Best WordPress Hosting
 

1500 ukrán kisgyerek kap anyanyelvi mesekönyvet

2022. április 11-én különleges könyvbemutatóra kerül sor az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az OSZK kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében ezekben a napokban készül egy magyar népmeséken alapuló ukrán nyelvű gyermekkönyv.

2021-ben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, amelynek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven. A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját.

A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát. A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának.

Ház ablak nélkül

A trafóház az Obsitos tér legszélén állt. Sasa félt tőle, de mindig muszáj volt elsétálni mellette, amikor anyuval az óvoda felé mentek. Jó lett volna másfelé nézni, de valahogy soha nem tudott. Zömök épület volt a trafóház, piszkosfehér falán mindenféle rejtélyes cirádával, meg olyan firkákkal, hogy mocskos ute, meg Reginek jó sege van Gyuri!, így felkiáltójellel.

Ha Sasa hangosan felolvasta őket, anyukája csak az orra elé dünnyögött, hogy na, ezért aztán volt értelme iskola előtt megtanulni a betűket. Nem magyarázta el, mit jelentenek az írások, amitől Sasa csak még jobban húzódozott a trafóháztól. Mintha nem lenne elég az is, hogy olyan, mint egy ház, de nincs ablaka.

Nem is szeretett erre a játszótérre járni, mindig kérte anyut, hogy inkább villamosozzanak el az Öv utcáig. Ott tényleg tudott a mászókára, hintázásra figyelni, meg a gyerekek is kedvesebbek voltak. Most viszont nagymama vigyázott rá, aki ezt nem tudta, igaz, ő soha nem vitte egyik játszótérre sem Sasát. Mi ketten is jól el tudunk játszani, mondta mindig, és tényleg, ő még kinevetavégénezni is leült Sasával, amit anyu nem szeretett.

Tamási Áron a mesében élt – Beszélgetés Berecz Andrással

Az április 10-i egész napos összművészeti fesztivál, az Irodalmi Kavalkád a költészet napjához kapcsolódóan nagy magyar életművekre helyezi a fókuszt, így a 125 éve született Tamási Áron munkásságára is. Változatos programokkal készülnek a szervezők: a beszélgetések, színházi és koncertelőadások sorában a vasárnapi programok kiemelt eseménye a látványos, szabadtéri kiállítás átadása, amely Tamási életének fontos állomásait, műveit, szereplőit mutatja be a közönségnek. A kiállítást Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó nyitja meg, aki több szállal kapcsolódik a székely prózaíróhoz.

Mit jelent neked Tamási Áron leginkább? Történeteket, hagyományt, nyelvet?

Tamási Áron hamar megérinti, bevonzza az olvasót. Figyelemre, figyelmes olvasásra nevel: ha egy szót elszalasztottál, már a mű értelme is veszélybe kerülhet. A terület, ahol született, Farkaslaka, Udvarhelyszék régóta izgatott, mindig is kincsesbányának tartottam, és nemcsak mesében, hanem énekben, hangszeres muzsikában is. Pesti építkezéseken is, amikor meghallom a beszédjüket, megbénulok, hallgatózom, fülig ér a szám. Készülök is április 10-én egy-két mívesebb dallamot, jó ravasz szövegű dalocskát megmutatni.

Mire jó egy gyerekkönyv a háborúban?

Március 21–24. között a Petőfi Kulturális Ügynökség küldöttsége az 59. Bolognai Könyvvásáron járt, megszervezte a magyar standot, ismerkedett a nemzetközi gyerekkönyvkiadási trendekkel, információkkal segítette az érdeklődőket, és próbált rendet tartani a raktárban a dobozok között.

Anna a falatnyi raktárban – legyen béke!

A kis magyar csapat néhány tagja pedig nem utolsósorban részt vett Yuval Noah Harari könyvbemutatóján. A XXI. század egyik legismertebb történésze és gondolkodója, az izraeli származású Harari kiskamaszoknak szóló legújabb könyve, az Unstoppable us kapcsán tartott hatalmas tömeget vonzó előadást.

Egy szó, mint száz: Ez most vagy valami, vagy megy valahova

Ha valamiről nem tudjuk, hogy mi az, azt szoktuk mondani, hogy ez most vagy valami, vagy megy valahova. Talán a viccet is sokan ismerik. Az amerikás székely fiú valami igen különlegest akar a rokonságnak hazaküldeni. Vesz egy szép teknősbékát, becsomagolja, ételt rak a csomagba, és légzőlyukakat fúr a dobozra. A küldemény szerencsésen meg is érkezik. A postás ki is viszi a címzetthez. Az egész falu összegyűl, látni akarja az ajándékot. Kibontják a csomagot, és kiveszik a domború valamit. A teknős lassan megindul. Senki sem tudja, hogy mi ez. Töprengenek hosszasan, míg végre valakinek eszébe jut, hogy elhívják a falu eszét, Józsi bát. Jön is sebesen, nézegeti erőst, körbejárja, megpödri a bajuszát, majd kimondja a szentenciát: „Hát ez vagy valami, vagy megy valahová.”

Az alábbiakban néhány olyan dologról kívánok szólni, ami se nem valami, de nem is megy sehova.

Nemrégiben egy nagyon érdekes kérdést tettek fel nekem: „Nálunk, székelyeknél van egy mondás: (már megint) jön a kanyarfúróval. A kanyarfúró a székely humor szerint az a görbe fúrófejes szerszám, amelyikkel a »kanyarban« lehet fúrni. És aki azzal »jön«, az magyarázkodik, kifogásol vagy valamilyen módon megpróbál átverni. Az a bajom, hogy bár környezetemből ezt így tudom, így értelmezem, nem találok rá forrást. (Még Sántha Attila Bühnagy székely szótárában sem.) Az értelmező szótárban, a »fúró« szónál találtam hasonlót: »Jön v. itt van a (nagy) fúróval: úgy tesz, mintha mindenkit lehengerlő ötlete volna.« Esetleg Önök tudnának-e egyéb támpontot adni a kanyarfúró értelmezéséhez?”

„A költészet nem feldolgozhatóvá, hanem elbeszélhetővé teszi a traumákat” – Izsó Zita költővel beszélgettünk

Éjszakai földet érés című kötetének versei a háborúról szólnak a szíriai menekültválság kapcsán, azokban a kiszolgáltatottságról és megalázottságról is szó esik. Az Ukrajnában zajló háború miatt mennyire vannak önben hasonló érzések? Vagy ez teljesen más?

Mélyen megrendített a háború kitörésének híre, és folyamatos lelkiismeret-furdalásom amiatt, hogy mennyire kevés, amit tehetek, amit tehetünk ellene. Viszont ennek ellenére azt, amit tudunk, nagyon lényeges megtennünk: már az előző, Magyarországot érintő menekültválság alatt is az volt a tapasztalatom, hogy rendkívül fontosak a legapróbb, legjelentéktelenebbnek tűnő dolgok is. Ha valaki csak egy embernek ad szállást, segít megszerezni a gyógyszerét, akár egyetlen szendvicset ad vagy mond pár jó szót, máris sokat tett.

Sosem fejeltem el, Fahidi Éva holokauszttúlélő, A dolgok lelke szerzője mondta nekem egy interjúban, hogy bármilyen borzalmakat is élt át, mindig volt valaki, aki kiállt mellette. És hogy éppen ezért még most is tud bízni az emberekben. Gyönyörű idézet a Talmudból, hogy aki megment egy életet, egész világot ment meg. Azt hiszem, ugyanígy igaz lehet az, hogy ha valakinek visszaadod a hitét, az egész világ hitét visszaadod. És a kapcsolódásunkat és egymásra utaltságunkat gyönyörűen mutatja meg az, hogy gyakran

„S végre mivé leszel?”

Bármelyik család története érdekes lehet? Könyvbe való? Filmre illő?

„Az ember legkésőbb késő tizenévesen vet számot, kicsoda ő és honnan érkezik, kik voltak az ősei, milyen jellegű a környezete például földrajzi és biológiai szempontból, hogyan viszonyul ő maga a nyiladozó elméjével a számára adott keretekhez (ahogyan Csokonai írja: »Ki vagy, miért vagy, hol lakol? és kinek / Szavára mozgasz? s végre mivé leszel?«)” – olvashatjuk Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című könyvében, melyben az író arra vállalkozik, hogy összegezze, milyen válaszokhoz jutott a kamaszkor óta tartó számvetésben.

Ha könyvben megjelent önéletírást olvasok, mindig felötlik bennem, mi vitte rá a szerzőt arra, hogy az olvasók elé teregesse az élet többgenerációs hordalékát. Az utóbbi évek ilyen olvasmányélményeiről – Oravecz Imre A rög gyermekei, Vida Gábor Egy dadogás története, Ferenczes István Veszedelmekről álmodom, Bereményi Géza Magyar Copperfield vagy Nádas Péter Világló részletek című könyveiről – mind beszámolhatnék, mégis azt érzem, Térey János kötete bármennyire is illeszkedik ebbe a felsorolásba, mégis teljesen más, és erről kell most írnom. Mert ez hagyaték. A töredékessége nem poétika, hanem megmásíthatatlan tény. 

Választás – A falubíró ellen beszáll a keresztlánya

Választás előtt áll a falu. A bíró felesége biztosra megy: a választók a zsebében, ő a háttérből irányítja a szálakat és biztos a férje újabb győzelmében. Azzal azonban nem számol, hogy a keresztlánya is beszáll a hatalomért folytatott játszmába és ugyanazokat a fortélyokat veti be, amit a bírónétól ellesett…

Móricz Zsigmond Sári bíró című darabjának története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből?

A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.

A baleset

Elég volt egyszer belenézni a rettegés földsötét szemébe, ami olyan mély, hogy ha az Antarktiszon állsz, átzuhansz a Déli-Sarkra.

Fehér volt és tiszta a szag. A frissen meszelt mennyezetet nézte, szeme nehezen fogadta be a fényt, ami harsogva cigánykerekezett a térben. Aztán tekintete lassan levándorolt és idegen csempékre lelt lentebb, végigjárta a fájóan fehér paplant, ami elfeledett testét fedte, tekintete belekapaszkodott egy piros pecsétnyomba, ami a kórház nevét hirdette. Majd igyekezett feljebb csúszni a rideg ágyban, s ekkor látta csak, hogy karcsú lábai helyén a semmi tátong.

Megboldogult édesanyja oroszlán-idomár, megbomlott elméjű, édesapja pedig porondmester volt a Fővárosi Nagyciskuszban, mikor idő előtt nyugdíjazták egy kínos eset miatt, amiről senki sem beszél.

Az örök és mindenkit foglalkoztató kérdések

Első alkalommal, de hagyományteremtő célzattal egész napos összművészeti rendezvénnyel ünnepli a költészet napját a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Poket. Április 10-én az Irodalmi Kavalkád helyszíne lesz a belvárosi Akvárium Klub és az előtte lévő tér. Az eseményen Tamási Áron születésének 125. és Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójáról is megemlékeznek majd. Az előadásokon túl koncert, gyermekprogram, színházi előadás, szabadtéri kiállítás, irodalmi beszélgetés, könyvbemutató és kézműves-foglalkozás is lesz.

A nyitó előadáson Fűzfa Balázs irodalomtörténész, a szombathelyi ELTE Savaria Egyetemi Központ docense hat igen népszerű könyv – A Pál utcai fiúk, az Ábel a rengetegben, az Iskola a határon, a Sorstalanság, A Nagy Füzet, A fehér király – segítségével száz év magyar irodalmát tekinti majd át az iskolatémán keresztül. 

Az előadó egyik kutatási

Névjegyek Bolognából

Első alkalommal voltam a bolognai gyermekkönyvvásáron, így csak sejtettem, hogy mi vár majd rám ott.

A repülőn utazó fiatalok között páran ugyanoda igyekeztek. Ez úgy derült ki, hogy leszállás után a biztonsági ellenőrzésre várva két fiatal nő beszélgetni kezdett velem, miután a repülőn láttak firkálgatni. Egyikük illusztrátor volt, másikuk egy kiadó képviselője. Gyorsan névjegyet váltottunk, mert sejtettük, hogy a vásáron aligha lesz időnk összefutni.

Európa legnagyobb gyermekkönyvvásáráról van szó, ahol a világ majd minden tájáról érkeznek könyvek, kiadók, illusztrátorok, írók, szakemberek és ügynökök.

„Akárhogy is vonszoljuk, a 20. század mögöttünk van” – Závada Pál verses regénye

A székesfehérvári Vörösmarty Színház Az ember tragédiája 2.0 című színdarab egy-egy részének megírására kérte fel Závada Pált, Márton Lászlót, Darvasi Lászlót és Tasnádi Istvánt. Závada nagyváradi és berlini színnel járult hozzá a műhöz. Mint elmondta, ez a munka adta számára az Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin című könyv ötletét.

„Akkor a verses regény váza íródott meg. Kétségtelen, hogy a színház felkérése megadta a kezdőlökést, de az ötlet már korábban a fejemben volt. A konkrét ajánlat meg felbátorított. A madáchi alapképlet és a szereplőgárda felszabadítóan hatott rám: lehet száguldozni évtizedek-évszázadok között. A figurák szerepet játszhatnak, mint ahogy Madáchnál is játszanak. És amikor az ember magára zárta a járvány karanténajtaját, ott volt egy forma is: a drámai jambus, ami ajánlotta magát. Idő meg volt, így lehetett számolgatni a verslábakat, a szótagszámokat.”

Karafiáth Orsolya

18.48 – A steampunk összeesküvés

Végigjártam már a művelődési ház minden termét, minden emeletét, átlapoztam az összes újonnan megjelent képregényt, megnéztem a gyűjtők kínálatát, hátha találok olyasvalamit, ami jó helyen lenne az én comickupacomban, és természetesen minden régi ismerőssel megbeszéltem már a képregényes világ szépségének és nyomorúságának valamennyi aspektusát.

Legalábbis én így

gondoltam. De tévedtem, mert íme itt állok egy pult előtt, ahol sosem látott

Mától lehet szavazni a Libri irodalmi közönségdíjra

A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban alapított díjakat az előző év legjobb magyar szépirodalmi könyvei nyerik el. A 2021-ben megjelent és a díj követelményeinek megfelelő 150 műből idén 189 neves közéleti személyiség szavazatai alapján alakult ki a 10 döntős listája, amiből a zsűri és a közönség választja ki a díjra érdemes alkotásokat.

A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2021-ben összesen 150 könyv felelt meg, a lista 49 kiadó könyveiből állt össze.

Erről a hosszúlistáról választotta ki kedvenceit 2022 februárjában a Libri által felkért szakmai bizottság: 189 neves közéleti személyiség voksolt kedvenc könyveire, amelyeknek jó szívvel adná át idén a Libri irodalmi díjakat. Az így kialakult tízes listából az öttagú szakmai zsűri és a közönség választja majd ki azt a két könyvet, amelyek májusban megkapják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A nyertes könyvek szerzői 2-2 millió forintot és 30-30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

Fotós foglalkoztatókönyv gyerekeknek

Az alkotás szerepe vitathatatlanul fontos a gyermekkorban: segít az érzelmek kifejezésében, szabályozásában, az események feldolgozásában. Az alkotás eszköze azonban változik: a papír és a ceruza mellett digitális eszközök kerülnek a gyerekek kezébe.

Miért ne használhatnánk ezeket az eszközöket alkotásra? Miért ne tekinthetnénk a fotográfiára is az önkifejezés és az alkotás egyik módjaként már gyermekkorban is? Habár a gyerekeket rengeteg kép veszi körül, mégis kevés szó esik a fotográfiáról és az ezen keresztüli alkotás öröméről. Erről nyit párbeszédet és tölti fel játékos tartalommal a Fotózni jó! című fotós foglalkoztatókönyv.

Legyen közös játék a fényképezés!

A halszem mindent lát – Mezei Gábor Száraztenger című verseskötetéről

A kecses külsejű verseskönyv címét mindaddig paradoxonként értelmezhetjük, míg bele nem gondolunk, hogy a Kárpát-medence területén a miocén kortól kilencmillió éven át a Pannon-tenger hullámzott, amelynek ma három kilométer vastagságú üledékréteg őrzi az emlékét. Embermentes korszak volt, ahogy ez a kötet is szinte néptelen, zord világot vetít elénk, a mesterséges, épített vagy a természeti környezet tárgyainak, jelenségeinek árnyalatokban bővelkedő, szuggesztív lajstromozását végzi el.

Az [öt_tél] című nyitókölteményben így:

végig út, sín, pózna, ég. a kerék sípolása, fekete kő, barna föld,

„Soha nem a díjakért írtam, de a pozitív visszajelzések számítanak” – Hodossy Gyula alkotásról és kultúraszervezésről

Minden vele kapcsolatos méltatás kiemeli kultúraszervező tevékenységét, amely valóban egészen sokrétű és lenyűgöző. Nevéhez fűződik többek között a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség megalakítása, a Cserkész és a Katedra című lapok elindítása, a Katedra Alapítvány, valamint a Vámbéry Polgári Társulás létrehozása. Részt vett a Független Magyar Kezdeményezés, később a Magyar Polgári Párt megalapításában, különböző tisztségeket tölt be a dunaszerdahelyi református gyülekezetben. Több mint harminc éve a Lilium Aurum könyv- és lapkiadó alapító igazgatója, közel húsz éve a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMIT) elnöke. Mindezek mellett pedig költő, akit idén József Attila-díjjal ismertek el.

Amikor idén

januárban, a Covid miatti leállások után végre át tudták adni a SZMIT díjait, e

Megrendítő csönd és a tengerpart szobrai – a Nemes Nagy Ágnes-turné Cassinóban és Nápolyban

Az Università di Cassino e del Lazio Meridionaléban Tóth Krisztinával találkozhattak az egyetemi hallgatók, ahol az írónőt Mariarosaria Sciglitano, a Pixel című kötet fordítója mutatta be, aki ismertette a könyv struktúráját, és felhozott néhány fordítói problémát is. A beszélgetést Amedeo di Francesco professzor vezette. A programon Komlóssy Gyöngyi, a Római Magyar Akadémia munkatársa az olasz–magyar művészeti kapcsolatokról, míg Pál Dániel Levente a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomnépszerűsítő munkájáról és a Continental nemzetközi irodalmi lapról mesélt a hallgatóknak.

A jó kétórás esemény a magyar irodalomra, a magyar irodalom olaszországi megjelenésére fókuszált, olyan szerzőket idéztek meg az előadáson a kortárs vendég mellett, mint Szabó Magda, Márai Sándor és a száz éve született Nemes Nagy Ágnes.

A telt házas eseményen az egyetem Aula Magnájában fogadták a magyar küldöttséget. „Olyan volt maga a program, ahogy az ember elképzeli, hogy egy nagy, európai író megérkezik egy egyetemre. Az intézmény vezetősége mellett a diákok is előre készültek a Tóth Krisztinával való találkozásra. Előre megfogalmazták a kérdéseiket, átgondolták az irodalommal és fordítással kapcsolatos gondolataikat, amit a pulpituson egyesével tehettek fel a magyar szerzőnek” – mesélte Pál Dániel Levente.