Best WordPress Hosting
 

A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal

A KMI 12 program 2020-ban indult, így a 2022-es év volt az első olyan, amely zavartalanul, a járvány miatti korlátozások nélkül telt el. Hogyan látja, sikerült az első két év hektikusságát ellensúlyozni?

Mindenképpen. De ahogy korábban is nyilatkoztam, a pandémia alatt sem tétlenkedtünk, szakmai partnereinkkel portréfilmeket, versmegzenésítéseket, versfilmeket, antológiát, hangoskönyveket készítettünk az első évad alkotóinak munkáiból, amely elemek azóta hagyománnyá váltak. Vagyis a 2022-es év kiemelt szerzőinek alkotásaiból is készültek hasonló művészi tartalmak, amelyek nemsokára kiegészülnek egy online pedagógiai segédlettel, amely kiváló magyartanároknak köszönhetően az első két évad szenior szerzőiről összeállított óravázlatokat tartalmaz.

Szentmártoni János a KMI 12 programigazgatója. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

A szeretet ereje a dévai közösségben tapintható volt – Déván búcsúzott a III. Irodalmi Karaván

A dévai Szent Ferenc Alapítvány otthona megtelt élettel a vendégek fogadására, kicsi és nagy gyerekek, szülők és nevelők töltötték be az épület hatalmas éttermét, hogy részt vegyenek az irodalmi délelőttön, melynek legfőbb célja – a korábbiakhoz hasonlóan – az olvasás népszerűsítése volt.

A különböző korosztályú gyerekek figyelmének lekötése akár kihívást is jelenthetett volna, de a beszélgetőtársak könnyen vették az akadályokat, és

egy jó hangulatú, mesékkel és gyermekversekkel, olvasmányélményekkel tarkított program kerekedett ki a találkozásból.

„Mert csak ma van. Semmi más.” – Nagyváradon indult a III. Irodalmi Karaván

Először Nagyváradra érkezett meg a Petőfi Kulturális Ügynökség kisbusza az utazás háziasszonyával, Juhász Annával és a vele együtt utazó vendégekkel, Száraz Miklós Györggyel és Zalán Tiborral, hogy rendhagyó irodalomórát tartsanak az Ady Endre Elméleti Líceumban. A társasághoz a helyszínen csatlakozott a Székelyföldről érkező Lövétei Lázár László is, így egy színes kortárs szerzői találkozón vehettek részt a középiskola 10–12. osztályos tanulói.

Az irodalmi és olvasásnépszerűsítő misszió célja valódi diskurzusba kerülni a hallgatósággal

– ez már a középiskolában sikerült: a beszélgetés annyira tetszett a diákoknak, hogy kérésükre az előre megbeszéltekhez képest még egy órával tovább maradtak a rendezvénynek helyszínt adó díszteremben. A résztvevők aktívan be is kapcsolódtak az eszmecserébe, melynek középpontjában az olvasóvá válás, a meghatározó családi minták, fontos olvasásélmények álltak.

A Frankfurti Könyvvásár is küzd az oroszok gyilkos hazugságai ellen

Megnyílt kedd este a Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója, amelyet két év kihagyás után ismét a hagyományos formátumban, jelenléti rendezvényként tartanak meg.

Nagy öröm újra találkozni szerzőkkel, kiadókkal, partnerekkel, hiszen a személyes találkozás minden eddiginél fontosabb – emelte ki a megnyitó előtt tartott tájékoztatóján Jürgen Boos, a 74. alkalommal megrendezett vásár igazgatója, hozzátéve, hogy a közvetlen párbeszéd “enyhíti a polarizációt”, a megosztottságot.

A koronavírus-járvány miatt a vásárt 2020-ban online, tavaly pedig hibrid formában tartották meg, a szervezők így nagy gyakorlatot szereztek a digitális események rendezésében, ami az idén is hasznukra válik, mert számos meghívott csak videokapcsolat révén tud megjelenni. Köztük van Volodomir Zelenszkij ukrán államfő, aki az Európai Könyvkiadók Szövetségének (FEP) közgyűlésén szólal fel, és felesége, Olena Zelenszka, aki a Brigitte című német női magazin egy pódiumbeszélgetésének vendége lesz.

„Amikor a csend a szó” – Telt házas este, meghitt pillanatok Brüsszelben Nemes Nagy Ágnessel

A produkció előtt Oszkó-Jakab Natália, az intézet igazgatója és Juhász Anna, a Petőfi Kulturális Ügynökség Kiemelt Programok igazgatója megnyitották a helyszínen felállított Petőfi Popkulturális Könyvsarkot, amelynek polcaira a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában kiadott könyvek, többek között életrajzok, jeles évfordulókra írt művek, mesekönyvek, illetve POKET-kötetek kerültek fel és váltak elérhetővé az itt élőknek.

Juhász Anna Nemes Nagy Ágnes belgiumi élményeiről és az országhoz kapcsolódó írásairól, útinaplóiról emlékezett meg nyitóbeszédében, Oszkó-Jakab Natália pedig felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a költőnő évfordulóján túl a magyar–belga diplomáciai kapcsolatok centenáriumát is ünnepeljük idén.

Juhász Anna és Oszkó-Jakab Natália

Nem akarok – Telt házzal debütált a Nemes Nagy Ágnes-előadás Rómában

Október 10-én vette kezdetét az őszi háromállomásos Nemes Nagy Ágnes 100 turné, amelynek első helyszíneként Rómába utazott a Petőfi Kulturális Ügynökség csapata, hogy bemutassák a Nem akarok – Nemes Nagy Ágnes 100 című, a költőnő születésének évfordulója alkalmából készült előadást. Noha az elmúlt időszakban részleteket már láthatott a közönség e különleges, koncertszínházi produkcióból a Művészetek Völgyében vagy az augusztus 20-i Művészkertben,

a teljes, kész előadás ősbemutatójára a római Szent István Házban került sor.

A zenére írt életmű rendezője és szereplője Vecsei H. Miklós színművész, zeneszerzője Tempfli Erik Artisjus-díjas zongorista, énekese a Nemes Nagy Ágnest megszemélyesítő Hegedűs Bori, narrátora és szerkesztője pedig Juhász Anna irodalmár. Őket láthatta a közönség a színpad intim, meleg fényű világításában. A régmúlt időket idéző atmoszféra azonnal utazásra hívta a nézőket.

Orosz Annabella és a Felhőpárna antológia a World Illustration Awards jelöltjei között

A Petőfi Kulturális Ügynökség gondozásában megjelent antológiát az Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrum állította össze az elmúláshoz és a transzcendenshez kötődő versekből, a legkiválóbb kortárs magyar szerzők – Balázs Imre József, Bertóti Johanna, Both Gabi, Csík Mónika, Demény Péter, Egyed Emese, Fekete Richárd, Fekete Vince, Géczi János, Haász János, Halmai Tamás, Ijjas Tamás, Jász Attila, Kántor Péter, Kiss Judit Ágnes, Kiss Ottó, Kollár Árpád, Krusovszky Dénes, Lackfi János, László Noémi, Magolcsay Nagy Gábor, Markó Béla, Miklya Zsolt, Murányi Zita, Németh Bálint, Simon Réka Zsuzsanna, Sopotnik Zoltán, Szabó Imola Julianna, Tóth Erzsébet, Tóth Krisztina, Visky András, Vörös István, Wirth Imre, Zalán Tibor – műveiből. A kötet szerkesztője Ayhan Gökhan volt.

Hasonló tematikájú gyűjtemény magyar nyelven nagyon rég jelent meg, az óvodás és kisiskolás korosztálynak pedig egyáltalán nem született ilyen kiadvány, tehát hiánypótlónak tekinthető.

A kötet szerkesztői szeretnék, ha a gyerekek megértenék: jóval több a világ, mint amennyi látszik belőle, jóval több az élet, mint hogy a halállal véget érjen. „Tündöklik, aki eltűnt” – írja Halmai Tamás az antológiában szereplő Halhatatlanok napja című versében.

Tartalmas események és élmények a Gombaszögi Nyári Táborban

Július 13-án kora délután kezdődtek a műsorok, miután a Kárpát-medencei Programigazgatóság munkatársai Oberczián Géza projektvezető irányításával birtokba vették a táborhelyet, és a Grendel-sátor melletti kisszínpadnál felállították hangoskönyvsátrukat, amelynek itt is nagy sikere volt.

Előbb Döme Barbara főszerkesztő-helyettes mutatta be a Magyar Kultúra magazint a lap helyi alkotója, a József Attila-díjas Hodossy Gyula író-költő részvételével, majd ugyancsak Döme Barbara kérdezte a KMI 12 program egyik szerzőjét, Király Farkast Sortűz című kisregényéről és írói pályájáról. Az aznapi rendezvényeket az idei KMI 12 antológia bemutatója zárta, amelynek során a szerkesztő, Luzsicza István szólaltatta meg a jelenlévő KMI-s költőket, írókat, Izer Jankát, Lőrincz P. Gabriellát és Király Farkast, s elhangzott több részlet is a kötetben szereplő művekből.

Július 14-én szintén gazdag eseménysort bonyolított az ügynökség: a déli óráktól Luzsicza István kérdéseire előbb Izer Janka és Lőrincz P. Gabriella vallott műveik női szerepeiről és alakjairól a Női sorsok – női szemmel címmel rendezett beszélgetés során, majd a KMI 12 fiatal szerzői, Kopriva Nikolett, Vöröskéry Dóra és Regős Mátyás meséltek pályakezdésükről, karrierjük jelenlegi helyzetéről. Kora este az Eleven Költők Társasága (EKT) zenészeivel, Keleti Andrással, Kohánszky Royjal és Máté Szabolccsal, valamint a megzenésített versek szerzőinek egy részével, Kopriva Nikolett-tel, Lőrincz P. Gabriellával és Regős Mátyással beszélgettek a helyi szervezők közönségtalálkozó keretében, majd a napot természetesen az EKT koncertje zárta a Kocsmakert színpadán.

Kolozsváron és Prágában is sikerrel szerepelt a Petőfi Kulturális Ügynökség

A Petőfi Kulturális Ügynökség széles programkínálattal érkezett az idén tizennegyedik alkalommal megrendezett Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre, mely a térség és egyben Erdély legnagyobb könyves eseménye. A megnyitón több jeles személyiség is megjelent, beszédet mondott többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki már a SepsiBook rendezvényen is meglátogatta az ügynökség standját. A Magyar Kultúra magazint a főszerkesztő, Bonczidai Éva és helyettese, Döme Barbara mutatták be. Az értékesítő standokon nagy kereslet mutatkozott a hamarosan első születésnapját ünneplő kiadvány iránt.

A KMI 12 szerzőinek több könyvét is bemutatták, egyebek mellett Király Farkas Sortűz című kisregényét, mely az 1989-es romániai forradalom eseményeit eleveníti fel négy különböző nemzetiségű kiskatona szemszögéből.  

Fekete Vince Halálgyakorlatok című új verseskötetéről Karácsonyi Zsolt kérdezte a költőt. Az időjárás viszontagságai ellenére – a szabadtéri kötetbemutatót szakadó eső rekesztette be – nagy létszámú közönség gratulált a szerzőnek a híres Bulgakov kávéházban, Kolozsvár irodalmi központjában.

Gyerekversekkel, képregénnyel, magazinokkal és antológiákkal érkezik a PKÜ a könyvhétre

Az év egyik legfontosabb irodalmi rendezvényét, az idén 93. születésnapját megélő ünnepi könyvhetet június 9. és 12. között a Vörösmarty tér és a Duna-korzó területén látogathatják meg az irodalom és a magaskultúra kedvelői. A Petőfi Kulturális Ügynökség pavilonjában az ügynökség nyomtatásban megjelent kiadványai megvásárolhatók, az új könyveket pedig külön színpadon mutatják be a négynapos rendezvény során.

A PKÜ-kiadványok műfajilag színes felhozatalából a gyerekek és felnőttek is ízlés szerint kedvükre válogathatnak.

A magyar és kárpát-medencei költők versantológiái mellett a kínálatban megtalálhatók többek között kolumbiai, spanyol, cseh, lengyel költők antológiái,  gyerekeknek szánt verseskötet, Tamási Áron-album és a Franciaországban tizenötezer példányban elkelt A kivarrt című képregény és két magazin is, a Magyar Kultúra havilap és az angol nyelvű The Continental Literary Magazine negyedéves magazin.

A prágai könyvvásáron és a kolozsvári könyvhéten is ott lesz a Petőfi Kulturális Ügynökség

A PKÜ szerdai közleménye szerint az idén 27. alkalommal megvalósuló Svet Knihy, azaz a Könyv Világa Prágai Nemzetközi Könyvvásár június 10-én, pénteken nyitja meg kapuit. A Petőfi Kulturális Ügynökség több izgalmas programmal, kötetbemutatókkal, felolvasásokkal és pódiumbeszélgetésekkel várja a magyar irodalom iránt érdeklődőket. Sirokai Mátyás, Elekes Dóra és Spiró György cseh-magyar szinkrontolmács segítségével mutatják be köteteiket és folytatódik a The Continental Literary Magazine bemutatóinak sorozata is.

A június 9-én kezdődő 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten a Kárpát-medence magyar irodalmát meghatározó írók, költők és műveik jelennek meg, valamint dedikálással egybekötött könyvbemutatókat és aktuális kulturális kérdéseket tárgyaló pódiumbeszélgetéseket tartanak.    A vásáron az író-olvasó találkozók mellett Tamási Áron születésének 125. évfordulójáról is megemlékeznek, valamint az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat is itt adják át.

A PKÜ képviseletében a KMI 12 program szerzőinek fellépése mellett nagy hangsúlyt kap a Ha bármi lehetne című KMI 12 antológia bemutatása, valamint az első születésnapját ünneplő Magyar Kultúra Magazin is debütál a kolozsvári közönség előtt. A helyszínen megtekinthetők lesznek az elmúlt évben megjelent lapszámok, és előfizetésre is lehetőség nyílik – áll a közleményben.

Lengyel–magyar miért jó barát?

A Varsói Könyvvásár előtt – melyre június 26–29. között került sor a varsói Kultúra és Tudomány Palotájában –, nem igazán értettem: bár köztudottnak számít, hogy a magyarok és a lengyelek egyedülálló, szoros barátságot ápolnak, mégis hogyan, miért alakult ez ki. Természetesen én is ismerem a „Magyar, lengyel – két jó barát, együtt issza sörét, borát” jól hangzó frázist, többször hallottam már Budapesten bóklászó turistacsapatoktól, a mondás valós tartalma azonban mindezidáig rejtve maradt előttem.

A vásár négy napján a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) standjánál dolgozva állva Horváth Bence és Keresztes Balázs kollegáimmal aztán világossá vált előttem, hogy kézzelfogható magyarázatot nem fogok találni erre a jelenségre: itt nem állnak rendelkezésünkre történelmi tények vagy hivatalos paktumok. A magyar–lengyel barátság voltaképp egy lassan, évszázadok alatt észrevétlenül kialakult, megfoghatatlan örökség, melyet analizálni nem, csak érezni és élvezni érdemes. Örökség, mely képes összekötni vadidegeneket, és amire számos példát láthattam a Varsóban töltött napjaim alatt.

Vegyük például Agnieszkát, aki, ha nem látogatott el a standunkra napi négyszer, akkor egyszer sem, minden egyes alkalommal újabb és újabb élményeket, emlékeket osztva meg velünk Magyarországról és magyar irodalmi élményeiről. Egy fiatal értelmiségi lány őszinte örömét fejezte ki a vásár harmadik napján, mikor végre megtalálta pavilonunkat, elmondása szerint csak azért jött el az eseményre, hogy felkeressen minket és tanácsot kérjen tőlünk abban, hogyan kezdjen neki a magyar kortárs irodalom felfedezéséhez.

Nagy sikerrel mutatkozott be a magyar irodalom a SepsiBookon és a varsói könyvvásáron

Először rendezték meg idén a SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztivált. A rendezvényen a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) standdal, hangoskönyvsátorral és több programmal volt jelen. A júniusban első születésnapját ünneplő Magyar Kultúra magazinról május 27-én Bonczidai Éva főszerkesztő tartott izgalmas, személyes hangú, érdekességeket felvonultató bemutatót és ismertetést.

28-án Farkas Wellmann Éva Magaddá rendeződni című verseskötetét mutatták be az unitárius egyház rendezvénytermében, az Evilági zenekar közreműködésével. Az izgalmas zenés lelki felfedezőút nagy sikert aratott a fesztiválra látogatók körében. Az esemény az Evilági zenekar Farkas Wellmann Éva egyik új versére komponált dalának ősbemutatója is volt egyben, a szerző maga is ott hallhatta először a művet.

Délután a Sepsiszentgyörgyön irodalmi centrumként is szolgáló Tein teaházban Király Farkas tartott könyvbemutatót, Miklóssi Szabó István kérdéseire válaszolt a Sortűz című kisregénye kapcsán. A könyv témájának súlyához illő komoly, esetenként megrendítő beszélgetés alakult ki, melybe a közönség is belekérdezett.

Kihirdették a junior és senior mintafordítói pályázat nyerteseit

A magyar irodalom pályakezdő műfordítói számára kiírt pályázatra olyan műfordítók jelentkezését várta a Petőfi Kulturális Ügynökség, akiknek legfeljebb egy, magyarból készült műfordítása, azaz önálló kötete jelent meg az adott idegen nyelven.

Az együttműködés során egy, a fordító által kedvelt és fontosnak tartott, az adott nyelven még meg nem jelent magyar mű egy részletének lefordítását finanszírozza az ügynökség. A fordítandó mű lehetett a kortárs vagy a klasszikus szépirodalom bármely műnemből. A lefordítandó részlet próza esetében 30 oldal (1800 leütés/oldal), versek esetében 300 sor, drámai mű esetében pedig egy teljes, legalább negyven oldalas dráma.

A pályázatok bírálatát és a kiválasztást a PKÜ Irodalmi Export-Import Igazgatósága saját hatáskörben döntötte el a felkért nyelvi-szakmai tutorok előzetesen beérkezett szakmai véleménye és adott összpontszáma alapján.

„Szeretnénk, ha Magyarországon is ismertté válna Csipike története”– Beszélgetés Murányi Sándor Olivér íróval

Honnan eredt az ötlet, hogy Fodor Sándor meséjéből operát írjatok?

Csipike, a törpe Erdélyben nagyon ismert és népszerű mesefigura, de Magyarországon csak kevesen ismerik. A Coopera és Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekes barátom, a készülő mű művészeti vezetője keresett meg az ötlettel, hogy a Fodor Sándor által írt kedves és tanulságos, természetközeli Csipike-mesékből alkossunk olyan operát, ami egyszerre szól gyermekekhez és felnőttekhez, műélvezetet nyújt minden generáció számára. Szeretnénk, ha Magyarországon is ismertté válnának ezek a nagyon is aktuális történetek.

Mitől váltak ma is aktuálissá ezek az 1980-as években írt mesék?

Pozsonyban indult el a V4-es könyvvásárok sora

A május 13-án kezdődő pozsonyi BRaK Book Festival nem egy hagyományos értelemben vett könyvvásár, hiszen annak ellenére, hogy zömmel könyvkiadók vettek rajta részt, leginkább mégis az Ünnepi Könyvhéthez hasonlítható. A részben szabadtéri rendezvényen, a könyves standok mellett színpadi és előadótermi programokon mutatkozhattak be szerzők, kiadók vagy éppen olyan szervezetek, mint a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ).

A PKÜ a negyedévente jelentkező angol nyelvű irodalmi magazin bemutatójával készült a fesztiválra.

A The Continental Literary Magazine kerekasztal-beszélgetését nagy érdeklődés övezte, a közönség soraiban újságírók, szerzők és kiadók mellett a vásár főszervezője, František Malík is helyet foglalt. Malík a londoni könyvvásár kísérőrendezvényén ismerkedett meg a magazinnal, ezért szívesen fogadta a PKÜ jelentkezését a pozsonyi fesztiválra. A The Continental Literary Magazine küldetése, hogy bemutassa a közép-európai országok irodalmát az amerikai olvasóközönségnek. Az eddig megjelent két lapszámban négy szlovák szerző is publikált, ennélfogva a pozsonyi bemutató különös jelentőségű volt nemcsak az olvasók, de az alkotók körében is.

Amikor megszületik a szavakon túliság – II. Irodalmi Karaván 4.

Csatlakozva a 7. Csíkszeredai Könyvvásár programjai közé, elsőként a város központjában Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, valamint Balázs Imre József irodalomtörténész és Juhász Anna nyitotta meg a nemrég Budapesten debütált, nagyszabású Tamási Áron 125 szabadtéri kiállítást. Korodi elmondta: számukra itt, Erdélyben otthonos és közeli élmény Tamási irodalmi munkássága és személye,

valami, amihez igazodnak, ami példa és mérce.

Ehhez kapcsolódva jegyezte meg Juhász Anna, épp ennek a privát világnak a megteremtésében szolgálhat egy ilyen kiállítás: „Célunk, hogy mindenkinek lehessen egy Tamási Árona. Egy kép, egy szöveg, egy élmény vagy emlék, ami az övé, amit elvisz magával. A kiállítás tizenhat tablója látványos képekkel, idézetekkel és értelmező szövegekkel mutatja be a kivételes tehetség életútját.” Balázs Imre József Tamási fő műveit idézte, az Ábelt, a Jégtörő Mátyást, majd Reményik Sándor egyik gondolatát, míg az ünnepélyes megnyitót követően a közönség ellepte a teret, hogy közelről is megismerkedhessen a részletgazdag kiállítási anyaggal.

„Az irodalmi mű nem létezik akusztikus építmény nélkül” – A II. Irodalmi Karaván második napja Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyen két intézmény: a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és Református Kollégium közel félezer diákja várta Bartis Attilát és Háy Jánost, hogy személyes aspektusból ismerjék meg az életútjukat, és megszülessen a beszélgetés lehetősége diák és alkotó között. Az olvasás és írás hangsúlyozása a 21. században létfontosságú, ami túlmutat egy iskola keretein.

Az irodalom az életünket változtatja meg, és ad kapaszkodót egész sorsunkban.

„Azt gondolom, az ilyen találkozás ösztönöz igazán az olvasásra. A II. Rákóczi óráin számomra meglepő volt, milyen aktívak voltak a diákok, megszólaltak, kérdeztek, olyan tanuló is volt, aki kiállt a többiek elé. Döbbenetes volt, ahogy saját mobiltelefonján olvasta fel a versét több száz diáktársa előtt – én ezt az ő korában nem mertem volna. Az az igazán nagy tétje ezeknek az óráknak, hogy érezhető, miként ösztönzi az olvasásra a tanulókat a beszélgetés, a közös jelenlét, ami személyesebbé teszi az egészet” – mondta el Bartis Attila az óra után.

„A szellem sosem fog veszíteni” – A II. Irodalmi Karaván Marosvásárhelyre ért

„Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv” – az utazás mottója Kányádi Sándortól származik. E gondolat mentén szolgálja az egységes magyar nyelv és kultúra ügyét az Irodalmi Karaván road-show, ami Budapestről Háy János József Attila-díjas és Térey-ösztöndíjas íróval és Bartis Attila Marosvásárhelyen született, Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas íróval indult el. Az úton több helyen, így Déva váránál is megállt az irodalmi csapat, hogy felidézzék Kőmíves Kelemen legendáját, „Magos Déva várát hogy fölépittenék.”

A május 11-i, első nap Marosvásárhelyen, a Spectrum Színházban vette kezdetét.

A programsorozat nyitó irodalmi estjén Juhász Anna, Háy János és Dálnoky Csilla színművész beszélgettek többek között utazásról, az alkotás és az alkotóvá válás folyamatáról, ízlésről és személyes élményeikről.

Kilenc év után vett részt újra Magyarország a megújult párizsi könyvvásáron

Új helyszínen és új névvel fogadta a résztvevőket a párizsi könyvvásár, amely a pandémia kezdete óta az első jelentősebb könyves rendezvény volt Franciaországban. A Festival du Livre de Paris névre keresztelt szemlének az Eiffel-torony szomszédságában ideiglenesen felállított Grand Palais Éphémère kiállítócsarnok adott otthont, a vásárt pedig idén először a francia könyvkiadók szervezete bonyolította le. A megújult fesztiválra mintegy 300 kiadó és 1200 szerző érkezett, a programkínálatot a szakmai találkozók, workshopok mellett kiállítások és koncertek színesítették.

Franciaország különös jelentőséggel

bír hazánk fordításirodalmában, hisz a francia olvasóközönség hosszú évek óta nagy