Best WordPress Hosting
 

A slágergyáros jazztanszakos, aki végül nem kötött pulóvereket – Lerch István

Általános iskolásként kezdte zenei tanulmányait, tíz évig tanult zongorázni, egy gyerekeknek kiírt Bartók-versenyt meg is nyert. Főként a Beatles hatására érdeklődése egyre inkább az akkor hatalmas erővel hódító rockzene felé fordult. Ő mindig is zenész akart lenni, de szülei ragaszkodtak hozzá, hogy legyen „tisztességes” szakmája is, így beíratták a textilipari szakközépiskola kötő-hurkoló szakára.

Lerch egy pillanatig sem gondolta komolyan, hogy pulóvereket fog kötni: Szakcsi Lakatos Béla tanítványaként a konzervatórium jazztanszakát is végezte. 1970-ben Hétfő néven együttest alapított diáktársaival, főként iskolai bulikon játszottak külföldi számokat, noha ő már saját dalokat is kezdett írni.

Első együtteséből alakult 1973-ban a V’73 trió: a névben a V betű a Volán klubot jelentette, ahol otthonra találtak. Az akkori progresszív zenei hullám – elsősorban az Emerson, Lake and Palmer – hatására főleg klasszikus darabok feldolgozásait játszották. Virtuóz átirataikkal – mint Csajkovszkij Patetikus szimfóniája vagy Weiner Leó Rókatánca – sikert arattak, az Omega, majd az LGT is előzenekarnak kérte fel őket. Albumot azonban csak úgy készíthettek volna, ha „felhigítják” fajsúlyos muzsikájukat, és a televízióban is csak „kedves kis banalitásokkal” jelenhettek meg, így a V’73 munkásságát csak egy kislemez és néhány rádiófelvétel őrzi.

Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport alakult a Zeneakadémián

A Péteri Lóránt vezette Zenetudományi Tanszéken megalakult Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport főbb témái kiterjednek azokra a jelenségekre, amelyek a magyar nyelvi kultúrához, az egykori Magyar Királysághoz, az egykori Habsburg Birodalomhoz, a szovjet befolyás alatt álló Kelet-Közép-Európához és mindezen történelmi időszak, összesen mintegy három és fél évszázad különböző német nyelvű országaihoz kapcsolódnak. A Zeneakadémia idei, hegedűsöknek meghirdetett Bartók Világversenyének eseményeként „Rethinking Central European Music” címmel megtartotta első nemzetközi konferenciáját is a kutatócsoport, Belinszky Anna, Fazekas Gergely és Péteri Lóránt, a tanszék munkatársai szervezésében. 

A rendezvény a zenetudomány különböző területeiről olyan előadásokat sorakoztatott föl, amelyek Közép-Európához kapcsolódnak. Rangos magyar és európai szakemberek mutatták be kutatásaikat, felölelve az elmúlt 200 év zenei jelenségeinek széles skáláját, hangsúlyosan Mahler, Bartók, Dohnányi és Kurtág munkásságát, továbbá egyének, közösségek és intézmények változatos zenei tevékenységét. 

A konferencián a közép-európai identitás lehetséges zenei dimenzióinak megvitatására is sor került. A közép-európai zenetörténet újragondolását segítette elő, hogy a konferencián többen hivatkoztak más művészeti ágakra. 

Nehéz zenei örökség – 40 éve született Amy Winehouse

Amy Jade Winehouse Észak-London Southgate negyedében, taxisofőr apa és gyógyszerész anya lányaként látta meg a napvilágot. Mivel a lakásban állandóan szólt a zene – nagymamája énekesnő volt, nagybátyjai jazz-zenészként keresték kenyerüket –, korán megismerkedett Ray Charles, Nat King Cole, Frank Sinatra, Dinah Washington, Sarah Vaughan számaival. Tízévesen fedezte fel a lázadó szellemű amerikai női hip-hop együtteseket (TLC, Salt-N-Pepa), s nemsokára már ő maga is egyik barátnőjével duóban rappelt. Tizenkét éves korától színiiskolába is járt, egy évre rá kapta meg első gitárját, és dalokat kezdett írni.

Az iskolát tizenhat évesen abbahagyta, de elkezdődött zenei karrierje: barátja és színiiskolai osztálytársa, a soulénekes Tyler James elküldte egyik demófelvételét a jazzvokalistát kereső Island lemezcégnek. Megkapta a szerződést, és 2003-ban, húszévesen megjelent első lemeze, a Frank – a címválasztás főhajtás Frank Sinatra előtt. A jazz, a soul, a hiphop és pop elemeit sikeresen ötvöző korong előkelő helyre került a toplistán és dupla platinalemez lett, a szakírók elragadtatottan dicsérték. Maga Winehouse azonban nem volt maradéktalanul elégedett, mert úgy vélte, a kiadó nem engedte, hogy az ízlésének megfelelő dalokat, a neki tetsző keveréssel vegye fel.

A bulvárlapok az egycsapásra sztárrá vált énekesnő viharos magánéletéről, testékszereiről, tetoválásairól cikkeztek.

Mese öt felvonásban – Eötvös Péter avantgárd művét dolgozták fel a MOME hallgatói

A második alkalommal megrendezett Intermezzo Fesztivál a MOME és a Magyar Zene Háza együttműködésében lehetőséget kínál a kortárs progresszív vizuális művészetek és a kísérletező attitűdből építkező zeneművészet találkozására. A művészeti egyetem hallgatói által szervezett eseményen fiatal tehetségek mutatkoznak be a médiadesign, a mozgóképművészet és a fényművészet területéről, összhangban dolgozva az elektronikus- és gitárzene képviselőivel.

A zenei felhozatal eklektikusságát jól példázzák a szerteágazó műfajokban alkotó előadói lista: így például a Zene Háza belső és külső tereiben képviselteti magát az Acideal képében az acid techno műfaja, felcsendülnek a közel-keleti motívumvilágot pszichedelikus rockkal és jazzel ötvöző Nasip Kismet dallamai. De fellép az énekes-dalszerzői intim hangvételt kiindulópontjául választó Bárány Judit, az improvizatív pszichedelikus jazzben utazó hari_drama zenekar, az indie rock mezőnyéből pedig a Henri Gonzo és a Papírsárkányok teszi tiszteletét a színpadon, emellett egymást váltják a DJ-szettek is.

Ebbe az eleve sokszínű zenei miliőbe érkezett meg Eötvös Péter és a MOME közreműködésével egy új fényinstallációs vetítéssorozat is, amely a világhírű kortárs komponista egyik leghíresebb művét, az 1968-ban megalkotott Mese című darabot dolgozza fel. A Mese egyfajta hangkollázs, kísérleti hangjáték, amely száz magyar népmese hangzó részletéből áll össze. Eötvös a felolvasó, Molnár Piroska színésznő hangját modulálta úgy, hogy a szövegek csak részleteikben érthetőek valóban szövegekként: a hangsávok egymásra helyezése és különböző mértékű torzítása egy folytonos zenemű érzetét kelti, melynek részletei időről időre, egy-egy szókapcsolat erejéig értelmes beszéddé állnak össze.

Berlinben élő moldáv hegedűs nyerte az idei Bartók Világversenyt, Kelemen Gáspár különdíjas

A testület két különdíjat is odaítélt. A verseny repertoárján szereplő, a tavalyi zeneszerző fordulóban díjazott kortárs művek legjobb előadásáért járó, 2000 eurós elismerést is Lilia Pocitari vehette át a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile tolmácsolásáért, míg a legjobb Bartók-interpretációért járó, szintén 2000 eurós kitüntetést Kelemen Gáspár kapta.

A verseny partnereinek felajánlásai révén számos további különdíj is gazdára talált. A három dobogós közül Lilia Pocitari fellépési lehetőséget kapott a Budafoki Dohnányi Zenekartól, a Concerto Budapesttől és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarától a 2024–2025-ös szezonban, illetve a Magyar Állami Operaháztól is, Szeki Tomotaka a Pannon Filharmonikusok meghívását és Fidelio Fortissimo médiacsomagját nyerte el, míg Maya Alexandra Kasprzak a Magyar Zene Háza és a Müpa koncertmeghívását vehette át. A további döntősök közül Lorenz Karls a Bartók Emlékház és a Zeneakadémia kamarahangversenyre szóló felkérését kapta, Kelemen Gáspár pedig a Bartók Rádió, a Magyar Zene Háza, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Zemplén Fesztivál meghívását, valamint a Papageno médiacsomagját.

A Zeneakadémia Nagytermében szombaton megtartott döntőkben Sibelius, Beethoven, Brahms, illetve Csajkovszkij egy-egy versenyművét játszották a továbbjutottak Kovács János vezényletével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. A világszerte elismert tagokból álló nemzetközi zsűri tagjai, valamint a különdíjakat felajánló partnerek ezt követően határoztak a díjakról, amelyeket a másnapi gálakoncerten hirdettek ki és adtak át.

Ezernyi árnyalatú hang és elegancia – Kincses Veronika

A Budapesten született énekesnő egészen kiskorától próbálgatta hallás után a dallamokat a zongorán, emellett énekelt is, szülei zeneiskolába íratták. A Postás zeneiskolában tanult szolfézst és zongorát, énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában. A konzervatórium után felvették a Zeneakadémiára, ahol 1973-ban kapta kézhez diplomáját az opera tanszakon Sipos Jenő növendékeként. 

Ugyanebben az évben lett a Magyar Állami Operaház magánénekese, Mozart Don Giovanni című operájának Zerlina szerepében debütált, beugróként. 1974-ben a római Santa Cecilia akadémián Gianna Pederzininél, kora híres mezzoszopránjánál fejlesztette tovább énektudását, elmélyült az olasz operakultúrában is. A hetvenes években több nemzetközi énekversenyt nyert, többek közt Karlovy Varyban, Pozsonyban, Párizsban.

Első énektanára a legendás zenepedagógus Sík Olga volt, szavai szerint sokat köszönhet a Kossuth-díjas szoprán Orosz Júlia emberi és szakmai pártfogásának, Mikó Andrásnak, az operaház főrendezőjének és az általa a hivatás nagymesterének tekintett Békés András rendezőnek is. Kincses Veronika a szakmai tudást és alázatot tartotta és tartja a legfontosabbnak, amely mellé kivételes érzékenység párosul, pályája során az volt a legfontosabb számára, hogy megvalósítsa a kottában foglaltakat.

Best of Presser Gábor: ötlemezes válogatás jelenik meg a Hungarotonnál

Presser Gábor a honlapjának adatai szerint a színpadi műveken kívül mintegy hatszáz dalt írt eddig. A Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész játszott az Omegában (1967–1971), majd megalapította a Locomotiv GT-t, amely Somló Tamás haláláig, 2016-ig létezett. Sikeres musicalek (Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; A padlás) és filmzenék (Ripacsok) szerzője, aki szólóalbumai mellett mások mellett Kovács Katinak, Zoránnak, Katona Klárinak, Rúzsa Magdinak és Falusi Mariann-nak írt lemezeket.

Presser Gábor szerzői és előadói művei 1967-től 1993-ig jelentek meg a Hungarotonnál, a szeptember 29-ig megjelenő 5 CD-s sorozat ezekből a felvételekből válogat.

A már elérhető első lemez Presser Gábornak az Omega együttesben írt dalaiból szemezget. Szerepel a CD-n mások mellett a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék, a Régi csibészek, a Tízezer lépés vagy a Gyöngyhajú lány. Szintén kapható már a kétrészes LGT-válogatás első darabja, a második a jövő héten jön ki. Az LGT-dalok sorában hallható például a Ringasd el magad, az Ezüst nyár, a Szólj rám, ha hangosan énekelek, a Neked írom a dalt, a Mindenki, A Kicsi, a Nagy, az Arthur és az Indián, a Jó barátok vagyunk, a Mindenki másképp csinálja, A rádió, a Nem adom fel, a Boksz, az Embertelen dal, a Zenevonat vagy a Kinn is vagyok, benn is vagyok.

Kelemen Gáspár döntős a Bartók Világversenyen

Az elődöntőből továbbjutó 12 középdöntős közül a rangos nemzetközi zsűri szavazatai alapján a két nagyzenekari döntőben a svéd-osztrák Lorenz Karls, a német-lengyel-japán Maya Alexandra Kasprzak, a magyar Kelemen Gáspár, a cseh Krystof Kohout, a moldáv Lilia Pocitari és a japán Szeki Tomotaka állhat pódiumra. A versenyzők választhatnak, hogy Bartók 1. vagy 2., Mendelssohn e-moll, Beethoven, Brahms és Csajkovszkij D-dúr, illetve Sibelius d-moll hegedűversenye közül melyiket adják elő. A díjazottak névsora a vasárnapi gálaesten derül majd ki, amelyen a helyezettek ismét megmutatják tudásukat. Mindkét napon a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a szólistákat Kovács János vezényletével.

A szombaton 15 órakor és 19 órakor kezdődő döntőkre, valamint a másnapi díjkiosztó gálára még kaphatók belépőjegyek, a fellépők műsora pedig a verseny, illetve a Zeneakadémia honlapján is megtekinthető.

Az elő- és középdöntő kötelező repertoárjában Bartók és Bach legfontosabb hegedűre írt darabjai szerepelnek, valamint választhatóként mások mellett Paganini, Ravel, Saint-Saëns, Schubert, Mozart, Beethoven, Csajkovszkij, Prokofjev, Brahms, Debussy, Lutoslawski és Stravinsky alkotásai. Ezeken felül a megmérettetés tavalyi zeneszerzés versenyének első és második helyezett művei közül kellett a versenyzőknek eljátszaniuk egyet. Ezek a szerb Veljko Nenadić kompozíciója, az Impromptu és Perpetuum Mobile, illetve Thomas Kornél műve, a Fun-tasto: Reflexió és Életöröm. 

„Nem kifelé játszom” – Másik János a kreativitás kalandjáról

A múltkori veszprémi ested után utánanéztem, mi az enklávé és az exklávé, mert ettől a modelltől reméltem, hogy segít megértenem az évtizedek során örökérvényű nemzeti kincsünkké nemesedett Bereményi–Cseh-pároshoz való viszonyodat, amelynek egyszerre tűnsz az enklávéja és az exklávéja lenni. Enklávéja: tehát olyan állam, amelyet minden oldalról egy másik ország vesz körül, vagyis egy nagyobb egység része, mégis önálló entitás. És exklávéja, azaz olyan, földrajzilag különálló terület, amely mégis egy másik országhoz tartozik. De tudom, hogy a te eseted még ennél is bonyolultabb, hiszen ha soha nem találkoztál volna velük, akkor is összetéveszthetetlen karaktere lennél a magyar kulturális életnek, vagyis afféle „társult államként” is el lehet gondolni a hozzájuk való viszonyodat.

Számomra ez az utóbbi közelíti meg legjobban a valóságot, de a másik két variáns paradoxonai is kifejezőek. Az én „felmerülésem” azért vált fontossá, mert a korábbiakkal ellentétben akkortól Tamás nem volt többé egyedül a színpadon. Igaz, az Ad Libitummal, Márta István és Novák János zenekarával is fellépett már korábban, de a mi párosunk más jellegű volt: két személyiségaspektust jelenítettünk meg a Levél nővéremnekben, miután a levélműfaj ötlete Géza szikrázó Zeusz-agyából kipattant.

A kapcsolatunk barátság is volt. Tamásnak viháncoló, fricskázgató karaktert, míg nekem a szomorú clownét írta meg Géza, és amikor a 25. Színházban felléptünk a Levél…-lel, a nézőtéren minden alkalommal megállt a levegő. 17 évvel később jöttünk ki a Levél nővéremnek 2-vel, 2004-ben pedig az első Levélből kimaradt negyven percet is megjelentettük Az igazi levél nővéremnek címmel.

A fal tövében – Roger Waters 80 éves

George Roger Waters 1943-ban született a délkelet-angliai Great Bookhamben egy keresztény tanár házaspár kisebbik fiaként. Korán félárva maradt, öt hónapos volt, amikor apja 1944-ben Apriliában, az anziói csatában elesett. (2014-ben Apriliában Waters emlékművet állíttatott apjának és a háború áldozatainak.) Özvegy édesanyja a gyermekeivel Cambridge-be költözött.

Waters Cambridge-ben járt iskolába, itt ismerte meg a későbbi Pink Floyd együttes két tagját, Syd Barrettet és David Gilmourt. Két további taggal, Nick Masonnel és Richard Wrighttal 1962-ben a londoni Regent Street-i Politechnikumban (a későbbi Westminsteri Egyetemen) találkozott. Mérnöknek készültek, de hamar a zenélés mellett döntöttek.

Előbb Waters és Mason játszott együtt, majd 1963 végén Wrighttal, Keith Noble énekessel és Clive Metcalfe basszusgitárossal kiegészülve Sigma 6 (illetve Meggadeaths) néven együttest alapítottak. Waters ritmusgitározott, Mason dobolt, Wright billentyűs hangszereken játszott, főként magánrendezvényeken léptek fel. Metcalfe és Noble kilépése után Waters basszusgitározott, Syd Barrett és az új tag, Bob Klose gitározott. Formációjuknak 1964-ben – több próbálkozás után – a Tea Set nevet adták. Ebből született meg 1965 végén Barrett, Mason, Waters és Wright alapításában a legendás Pink Floyd, amely az évek során a pszichedelikus rock legfontosabb együttese lett. 1967 augusztusában adták ki The Piper at the Gates of Dawn című első nagylemezüket, amelynek nagy részét Barrett írta, Waters a Take Up Thy Stethoscope and Walk című önálló szerzeményével debütált rajta.

Ötvenedik évadára készül a Savaria Szimfonikus Zenekar

A 2023/2024-es szezon különleges a zenekar életében: 50 évvel ezelőtt, 1974-ben vált az akkor még Szombathelyi Szimfonikus Zenekar hivatásos zenekarrá Petró János fő-zeneigazgató vezetésével. A Savaria Szimfonikus Zenekar hamar országosan jegyzett együttessé vált. Az idei, jubileumi évad az alapító karnagy szellemiségére, hitvallására épül, koncepciója előtt tisztelegve és visszatekintve az elmúlt évtizedekre.

A petrói szellemiség fontos pontja a kortárs zene támogatása és bemutatása, valamint az emberi hangok tisztelete, az emberi hang és a zenekar kapcsolatának kezelése. Nagyon sok oratóriumot és operát, valamint hasonló típusú művet játszott vele a zenekar., ez a hagyomány is folytatódik, több hangversenyen is énekkar színesíti a zenei képet.

Az évadban a múltidézés jegyében olyan karmesterekkel is találkozhat a közönség, akiknek korábban köze volt a Savaria Szimfonikus Zenekarhoz. A sorozatban Vajda Gergely vezető karmester vezényel a legtöbbször, de meghívást kaptak az idei szezonra volt dirigensek is, köztük Madaras Gergely, Kocsár Balázs, Izaki Masahiro és Robert Houlihan, mellettük Kovács János és Hamar Zsolt is érkezik a zenekarhoz.

Balett- és opera-előadással utazik az Emirátusokba az Opera

A hét előadásos, kétprodukciós, összesen 244 művészt és munkatársat megmozgató túra az intézmény egy évtizedes közel-keleti jelenlétének eddigi legnagyszabásúbb bemutatkozása, egyúttal a magyar előadóművészet valaha volt második legnagyobb szabású vendégjátéka az OPERA 2018-as New York-i fellépése után. A mintegy félmilliárd forint összköltségű, 12 napos dubaji projektet teljes egészében a meghívó fél állja.

Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városának szívében, a világ legmagasabb épülete, a Burdzs Kalifa közvetlen szomszédságában található Dubaji Opera 2016-os megnyitása óta ad otthont különböző prózai és zenés színházi műfajoknak, koncerteknek, kiállításoknak és konferenciáknak. A Janus Roston és az Atkins építésziroda által tervezett épület 2000 fős színháztermét Plácido Domingo fellépése nyitotta meg, de énekelt itt José Carreras is, az idei évadban pedig többek között a szentpétervári Eifman Balett fellépésének és Aida Garifullina áriaestjének is helyszínéül szolgál.

A Magyar Nemzeti Balett szeptember 8. és 10. között öt alkalommal mutatja be Rudi van Dantzig és Toer van Schayk koreográfiájával Csajkovszkij A hattyúk tava című klasszikus balettjét. Az előadás főbb szerepeit Melnyik Tatyjana és Yakovleva Maria (Odette/Odile), Timofeev Dmitry és Scrivener Louis (Siegfried), valamint Radziush Mikalai és Kekalo Iurii (Rothbart) alakítják. Az előadásban közreműködnek a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékei is, a Magyar Állami Operaház Zenekarát a debütáns Hontvári Gábor dirigálja. Ezt követően szeptember 12-én és 13-án Puccini Pillangókisasszony című operája Kerényi Miklós Gábor 2000-es rendezésében látható, a főbb szerepeket Létay Kiss Gabriella és Kriszta Kinga (Cso-cso-szán), László Boldizsár (Pinkerton), Gál Erika (Szuzuki) és Haja Zsolt (Sharpless) alakítják, az Opera zenekarát és énekkarát Kovács János vezényli. Az Opera összesen 244 fővel utazott ki az Egyesült Arab Emírségekbe, köztük 9 énekes szólistával, 2 karmesterrel, 66 zenekari, 23 énekkari és 69 balettművésszel, 10 balettnövendékkel, 14 statisztával és 24 színpadi műszaki és háttérmunkatárssal.

„A Zeneakadémia 147 éve kultúrstratégiai intézmény” – interjú Keller Andrással

Keller András augusztus 22-én közleményben erősítette meg, hogy pályázatát a Zeneakadémia – Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori posztjára határidőre leadta. Ezzel egyidőben a teljes dokumentumot nyilvánossá tette.

Ezekben a napokban hogyan látja magát? Az aspiránsok egyikének, vagy olyasvalakinek, aki a pályázattól mint konkrét kihívástól függetlenül megalkototta vízióját az egyetem, illetve a magyar zenei élet előrehaladásáról?

Nem voltak korábban ilyen ambícióim, de egy ideje nagyon aggódom a magyar zene jövőjéért, mert úgy érzem, a magyar társadalomban a klasszikus kultúra egyre jobban háttérbe szorul. Sokféle kulturális vegyület létezik és működik, és születnek értékes dolgok, de azok a klasszikus értékek, amelyekre széleskörű társadalmi bázist lehetne alapozni, ma részben hiányoznak vagy eltűnőben vannak. Léteznek nagyszerű műhelyek, szép szigetek, de az ország szellemi életében a hagyományos értékek kevéssé vannak jelen. A közoktatásban a művészetoktatás dinamizálása hozhatna nagy fejlődést. A zeneoktatásban hiányzik a szellemi kontinuitás, elhagytuk Kodály tanítását.

16 ország hegedűseivel kezdődött el az idei Bartók Világverseny

A szombati sorsoláson a Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a tizenöt éves Kelemen Gáspár húzta ki az első fellépő sorszámát, aki a kínai Zhang Xunyue lesz. A többiek betűrendben követik majd, és ez a sorrend az egész verseny alatt érvényes marad. A versenyzők között lesz 7 japán, 3-3 magyar és orosz, 2-2 koreai, cseh, spanyol, olasz, és kínai, valamint egy-egy brit, román, török, svéd, német, moldovai, francia és egyesült államokbeli állampolgár.

Sorszámhúzás

A megmérettetés nyitott a közönség előtt: az elő- és középdöntők ingyenesen megtekinthetők, a döntőkre és a díjkiosztó gálakoncertre pedig kedvező árú belépők vásárolhatók a Zeneakadémia honlapján és jegypénztárában.

„A tökéletesség embertelen” – Suzana Bartal a zeneművek fekete lyukairól

Augusztus 15-én Dvořák 4. zongoratriójának előadásában olyan átéléssel, bevonódással és örömmel vett részt, hogy az még egy olyan, már eleve oldott hangulatú, a zenészek és a közönség nagy cinkossága által fémjelzett fesztiválon is feltűnő volt, mint a KaposFest. Mi tette annyira lelkessé? Mindig ilyen, vagy ez az alkalom valami okból különleges volt? Milyen komponensek együttállása szükséges az ön számára ahhoz, hogy ezt az önfeledtséget átélhesse és a közönségnek átadhassa?

A 15-ei alkalom abból a szempontból valóban kiemelkedő volt, hogy úgy éreztem, különösen is egymásra tudtunk hangolódni a partnereimmel, Jack Liebeckkel és Várdai Istvánnal. Örömre hangolt, hogy egyszerre tudtam önfeledt és koncentrált lenni. Tőlem idegen nárcisztikus felfogásban zenélni, a közönség is nagyon kell hozzá számomra. A színpadon termelődő adrenalin nélkül talán nem is tudnék jól játszani. Egész más a próba csendje, amikor rajtunk, muzsikusokon kívül senki sincs a teremben, és az a csend, amely mögött érezni lehet a közönség várakozásának feszültségét.

A darab előrehaladtával mintha egyre jobban belelendült és egyre nagyobb örömmel, játékossággal játszott volna.

Meghirdette új évadának programját a Szegedi Szimfonikus Zenekar

A karmester úgy fogalmazott, az utóbbi évadokat járvány, energiaválság terhelte, az együttes jövő évi állami támogatásának nagysága pedig még bizonytalan. Idén 18 százalékkal sikerült átlagosan emelni a társulat tagjainak fizetését, de még mindig rendkívül alacsonyak a jövedelmek.

A társulat tagjai nyáron a többi közt ajándékhangversenyt adtak a Szegedi Szabadtéri Játékokon, és közreműködtek a fesztivál több másik előadásán. A munka már az évadnyitó előtt elindult, augusztus 29-én az együttes a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián adott ünnepi hangversenyt – közölte az igazgató.

Mint fogalmazott, komoly feladattal indítja a zenekar az évadot, hiszen vasárnaptól a Fricsay Ferenc Nemzetközi Karmesterversenyen játszanak. Szeptember 14-én az együttes az Új Zsinagógában Haydn és Beethoven műveiből tart hangversenyt Pál Tamás dirigálásával, majd egy héttel később Magyarkanizsán kortárszenei koncertet ad. Október 1-jén a Szent Gellért Fesztiválon a Magna Cum Laudéval közösen lépnek föl, október 8-án Zentán Borbély Zoltán latin nyelvű miséjének ősbemutatóját tartják, majd néhány nappal később a Szegedi Nemzeti Színház 140 éves jubileumi gáláján játszanak.

Benjamin Clementine-nal erősíti tovább a Müpa őszi könnyűzenei kínálatát

Csaknem tíz évvel első magyarországi fellépése után tavaly megjelent harmadik albumának anyagával, Budapestre pedig egy magyar vonóskvintett kíséretében tér vissza Benjamin Clementine. Az And I Have Been a korábbi két lemezhez képest könnyedebbre sikerült – legalábbis a debütáló At Least for Now önéletrajzi ihletésű melodramatikájához, vagy a 2017-es, a menekültválságra rávilágító avantgárd konceptalbumához, az I Tell a Flyhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy habos, cukorpopos slágereket kapunk; a teljes egészében Clementine által írt, hangszerelt és feljátszott album zeneileg kiegyensúlyozottabb és finomabb hangvezetésű, miközben költői érzékenységű szövegei, az élet gazdag szövevényességeiről szóló dalai a korábbiakhoz hasonlóan ellenállnak a kategorizálásnak. Október 30-i koncertjén egy magyar vonósötös kíséri majd.

Míg 2014-ben szólóban jött, szeptember 30-i koncertjére régi zenésztársa, Steve Nieve társaságában érkezik Elvis Costello, aki az európai turnét felvezető sajtótájékoztatóján azt mondta: imádott a magyar fővárosban zenélni, és ígéri, hogy „ennek a show-nak lesz a legnagyobb dinamikai íve, amit valaha csináltunk”.

Elvis Costello. Fotó: Marc Seliger

Merre forog a lemez? – Beszédes epizód a populáris zene és a szocializmus közös történetéből

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a Hungaroton és a Qualiton mellett a hetvenes évek elején alkotta meg a „könnyűzenei kis- és nagylemezekhez kötődő” Pepitát, 1981-ben pedig további márkaneveket vezetett be, így a Krémet és a Startot. Az emblémák a különböző zenei stílusokat, illetve a külföldi és a magyar piacra szánt lemezeket és zenészeket különböztették meg. Az új stílusokra specializálódó Start elsőként az East és a P. Mobil lemezén jelent meg, a Krém sorozata pedig a Syrius Ausztráliában rögzített Devil’s Masquerade (Az ördög álarcosbálja) korongjával indult el. Ez az album azonban, amelyet 1971-ben dobtak piacra a tengerentúlon, már 1972-ben is megjelent Magyarországon.

„Qualiton nyugdíjba ment, Pepita foglalta el a helyét”

„Pepita, fekete-fehér kockás tasakban árusítják ősztől kezdve az üzletekben a 17 centiméteres könnyűzenei hanglemezeket” – tette közzé az Esti Hírlap. A Pepita márka megjelenését 1970-ben leghumorosabb formában a Pajtás című ifjúsági lap jelentette be. „Először azt hittem, beképzelt [Mézga Kriszta], mert azonnal arról beszélt, hogy ezután nem Qualiton névre »hallgatnak« náluk a lemezek, hanem Pepitára, s hogy ő minden lemezre ráláthat, sőt ráülhet, mert ő lesz a jel. Rávakkantottam, de aztán dr. Erdős Péter, a sajtófőnök is megerősítette a hírt, így hát behúztam a farkam, s keserűen gratuláltam a Pepitának.” A Pepita Oroszlán díj megalapítására is sor került, ezt a legtöbb eladott lemez példányszáma alapján osztották ki. Elsőként Koncz Zsuzsa Szerelem és az Omega Tízezer lépés című albuma nyerte el, utóbbi éppen csak lehagyta az Illések és pofonokat. „Így aztán két pepita oroszlán él pillanatnyilag a Magyar Népköztársaság területén, teljesen szabadon. Ki gondolta volna, hogy ezt is megérjük egyszer?” ‒ kommentálta a Világ Ifjúsága. 

Ikonikus dalszövegeiben egy generáció életérzését közvetítette – Adamis Anna 80 éves

Az 1943-ban Magyarországhoz tartozó felvidéki Gútán (ma Kolárovo, Szlovákia) született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Mindössze hároméves volt, amikor családját a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében elüldözték, ő már Szentendrén nőtt fel. Gyermekkorában sokat olvasott, zongorázott, nyelveket tanult, a színház és az irodalom iránt érdeklődött. 1961 és 1967 között az Egyetemi Színpad tagja volt, 1965-től, még joghallgatóként kezdett publikálni különféle lapokban. 1967-ben diplomázott az ELTE Jogtudományi Karán, ezután rövid ideig jogászként dolgozott, tagja volt a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek, majd teljesen a művészetek felé fordult.

Pályája kezdetén, a hatvanas évek második felében az Omega dobosa, Laux József feleségeként ő írta az együttes dalszövegeit (Gyöngyhajú lány, Ha én szél lehetnék, Tízezer lépés, Petróleumlámpa). Az Omegára 1967-ben figyelt fel a Budapesten fellépő Spencer Davis Group menedzsere, aki kéthetes angliai turnéra hívta meg az együttest. Ekkor készült az együttes első angol nyelvű, egyben legelső nagylemeze, amely Omega Red Star from Hungary címmel került az üzletekbe. Adamis Anna négy szám szövegét írta, szövegei nem a magyar dalok fordításai voltak, hanem ugyanabból a hangulatból bontotta ki őket, mint az eredetieket. Az angol album hírére az Omega itthon is lehetőséget kapott egy magyar nyelvű lemez elkészítésére, így született meg az első olyan magyar könnyűzenei album, ami egyetlen előadó számait tartalmazta. A Trombitás Frédi és a rettenetes emberek, amelyen valamennyi dal szövegét Adamis Anna írta, két héten belül aranylemez lett. Még két albumon dolgozott az Omegával, majd amikor Laux és a billentyűs Presser Gábor kivált az együttesből, hogy létrehozzák az első magyar szupergrupot, a Locomotiv GT-t, Adamis velük tartott és az LGT „ötödik tagja” lett.

Az LGT első öt lemezén ő írta a dalok többségének szövegét, köztük olyan örökzöldekét, mint az Ezüst nyár, a Kotta nélkül, az Álomarcú lány, az Ő még csak most tizennégy, a Ha a csend beszélni tudna. Az LGT első két angol nyelvű albumát is ő jegyezte, a második lemez 12 dalának angol szövegét 10 nap alatt írta meg – saját bevallása szerint szeret angolul dolgozni a nyelv tömörsége és merészsége miatt. Az együttessel való együttműködés eredménye az 1973-ban bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical is. A több mint négyszáz előadást megélő, itthon és külföldön is számos változatban játszott darab emelte be a rockzenét Magyarországon az úgynevezett polgári színjátszás hagyományai mellé, a dalok, köztük a Vinnélek, a Menni kéne, a Ringasd el magad, az Arra születtem önállóan is slágernek számítanak. 1975-ben ugyancsak a Vígszínházban mutatták be a szintén Presserrel közös, Harmincéves vagyok című zenés darabot, amely hol szatirikus, hol lírai szövegeivel sajátos szemszögből láttatja a magyar történelmet.

Elhunyt a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legkeresettebb magyar muzsikusa

Mint írták, Szandai Mátyás korábban többek között a Dresch Quartet oszlopos tagja volt, majd számos hazai és nemzetközi együttműködésben vett részt. A halálhírt édesapja közölte a szakmával.

Szandai Mátyás 1977-ben született Balassagyarmaton. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagybőgő szakán Járdányi Gergely növendéke volt, diplomáját 2004-ben szerezte. Tizenhat éves kora óta játszott különböző jazz-zenekarokkal, az elmúlt negyedszázadban a magyarországi jazzélet szinte valamennyi ismert figurájával dolgozott együtt, és a legkeresettebb nagybőgősök közé tartozott.

Tagja volt a Czirják Csaba Quartetnek, a Tűzkő Csaba Szeptettnek, valamint a Balázs Elemér Groupnak, amellyel két albumot készített a BMC kiadónál. 1996-tól volt a Dresch Mihály Quartet tagja, amellyel négy nagylemezt rögzített ugyanitt. További zenekarai között volt a Lukács Miklós Quintet, a Bacsó Kristóf Quartet, a Tóth Viktor Tercett, a Szabó Dániel Trió, az Oláh Kálmán Sextet és a Dés András Trió, de Szakcsi Lakatos Bélával is rendszeresen játszott együtt.