Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

„Hit kell” – beszélgetés Lőrincz P. Gabriellával

Közzétette szerző

Matematika című versed így zárod le: „sosem értettem az egyenleteket”. Ha azt mondom, hogy ez az interjú első mondata, hogyan folytatnád?

Úgy folytatnám, hogy eltévedek. Eltévedek az emberi kapcsolatokban, az elvárásokban, egy csomó mindenben. Meg úgy, hogy „de van egy képlet”, és persze az megold mindent, azt is, amit nem értek.

Az a képlet, amit megpróbálunk megfejteni népdalban, versben? Vagy az a képlet, amit nem bolygatunk, nem feszegetünk, nem keresünk, hanem elfogadunk titokként, és elkönyvelünk ismeretlen megnyugvásként?

PostPin It!

Gárdonyi Géza, az ismeretlen ismerős

Közzétette szerző

Különös helye van az irodalomtörténetben Gárdonyi Gézának. Nem tartozott egyetlen iskolához, és ő maga sem volt akkora hatással, hogy iskolát teremtsen. Két világot kötött össze úgy, hogy az egyikhez már, a másikhoz még nem tartozott. Az egyiket meghaladta, a másikat nem ért(ett)e meg. A 19. századból hozta magával a romantikát és az anekdotázó kedvet, de túllépett Jókain és Mikszáthon. A 20. századi naturalizmus és realizmus megjelent nála, de nem olyan sötét színekkel, mint barátjánál, Bródynál – aki A bor sikerén felbuzdulva írta meg A dadát és A tanítónőt – vagy Móricznál. A lélekábrázolásra nagy hangsúlyt fektetett, de az ő karakterei mélyebben gyökereztek a természetben, nem voltak annyira rebbenékenyek, mint Kosztolányi alakjai.

A név rejtélye

Az Agárdpusztán született Ziegler Géza néven, írói nevét a

PostPin It!

Apagyilkosság – Kádár és Grósz küzdelméről szól Medgyesi Konstantin új könyve

Közzétette szerző

Ritkán találunk példát arra, hogy egy meghatározó történelmi személyiség még életében kiválasztja és át is adja a hatalmat utódjának. Ez történt a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakjával, Kádár Jánossal: sok-sok vívódás, töprengés után jelölte ki utódjaként Grósz Károlyt. A döntéssel azonban túl sokáig várt: a történelem a késlekedést megbüntette, s Grósz Károly „eltűnt” a történelem viharaiban.

Erről az izgalmas, fordulatokkal teli kapcsolatról szól Medgyesi Konstantin, a Móra Ferenc Múzeum történészének frissen megjelent kötete. Az Apagyilkosság című könyv már a címében is felveti a kérdést: vajon politikai gyilkosságot követett-e el Grósz Károly elődje ellen? Hiszen Grósz volt az, aki a hatalmat birtokolta, amikor Kádár János súlyos egészségügyi problémákkal küzdve elmondta legendás beszédét, melyben kimondatlanul is Nagy Imrét emlegette.

A könyv végigköveti Grósz Károly politikai felemelkedését, megismerjük életének és politikai tevékenységének kevésbé ismert oldalait. A szerző visszaemlékezők segítségével, korábbi kutatások eredményeinek elemzésével derít fényt izgalmas összefüggésekre, a két főszereplő közötti néhol szinte baráti, néhol pedig elhidegült kapcsolatra.

PostPin It!

Van határa az elhatárolódásnak?

Közzétette szerző

Az elhatárolódni szó szemléletes metafora. A cselekvő, vagyis az elhatárolódó fél éles szimbolikus választóvonalat húz a korszellem (vagy a maga) szerint helyes magatartásforma és a morállal össze nem egyeztethető viselkedés között, és ezt nyilvánosan deklarálja. Az elhatárolódás tehát beszédaktus: azzal, hogy kimondunk valamit, már végre is hajtottuk, azaz a kijelentés helyettesíti a cselekvést. Ebből adódik sajátos kommunikációs intenzitása.

A szó húsz év alatt szédítő pályát futott be, se szeri, se száma az ilyen típusú megnyilatkozásoknak. Az elhatárolódási hullám olyannyira magával ragadta a közéletet, hogy egyik kiváló énekesünk – a kellő iróniával – szükségesnek látta „elhatárolódni az elhatárolóktól”.

Ahogy a szó bekerült a közbeszédbe, értelmetlen és indokolatlan használati módja is terjedni kezdett. „A pápa elhatárolódott…” olvassuk több korábbi hírben is, miközben a pápa csupán aggályokat fogalmazott meg egy adott kijelentéssel kapcsolatban. A hirtelen divatossá vált szavaknak – a túlhasználat mellett – gyakran ez a jelentésbeli túlterheltség lesz a sorsa. Ha ellenőrizzük a külföldi médiából vett magyarországi hírek eredeti közléseit, arra jutunk, elég csak cáfolni valamit, elég kétségeket megfogalmazni, nem egyetérteni, vitázni vagy nem vállalni egy tettet vagy kijelentést, az magyarul rögtön elhatárolódássá erősödik. E hibás használat logikája alapján megállapíthatjuk azt is, hogy Antigoné elhatárolódik Iszménétől (és fordítva), Bánk bán Peturtól, a walesi bárdok pedig az énekléstől. Márpedig ezek stilisztikailag és jelentéstanilag is igencsak furcsának tűnő kijelentések.

PostPin It!

Az élet jó oldala címmel jelent meg Böjte Csaba és Csák János beszélgetős kötete

Közzétette szerző

A napjainkig hatezer árva gyereknek otthont teremtő, örökké úton lévő szerzetes és a négygyermekes családapa, aki vállalatvezetői és nagyköveti karrier után lett miniszter, az alapvető emberi értékekről, a család, a munka szerepéről, a közélet perspektíváiról, buktatóiról és a mindannyiunkban ott rejlő kiaknázatlan, csodás lehetőségekről elmélkednek, hittel, őszinteséggel, sok derűvel – olvasható az Open Books Kiadó gondozásában megjelent kötet hátlapján.

Halmos Ádám, a kiadó ügyvezetője kiemelte: a kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy vannak-e közös emberi jók, olyan értékek, amelyek nem szétválasztanak, hanem összekötnek.

Böjte Csaba és Csák János négy napon keresztül ült egymásra figyelve, és sorra vette mindazokat a szempontokat, amelyek e kérdések kapcsán megválaszolandók

PostPin It!

Gárdonyi Géza ma is él

Közzétette szerző

Az élő Gárdonyi című konferencia szervezett a színház a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyével, a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságával. A konferencia célja Gárdonyi Géza alakjának és művészetének élményszerű megközelítése volt.

Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája

A eseményen részt vett Keller Péter, Gárdonyi dédunokája, aki gépészmérnök létére rendkívüli odaadással és érzékenységgel ápolja Gárdonyi Géza emlékét. Gárdonyi fia, Gárdonyi József Az élő Gárdonyi címmel írt könyvet, a dédunoka pedig Az élő Gárdonyi-arc című munkájában cáfolni kívánja az íróval kapcsolatos előítéleteket. Kiemelte magyarságát, vallásosságát, melynek egyik bizonyítéka történelmi trilógiája: A láthatatlan ember, Az isten rabjai és az Egri csillagok. A kereszténység tanítását egy páratlanul tömör lánckövetkeztetésben ragadta meg.

PostPin It!

„Az artisztikus dolgokhoz még jó is, ha az ember egy kicsit nyekeg az életében” – Ozsváth Zsuzsa versekről és képzőművészetről

Közzétette szerző

Ha rólad van szó, akkor tudjuk, hogy vagy épp a legújabb projektbe ástad bele magad, vagy az előző még bőven tart. Min dolgozol mostanában?

A nagyváradi

Szigligeti Színház új évadának első bemutatójának grafikáján ügyködöm. Tamási

PostPin It!

Kovács katáng Ferenc kapta idén az Arany János-díjat

Közzétette szerző

Kovács katáng Ferenc 1949-ben született Nyíregyházán. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát, majd 1982-ben Norvégiába költözött. Jelenleg az Oslói Egyetem Média és Kommunikációs Intézetének nyugalmazott főmérnöke. Oktatástechnológiával, interaktív multimédiával, videózással és filmdramaturgiával foglalkozott.

Irodalmi munkássága mellett fest és rajzol, kiállításokon mutatkozott be Magyarországon, Bulgáriában és Norvégiában. Illusztrációi folyóiratokban, szépirodalmi kötetekben jelentek meg.  

2006-ban vehette át a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést, a norvég-magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért 2012-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. Műfordítói munkásságáért 2017-ben elnyerte a Cédrus Művészeti Alapítvány Napút Hetedhét-díját.

PostPin It!

„Aki egész életében autentikus volt, az idős korában is az marad” – Beszélgetés Ladik Katalinnal

Közzétette szerző

Egy művész életében meghatározók a fiatal évek, fontosak az első tapasztalatok. Mindig tudtad, hogy a művészet a te utad?

Különböző művészeti ágak érdekeltek, és úgy általában a kreativitás, ami ráadásul fiatalkoromban nem is feltétlenül a művészetet jelentette. Érdekelt a tudomány is. A teremtés, a kísérletezés, tehát az alkotás. Ami akár lehetett volna a szakácsművészet is. Később már tudatosabban érdeklődtem a művészetek iránt, de nagyon bizonytalan voltam abban, hogy lehetek-e művész, hisz ahhoz tehetség is kell, és én akkor nem éreztem magamat tehetségesnek. Leginkább a versírás és a színművészet érdekelt, de ott motoszkált a fejemben a kérdés, hogy lesz-e belőlem profi színész, mert azt nem hittem, hogy kizárólag írásból meg tudnék élni.

Újvidéken akkor még nem volt sok művészeti középiskola, többek között ezért esett a választásom a szerb nyelvű közgazdasági technikumra. Amikor Újvidéken megkezdődött a színészképzés, már férjnél voltam, és gyermekem is született, sőt banktisztviselőként is dolgoztam két évet, de 22 évesen a színművészeti középiskolára is jelentkeztem, és ugyanabban az évben vettek fel az Újvidéki Rádió Színészegyüttesébe.

PostPin It!

Elhunyt Kabai Lóránt

Közzétette szerző

Kabai Lóránt 1977. március 23-án született Miskolcon. Írói álneve Spiegelmann Laura, művészneve k.kabai lóránt volt.

1993 óta publikált rendszeresen. Versei, prózái és fordításai olyan lapokban jelentek meg, mint az Időjelek, a Magyar Műhely, az Új Forrás, az Új Holnap, a Sárkányfű, a Kortárs, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Palócföld, az Árgus, a Kalligram, A Hét, a Puskin Utca, az Ex Symposion, a Jelenkor, a Holmi, a 2000, a Beszélő és a Nagyvilág. Írt a Magyar Narancsba, a Népszabadságba és a Literára is.

Első kötete Holdfogyatkozás címmel 1994-ben jelent meg, a legutóbbi, Moaré címmel 2021-ben.

PostPin It!

„A versben a képzelet egyenrangú lehet a valósággal” – Interjú Balázs Imre Józseffel

Közzétette szerző

Az elmúlt egy éve nagyon termékeny: három különböző műfajú könyv, egy gyerekeknek és egy felnőtteknek szóló verseskötete és egy tanulmánykötete jelent meg. Magától értetődő természetességgel álltak össze?

Az évek során kialakult az a munkamódszerem, hogy külön gyűlnek a munkák: a tanulmánykötet például mintegy tíz évig készült, a felnőtt verseskötet első darabja 2015-ben született. Úgy tűnik, most érkezett el a szerencsésen összegzős pillanat, amikor a különböző típusú szövegeim közel egyszerre kívánkoztak kötetbe. Vannak persze köztük összekötő elemek, amelyek talán nem teljesen evidensek, de számomra fontosak.

Verseskötete, az Éjszakák a zenben egyik

PostPin It!

Az Örkény-pecsét feltörése

Közzétette szerző

A Pecsét a szerző egyik legrövidebb, de nem a legrövidebb (az Üres lap például rövidebb) műve, ezért teljes terjedelmében közöljük.

Az Élő magyaróra [1] című műsorfolyam első részében [2] a költő (Varró Dániel), az irodalomkritikus (Hoványi Márton) és a magyartanár (Tóth M. Zsombor) a műelemzés, műértelmezés, azon belül konkrétan a verselemzés miértjéről és mikéntjéről beszélgettek, sőt helyenként vitatkoztak. A műsorhoz készült egy műértelmezési útmutató is [3]; a műsort és az útmutatót egyaránt szívből ajánljuk.

A 2022. július 6. és 10. között Sátoraljaújhelyen megrendezett Élő magyaróra tábor esszékonferenciájának témája a résztvevők kedvenc magyar novellája volt. A következő elemzés eredetileg erre az esszékonferenciára készült.

PostPin It!

Családi kör – Eörsi László „Irgalomnak helye nincs” című könyvéről

Közzétette szerző

Az életrajzokat, méghozzá a befejezetteket mindig is kinyilatkoztató műfajnak tartottam. És persze bizonyos pontjaikon és összességükben egyaránt szívszorítónak is. A lezárt élet története ugyanis többet mond mindenféle elvi nyilatkozatnál, és még az elhunyt önmagáról alkotott képénél is (amit persze utólag néha már nem lehet megismerni). Tudom, mint minden, amit valaki leír valaki másról, az életrajzok is tartalmaznak vitatható véleményeket: a szubjektív elemet nem lehet tökéletesen kiküszöbölni. Az élettények, a …tól …ig-ek, a számok, a tartózkodási helyek, a jelenlét bizonyos eseményeknél, az események egymásra és sokszor egymásból következése mégis a sors vonalát rajzolja ki, amellyel szemben sokszor tehetetlen ugyan az ember, de attól még egészen övé az és éppen az a sors. A tények hálójában, labirintusában mégis mindig kitapintható, aki egészen ő maga volt. Sokszor az, aki lenni akart, de nem lehetett, vagy az, aki megrögzötten, mindenféle körülmény ellenére volt és lenni tudott.

Az életrajz műfajának ezek azt erényei különösen is kidomborodnak Eörsi László könyvében, és ennek az az oka, hogy nagyobbrészt a tényekre szorítkozóak, sőt néha kopogósan szenvtelennek tűnnek. Az ítéletek ismertetésénél azonban kitűnik, hogy a szerzőnek mindről jól indokolható, alapos kutatásokra támaszkodó véleménye van, az összes méltánytalanságra, igazságtalanságra és aljasságra felhívja a figyelmet, és csak akkor hallgat, ha ezzel többet használ az elhunyt emlékének, vagy ha úgy gondolja: mindaz, amit addig leírt róla, már éppen elegendő volt az árnyalt összkép kialakulásához.

1956. József körút, jobbra a háttérben a Népszínház utca torkolata.

PostPin It!

A Kosztolányi család és Csáth Géza hagyatékával bővült a Pannon Egyetem gyűjteménye

Közzétette szerző

2022 nyarán a Pannon Egyetemért Alapítvány felbecsülhetetlen eszmei értékű irodalmi hagyatékot vásárolt, amely Csáth Géza és a Kosztolányi család személyes és irodalmi hagyatékából, összesen 1049 tételből áll, és többek között kéziratos és gépiratos naplójegyzeteket, személyes feljegyzéseket, irodalmi tárgyú vázlatokat, leveleket, gépiratokat, novellákat, kéziratokat, műfordításokat, visszaemlékezéseket, irodalmi és zenei kritikákat, családi feljegyzéseket, valamint fotográfiákat tartalmaz. A megvásárolt dokumentumegyüttest a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán működő Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozza.

Fotó forrása: Pannon Egyetem

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Egy kulturális szempontból jelentős hagyaték elveszíti értékét, ha az nem elérhető kutatók, érdeklődők számára, különösen a mai információs zajban. Azzal, hogy a Pannon Egyetem könyvtára gyűjteményébe emeli, és ezzel megőrzi, ápolja és hozzáférhetővé teszi ezt a jelentős irodalmi örökséget, fontos társadalmi küldetést teljesít. Biztos vagyok abban is, hogy a későbbi digitalizálás is számos irodalomtörténeti kutatást fog elősegíteni, gondoljunk csak a részben elkészült Kosztolányi-, illetve a tervezett Csáth kritikai kiadásra.”

PostPin It!

Ma 111 éve tartották Európa utolsó nagy menyegzőjét

Közzétette szerző

IV. Károly és Zita „tündéri” házassága

„Ez a ragyogó, tündéri nász egy romantikus szerelmi regény boldog befejezése” – írta a Budapest című lap 1911. október 22-én, Habsburg-Lotharingiai Károly, a későbbi osztrák–magyar uralkodó és Bourbon-Pármai Zita menyegzőjének másnapján. A leendő magyar király és felesége legendás házassága csupán 11 évig tartott, a trónfosztása után Madeira szigetére száműzött IV. Károly ugyanis mindössze 34 éves volt, amikor életét vesztette.

A szentéletű, II. János Pál pápa által boldoggá avatott IV. Károly liturgikus emléknapja október 21. lett – a római katolikus egyház ezzel példás házaséletére és a szentté válás egyik lehetséges útjára kívánta felhívni a figyelmet.

PostPin It!

Érződik valami vihar előtti csend – beszélgetés Gál János költővel

Közzétette szerző

Gál maga is ott volt Tokajban, a tábor egyik díjazottja volt, s bár a kerekasztal-beszélgetésen nem vett részt, volt alkalma találkozni Zalán Tiborral és Turczi Istvánnal, akikkel személyesen is szót válthatott az ott elhangzottakról. Egy újabb érdekes nézőpont és néhány fontos, új adalék a témához.

Az Írószövetség egyik fiatal díjazottja voltál az idén. Mit váltott ki belőled Kukorelly mester azon kijelentése, hogy a tokaji írótáborban nincsenek írók? Pályakezdőként milyen megélni ezt?

Elhiszem, hogy a tábort szervező egyesület vezetőségének sértő volt ilyen sorokat olvasni, de sajnos valahol tudtam Kukorelly szavaival rezonálni. Nem olyan alapon, hogy hány meg mekkora író gyűlt össze Tokajban idén augusztusban, ez az én nézőpontomból majdnem indifferens. Engem a tábor résztvevőinek zárt és utánpótlás nélkülinek tűnő közössége töltött el kétségekkel. Mi néhányan mint fiatal díjazottak nagy örömmel és köszönettel fogadtuk a meghívást, de a rendezvény egésze alatt nézőnek, nem pedig résztvevőnek éreztük magunkat.

PostPin It!

„Ízlésem is van, nem csupán érdekeim” – Térey János Szükséges fölösleg cím interjúkötetéről

Közzétette szerző

Halála után, 2019-ben publikálta a Jelenkor a Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba című posztumusz verseskönyvét, majd 2020-ban a Boldogh-ház, Kétmalom utca című önéletírást. Az a különös helyzet állt elő, hogy rendszeresek új könyveinek sajtóeseményei, ősbemutatói. A Lót – Szodomában kövérebb a fű című darabját Kovalik Balázs vitte színre az Örkény Színházban, a Katonában bemutatott Káli holtakat Dömötör András rendezte, és Térey születésnapja alkalmából, a debreceni Térey Könyvünnep keretén belül a Csokonai Színház készített az Epifánia királynő című drámájából felolvasó-színházi előadást.

Felfoghatatlanul nagy volt a munkabírása, a puszta tömegével is tisztelet parancsol az életmű, amely már életében is klasszikussá avatta.

Tehát nem a halála után kezdődött a kultusz építése, ahogy azt egy kommentben olvashattuk a legnépszerűbb közösségi oldalon, nem, már az első, 1993-ban adott interjúja első kérdésével: „Két köteteddel a korodhoz képest rendkívül sikeres költőnek számítasz. Miért fogtál most regényírásba?”

PostPin It!

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka nyerte Booker-díjat

Közzétette szerző

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a háború brutalitását.

A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián.

A nagy presztízsű elismerést az Egyesült Királyságban megjelent, angol nyelvű szépirodalmi mű szerzője kaphatja, és 50 ezer font (23,7 millió forint) pénzjutalom jár mellé.

PostPin It!