Best WordPress Hosting
 

Elbugrisodik-e a világ? – interjú Füzi Lászlóval

Soha még nem változott olyan gyorsan a világ, mint az elmúlt évtizedekben. Füzi László a változások nyomába eredt, az A VILÁG VÁLTOZÁSA című könyvből megismerhető a változás világa.

– Azt gondolom, adjunk valamiféle meghatározást a könyvedhez, hiszen bár önéletrajzinak tekinthető, mégsem önéletrajz, a történelemmel foglalkozol benne, de nem történelmi írás, szociológiai jelenségekről írsz, de nem szociológiai tanulmány, s nem is szociográfia. Összefogható, hogy mi ez az ezernél is több oldal?

– Azt szoktam mondani, hogy „én-könyvet” írtam. De ha magamról írok, akkor átugrok történeti vagy társadalmi kérdésekre, ha azokról írok, akkor visszatérek önmagamhoz. Ha nagyon fontos megnevezni a műfaját, akkor társadalmi önéletrajzként tudnám meghatározni, de pontosan tudjuk, hogy nem a műfaj a fontos, hanem maga a szöveg. A szöveg az életem alakulását követi, de ez csak apropó ahhoz, hogy a társadalom alakulását és változását követhessem. Ha a könyv hangütésére vagy kíváncsi, akkor azt mondom, hogy hosszú, személyes monológ olvasható a könyvben, de itt is vannak hangváltások, s néha kívülről is megmutatom azt, aki ennek a könyvnek a főszólamát viszi. Az első könyv olvasójaként Tandori Dezső, aki több írásban is foglalkozott azzal a résszel, azt írta, hogy ezeknek a szövegeknek egzisztenciális súlyuk van.

Elhunyt dr. Gerő Gyula Sándor

A gyászoló család és az Országos Széchényi Könyvtár megrendülten tudatja, hogy dr. Gerő Gyula Sándor könyvtáros, több szakmai folyóirat és nélkülözhetetlen adattár szerkesztője, Szabó Ervin emlékéremmel és Széchényi Ferenc-díjjal kitüntetett kiváló művelődéstörténeti szakember, a magyar könyvtárügy évtizedeken át meghatározó személyisége életének 98. évében, 2022. április 13-án elhunyt – közölte Facebook-oldalán az OSZK.

Gerő Gyula 1925. február 13-án született, 1948-ban állam- és jogtudományi diplomát kapott. 1950-től Kaposváron volt könyvtáros, 1950-ben és ’51-ben szerezte meg könyvtárosi képzettségét, majd a Bajai Városi Könyvtár vezetője lett. 1952-től a Népkönyvtári Központnak, 1952-1954 között az OSZK módszertani osztályának munkatársa. Az 1954-ben megjelent, a közművelődési könyvtárak munkáját elősegítő alapvető módszertani kiadványok elkészítésében szerzőként, társszerzőként működött közre.  Ugyanettől az évtől a Könyvtáros folyóirat olvasószerkesztője lett; két évig a KMK osztályvezetője volt, szakfelügyelőként is dolgozott, majd 1976-1985 között a Könyvtáros főszerkesztője. Későbbi szerkesztőségi utódai így jellemezték munkásságát: „a pontosság tisztelete tette őt az egyik legnagyobb magyar könyvtári szerkesztővé”. 1986 áprilisától, már nyugdíjasként ismét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársaként tevékenykedett.

1989-től 1996-ig szerkesztette a Könyvtári Levelező/lap –ot; ez a friss szellemű, a könyvtáros társadalom mindennapjait is követő, informatív havilap az ő szerkesztői gyakorlata, kapcsolatrendszere, vitalitása révén alakult ki és vált széles körben kedveltté.

Ottlik Géza élete 15 fotóban az utcán

A 110 éve született Ottlik Géza emléke előtt tiszteleg az életpályáját feldolgozó, fotókkal illusztrált tablókiállítással hétfőtől a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).

A kiállítás két hónapig Budapesten, az MMA Bajza utcai irodaépülete körül, valamint május 15-től Kolozsváron, a Bánffy Palota fedett udvarán lesz látható – közölte az MMA hétfőn.

A 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig, és közben több fontos idézet olvasható Ottlik Gézától.

Görgey Gábor búcsúztatása

Május 13-án helyezik végső nyugalomra Görgey Gábor Kossuth-díjas írót, volt kulturális minisztert az Óbudai temetőben, gyászmisét május 14-én mondanak érte a Szent István-bazilikában Budapesten.

Az életének 93. életévében elhunyt alkotó temetése evangélikus és katolikus szertartás szerint lesz az Óbudai temetőben május 13-án 14 órakor. A gyászmisét másnap 13 óra 30 perckor tartják a Szent lstván- bazilikában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken.

Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, színműíró, műfordító, egykori kulturális miniszter, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és az Európai Akadémia tagja április 11-én hunyt el hosszan tartó betegség után.

Nógrádi Gábor kincskeresésre csábít a föld alá

Kincs, ami…

Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs – Kövesd a fehér keresztet, Móra Könyvkiadó, Illusztrátor és sorozatszerkesztő: Ritter Ottó, Oldalszám: 140, megjelenés: 2022

Nógrádi Gábor olyan író, hogy mondjuk ülök egy unalmas vasárnap délután a televízió előtt, bambulok ki a fejemből, erre ő odajön, fejembe nyom egy indián tolldíszt, azután kézen fog, és mire észbe kapok, már a bokrok alján hasalva lesem, merre járnak hadi ösvényükön a gonosz irokézek. Máskor meg a számítógép előtt bóbiskolok, mert dolgozni kéne (de kinek van hozzá kedve, amikor odakint ezer madárharsonával köszönti önmagát a tavasz?), mire megint csak jön Nógrádi Gábor, hozza magával házilag fabrikált időképét, amivel aztán hol ilyen, hol olyan érdekes, mulatságos vagy éppen vérfagyasztó korba visz. Teszi ezt rendkívül olvasmányos, könnyed hangvételű, kedves regényeivel, amik azonnal visszarepítenek gyermekkorom kalandokkal teli, izgalmas és színes világába.

Mi van az ingyenesen letölthető könyvek hátterében?

A „csakazértis” író

Böszörményi Gyula interjúja Nógrádi Gáborral  az ingyenesen letölthető könyvek világáról

Nógrádi Gábornak (1947) az elmúlt ötven évben ötven regénye, verseskötete és úgynevezett didaktikus irodalmi műve jelent meg a Móra és a Presskontakt Kiadónál. Ismertebb művei – Gyerekrablás a Palánk utcában, Segítség, ember!, Petepite, és például a Vigyázz sorozat kötetei – számos kiadásban kiemelkedően nagy – ötven-hatvanezres – példányszámban kerültek az ifjabb és idősebb olvasókhoz. Néhány regénye, kisebb humoros írása az általános iskola több évfolyamában ajánlott vagy kötelező irodalomként igyekszik olvasásra és életre nevelni a diákokat.

Hegyes cicik keletkezése

Idős asszony monológja a fizioterápia folyosóján

Idegen bolygón jártam az éjjel. Krumplileves volt és spenót. Utána bevezettek a nagy vetítőbe, ahol megnéztünk egy filmet arról a férfiről, aki először járt ezen a bolygón. Zene is volt hozzá, csak zongora. Azt mondta, új életet akart kezdeni, de nem bírta sokáig egyedül.

A vetítés után kaptunk egy csomag kekszet és frissítőt, és volt hetven perc szabadidőnk. Fölöslegesen vittem magammal ernyőt, ennek a bolygónak nem volt légköre.

Az Ady Endre Diákkör 65. évfordulóját ünnepli

Megalakulásának 65. évfordulóját ünnepelte a hét végén Prágában a “csehszlovákiai” magyar diákszervezetek legöregebbike, a prágai Ady Endre Diákkör (AED).

A négynapos rendezvény, az ötévente sorra kerülő úgynevezett nagytalálkozó az idén rendkívül gazdag programmal várta az egykori és a mai prágai diákokat, akik közül sokan családtagjaikkal együtt vettek részt az eseményen.

A jubileum alkalmával Jan Wolf, a prágai önkormányzat kulturális bizottságának vezetője elismerő emléklapot adott át pénteken az AED által 1975-ben alapított Nyitnikék táncegyüttesnek “a magyar kultúra terjesztéséért Prága területén”.

József Attila erdélyi gyökerei

József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.

Az Egy (közép)európai… József Attila és a romániai kultúrák című, pénteken zárult háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit.

Balázs Imre József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után elmondta: a költő identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható.

Vámos Miklós megható vallomása a szüleiről

Vámos Miklós Anyák napi megemlékezését a Facebook-oldalán tette közzé:

Immár 35 éve nincsen anyám. (Mellesleg sem apám, de az meg ötvenkét éve.) Édesanyám alig kísért túl az emberélet útjának felén, a dantei értelemben.

A fotó a Balatonban készült. Hét vagy nyolc lehettem. Már túlestünk 1956-on, és pillanatnyilag úgy nézett ki, hogy talán rendben lesznek a dolgaink. De persze mégsem. Mit mondjak, mit kívánjak anyák napján? Minden anyának és apának azt, hogy maradjanak tovább a gyerekeikkel, mint ameddig s ahogyan a mi családunkban sikerült ez a mutatvány.

Kosztolányi Dezső: Anya

Kosztolányi Dezső Anya című versével köszöntjük az édesanyákat. Szerettünk volna egy felhőtlenebb, kevésbé drámai hangvételű verset választani, de valamiért mindig az anya hiányából értik meg a fiúk, mit is jelentett valójában az édesanya, de az sem lehetetlen, hogy maga a hiány tud könnyebben megszólalni versben, mint az élő viszony.

Kérjük a kedves olvasókat, ha van más tapasztalatuk is, osszák meg velünk a Facebook-oldalunkon Kosztolányi verse alatt.

Kosztolányi Dezső: Anya

Mennyire ismerhetjük a saját anyánkat?

Renate Möhrmann:Martha anyja [Marthas Mutter] – Typotex Kiadó és Schenk Verlag, 2022 – fordította Fekete Lilla Sára és Miklódy Dóra – 282 oldal, kartonált kötés – ISBN 978-963-4931-71-3

Az 1934-ben, Hamburgban született Renate Möhrmann neve valószínűleg nem cseng ismerősen a magyar olvasók számára, pedig a kölni egyetem nyugalmazott professzorasszonya, Észak-Rajna-Vesztfália egykori parlamenti képviselője, a német feminista irodalom- és médiatudomány kulcsfigurája 2006-ban jelentkezett először szépirodalmi alkotással…

A lét elviselhetetlen! De, ha ez jutott…

Szétverték Barcelona minikönyvtárát

Néhány nappal átadása után vandálok rongálták meg a Barcelona utolsó, teljesen zárt utcai telefonfülkéjéből kialakított minikönyvtárat – írta a La Vanguardia című napilap.

A Szent György-napi könyvünnep alkalmából pénteken felavatott könyves kabin több elemét összetörték, üvegére graffitit festettek és ellopták az információs érintőképernyőt.

A telefonfülkét annak ellenére rongálták meg, hogy az önkormányzat igyekezett “vandálbiztossá” tenni dupla üvegezéssel és számkódos zárral. Amíg helyreállítják a károkat, a kabin nem üzemel.

Deák Kristóf anyukája könnyekig megható dalt adott elő a Nemes Nagy Ágnes 100 – Viszonylagos öröklét esten

A bennünk lakó gyermek – „Viszonylagos öröklét”

A „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 centenárium egyik jelentős eleme az a havonta jelentkező beszélgető-sorozat, mely során minden alkalommal egy-egy irodalmár, költő, alkotó, színművész, zenész szakmai és személyes aspektusokból mutatja be kapcsolódását Nemes Nagy Ágneshez. A centenáriumi sorozatban helyet kapnak különféle műfajok, illetve témakörök: film, színház, gyerekirodalom, háború, szerelem és barátság, valamint mindezek vagy bármelyek elegye.  A centenáriumi sorozat negyedik, a MOMkult Kupolatermében sor került rendezvényéről számolunk be.

Vegyél két olyan fajsúlyos költőt, mint Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor, akik mindketten tudtak szólni nem csak a felnőttekhez, hanem a gyerekhez is – bár az ember azt gondolná, hogy nem, de hozzájuk nehezebb, felnőttként legalábbis –, majd tegyél hozzá öt olyan alkotó embert, akik más-más területen alkotnak, merőben más az egyéniségük, de egy valami közös bennük: a KÖLTÉSZET. Tedd őket egy színpadra, hogy beszélgessenek, és egy olyan sokdimenziós egyenletet kapsz, hogy azt sem tudod, honnan kezd a megfejtést…

HuSpaCy – ingyenes magyar nyelvi elemzőlánc

A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé.

Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel.

A most elkészült magyar nyelvi elemzőrendszer már az iparban is használható erőforrásigénnyel és integrálhatósággal dolgozik, használatával egyszerűbbé válik a magyar nyelvű szövegek nyelvtani és jelentéstani értelmezése.

Tessék félni a jövőtől!

Az elmúlt harminc évben egyetlen olyan számítógépes, szoftverekkel foglalkozó szakemberrel sem találkoztam, aki azonnal válaszolt a segítségkérő e-mailemre, és záros határidőn belül igyekezett megoldani az éppen adódó problémámat. Tucatnyi IT szakiból eggyel.

A magatartás okát magyarázhatjuk az általános erkölcsi romlással és hatalmi arroganciával is, hiszen egy miniszter vagy egy központi állami intézmény, illetve bank vagy biztosító PR csapata sem tartja lényegesnek, hogy reagáljon a levelemre. No és akkor ugyebár mit várjunk az alsóbb szintektől?

De az IT magatartás más. A fent emlegetett intézményeknek nem fizetek, sőt, talán éppen támogatásra számítok valamelyik balesetmegelőzési könyvem kiadásához. (Nem válaszolnak? Értem én? Mit érdekli őket, hogy eggyel több gyerek hal meg az utakon, ha a szerző nem kompatibilis a kormánnyal?)

Elhunyt Kara György

Nyolcvanhét éves korában elhunyt Kara György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának levelező tagja, az ELTE professor emeritusa, az Indianai Egyetem tanára – tudatta az MTA pénteken.

Kara György halálával nagy veszteség érte a magyar és a nemzetközi orientalisztikát – olvasható a méltatásban, amely szerint a tudóst április 16-án érte a halál.

Kara György 1935-ben született Budapesten. Már a gimnáziumban érdeklődni kezdett a keleti írások iránt. A Széchényi Könyvtárban forgatta Kőrösi Csoma Sándor tibeti nyelvtanát és szótárát, valamint egy kínai bibliát. Ezek hatására jelentkezett az ELTE orientalisztika szakára. Első éves korában olyan kiemelkedő eredményeket ért el, hogy Ligeti Lajos akadémikus javaslatára, a Bölcsészkaron egyedüliként, egyszakos orientalista lehetett. Mongol tanulmányai mellett már ekkor kiterjedt érdeklődése a mandzsu, a tibeti és a kínai nyelvre, és különös figyelmet fordított a buddhista szövegekre, azok filológiai problémáira.

Olga, a papírlány 3. – avagy ismét feltárul a nyúl ürege

Elisabetta Gnone: Talányka – Olga, a papírlány 3., Móra Könyvkiadó, Illusztrátor: Linda Toigo, Fordító: Dobosiné Rizmayer Rita, Oldalszám: 192, megjelenés: 2022

Visszatért, itt van megint, és talán a korábbiaknál is fontosabb üzenetet hozott.

Először 2018-ban írtam itt, a Librarius-on arról a nőről, akiről joggal feltételezhető, hogy gyerekkorábban megbotolhatott, és egyenesen a szülei nappalijában lévő ódon állótükörbe esve átbucskázott Tükörországba, egyenesen a bolond nyúl üregébe, ahonnan azóta is csodákkal teli üzeneteket küld nekünk egy-egy regény formájában. Ezt a titokzatos hölgyet úgy hívják, hogy Elisabetta Gnone, és 1965-ben Olaszországban született. Én 2018-ban az Olga, a papírlány című kötete kapcsán állapítottam meg a tényt, miszerint aki olyan fantáziával bír, mint Gnone, annak nem elég a számítógép klaviatúrája fölé hajolva egyszerűen csak kiötlenie egy történetet: annak valóban ott kell élnie, ahol a mesék megtörténnek.

Egressy Zoltán új regényében deszkások dübörögnek

Akkor hát csapassuk!

Egressy Zoltán: A virágot jelentő deszkák, Móra Könyvkiadó, illusztrátor: Szabó-Nyulász Melinda, oldalszám: 128, megjelenés: 2022. április 13.

Ez jó! Ez nekem mindig nagyon tetszik! Ha ilyen történik, attól nekem kivétel nélkül fergeteges hangulatom támad! (Ezt még nem a könyvről írom. Vagyis arról, de áttételesen. Mindegy; majd mindjárt világos lesz a dolog.) Szóval számomra minden esetben kivételes örömöt okoz, ha azt látom, hogy az úgynevezett „magas irodalomˮ egy-egy jeles képviselője mesét vagy ifjúsági regényt ír. Szerencsére ez mostanság egyre gyakrabban fordul elő. A szépirodalom terén már komoly nevet szerzett alkotók korábbi életműve a garancia arra, hogy amikor a gyerekek felé fordulnak, az eredmény szinte mindig minőségi művet terem.