Best WordPress Hosting
 

A Műegyetem kollégiumától a világhír küszöbéig – Benkő László, az Omega billentyűse

Szombathelyen született, de tanulmányait már a fővárosban kezdte el. Apja minisztériumi osztályvezető és műegyetemi tanár volt, családjának minden tagja zenélt. László hét évig tanult zongorázni, emellett fuvolázni, trombitálni és ütőhangszeren játszani.

Középiskolás korában a Próféta együttesben játszott, ez később egyesült egy másik gimnáziumi zenekarral, amelyben Kóbor János énekelt. Ők lettek a későbbi Omega alapító tagjai. Ezen a néven először 1962. szeptember 23-án léptek fel a Műegyetem várbeli kollégiumában. Akkor már mindketten műegyetemisták voltak és le is diplomáztak, Benkő közlekedési mérnök lett.

A tanulás mellett a zene szórakozást és zsebpénz-kiegészítést jelentett számára, hiszen az akkor gombamód szaporodó együttesek között csak egy volt az Omega. Kezdetben angolszász slágereket játszottak, első kislemezeiken is ezek jelentek meg 1966-ban – a dolog akkor fordult komolyra, amikor már az Egyetemi Színpadon is felléphettek. Benkő László ebben az időben gyakran énekelt is, a külföldi számok mellett például a Rózsafák című slágert.

Megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége

21 alapító tagja van a Fővárosi Bíróság által hivatalosan is bejegyzett Magyar Muzsikusok Szövetségének, köztük olyan jeles művészek, mint Eötvös Péter, Vásáry Tamás, Takács-Nagy Gábor vagy Várdai István.  

Az alapító okirat szerint az alapítók egyetértenek abban, hogy a magyar zenei élet kivételes értéket képvisel, amely Kodály Zoltán által megalkotott zenepedagógián, a Weiner Leó tanítása által kialakult kamarazenei hagyományon, a gazdag magyar kóruskultúrán, a világszínvonalon alkotó magyar zeneszerzők, előadók és zenekarok tevékenységén alapul. 

Ezen értékek megőrzése és továbbfejlesztése közös nemzeti érdek, mert kivételes hatékonysággal járulnak hozzá Magyarország kultúrájának, kulturáltságának fejlesztéséhez, az ország nemzetközi ismertségéhez, jó híréhez, vonzerejéhez és ezáltal hatalmas hasznot hoznak az egész társadalomnak. Ebből az alapvetésből kiindulva a Szövetség célja elsősorban a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése, egy átfogó stratégia megalkotása e célok elérése érdekében.

Örmény gyökerek és változatos zenei megoldások – Aram Hacsaturján

Szegény örmény családban, egy könyvkötő fiaként jött a világra Tiflisz (ma: Tbiliszi) közelében. Már kisgyermekként lenyűgözték az örmény, grúz és azeri népdalok, de 19 éves koráig kottát olvasni sem tudott, az iskolai zenekarban tubán játszott és autodidaktaként tanult zongorázni. Formális zenei képzése csak 19 éves korában kezdődött a moszkvai konzervatórium cselló szakán, miközben biológiai, matematikai és fizikai tanulmányokat is folytatott, és ekkoriban még törte az orosz nyelvet. A Beethoven és Rachmaninov zenéje iránt lelkesedő fiatalember 1929-ben zeneszerző szakra iratkozott át, első komolyabb kompozíciója hegedűre és zongorára írt tánca volt.

A harmincévesen, Csajkovszkij, Rachmaninov és Szkrjabin nyomdokában aranyéremmel diplomázó Hacsaturján nevét Első szimfóniája tette ismertté, amelyet 1934-ben az örmény szovjetköztársaság megalakulásának tizedik évfordulójára komponált. Ekkor már barátjának tudhatta Gorkijt is.

Nemzetközi hírnevet zongoraversenyével ért el 1937-ben, ezt három évvel később David Ojsztrah számára írott Hegedűversenye követte, a zenemű ezután szinte soha nem hiányzott a neves művész repertoárjáról.

Ők kapták a zenei Artisjus-díjakat

Könnyű- és komolyzenei kategóriákban idén 12 zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el Artisjus-díjjal. Menyhárt János életműdíjat, Török Ádám pedig posztumusz életműdíjat kapott a szerzői egyesülettől.

A többi könnyűzenei kategóriában Szendőfi Péter, Molnár Tamás, Takács Dorina (Deva), Vörös Cintia (Sisi), valamint a godfater. és a Nagy Emma Quintet tagjai vehették át a díjat június 5-én a Magyar Zene Házában. A komolyzene területéről Balogh Máté, Kutrik Bence és Dobri Dániel részesült az elismerésben. Az év magyarnóta-szerzője Horváth Péter lett.

Az Artisjus 23. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság (Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera, Kocsák Tibor és Sebestyén Áron) készítette elő.

Csaknem száz hegedűs jelentkezett az idei Bartók Világversenyre

A legtöbben, tizenketten az Egyesült Államokból jelentkeztek, rajtuk kívül sokan vannak az orosz (11), a japán (9), a koreai (9) és a kínai (8) állampolgárok. Ezen felül hat-hat lengyel és magyar, négy-négy német, olasz és spanyol, három-három cseh és holland, két-két francia, szerb, török és brit, valamint egy-egy azerbajdzsáni, belga, bolgár, kanadai, dán, luxemburgi, moldovai, román, svéd és svájci adta be anyagát. A jelentkezők közül 52 nő, 44 férfi, a legfiatalabb pedig 2008-as születésű.

A pályázók száma és az országok széles palettája a Zeneakadémia Bartók Világversenyének jelentős nemzetközi tekintélyét és vonzerejét bizonyítja: a rendkívül igényes repertoár sokrétű tudást feltételez, ezen belül Bartók zenéje komoly kihívást jelent, mégis számos tehetség indul, mert szívesen veszik ezt az akadályt.

A hatéves ciklusokban megvalósuló Bartók Világverseny 2023-ban új fejezetéhez ér, hiszen a tavalyi zeneszerzés fordulóval lezárult az első ciklus, idén pedig a 2017-es induláshoz hasonlóan megint a hegedűsöket várja a szervező Zeneakadémia. 

Összművészeti ünnepi esttel zárul a 10. Színházi Olimpia

Bartók és Ravel az ország legrégebbi szabadtéri színpadán

A június 24-i este programja különleges zenei kísérettel megvalósuló kettős táncelőadással indul: Bartók A csodálatos mandarin és Ravel Bolero című legendás szerzeményeire készült táncművek, az InterEUropa Balett, Soproni Balett és a Forrás Produkció országosan egyedülálló összművészeti előadásában, nemzetközi szereposztással kerül színre. A táncművek koreográfusa Michael Kropf, rendezője Pataki András Jászai-díjas rendező. A szimfonikus zenekari műként játszott művek most különleges formában hangzanak fel, négykezes és két zongorás négykezes előadásban. A Bartók-művet a Kossuth-díjas Bogányi Gergely és a „zongora hercege”, Boros Misi adja elő, a Ravel-műhöz csatlakozik hozzájuk további két kiváló zongoraművész, az Erkel Ferenc-díjas Binder Károly és Varga Gábor.

A csodálatos mandarin. Fotó: dr. Kristó Annamária

Pénteki kultúrrandi Borbély Mátyás zenész-zeneszerzővel

Ahogyan összegyűjtöttem szép sorban azt, hogy milyen szerepet is vállalsz a zenekarodban, egyre inkább az rajzolódott ki előttem, hogy te vagy az abszolút vezéregyéniség ebben a felállásban. Valóban így van ez?

A zenekarunk menedzsmentjét én viszem, miközben a zeneszerzés is az én kezemben van, legalábbis abban az értelemben, hogy az én alapötleteim mentén kezdünk el közösen gondolkozni. De a végén együtt formáljuk egésszé a dalokat. Egyébként szerintem mindannyian a magunk módján vezéregyéniségei vagyunk ennek a formációnak, mindhárman képesek vagyunk arra, hogy kézbe vegyük az irányítást az alkotás során. Meg persze bárki bármikor vétózhat is egy-egy ötletet.

A trió felállás talán pont emiatt szokott jól működni a zenekaroknál: három ember kreativitása már elbír jó pár lemezt, miközben megtartható még a valódi „demokratikus” egyensúly a zenészek között.

Meghirdette nyári-őszi programját a Magyar Zene Háza

„A Magyar Zene Háza 2022 januárjában robbant be a hazai kulturális életbe, azóta több mint egymillióan látogattak el az intézménybe, a koncertprogramok többnyire telt házzal futnak, a zenepedagógiai foglalkozásokon több mint 350 osztály vett részt, a ház kiállításaira pedig már negyedmilliónál is többen voltak kíváncsiak” – tekintett vissza az MZH csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Batta András ügyvezető igazgató.

A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint 2023 második féléve is számos kiemelkedő és izgalmas zenei programot tartogat. Nyáron több mint 50, többnyire ingyenes családi program és fesztivál várja a látogatókat, a koncertteremben pedig fellép mások mellett Laurie Anderson, Lakatos Mónika, Mansur Brown és Alfa Mist, emellett beszélgetős esten lehet találkozni a magyar popzene olyan meghatározó alakjaival, mint Bródy János vagy Szörényi Levente. 2023 végéig tart nyitva a Zene Házában a magyar popkultúra történetét bemutató, nagy sikerű időszaki kiállítás, ennek helyére Londonból terveznek majd elhozni egy utazó tárlatot.

Nyáron a nagyrészt ingyenes szabadtéri koncerteké a főszerep. Az egyedi formációk és műfajhatárokat feszegető események mellett számos jól ismert, illetve feltörekvő zenész kap lehetőséget, sőt a kínálatban filmvetítések, DJ-szettek és ingyenes családi programok is helyet kapnak. A Szigettel együttműködésben fellép például a német Lakvar, a kubai Jorge Luis Pacheco, a malawi Madalitso Band és a réunioni-francia Ti’kaniki is.

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar következő évadának középpontjában

A jövő évadot a IX. kerületben, a Péceli u. 2. szám alatti új székházában kezdi meg a társulat – jelentette be Lendvai György ügyvezető igazgató. Mint mondta, az épületet a MÁV Zrt. ajánlotta fel a zenekarnak állandó és ingyenes használatra. Az épületben korábban a Ferencvárosi Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár működött, a felújítást követően ma már modern próbateremmel és kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik

Lendvai György emlékeztett arra, hogy a MÁV Szimfonikus Zenekarnak kormányzati döntés miatt kellett kiköltöznie a Károlyi palotából, amely több mint 70 éven át volt az otthona. Átmenetileg a Stefánia úton kaptak székházát. 2018-ban indult a vasúti területen található új székház felújítása, amely a MÁV, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma 500 millió forintos támogatásával valósult meg.    

Farkas Róbert vezető karmester azt mondta, hogy a szeptembertől induló új évad – az általa dirigált öt hangverseny – fókuszában a szerelem és a szenvedély áll. Az első koncertet szeptember 21-én Sírig tartó szerelem címmel tartják a Zeneakadémián, amelyen Richard Wagner Siegfried-idill című szimfonikus költeménye és Richard Strauss Négy utolsó éneke csendül fel. Elhangzanak részletek még Prokofjev Rómeó és Júlia című balettjéből és Saint-Saëns Sámson és Delila című művéből.

A játszma vége magyarországi bemutatója a Liszt Ünnepen

Kurtág György Samuel Beckett korszakos műve, A játszma vége alapján írt első operáját 2018-ban mutatták be a milánói Scalában, a premiert szűnni nem akaró tapsvihar és álló ováció fogadta. A járványhelyzet okán többször is meghiúsult hazai bemutató pótlására idén ősszel végre sor kerül, a zenetörténeti jelentőségű alkotást itthon a Liszt Ünnep közönsége hallhatja először szcenírozott koncertként, a Danubia Zenekar közreműködésével. A magyar zeneszerzés ugyancsak megkerülhetetlen 20. századi alakja, a Kurtággal hat évtizeden át szoros barátságot ápoló géniusz, Ligeti György műveiből pedig a modern zene három értő tolmácsa, Borbély László, Csalog Gábor és Palojtay János ad elő egész estés válogatást egy nagyszabású zongoramaraton keretében.

Harcok a végvárakon, szerelmi bonyodalmak, becsület, bátorság és bepillantás egy színházi alkotóközösség életébe: Eredics Benjaminnak a Müpa Zeneműpályázaton díjazott és a Bartók Tavasz részeként bemutatott, Végvárak, vitézek című zeneműve kalandos táncjáték formájában lesz látható a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.

The Clayton–Hamilton Jazz Orchestra. Fotó: Luis Andrew

A géppuskalábú dobos, aki nélkül nem lett volna Led Zeppelin – John Bonham

A Birmigham közelében, Redditch városban született Bonham egészen kiskorától a ritmus megszállottja volt, ötéves korában már konzervdobozokból és ládákból fabrikált dobon játszott. Dobórát soha nem vett, a tanórákon sem tündökölt, tanítója ezt írta ellenőrzőjébe: „Vagy kukás lesz belőle, vagy milliomos.” Kezdetben az első verzió tűnt valószínűnek: Bonham 17 évesen munkába állt apja műhelyében, megnősült és bőszen dobolt a helyi bandákban. Feleségével egy lakókocsiban éltek, a bérleti díjat csak úgy tudta kifizetni, hogy abbahagyta a dohányzást.

Aztán mégis főállású zenész lett belőle. Egyik bandájában gyermekkori barátja, Robert Plant volt az énekes, aki beajánlotta a Yardbirds után új együttes alapításán fáradozó Jimmy Page gitárosnak. Page egyszer látta élőben Bonzót, és azonnal nyaggatni kezdte, de a dobos csak nehezen állt kötélnek. A legenda szerint az ötvenedik távirat után „tört meg” és tette át székhelyét Londonba.

John Paul Jones basszusgitárossal minden idők talán legjobb ritmusszekcióját alkották, a Led Zeppelin az ő gőzmozdonyra emlékeztető dobolása nélkül soha nem hozta volna máig utánozhatatlan hangzását. Lábgépét – amelyhez csak egyik lábát használta – géppuskához hasonlították. Bonham stílusa nem volt különösebben kifinomult. Amikor technikájáról faggatták, először visszakérdezett, mert nem értette a kérdést, aztán azt válaszolta: „Jó magasra felemelem a kezem, aztán nagy lendülettel leengedem, a fejtől a dobig, minél erősebben, annál jobb.” Őserő áradt belőle. Kezdő korában megesett, hogy kis klubok visszamondták annak az együttesnek a fellépését, amelyben a túl hangos Bonzo ült a dobok mögött.

Ötcsillagos kritikákat kapott Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar

Londonban a Royal Festival Hallban játszotta Mahler IX. szimfóniáját az együttes, Bécsben, az ikonikus Musikvereinban Bach, Bartók és Brahms művei szerepeltek a programban, amelyben Bartók III. zongoraversenyének szólistája Schiff András volt. A BFZ Brugge-ben rezidensként lépett fel, ahol ezúttal négy koncertet adtak: a Concertgebouw-ban két nagyzenekari programjuk mellett egy kamarakoncert és egy autizmusbarát kakaókoncert is a turné részét képezte. Európai turnéjukat Johann Sebastian Bach városában, Lipcsében zárták. A Gewandhausban adott koncertjüket, amelyet a Mahler Fesztivál keretében adtak, élőben közvetítette az Arte csatorna.

Mindegyik koncertről szuperlatívuszokban írt a The Guardian, a The Times, a Die Presse és a Wiener Zeitung kritikusa. Kiemelték az „őszinte, szívből jövő, virtuóz muzsikálás”-t, „játékuk tiszta szépségé”-t, és volt ítész, aki így  fogalmazott: „ez egy elképesztően homogén, megrészegítően sokszínű és rugalmas zenekar, amely lehengerlően virtuóz is egyben”.

A Budapesti Fesztiválzenekar legközelebb júniusban kel útra, akkor Spoletóban mutatják be Fischer Iván legújabb operarendezését, a Pelléas és Mélisandot, amelyet a magyar közönség szeptemberben láthat majd a Müpában. Az augusztus is sok izgalmat tartogat, akkor ugyanis két ikonikus fesztiválon, a BBC Promson és az Edinburgh-i Nemzetközi Fesztiválon adnak összesen hét koncertet, köztük egy Midnight Music és egy Közönség választ koncerttel – utóbbi esetében nincs előre meghirdetett program, a közönség a helyszínen szavazhatja meg, mit játsszon az együttes.

„Lennék valakié” ‒ Ady Endre versei szimfonikusokkal

Pető Zoltán zeneszerző munkáját három év szünet után, 2022. november 22-én, Ady születésnapján új felállásban hallhatta a közönség: akkor a Szlovák Nemzeti Színház Operájának zenekara, magyarországi és felvidéki énekesek léptek fel a színpadra. A szervezők idén Budapestre is szeretnék elhozni a produkciót.

A margittai születésű Pető Zoltán több mint egy évtizede kezdte el megzenésíteni Ady verseit – először egy gitárra, majd szimfonikus zenekarra hallotta meg és dolgozta fel a verseket. Az általa megálmodott, közel egyórás produkció címe, a Lennék valakié a Szeretném, ha szeretnének egy sora, amelyet a költő 1909-ben írt, és ugyanebben az évben közölte a Nyugat folyóirat. A verset Ady Endre egy nagyváradi kiállítás alkalmából írta, amelyen új festők mutatkoztak be a közönségnek. A visszaemlékezések, források és értelmezések szerint a magány és a meg nem értettség érzése uralta a költőt a vers születésének időszakában. A címként szolgáló sor az alkotók értelmezésében túlmutat az ember egoista vágyain. „Minden rétegnek mond valamit. Annak is, aki a szerelmet keresi és annak is, aki már túl van ezen a keresésen, és valami magasztosabb felé halad” ‒ fogalmazott Antal Ágota, a produkció egyik megvalósítója, aki tizenhét évig a Tündérkert Művészeti Fesztivál főszervezője volt.

„A mű azzal kezdődik, amint a lélek kiáramlik, majd megmártózik az anyagban.” Az előadás dramaturgiája végigkísér egy életet a szenvedélyeken és a szenvedéseken át a hazatalálásig. Az istenkeresés kerül a középpontba, ez az a motívum, amely alapján a zeneszerző olyan verseket választott ki, amelyekben „meghallotta a csendet, a zenét és az imént kibontott folyamatokat. A versek a katarzis felé visznek. Az előadás egy lélekutazás, amely a csend felé vezet.”

Hamarosan kezdődik a XIV. Flesch Károly Nemzetközi Hegedűverseny

2023-ban ünnepeljük Flesch Károly, a világhírű hegedűművész és pedagógus születésének 150. évfordulóját. Az ünnepi évadban június 4. és 11. között rendezik meg a XIV. Flesch Károly Nemzetközi Hegedűversenyt.

Huszonöt ország fiataljai mérhetik össze tudásukat a 9500 euró összdíjazásért, valamint a számos különdíjért. Június 4-től közel 60 pályakezdő és zeneakadémiai hallgató látogat el Flesch Károly szülővárosába, hogy megmérettesse magát és koncertet adjon a rangos zsűri előtt.

A versenyt élőben lehet követni június 4. és 11. között Mosonmagyaróváron, a Flesch Központban, az ünnepélyes megnyitó, az elő-, közép- és a döntő versenyprogram és a gálaműsor egyaránt ingyenesen látogathatók, de ez utóbbi regisztrációhoz kötött. Június 4-én ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a verseny: a nyitókoncerten Haydn, Mozart és Britten művei csendülnek fel a Győri Egyetemi Zenekar tolmácsolásában, Julia Turnovsky közreműködésével, Ménesi Gergely vezényletével.

Budapesten találkoznak Európa zenei szakemberei

A Bach 2 Future konferencia 2019 óta minden évben izgalmas témákkal csábítja Budapestre a klasszikus zene jövőjét kutató szakembereket. A rendezvény idén három nemzetközi szervezettel – International Classical Music Awards, International Music + Media Centre, Kreatív Európa – együttműködésben az online közvetítések lehetőségeit, a nyomtatott és online magazinokat, klasszikus zenei rádiókat érintő átalakulásokat és az európai zenei hálózatokat állítja középpontba június 6–7-én a Müpa előadótermében. A részletes program és regisztráció elérhető a konferencia honlapján.

Az enCORE Accelerando fiatal klasszikus zenei menedzsereknek szóló workshop a Zeneakadémián lesz június 4–5-én, szervezője pedig a világ legnagyobb ifjúsági zenei szervezete, a 60 országban aktív Jeunesses Musicales International. A rendezvény Berlin és Varsó után Budapesten talált otthonra, a tíz országból érkező fiatalok két napon át öt szakember segítségével készülnek fel azokra a prezentációkra, amelyet a Bach 2 Future konferencia közönsége előtt tartanak meg.

A European Forum on Music (EFM) a zenei szakma legfontosabb európai rendezvénye: az Európai Zenei Tanács (EMC) ernyőszervezetként nemcsak a tagországok zenei tanácsait tömöríti, de az egyes részterületeket – köztük fesztiválok, zenekarok, rádiók, zeneiskolák – képviselő nemzetközi szervezeteket is.

Népdalok a szakralitás és a mindennapok tengelyén – így él a zenében Sebestyén Márta és édesanyja

Ezekre a kérdésekre sokféle válasz adható, mindazonáltal Sebestyén Márta átütő éneke immár több évtizede formálja a hagyományos zenéről alkotott képünket és definiálja a népdalok előadásmódjának esztétikáját. Így igazán nem érhet minket meglepetésként, hogy édesanyja, Sebestyénné Farkas Ilona szintén nagy hatású zenei munkássággal büszkélkedhet: Mona néni – ahogyan mindenki ismeri – a hazai zenepedagógia fontos alakja, Kodály Zoltán tanítványa, népzenész, a mai napig aktív kórusvezető.

Sebestyén Márta és édesanyja nem csak külön-külön, de együtt is gyakori vendégei különféle zenei programoknak, beszélgetéseknek, hiszen a magyar népzenei, illetve klasszikus zenei élet meghatározó résztvevőiként személyük és munkásságuk sokak számára jelent inspirációt és hiteles forrást. Kapcsolatuk a zenével természetes, magától értetődő, mondhatni, eleve elrendelt, ami azonban korántsem jelenti azt, hogy a sikeres előadóművésszé és zenepedagógussá válásért ne dolgoztak volna meg tántoríthatatlan kitartással és szorgalommal.

Sebestyénné Farkas Ilona

Vad avantgardistából újromantikus kompozőr – száz éve született Ligeti György

Az erdélyi Dicsőszentmártonban (ma: Tarnaveni, Románia) született magyar zsidó családban, nevüket apja változtatta Auerről Ligetire. Hatéves korában Kolozsvárra költöztek, itt érték az első zenei élmények. Először Muszorgszkij Borisz Godunov című operáját látta, majd megismerkedett Verdi, Mozart és Bizet műveivel is. 14 évesen kezdett zongorázni, ekkor már megírta első műveit, társai közül kiváló nyelvérzékével is kitűnt. Felsőfokú zenei tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd a budapesti Zeneakadémián folytatta. Zeneszerzést és zeneelméletet Farkas Ferenctől és Veress Sándortól tanult, és életre szóló barátságot kötött a szintén erdélyi születésű Kurtág Györggyel.

Érdeklődése idővel Stravinsky, Hindemith, Schönberg, Webern zenéje felé fordult, példaképe Bartók Béla lett. Egy évig Romániában gyűjtött népdalokat. Ekkoriban elsősorban népdalfeldolgozásokat írt, zenét komponált kedvenc költője, Weöres Sándor verseire, s megszületett első jelentősebb műve, a Metamorphoses nocturnes című vonósnégyes. Az 1950-es évek elején tanított a Zeneakadémián, és egy összhangzattan-könyve is megjelent.

Az 1956-os forradalom leverését követően elhagyta Magyarországot, Ausztriában, majd Németországban élt, Kölnben együtt dolgozott Pierre Boulez, Karlheinz Stockhausen és Luigi Nono avantgardista csoportjával. Tanított Németországban, Svédországban, a kaliforniai Stanford Egyetemen, itt fordult érdeklődése a számítógépes zene felé. Felváltva élt Hamburgban és Bécsben, az osztrák állampolgárságot 1967-ben kapta meg. 1958-ban írta nagyzenekarra Artikulation című elektronikus zenét, két évvel később mutatták be Apparitions (Jelenések) című alkotását, amely mikropolifon technikájának és stílusának kezdetét jelentette.

Ringasd el magad – 10 embertelen jó dal a 75 éves Presser Gábortól

Nem tilthatom meg

Bár Presser Gábor a Locomotiv GT zeneszerzőjeként vált igazán ismertté, az Omega első saját dalait is ő szerezte. Az 1968-ban kiadott Nem tilthatom meg az egyik első dal, amelyet Presser jegyzett. A single másik dala a Volt egy bohóc volt, azonban nehezen rúghatott labdába a Nem tilthatom meg zakatoló ritmusa, egyszerű, de a levegőt áthasító gitárriffje, valamint vérbeli beat-refrénje és őrült orgonaszólója mellett. Zeneszerzőként egyébként még két évig működött közre az Omega lemezein, többek között a zenekar legnagyobb slágere, a Gyöngyhajú lány zenéjét is ő szerezte. A Nem tilthatom meg több országban is megjelent, angol nyelvű verziójának címe There’s Nothing I Can Do.

Egy dal azokért, akik nincsenek itt

Ajtony Csaba: Izgalmas, tréfás, zseniális és lélegzetelállító zenéket játszunk

Hogy alakult ki a műsor szerkezete?

A tervezés során beszélgettünk a zenekarral, mindketten javasoltunk darabokat, és végül az életművet történeti, műfaji és stiláris kontextusba helyező programról döntöttünk. Idén számos ilyen szellemű koncertet dirigálok. Elöljáróban: ezen a hangversenyen nem kortárs zenét játsszunk, hanem hogy izgalmas, tréfás, zseniális és lélegzetelállító zenéket.

Két alkotás az ön hangszerelésében hangzik el. 

Pénteki kultúrrandi Hajdu-Németh László prímással

Amerikában a testvéreiddel, Balázzsal és Ilonával együtt beleszülettél a magyar népzenébe és néptáncba. Hogyan emlékszel vissza a kezdetekre?

Anyai nagyapámnak, Magyar Kálmánnak meghatározó szerepe volt az amerikai magyar néptáncmozgalom ’60-as, ’70-es évekbeli felélesztésében, megújításában. Édesanyám az Életfa zenekar egyik alapítója, az öccse pedig a prímása. Édesapám a zenekar brácsása, apai nagyapám a New Brunswick-i Szent László templom karnagya és zenei mindenese. A szüleimen, elsősorban édesanyámon keresztül ismertem meg a népzenét és az egész mozgalmat. Sokat jártak zenélni, és minket is vittek. Kosbor Hunorral, a legjobb barátommal a bőgőtokban, a táncházakban aludtunk; mindketten mindig családostul ott voltunk az éves michigani Csipketáborban. Miután a nagybátyámék Torontóba költöztek, apu volt az Életfa brácsása. Amerika keleti partján muzsikáltak. Amióta tíz éve hazaköltöztünk Magyarországra, a zenekart fokozatosan átveszik a fiatalok.

Anyukám hároméves koromban adott először hangszert a kezembe. Amerikában csak táborokban tudtunk népzenét tanulni, vagy akkor, ha valaki kijött hozzánk Magyarországról. Én anyutól tanultam a legtöbbet. Beíratott a Rutgers Egyetem klasszikus zenei programjára, ahol a költözésünkig egy japán hölgyhöz jártam hegedűórákra. Néptáncot is tanultam. A Csűrdöngölő nevű felnőtt néptáncegyüttes tagjainak gyerekeiből lett aztán a Mákvirág gyermek néptáncegyüttes, aminek ma már négy külön korcsoportja van. De én ebből a Magyarországra költözés miatt már kimaradtam.