Best WordPress Hosting
 

Legendák útján – Végig a 66-os úton

„Ajánlom a Legendák útján könyvet azoknak, akiket hajt a szabadságvágy, akik szeretik a zenét, érzik a Szelíd motorosok film üzenetét és kíváncsiak egy 4000 kilométeres hosszúságú út minden kalandjára. És azért is ajánlom, mert egy jó barátom, Görögh Attila írta” – írja Mucsi Zoltán színművész a könyvről.

„Olyan akartam lenni, mint a szelíd motorosok. Talán 1994-ben láttam a filmet, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy egyszer én is végigmegyek a 66-os aszfaltcsíkon. Akkor ez nagyjából elérhetetlennek tűnt egy magamfajta diák számára, ma viszont – negyedszázaddal később – ott állok Chicago központjában a tábla előtt: »Historic Route 66 – Begin!«” – írja könyvében a szerző, Görögh Attila, aki huszonöt éven át tervezte, hogy egyszer majd bejárja Amerika legendás országútját. 

A könyv itt érhető el.

Zenés irodalmi esten mutatták be a 4. POKET versantológiát

A nevetlen, titkos gyökereknek raja erősebb, mélyebb földbe ás a címe a negyedik POKET versantológiának, amelynek anyagát Horváth Panna és Juhász Anna válogatta az elmúlt egy évben. A versek most is szerzők szerinti abc sorrendben vannak, így egymás mellett szerepelnek klasszikus és kortárs költemények, ez pedig izgalmas áthallásokat, összecsengéseket szül.

A bemutatón Vecsei H. Miklós elmondta, hogy a #poketközösség egyik fontos üzenete továbbra is az egymásra figyelés és a kettészakítottság megszüntetése.

„Magunkra maradtunk, kevés a megbízható példakép, akik vezetnének minket, fognák a kezünket. Azonban az íróink, a költőink olyanok, akiknek az írásaikban megbízhatunk”. A POKET ötletgazdája szerint az irodalom segít abban, hogy felemeljük a tekintetünket és elkezdjünk más tekintetekre vadászni.

Tom Clancy, a Jack Ryan-regények szerzője 75 éve született

Három gyerek közül a középsőként látta meg a napvilágot a Maryland állambeli Baltimore városában, apja postás, anyja hitelügyintéző volt. Egy jezsuiták által fenntartott középiskolába járt, majd a katolikus Loyola Egyetem angol szakán tanult. Hallgatóként tartalékos tiszti képzésre jelentkezett, de rövidlátása miatt elutasították. 1969-ben megszerezte diplomáját, és biztosításai ügynökként helyezkedett el, s olyan sikeresen dolgozott, hogy évekkel később megvette a céget, amelyet első felesége nagyapja alapított.

1993-ban, immáron vagyonos íróként beszállt egy befektetői csoportba, és megvásárolta a Baltimore Orioles baseballcsapatot. 1998-ban majdnem a Minnesota Vikings amerikai futballcsapatnak is tulajdonosa lett, de akkoriban vált el első feleségétől, és a vagyonmegosztási egyezség miatt feladta tervét, hogy ide is bevásárolja magát.

Még biztosítási ügynökként kezdett írogatni – idézte vissza a múltat egy interjúban.

Az emberi kapcsolódási pont – Szőcs Géza költőre emlékeztek Balatonfüreden

Janus Pannonius, Quasimodo Salvatore és Szőcs Géza – három költő, akik összekapcsolták Olaszországot és Magyarországot. Életművük és a költészet előtt tiszteleg Silvio Monti olasz festőművésznek a Vaszary Galériában megnyílt kiállítása.

Silvio Monti 1938-ban született Olaszországban, a világ számos országában élt és alkotott, ma Varesében él. Sajátosan bensőséges viszony fűzi Magyarországhoz, amelynek Olaszországhoz való viszonyát, vele való összefüggéseit számos művészi munkájában vizsgálja. A festőművész baráti kapcsolatot ápolt Szőcs Géza író-költővel; a tárlat előtte való főhajtás is.

A három terem Monti különböző, de egymással összefüggő korszakának kalligrafikus műveit sorakoztatja fel.

Görgey Gábor halálára

Kilencvenkét évet élt, s noha gazdag és eredményes élet volt ez a kilencvenkettő, az élet iránti rajongásában szerette volna elérni azt a még magasabb kort, amit neves rokona, a szabadságharc tábornoka, Görgey Artúr megélt. Küzdött a betegséggel, hitte, hogy a szép tavaszban majd kiülhetünk a toscanai szépségű solymári kertbe, és diskurálhatunk egy pohár vörösbor mellett színházról, könyvekről, barátokról, múltról, de két hete, amikor utoljára beszéltünk telefonon, éreztem gyengülő hangjában a búcsúzást… Elment, és most már ő is hiányzik nemzedékünk sorából.

Artúr. Neki

is ez volt a keresztneve, de az ős iránti tiszteletből a Gábort választotta

Ha kiöltözöm neked – Nagy Zsuka Delej című kötetéről

A költőnő harmadik kötete a Delej címet kapta. Ez a főnév a nyelvújítás alkotása, és a mágnestű két ellentétes, egymásban tükröződő pontját, a délt és az északot kapcsolja egyetlen sejtelmes kifejezéssé. A nyelvből mára kikopni látszó főnév jelentése: vonzás. Az a varázslatos csáberő, ami egymáshoz köti a szerelmeseket. Mennyivel szebb szó, mint a máig használatos, görög-latin eredetű „affinitás”, ami rokonságot, közelséget, határosságot is jelent (az arab eredetű, mára a bulvárlapok és a mindennapok nyelvében is gyökeret vert „kémia” lexémáról nem is beszélve).

A kötet első verse, a benövés egészen egyszerű,

hétköznapiságában is elbűvölő intimitást jelenít meg: a versbeli beszélő, maga

Meghalt Görgey Gábor Kossuth-díjas író

„Életelvem a hosszútávfutás. Ez nem spekuláció eredménye, az életem tanított meg rá, hogy hosszútávfutónak kell lenni. Érteni kell ahhoz, hogy az ember ne hagyja abba, hogy ne adja át magát a sikertelenségnek vagy a sikertelenség látszatának, végig kell futni a távot, és eljön a pillanat, amikor az ember átszakítja a célszalagot” – nyilatkozta korábban.

Görgey Gábor hosszan tartó betegség után, 2022. április 11-én hunyt el. Búcsúztatásáról később intézkednek.

Görgey Gábor 1929-ben született Görgey Artúr néven, az 1848-as szabadságharc honvédseregének főparancsnoka a dédnagybátyja volt. Már gimnazistaként jelentek meg versei, ekkor változtatta meg a nevét a Vigília című lap főszerkesztőjének, Sík Sándornak tanácsára.

József Attila-töredékekről

A töredék első megközelítésben valaha teljes szöveg, amelynek valamilyen fizikai behatás következményeképpen csak egyes részei maradtak olvashatók: ilyen a Königsbergi töredék. A romantikusok esetében más a helyzet, ők a kor divatjához igazodva hoztak létre szándékoltan fragmentumnak ható műveket. Megint más eset, amikor a lírai kötetek végén „Töredékek” cím alatt gyűjti össze a szerkesztő azokat a szövegeket, amelyek verskezdeményeknek, ötleteknek tűnnek, és talán a szerzőnek szándékában állt később felhasználni őket, de ihlet vagy idő hiányában végül nem épültek verssé.

Nincs kizárva, hogy a József Attila-töredékek is hasonló okok miatt maradtak a jelenleg olvasható formában, vagyis vázlatok, kósza ötletek. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy ezek talán eleve is teljes értékű alkotásnak születtek, talán soha nem is akarta folytatni, kiegészíteni, befejezni őket. Mert úgy, ahogy vannak, tökéletes, lezárt szövegek. Az alábbi csupán két szívdobbanásnyi ütemben:

És ámulok / hogy elmulok

Slam poetry verseny, könyvbemutató és gasztronómiai program a költészet napján

Egy összeállítással már készültünk olvasóinknak, amelyben Keszthelytől Kolozsvárig ajánlottunk programokat a költészet napjára és az azt megelőző vasárnapra. Jöjjön egy újabb válogatás a gazdag kínálatból április 11-re!

Békéscsaba

Az Ünnepi Rímszerda esten Kiss Anna költészete kerül fókuszba.

Hiánypótló együttműködés: írók és kutatók párbeszéde a természetről

A 2021-ben induló és a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben helyet kapó Kert a köbön rendezvénysorozattal egy új csoportot célzott meg az Ökológiai Kutatóközpont. Mi volt a motivációja az össztudományi események elindításának?

Észrevehető tendencia a modern

korban, hogy az emberek többsége a különböző közösségi médiumok felületein, gyors

„Kiszervezem a véleményemet termékenyebb dolgokká, mint a beszéd” – Vecsei H. Miklós a Poket-könyvekről

Számítottál rá, hogy négy éven át nemcsak hogy élni fog a Poket, hanem mostanra havonta tízezres nagyságrendben adtok majd el könyvet?

Számokkal nem szoktunk dobálózni, de valóban elfogy több ezer könyv, és ez arról a hatásról beszél, amit sikerült kiváltani.  

Azt mondod, nem szeretsz számokról beszélni, pedig a víziód eredményességét jelzik. Sokszor elmondtátok Grecsó Krisztiánnal, hogy ebben egyedül te hittél – mégis megélt négy évet, és működik.

Versbuszon és verskommandóval is ünneplik a költészet napját

Mivel ez a nap idén hétfőre esik, a programok egy részét egy nappal előrébb hozták, így semmi akadálya nem lehet már a vasárnap verses eltöltésének sem.

A Balaton körül

Balatonfüreden megvárják a születésnapot. A helyi programok helyszíne a Kisfaludy Galéria, az Anna Grand Hotel díszterme és a Vaszary Galéria/Irodalmi Szalon. Aki szeret hosszan ünnepelni, április 12-én elmehet Sümegre, ahol a könyvtárban Szálinger Balázs a humoros Petőfiről fog beszélni, aznap 17 órától pedig Keszthelyen, a Pajti kávézóban új, kiadás előtt álló, Koncentráció című kötetéből is elhangzanak versek.

„Nem tudok úgy létezni, hogy ne írjak valamit” – Székelyhidi Zsolt írásról, fotózásról, zenélésről

Rendkívül színes az irodalmi tevékenységed. Húszéves korod óta jelennek meg írásaid különböző irodalmi, művészeti lapokban, és tíz verseskötetedet, prózai művedet adták ki. Hogyan indultál?

Debrecenbe jártam középiskolába, egy kis kanyarral mégis Miskolcon kezdtem meg az egyetemet magyar szakon. Mivel már korábban is írogattam, ezért tudatosan kerestem a lehetőséget, hogy hasonló érdeklődésűek közé kerüljek. Végül a Vass Tibor költő által alapított Új Bekezdés alkotócsoportban találtam meg a helyem. Neki mutattam meg először a verseimet. Kritikáival, javaslataival sokat segített az elindulásban. Nem sokkal később elkezdtem publikálni különböző lapokban, például a Déli Hírlapban vagy az Észak-Magyarországban, majd 1997-ben az első verseskötetem, a Hoz is megjelent.

Akkoriban költözött haza az emigrációs lap, a Magyar Műhely több alkotója is: Papp Tibor, Nagy Pál, Bujdosó Alpár. Ez az avantgárd szellemiségű csoport nagyon felszabadítóan hatott rám. Ráébresztett arra, hogy nyugodtan lehet a határokat feszegetni, hiszen nemcsak a szapphói strófában írt költeményeknek van létjogosultságuk, hanem más kifejezési formák, akár szabadversek is léteznek. Talán ma már nem vagyok annyira avantgárd, újító, mint akkoriban, de azért most is folyamatosan keresem az újdonságokat. Mindig más érdekel.

Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással

Az április 10-i egész napos összművészeti fesztivál, az Irodalmi Kavalkád a költészet napjához kapcsolódóan nagy magyar életművekre helyezi a fókuszt, így a 125 éve született Tamási Áron munkásságára is. Változatos programokkal készülnek a szervezők: a beszélgetések, színházi és koncertelőadások sorában a vasárnapi programok kiemelt eseménye a látványos, szabadtéri kiállítás átadása, amely Tamási életének fontos állomásait, műveit, szereplőit mutatja be a közönségnek. A kiállítást Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó nyitja meg, aki több szállal kapcsolódik a székely prózaíróhoz.

Mit jelent neked Tamási Áron leginkább? Történeteket, hagyományt, nyelvet?

Tamási Áron hamar megérinti, bevonzza az olvasót. Figyelemre, figyelmes olvasásra nevel: ha egy szót elszalasztottál, már a mű értelme is veszélybe kerülhet. A terület, ahol született, Farkaslaka, Udvarhelyszék régóta izgatott, mindig is kincsesbányának tartottam, és nemcsak mesében, hanem énekben, hangszeres muzsikában is. Pesti építkezéseken is, amikor meghallom a beszédjüket, megbénulok, hallgatózom, fülig ér a szám. Készülök is április 10-én egy-két mívesebb dallamot, jó ravasz szövegű dalocskát megmutatni.

Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?

Március 21–24. között a Petőfi Kulturális Ügynökség küldöttsége az 59. Bolognai Könyvvásáron járt, megszervezte a magyar standot, ismerkedett a nemzetközi gyerekkönyvkiadási trendekkel, információkkal segítette az érdeklődőket, és próbált rendet tartani a raktárban a dobozok között.

Anna a falatnyi raktárban – legyen béke!

A kis magyar csapat néhány tagja pedig nem utolsósorban részt vett Yuval Noah Harari könyvbemutatóján. A XXI. század egyik legismertebb történésze és gondolkodója, az izraeli származású Harari kiskamaszoknak szóló legújabb könyve, az Unstoppable us kapcsán tartott hatalmas tömeget vonzó előadást.

Egy szó, mint száz: Ez most vagy valami, vagy megy valahova

Ha valamiről nem tudjuk, hogy mi az, azt szoktuk mondani, hogy ez most vagy valami, vagy megy valahova. Talán a viccet is sokan ismerik. Az amerikás székely fiú valami igen különlegest akar a rokonságnak hazaküldeni. Vesz egy szép teknősbékát, becsomagolja, ételt rak a csomagba, és légzőlyukakat fúr a dobozra. A küldemény szerencsésen meg is érkezik. A postás ki is viszi a címzetthez. Az egész falu összegyűl, látni akarja az ajándékot. Kibontják a csomagot, és kiveszik a domború valamit. A teknős lassan megindul. Senki sem tudja, hogy mi ez. Töprengenek hosszasan, míg végre valakinek eszébe jut, hogy elhívják a falu eszét, Józsi bát. Jön is sebesen, nézegeti erőst, körbejárja, megpödri a bajuszát, majd kimondja a szentenciát: „Hát ez vagy valami, vagy megy valahová.”

Az alábbiakban néhány olyan dologról kívánok szólni, ami se nem valami, de nem is megy sehova.

Nemrégiben egy nagyon érdekes kérdést tettek fel nekem: „Nálunk, székelyeknél van egy mondás: (már megint) jön a kanyarfúróval. A kanyarfúró a székely humor szerint az a görbe fúrófejes szerszám, amelyikkel a »kanyarban« lehet fúrni. És aki azzal »jön«, az magyarázkodik, kifogásol vagy valamilyen módon megpróbál átverni. Az a bajom, hogy bár környezetemből ezt így tudom, így értelmezem, nem találok rá forrást. (Még Sántha Attila Bühnagy székely szótárában sem.) Az értelmező szótárban, a »fúró« szónál találtam hasonlót: »Jön v. itt van a (nagy) fúróval: úgy tesz, mintha mindenkit lehengerlő ötlete volna.« Esetleg Önök tudnának-e egyéb támpontot adni a kanyarfúró értelmezéséhez?”

„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk

Éjszakai földet érés című kötetének versei a háborúról szólnak a szíriai menekültválság kapcsán, azokban a kiszolgáltatottságról és megalázottságról is szó esik. Az Ukrajnában zajló háború miatt mennyire vannak önben hasonló érzések? Vagy ez teljesen más?

Mélyen megrendített a háború kitörésének híre, és folyamatos lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy mennyire kevés, amit tehetek, amit tehetünk ellene. Viszont ennek ellenére azt, amit tudunk, nagyon lényeges megtennünk: már az előző, Magyarországot érintő menekültválság alatt is az volt a tapasztalatom, hogy rendkívül fontosak a legapróbb, legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok is. Ha valaki csak egy embernek ad szállást, segít megszerezni a gyógyszerét, akár egyetlen szendvicset ad vagy mond pár jó szót, máris sokat tett.

Sosem fejeltem el, Fahidi Éva holokauszttúlélő, A dolgok lelke szerzője mondta nekem egy interjúban, hogy bármilyen borzalmakat is élt át, mindig volt valaki, aki kiállt mellette. És hogy éppen ezért még most is tud bízni az emberekben. Gyönyörű idézet a Talmudból, hogy aki megment egy életet, egész világot ment meg. Azt hiszem, ugyanígy igaz lehet az, hogy ha valakinek visszaadod a hitét, az egész világ hitét visszaadod. És a kapcsolódásunkat és egymásra utaltságunkat gyönyörűen mutatja meg az, hogy gyakran