatmesék, formulamesék, viccek, anekdoták, vallási és persze varázsmesék egyaránt vannak benne. Ez utóbbiakhoz tartoznak az olyan, egyetemes emberi kultúránkat meghatározó történetek, mint például a 440-es számú Békakirályfi vagy az 561-es Aladdin. Ennél a pontnál már elkezdjük sejteni, hogy a 333-as szám is egy mesét rejt. Méghozzá a világ legismertebb, egyben legvitatottabb és legellentmondásosabb népmeséjét, amelynek jelentéséről néprajzkutatók, pszichiáterek és művészek egész serege vitatkozik már sok évtizede. És ez nem más, mint a Piroska és a farkas története.

PostPin It!

A Diótörőt foglalja díszkötetbe a Libri

Közzétette szerző

A Libri az elmúlt évek során megjelent díszkötet-sorozatában több hasonlóan fontos és értékálló gyerekkönyvet mutatott be. Ilyen volt Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg és Charles Dickens Karácsonyi ének című műve, továbbá Hans Christian Andersen meséinek gyűjteménye is. Idén a könyvkereskedő visszanyúlt ehhez a hagyományhoz és E. T. A Hoffman 1816-ban megjelent, Diótörő és Egérkirály című könyvével bővítik ünnepi könyveik sorát.

A Diótörő a világirodalom

egyik legismertebb alkotásaként számos feldolgozást, átiratot megélt. Készült

PostPin It!

Illyés Gyula 120 éve született

Közzétette szerző

A Tolna megyei Felsőrácegrespusztán született, ahol apja uradalmi gépész volt. Tanulmányait a pusztai népiskolában kezdte, majd Simontornyán, Bonyhádon, Dombóváron folytatta. 1916-ban, szülei válása után édesanyjával a fővárosba költözött, itt érettségizett. 1918–19-ben aktívan részt vett a baloldali diákmozgalomban, önként állt a kommün katonái közé, tizenhét évesen harcolt a román csapatok ellen vívott szolnoki ütközetben. Első verse El ne essél, testvér címmel 1920-ban név nélkül jelent meg a Népszavában.

Érettségi után a budapesti tudományegyetem magyar-francia szakos hallgatója volt, de illegális tevékenysége miatti letartóztatástól tartva 1921 végén elhagyta Magyarországot, Párizsba ment. A nagyhírű Sorbonne-on hallgatott filozófiát, pszichológiát, irodalomtörténetet és francia nyelvészetet, könyvkötésből tartva fenn magát. 1926-ban tért haza, ezután biztosítási intézetnél tisztviselő, majd sajtóelőadó volt a Magyar Nemzeti Banknál. 1939-ben megnősült, felesége Kozmutza Flóra gyógypedagógus-pszichológus volt.

Attila út 6. (ekkor 8.), 1931 szilvesztere Németh László író lakásán. Babits Mihály, Török Sophie, Németh Lászlóné, Farkas Zoltánné, Erdélyi József, Németh László és Illyés Gyula.

PostPin It!

„Engem a kutyám élete, betegsége és halála ébresztett rá, mennyire szeretnek a szüleim”

Közzétette szerző

Már gyerekkoromban is nagyon kutyás voltam – mondja, és elmeséli, hogy egészen kicsi korától kutyáért könyörögött a szüleinek. Ő volt az a kislány, aki minden születésnapjára, minden karácsonyra, és az összes jó év végi bizonyítványért semmi mást nem kért. A halak, aranyhörcsögök és papagájok tartásán keresztül végigjárta a kutyára váró kisgyerek klasszikus evolúcióját, mégis nagyon sokáig, egészen tizenkét éves koráig kellett várnia, amíg elég felelősségteljesnek ítélték, és megkaphatta az első kutyusát. A szülei kellő szigorral ragaszkodtak ahhoz, hogy mint sajátjáról, a kislánynak kell róla gondoskodnia, neki kell gondoznia, etetnie, és neki kell őt levinnie sétálni akkor is, ha esik az eső vagy fúj a szél.

– Az elején nyilván segítettek, ott voltak a háttérben, de én kezdettől fogva valóban maximálisan a saját ügyemnek tekintettem azt a kutyust. Azt gondolom, hogy nálam nem volt boldogabb kislány, amikor őt megkaptam, hiszen vele valóra vált egy hosszan dédelgetett álmom. Ő egyébként első kutyának nagyon nehéz eset volt, mint később kiderült, mindkét fülére teljesen süket, ráadásul kétéves korától epilepsziás, így nagyon gyorsan fel kellett nőnöm a kutyázásban, és olyan nagy felelősséget kellett a kutyámért vállalnom, amiről utólag úgy gondolom, hogy egy kiskamasznak egyáltalán nem volt könnyű út. De azokat az értékeket és azt az attitűdöt, amit vele tanultam meg, a mai napig őrzöm – meséli Tuza Erika.

Egy kutyának hatalmas személyiségformáló ereje van, többek között rendszerességre és fegyelemre tanít.

PostPin It!