Best WordPress Hosting
 

Kategória archívum : Kultúra hu

„Történeteket találok ki, és elmesélem őket, számomra ez a legnagyobb boldogság”

Közzétette szerző

A teljes interjú itt olvasható.

Hatgyerekes testvérközösségből származik. Magányosabb típusú, csendesebb gyerek volt, vagy inkább csintalanabb, komisz kölyök?

Érzékeny gyerek voltam, és a testvéreim fontos szerepet játszottak az életemben. Nem volt sok könyvünk otthon, minden gazdagságunk a szavakban rejlett: a testvéreimmel sok történetet meséltünk egymásnak. Félénk, visszafogott gyerek és kamasz voltam, idővel aztán fejlődtem ebben. A kollégiumban nagyon nehéz volt, mert ötödik gyerek lévén a nagyobb testvéreim már bentlakásosak voltak; én azt hittem, hogy együtt leszünk, de a lányok a lányokkal laktak, a bátyáim pedig sokkal idősebbként máshol voltak. Ez szomorúvá tett, az első kollégistaévem nagyon nehezen telt. Vasszigorú internátus volt, brutális fegyelemmel. Nyugodt, csendes gyerekként igencsak féltem a felügyelőktől.

PostPin It!

A lázadó polgár: Déry Tibor

Közzétette szerző

Tény, hogy Déry Tibor, egy jómódú ügyvéd apa és egy gazdag osztrák családból származó anya fiaként huszonöt évesen elkötelezte magát a kommunista ideáknak. És ez meghatározta egész magán- és írói életét. A kommün bukása után letartóztatták, de emigrálhatott, és elkezdődtek bolyongásai Európában. Bécs, majd Párizs, Olaszország, de bárhová jutott, folytatta elkezdett írói működését. Nyelvtudásával, amit a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után atyai apanázsból Svájcban tökéletesíthetett, még spanyol földön is elboldogult.

Első irodalmi kísérlete, az 1917-ben Osváth támogatásával megjelent Lia című, közerkölcsöt sértő kisregénye miatt per zúdult a nyakába, így már kezdetben kiderült némi anarchista hajlama a művészetében, amelyet az emigráció idején született versekben, novellákban folytatott. Közülük némelyek borzongatóak, majdhogynem rémtörténetek voltak. 1926-ban megírta az Óriáscsecsemőt, ezt a merész avantgard drámát, aminek Kassák körében is híre lett.

Nagy reményeket fűzött háromkötetesre tervezett, A befejezetlen mondat című regényéhez, Thomas Mannra vagy Proustra vetett tekintettel. 1934-ben fejezte be, de csak tíz év múlva, 1947-ben jelent meg, már itthon. Abban az évben mutatta be a Nemzeti Színház Tükör című drámáját. Hazatérte után részt vett a pártéletben, tagja lett az Írószövetség vezetőségének, sorra jelentek meg korábbi és külföldön írott könyvei, de újabb nagyszabású munkába is fogott, 1952-ben került ki keze alól a Felelet. Ez a regénye  ideológiai vitákat váltott ki, Révai József, a párt kulturális mindenhatója kifogásolta a regényalakok ideológiai fejlődését.

PostPin It!

Könyvben utazunk az idei marosvásárhelyi könyvünnep mottója

Közzétette szerző

A könyves szemle két rendhagyó kiadáson van túl, hiszen 2020-ban online formában, tavaly pedig „hibrid felállásban”, számos szigorítás mellett szervezték meg. Idén azonban teljes pompájában tér vissza eredeti helyszínére a marosvásárhelyi könyvünnep.

 „A pandémia két éve nem törte meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár közel három évtizedes történelmét” – jelentette ki Káli Király István, az esemény főszervezője. A Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: „Sikerült megnyernünk a vásárnak a magyarországi és az erdélyi irodalom krémjét”.

A 28. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt olyan meghívottak tisztelik meg jelenlétükkel, mint Balázs Imre József, Bereményi Géza, Berg Judit, Darvasi László, Elek Tibor, Fekete Vince, Garaczi László, Hajdú Farkas Zoltán, Havas Juli, Kiss Noémi, Korpa Tamás, Laboda Kornél, Markó Béla, Márton Evelin, Márton László, Mészáros Sándor, Nyáry Krisztián, Oravecz Imre, Papp-Zakor Ilka, Péntek Orsolya, Szántó T. Gábor, Szegő János, Szőcs Petra, Tolnai Ottó, Torma Mária, Tóth Krisztina és Zágoni Balázs. A szerzőkkel a főbb programok mellett író-olvasó találkozókon, könyvbemutatókon és dedikálások során lehet találkozni. 

PostPin It!

Petőfi, a hetyke bajszú látnok

Közzétette szerző

Újságíróként kezdted a pályádat. Mikor jött a váltás az újságírás és a szépirodalom között?

Nem akarom megtagadni a médiás múltat, de szerintem nem nagyon volt váltás. Az egyik újságnál egyszer azt a kritikát kaptam, hogy „csókolom, ez az írás szép és jó, de mi nem szépirodalmi lap vagyunk”. Akkor fogtam magam és ugyanazt a cikket beajánlottam máshová, most már novellaként, és elfogadták. Az abból az időből származó írásaim gyűjteményének, a 33 áthalló című kötetnek érdekessége, hogy egytől egyig igaz történetek olvashatók benne.

Ez a ’stílus’ talán azzal kezdődött, amikor találtam egy újsághirdetést, amelyben az állt, hogy valaki dedikált Zámbó Jimmy-kazettákat árul. Azonnal hívtam a megadott telefonszámot, persze nem vették fel, de akkor már bennem volt a téma és egyik nap nekiindultam magam. A csepeli temetőbe mentem, ahol Jimmy síremléke áll, és útközben találkoztam egy csapat rajongóval, akik éppen a sírhoz tartottak. Felvettem őket, és útközben az autóban beszélgettünk, majd az egyik nő meghívott magához. A lakás tele volt „ereklyékkel”; de hogy a legmegdöbbentőbbet mondjam, a nő elővett egy cigarettacsikket, amit Jimmy állítólag az utolsó koncertjén szívott. A rajongóktól megtudtam, hogy valahol Sashalmon létezik egy eladó kocsma, ahol annak idején gyakran fellépett az énekes. Természetesen oda is elmentem. Egy évek óta zárva tartó egység volt, a tulajdonos megmutatta a régi színpad helyét. Végül nem vettem kocsmát, de előkerült két dedikálatlan kazetta – kedvezményes áron.

PostPin It!

„Amikor a csend a szó” – Telt házas este, meghitt pillanatok Brüsszelben Nemes Nagy Ágnessel

Közzétette szerző

A produkció előtt Oszkó-Jakab Natália, az intézet igazgatója és Juhász Anna, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kiemelt Programok igazgatója megnyitották a helyszínen felállított Petőfi Popkulturális Könyvsarkot, amelynek polcaira a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában kiadott könyvek, többek között életrajzok, jeles évfordulókra írt művek, mesekönyvek, illetve POKET-kötetek kerültek fel és váltak elérhetővé az itt élőknek.

Juhász Anna Nemes Nagy Ágnes belgiumi élményeiről és az országhoz kapcsolódó írásairól, útinaplóiról emlékezett meg nyitóbeszédében, Oszkó-Jakab Natália pedig felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a költőnő évfordulóján túl a magyar–belga diplomáciai kapcsolatok centenáriumát is ünnepeljük idén.

Juhász Anna és Oszkó-Jakab Natália

PostPin It!

Értékrelativizmus és nemzedékek – Beszélgetés Regős Mátyással

Közzétette szerző

Érdemes-e ma poétának lenni Magyarországon?

Ma teljesen más jellemzőkkel és indíttatásokkal lépnek be a fiatalok az irodalmi életbe, mint korábban. Orbán János Dénes mondta egyszer, hogy szerinte van bennünk egyféle szellemi restség, léhaság, és azok a vezérfigurák is hiányoznak közülünk, akik az ő generációjában még megvoltak, hogy a fontos ügyek élére álljanak. Én ezzel nem egészen értek egyet – szerintem ez kortünet, tulajdonképpen minden közösséget elhagyni látszunk. Ráadásul úgy látom, ez a jelenség még azokra is igaz, akik a múlt században szocializálódtak. Szép lassan mindenkit átjár a magány iránti vágy, aztán nem lesz semmi.

Te személyesen miben látod ennek az okát?

PostPin It!

„A munkám az otthonom” – 80 éves Nádas Péter

Közzétette szerző

A ma nyolcvanéves Nádas Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, a modern magyar irodalom egyik meghatározó alakja Budapesten született 1942-ben. Édesanyja munkás, édesapja telefonszerelő volt. A második világháború időszaka, majd a „szűk levegőjű” ötvenes évek tragédiák sorát hozta a család életében: az anya 1955-ben mellrákban meghalt, ugyanebben az évben Péter agyhártyagyulladással kórházba került, 1958-ban apja, aki képtelen volt feldolgozni felesége halálát és saját meghurcoltatásait, önkezével vetett véget életének. Péter és öccse, Pál nagynénjük gyámsága alá került.

Nádas 1958-ban félbehagyta vegyipari technikumi tanulmányait és fényképész szakmunkás lett, gyakornokként a Nők Lapja szerkesztőségében dolgozott. Elvégezte a MÚOSZ újságíró-iskoláját, a katonaság után a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt, az esti gimnáziumot kétszer kezdte el, és mindkétszer abba is hagyta. 1967-ben megjelent első kötete, A Biblia, két évre rá a Kulcskereső játék című novelláskötete.

Nádas Péter önarcképe, 1958. Fotó: Fortepan/Nádas Péter

PostPin It!

Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat

Közzétette szerző

Az elismerést ma délután adták át a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a Nemzeti Táncszínházban. A díjra minden eddiginél több pályázat érkezett, a győztes pénzdíjat, próbafordítást kap, valamint egy több mint 10 millió forint értékű népszerűsítő kampány segíti könyvének pályáját. Vonnák Diána könyve mellett Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell és Borda Réka Égig érő csalán című regénye került az élmezőnybe.

Nyolcadik alkalommal adták át a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat.

A Bookline támogatásával 2015-ben indított kezdeményezés célja megmutatni, kik a legerősebb pályakezdő prózaírók, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat. Az elmúlt hét évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, illetve tavaly Halász Rita kapta meg az elismerést. 2022-ben a Magvető, a Scolar, a 21. Század Kiadó, a Pesti Kalligram, a Noran Libro és a Jelenkor kiadó könyvei jutottak be a legjobbak közé. 

PostPin It!

Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

Közzétette szerző

A Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász és érmeművész által készített kisplasztikával járó díjat a műfordító – idős korára tekintettel – saját otthonában vette át Magyarország rigai nagykövetétől. Bányai Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet méltatta Elga Sakse munkásságát, egyben tolmácsolta Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár laudációját.

Elga Sakse a műfordítói tevékenysége során közel kilencven prózaművet és drámát fordított magyarról lett nyelvre, többek között Szabó Magda és Márai Sándor műveit, Molnár Ferenc színdarabjait, valamint a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemeit. Szabó Magdához különleges kapcsolat fűzte, tizenkét regényét ültette át lettre. Elga Sakse úgyszólván beleszületett az irodalomba: szülei a lett irodalmi élet jeles alakjai, nagynénje, Anna Sakse Lettország egyik legismertebb írónője.

Elga Sakse a jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen végezte tanulmányait, majd 24 éven át dolgozott agronómusként, illetve könyvelőként. Eközben regényes körülmények között fedezte fel a magyar nyelvet, amelyet autodidakta módon, szótárakból és hazai folyóiratok levelezőrovatán keresztül kezdett el tanulni. 1964-ben sikerült először ellátogatnia Magyarországra, 1965-től kezdődően fordít magyar irodalmat. 1979-ben felvették a Lett Írószövetségbe, ettől kezdve elsősorban fordításból él. 92 éves korában is aktív, rendületlenül dolgozik.

PostPin It!

Szeptember legkeresettebb könyvei – A Bookline sikerlistája

Közzétette szerző

Kertész Balázs Közgazdaságtan lelkes amatőröknek – Avagy miért nem működik a kapitalizmus Magyarországon? című könyve minden bizonnyal azért tudta elérni ezt a kiemelkedő eredményt, mert közérthetően és szórakoztatóan szól olyan fontos kérdésekről, mint hogy mikor jó ötlet az árstop, mitől nő az infláció, mi egy nemzeti bank szerepe, hogyan követik egymást a válságok.

Második lett a sikerkönyvek listáján a nyár és az elmúlt hónap egyik legkeresettebb könyve, az Ahol a folyami rákok énekelnek.

A titokzatos lápi lány története világszerte több mint 12 millió olvasót nyűgözött le, a könyvből készült filmet is kiemelt érdeklődés övezi. A sikerlista harmadik helyén ugyancsak egy nemzetközi sikerkönyv áll, Valérie Perrin Másodvirágzás című könyve, az utóbbi évek legnagyobb példányszámban elkelt francia regénye, számos irodalmi díj nyertese, ami azt a kérdést járja körül, hogy vajon túl lehet-e lépni a legmélyebb fájdalmon, lehet-e újrakezdeni az életet.

PostPin It!

A férfi ha olvas

Közzétette szerző

Akár férfiról, akár nőről van szó, nagyon fontos, hogy legyen olyan felnőtt, aki még gyerekkorban megszeretteti velünk az olvasást. Holczer Ádámnál ez a nagyapja volt. A klasszikus fiús könyvek, például a Winnetou és a Nagy indiánkönyv jelentette a kezdetet, de azóta sincs megállás. Az sem akadályozta meg az olvasóvá válásban, hogy 12 évesen a Fradiba ment focizni. Ahogy akkor, most is szüksége van azokra a magányos órákra, amikor olvashat, így nemegyszer padon ülve, könyvvel a kezében éri az este.

Életfogytig olvasás

Farkas Ferenc szerint is fontos a korai minta és még inkább a rendszeres meseolvasás. Az élőszavas mese ugyanis rengeteget lendíthet azon, hogy valakiből olvasó váljon. Egy három éve elvégzett felmérésből az derült ki, hogy akinek gyerekkorában naponta olvastak mesét, azok 72 százaléka felnőttként is olvas, akinek viszont nem, annak csak két százaléka.

PostPin It!

Bertolt Brecht születésének 125. évfordulóját ünneplik februárban Augsburgban

Közzétette szerző

A rendezvény 2023. február 10-én kezdődik, a német drámaíró születésnapján, és február 19-én fejeződik be. A kulturális fesztivál igazgatója, Julian Warner a részletes programot decemberre ígérte, de annyit elárult, hogy a tervek között szerepel egy nagyszabású megnyitó felvonulás, egy ünnepség, birkózás mint politikai színház és beszélgetések Brechttel mint mesterséges intelligenciával. Utóbbi megvalósításában az augsburgi Staatstheater lesz a fesztivál együttműködő partnere, amely digitális részlegével járul hozzá a produkcióhoz.

A brémai színház Brecht Ein Brotladen című darabjával vendégszerepel a fesztiválon. A programban zenei produkciók is helyet kaptak, ezek között rendezik meg a Hosszú Brecht-éjszakát is különleges fellépésekkel.

Brecht, aki jelentős újítóként vonult be a színháztörténetbe, Kelet-Berlinben halt meg 1956-ban. Augsburgban évente megrendezett ünnepséggel emlékeznek meg a drámaíróról. Szülőházában egy múzeum is működik.

PostPin It!

Tóth Benedek Ernő nyerte a 7. Nemzeti VERSenyt

Közzétette szerző

Magyar Versmondók Egyesülete és a színház közös szervezésű programján nyolc hónapon át versengtek a jelentkezők, versmondással és megfilmesített versekkel. Az élő szuperdöntőt a helyszínen és a Facebookon is követhették a nézők.

A kétnapos, maratoni versmondás és a vetített versklipek hatalmas repertoárt kínáltak azoknak, akik követték a Nemzeti VERSeny élő döntőjét. Sokan választották az évfordulós költők közül Illyés Gyula és Nemes Nagy Ágnes verseit, de számos kortárs vers is elhangzott, sok esetben a nagyközönség számára kevésbé ismert költők remekei közül.

Az élőben látott produkciókat és a filmeket a Bakos-Kiss Gábor színművész, Barta Ágnes színművész, Lutter Imre előadóművész, költő, Szabó László kommunikációs szakember és Wiegmann Alfréd rendező alkotta zsűri értékelte.

PostPin It!

Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában

Közzétette szerző

Október 10-én vette kezdetét az őszi háromállomásos Nemes Nagy Ágnes 100 turné, amelynek első helyszíneként Rómába utazott a Petőfi Kulturális Ügynökség csapata, hogy bemutassák a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című, a költőnő születésének évfordulója alkalmából készült előadást. Noha az elmúlt időszakban részleteket már láthatott a közönség e különleges, koncertszínházi produkcióból a Művészetek Völgyében vagy az augusztus 20-i Művészkertben,

a teljes, kész előadás ősbemutatójára a római Szent István Házban került sor.

A zenére írt életmű rendezője és szereplője Vecsei H. Miklós színművész, zeneszerzője Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, énekese a Nemes Nagy Ágnest megszemélyesítő Hegedűs Bori, narrátora és szerkesztője pedig Juhász Anna irodalmár. Őket láthatta a közönség a színpad intim, meleg fényű világításában. A régmúlt időket idéző atmoszféra azonnal utazásra hívta a nézőket.

PostPin It!

Villon és Shakespeare – Mészöly Dezső

Közzétette szerző

Amikor 2011 októberében bekövetkezett halála előtt néhány hónappal utoljára találkoztunk budai, Nárcisz utcai lakásában, ahol a toronyszobában, takarókba bugyolálva, kilencvenhárom évesen, tar koponyája kétfelén hosszan lebegő hófehér hajával és megeresztett növésű, valaha shakespeare-ire nyírt szakállával még széleskörű irodalmi, művészeti tudásának teljes birtokában beszélgethettünk. Az öregség nem fogott a szellemén. Mindaz, amit a szegedi meg sárospataki diákként, majd a budapesti Református Teológián és kolozsvári bölcsészkaron, meg professzor és költő, műfordító apjától, Mészöly Gedeontól megtanult, még ott lobogott elméjében. Ha történetesen egy irodalom kedvelő diáklány kereste volna fel abban az időben, tekintete még jobban kifényesedett volna, felébresztve benne a nő iránti örök vonzalmát. Úriemberségének, graciőz viselkedésének aligha tudtak ellenállni.

Talán éppen az effajta természete vezette, amikor bölcsészdoktori disszertációnak Francois Villon kötészetét választotta. Szinte egész életét betöltötte a francia vagabund lírikus életművének fordítása és értelmezése. Villon Magyarországon (’42) Villon Testamentuma (’43) Villon és a többiek (’66) A teljes Villon (’80) Az igazi Villon (’83) Villon árnyékában (’83) Francois Villon versei, magyar–francia kiadás(’2001). El is nyerte a Francia Akadémia Pálmarend lovagi címét, amit 1988-ban adtak át. Párisi tanulmány útja emlékét a Francia ég alatt című, 2006-ban kiadott esszé- és fordításkötetében adta ki.

De ugyanilyen szenvedéllyel foglalkozott Shakespeare-rel. A Shakespeare új tükörben, vagy a dráma fordítások, a Shakespeare napló arról tanúskodnak, hogy nem csak egyes színházak felkérésre tette át a maga költői tehetségével az angol drámaköltő műveit, fordításaival kellő tisztelettel ugyan, de más véleménye volt a nyelvi bátorságról. Azt tartotta, hogy a dráma a színpadi megszólalásban él igazán, tehát a dialógusoknak elevenséget kell adni. Segítette ebben az a gördülékenység, amivel a versezeteket létre tudta hozni, megtartva a hűséget, ami azonban azt jelentette, hogy a színpadhoz legyen hű a dráma. Arany János szemérmes természetével szemben úgy vélte, az Erzsébet-korban szabadabban szóltak a karzat nyelvén. Egyik legsikeresebb fordítása a Lóvátett lovagok, ezt a Shakespeare-darabot musical változatban is sokszor játsszák.

PostPin It!

Sybil visszajött! – Manteuffel bárónőnél jártunk látogatóban

Közzétette szerző

Bárónő, hogyan telt itt a gyerekkora?

Nem volt ez a gyerekkultusz, ami ma van. Fegyelem volt. Általában a szobámban tartózkodtam a nevelőnőmmel, és amikor eljött az ideje, kijöhettem köszönni, amit magyarul, németül, franciául, később angolul tettem. Amikor nagyobbacska lettem, és vendégek jöttek, együtt ebédelhettem velük. Olyankor azt figyeltem, mit beszélnek a felnőttek. Érdekelt a politika, a könyvek, a történelem. Nagyon művelt családom volt. Persze nagy hévvel olvastam a Winnetout és hasonlóakat is, de azt is izgalmasnak találtam, hogy miről diskurálnak a nagyok, és különösen örültem, ha kicsit még a szalonban is velük lehettem. Onnan szedtem a tudományt.

Nagy társasági életet éltek?

PostPin It!

,,Az irodalom megvédett az éhségtől, a hidegtől és a félelemtől” – Cărtărescu a PestTexten

Közzétette szerző

,,A Sóvárgás egyfajta kezdet volt – válaszolta Mircea Cărtărescu az est első kérdésére, amelyben a moderátor, Fancsali Róbert, az ELTE magyar-román irodalom kutatója egyik legjelentősebb művéről kérdezte. – Véleményem szerint ez a könyv igazabb, fényesebb és jobban összeállított, mint a Lulu. Azt én sem tartom csúcsírásomnak, ugyanakkor fontos, mert van benne néhány oldal, amellyel a saját árnyékomat szerettem volna átugrani. A Sóvárgás volt az, ami rányomta a bélyegét a további írásaimra. Az írójával harminc év után is próbálok azonosulni. Három éve írtam meg a Melankóliát, ami a Sóvárgás pandanja. A Melankólia a Sóvárgás struktúráját idézi vissza.”

Cărtărescu

prózájában gyakoriak a fantasztikus, mágikus elemek, szimbólumok. Szerinte az

PostPin It!

A Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot

Közzétette szerző

A Berlinben nyíló archívum egyebek közt az író, fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be.

A megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélget majd Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent, Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvas fel. „Nádas Péter olyan meghatározó művekkel lépett a világirodalom porondjára, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek vagy a Világló részletek című önéletrajza” – áll az akadémia közleményében. „Az elbeszélések pontosan leírt képekben, a szemünk előtt bontakoznak ki, míg (Nádas) fényképei epikus mélységekbe engednek betekintést” – írják.

A hatalmas, 240 irattartóból álló archívum tartalmazza az író könyveinek kéziratát – köztük a tizenegy éves korában íródott prózai művet –, az ezekhez tartozó vázlatokat, háttéranyagokat, feljegyzéseket, továbbá családi leveleket, személyes tárgyakat, esküvői fényképalbumot. „Nádas Péter múltjának lenyomatai nemcsak életéről mesélnek, hanem egy, a XX. század katasztrófái által sújtott zsidó család sorsát mutatják be” – írja az akadémia.

PostPin It!