Best WordPress Hosting
 

Halottakról jót vagy semmit – Temetések a kortárs sorozatokban

Szomorúak, viccesek, meghatóak vagy sorsdöntők; a halál tematikája, és a vele járó temetések számtalan sorozat szálait alakították ilyen-olyan módon. Halloween kapcsán összeszedtünk 9 darab olyan alkotást, amelynek cselekményében egy-egy temetés kivételesen fontos szerepet tölt be, vagy éppen kiválóan rímel a széria arculatára. Halloween, Mindenszentek és Halottak napja alkalmából egy szubjektív listában boncolgatjuk a kisképernyő emlékezetes, […]

The post Halottakról jót vagy semmit – Temetések a kortárs sorozatokban appeared first on Filmtekercs.hu.

Felcsapom a kuka tetejét, és pontosan látom, ki milyen ember

Református lelkész szerettem volna lenni, valamiért mégis a rabbiképzőben kötöttem ki – jegyzi meg a kukásember, az egykori olimpikon az edzőterem előtt, ahol gyerekek birkózóedzőjeként tevékenykedik. Amilyen kusza ez a mondat, épp olyan szövevényes Nagy Béla élete is. Mintha öt-hat különböző történet keveredne össze, olyan lehetőségek, amelyek valahogy mindig kisiklanak az ember kezéből. De a beszélgetés során mégis az derül ki, hogy végre találkoztam valakivel, aki épp úgy él, ahogy szeretne.

Nagy Béla a magyar olimpiai birkózóválogatott tagjaként 6. helyet szerzett 1988-ban a szöuli olimpián az 57 kilós szabadfogású birkózók versenyén, 1992-ben pedig Barcelonában képviselte Magyarországot, és 11. helyen végzett. A birkózás ma is az élete része, edzőként igyekszik átadni a tudását gyerekeknek – nagyon kemény napi munka után hetente háromszor a Kispesti Nehézatlétikai Sportiskola Klinga László Birkózótermében óvodásokat, kisiskolásokat tanít. Ingyen. Mert ennek van értelme, mondja.

– Jó gyerekkorom volt. Az igazi fateromat nem láttam, ötéves koromban lett nevelőapukám, és született két féltestvérem, ikrek. A nevelőapukám egy percig nem éreztette velem, hogy én nem vagyok a gyereke. Ez nagyon nagy dolog. Szeretet vett körül, pedig nagyon rossz gyerek voltam – meséli, amikor a gyerekkoráról kérdezem.

Az etnocídium ellen – Claudia Andujar életművéről és budapesti kiállításáról

“Barbár ugyanis elsősorban az, aki hisz a barbárságban”

                                                           (Claude Lévi-Strauss)[1]

Magyarországra, és ezen belül a magyar értelmiségre is alapvetően jellemző a befelé fordulás illetve, ha valamerre fordul ezen kívül esetleg a tekintet, az a Nyugat, azaz Nyugat-Európa és Észak-Amerika. Ennek megvannak persze a történelmi okai, de a mainstream médiában is egyértelmű túlsúlyban van ez a beállítódás, minden más égtáj felé minimum gyanakodva tekintenek többnyire a sajtómunkások és véleményformálók is. Ezek után a korszellemmel való szembeszegülés valamilyen mértéke kell ahhoz, hogy valaki csak azértis más égtájak felé forduljon komoly elszántsággal. Kitűnő alkalom nyílt most erre a Néprajzi Múzeumban, amelynek tárlatán Claudia Andujar, a részben magyar származású fotográfus és emberi jogi aktivista életművével találkozhatunk.

Tervezd velünk a jövőt! Indulj a Westend dizájnpályázatán!

A Westend negyedik éve hirdet kreatív tervezőpályázatot – idén Tervezd velünk a jövőt! címmel, melyben most mindenkit arra buzdítanak, hogy töltse meg olyan saját tervezésű dizájnnal a logójukat, ami a jövőt vetíti elénk, egészen pontosan a jövő bevásárlóközpontját. A legjobb alkotásokat értékes nyereményekkel díjazzák és a művek egy kiállítás keretében megtekinthetőek lesznek a Westendben is.

Szerinted milyen lesz húsz-harminc év múlva egy bevásárlóközpont? Lesznek még hagyományos boltok? Vagy mindenütt robotok segítenek majd a vásárlásban? Esetleg VR szemüveggel nézhetjük végig a kínálatot és a mesterséges intelligencia segítségével próbálhatunk virtuális próbafülkékben? Mennyire lesz személyre szabható a vásárlás? Milyen változásokat hoz a jövő a divatiparban? Hogyan lesz fenntarthatóbb a jövő bevásárlóközpontja? Hogyan alakulnak át a jövő modern városaiban a bevásárlóközpontok közösségi terei? Milyenek lesznek az ételudvarok? Egyáltalán, hogy jutunk el a bevásárlóközpontokba? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülhetnek fel az alkotások elkészítésénél, a kreativitásnak pedig csak a képzeleted szab határt!

A Westend pedig látványos felületet ajánl fel a kreatív tervedhez, ami nem más, mint a logó, azaz az ikonikus nagy W betűt kell megtöltened az általad elképzelt jövővel. Az üzletközpont dinamikus arculatában a logóban található nagy W betű formája ugyan adott, de a tartalma szabadon változtatható. Ezzel élhetsz most Te is!

Zenében utazók, avagy a közösség ereje – Látogatóban a MÁV Szimfonikus Zenekarnál

A MÁV Szimfonikus Zenekar története a második világháború végnapjaiban kezdődött, amikor a háború sújtotta Magyarországot szétbombázott utcák, épületek és romba dőlt életek jellemezték. A Magyar Államvasutak akkori vezérigazgatója, Varga László a MÁV különböző fúvószenekaraiból és amatőr zenészekből megalapította a mai szimfonikus zenekar közvetlen elődjét, hogy a zene segítségével a lelkek is gyógyulhassanak. Az volt az elképzelése, hogy a zenekar egy részükre kialakított vasúti szerelvénnyel járja majd az országot, hogy minél több településen koncertélményhez juttassa az embereket.

Pár hónap elteltével egyre több képzett zenész csatlakozott, és elindult a Gördülő Opera-koncertsorozat. A korabeli lapok „A MÁV Szimfonikusok felejthetetlen zenekari estjéről” számoltak be (1948. Vas Népe), és arról tudósítottak, hogy „Gördülő szállodában viszi vidékre a MÁV szimfonikusait, […] 64 fekvőhelyet magában foglaló hálókocsit, díszlet- és kellékkocsit, hangszerkocsit szereltek fel, és ezen a zenekar nem csak bárhova utazhatik, de szállodájául is szolgál” (1947, Szabadság). Opera-előadásaikkal, koncertjeikkel és ingyenes üzemi hangversenyeikkel járták az országot, kiegészülve az Operaház énekkarával, az Opera magánénekeseivel és Szőke Tibor karmesterrel, akinek meghatározó szerepe volt a Gördülő Opera létrejöttében és sikereiben.

A zenekar hamarosan hivatásos, elismert nagyzenekarrá vált, és ami a legfontosabb: egy jól működő közösséget alkotott, amely további közösségeket teremtett országszerte, számos olyan helyre is eljuttatva a klasszikus zenét és az opera műfaját, ahol máskülönben az emberek talán sosem éltek volna át hasonló élményt, nem hallhatták volna az Aidát, a Pillangókisasszonyt, a Bohéméletet, a Toscát. És bár a zenekar a Gördülő Opera megszűnte után is sokáig járta az országot, a hetvenes években megerősödtek a vidéki önkormányzatok, és helyi zenekarok alakultak, hogy ellássák a saját régióikat, így a MÁV Szimfonikusok szerepe lassan visszaszorult a vidékjárásban. Ugyanakkor egyre erősebb, elismertebb zenekarrá vált: sorra adták a koncerteket, egyformán szerette őket a kritika és a közönség, sikerrel futottak bérletes előadásaik a Zeneakadémián, 1999-ben ők léptek fel a három tenorral Japánban egy hatalmas, világszerte közvetített koncerten, a Tokyo Dome-ban, de többször kísérték Luciano Pavarottit, ahogy Plácido Domingót is egy libanoni szólóestjén.

100 millió gombfocira? – A Lepattanó forgatásán jártunk

Romantikus sportvígjátékot forgat Vékes Csaba Scherer Péter és Derzsi Dezső főszereplésével. A Filmtekercs ellátogatott a Magyar Rádió épületéhez, ahol a film irodai jeleneteit vették fel. A forgatáson kulisszatitkokat is megtudhattunk a Dallas Bobby Ewing-ját alakító Patrick Duffy-ról és a gombifocis alapötletről. A Lepattanó 2024-ben érkezik a hazai nézőkhöz. Amikor beléptünk a Magyar Rádió épületébe, megdöbbentő […]

The post 100 millió gombfocira? – A Lepattanó forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Emberi érzelmek a sötét középkorban – interjú Iain De Caesteckerrel

A főszereplő szerint, varázslatos helyszíneken forgott az HBO Maxon elérhető A tél királya. Az Arthur Pendragont alakító Iain De Caestecker arról is beszélt, mi mindent nem csinált korábban, amire a forgatás során vállalkoznia kellett. Bernard Cornwell Excalibur trilógiájának első kötetén alapuló A téli királya a jól ismert Artúr-legendák merész átdolgozása. A sorozat az ötödik században […]

The post Emberi érzelmek a sötét középkorban – interjú Iain De Caesteckerrel appeared first on Filmtekercs.hu.

A lány, aki fekete bárány akart lenni – Baska Barbara dokumentumfilmjéről

A festmény címe: Így jöttem el, Baska József munkája. Ez az erőteljes üzenet a feltámadásról, újrakezdésről, a sejtszintű magyarságtudatról és annak mindenáron történő megtartásáról mindenki számára üzenet.

„Itt élt és alkotott Baska József érdemes művész, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja” – olvasom az emléktábla szövegét, miközben a József Attila utcai ház előtt Baska Barbara grafikusművészre, filmoperatőrre várok, hogy sétáljunk egyet a kisfiával, a kilenc hónapos Lexszel, és közben múltat idézzünk. Baska József családjának 1947-es kényszerű menekülése a Felvidékről ugyanazt az üzenetet hordozta, mint amit lányának, Barbarának a közelmúltban megélt autóbalesete és kálváriája. Ez pedig nem más, mint az elmúlás közelségének és az ezt követő újjászületés élményének megélése.

Barbarával most először találkozunk, mégis mindkettőnknek olyan érzése van, mintha már korábbról ismernénk egymást. Elindulunk a Vörösmarty tér felé, Lex a babakocsiban gőgicsél. Barbara Deus ex machina című verseskötetével kint volt a könyvünnepen: ezzel mutatkozott be szépíróként. A könyvben haikuk és Barbara fotói vannak, amelyeket a kórházban készített. A verseket tavaly írta, amikor a második terhessége alatt covidos lett, majd autóbaleset következtében epehólyagműtétre szorult. Aggódott az akkor még a pocakjában lévő Alexanderért, ám közben ihletet merített egy verseskötethez, melyet végül hálából az életét megmentő és őt áldozatosan kezelő orvosoknak ajánlott. „Egyetértesz velem abban, hogy az orvosok olyanok, mintha nem halandó lények lennének, hanem sokkal közelebb vannak az Úrhoz, mint mi? Az ember éli az életét, történik valami, akár egy betegség vagy egy baleset, jönnek az orvosok, és »megszerelik«, aminek köszönhetően tovább él, akár évtizedekig, lehetnek gyerekei, folytatódik az élet” – mondja Barbara, miközben leülünk az egyik nagy múltú cukrászda teraszán.

Játék határok nélkül? – Szexjátékok jelenléte a kortárs mozifilmekben és sorozatokban

Valaki titokban használja őket, valaki nyíltan beszél róluk, de kétségtelen, hogy a szexjátékok egyre népszerűbbé válnak. Ezt a tényt támasztja alá listánk is, amiben olyan mozifilmeket és sorozatokat gyűjtöttünk össze, amik már elég felszabadultak voltak ahhoz, hogy egy-egy szexjátékot is sztorijukba ágyazzanak. (FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ CIKKBEN KORHATÁROS, 18 ÉVEN FELÜLI OLVASÓINKNAK SZÁNT TÉMÁT BONCOLGATÓ ALKOTÁSOKRÓL […]

The post Játék határok nélkül? – Szexjátékok jelenléte a kortárs mozifilmekben és sorozatokban appeared first on Filmtekercs.hu.

Sorsdöntő vagy súlytalan semmiség? – Az érettségi filmen

Hatalmas amerikai zenés csinnadratta vagy éppen lassú és elkerülhetetlen kelet-európai közöny. Sok filmben láttuk már, most összeszedtük a legemlékezetesebb filmes érettségi vizsgákat és évzárásokat. A Magyarázat mindenre megidézi az érettségi végtelenségig kiélezett helyzetét, ahol diák és tanár elveszíti önmagát és belesimul teljesen a tiszta szerepébe – mindezt jókora közéleti tudatossággal. A magyar film számos, más […]

The post Sorsdöntő vagy súlytalan semmiség? – Az érettségi filmen appeared first on Filmtekercs.hu.

Gyilkosságból sosem elég – Miért virágzik a kortárs murder mystery?

Manapság újra fénykorát éli a murder mystery műfaj. A Poker Face kapcsán járunk utána, hogy mitől olyan népszerűek a kortárs gyilkossági történetek, illetve milyen eszközöket vetnek be a zsáner megújításának céljából. Sokan a 2010-es évek végétől datálják a murder mystery új hullámának kezdetét, melynek kifejezett célja, hogy minél szélesebb körben befogadhatóvá váljék. Egyik híres előzménye […]

The post Gyilkosságból sosem elég – Miért virágzik a kortárs murder mystery? appeared first on Filmtekercs.hu.

Van fogalmunk róla: Home invasion

Az én házam, az én váram: így szól a híres mondás. Azonban mi történik, ha ezt a személyes várat ostrom alá veszik olyan emberek, akik ártani akarnak nekünk. A Van fogalmunk róla sorozat legújabb részében a thriller műfajának egyik jellegzetes, egyben legintenzívebb alfaját, a legbensőbb félelmek megtestesítőjével, a home invasion filmekkel foglalkozunk. Bár elsőre egy […]

The post Van fogalmunk róla: Home invasion appeared first on Filmtekercs.hu.

Szerelmes biciklisták és bájos sofőrök a magyar filmben

Meseautó (1934)

Rendező: Gaál Béla, író: Vadnai László, Vitéz Miklós, forgatókönyvíró: Vadnai László, operatőr: Heinrich Balasch, szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Berky Lili

A korai hangosfilmkorszak egyik legismertebb vígjátékának szinte főszereplőjévé lép elő egy autó, amely megkerülhetetlen jelentőségre tesz szert a történet beindításában. A film elején ugyanis a frissen munkába állt gépírólány, Vera (Perczel Zita) besétál egy autószalonba, hogy kipróbálja, hogyan csinálják a gazdagok: kicsit alkudni, érdeklődni, kipróbálni az elegáns kocsikat – mintha lenne is rájuk pénze. Nagyon megtetszik neki a „címszereplő”, egy elegáns Ford Wanderer, amit azonban a vagyonára áhítozó nőkből kiábrándult Szűcs bankigazgató (Törzs Jenő) foglalt le magányos vakációjára. A lányt meglátva viszont új ötlete támad: a kocsit a szalon ajándékaként átadja Verának, maga pedig sofőrnek jelentkezik mellé.

Ellentétek vonzzák egymást? – A legvalószínűtlenebb szerelmespárok a filmekben

„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt – a nő a férfit.” – szól Karinthy örökbecsűje. A szerelem kimeríthetetlen témája a filmművészetnek, akadnak azonban olyan szerelmespárok, akik a megszokottnál is komplikáltabbnak tűnnek. Hogyan kötnek ki egymás mellett, működhet-e a kapcsolatuk? Vagy mindez csak a […]

The post Ellentétek vonzzák egymást? – A legvalószínűtlenebb szerelmespárok a filmekben appeared first on Filmtekercs.hu.

Szerelmes dallamoktól a hőseposzokig (X)

Az igazi mozirajongókat nem csupán a filmek vizualitása, a színészi játék, a forgatókönyv vagy a rendezés varázsolja el, hanem a muzsika, a jellegzetes dallamok és visszatérő zenei motívumok is. Ezekből ad újra élményt a Hollywood az Arénában elnevezésű koncert, melyet november 13-án rendeznek a Papp László Budapest Sportarénában. A filmzene eredeti célja annak megszületésekor az […]

The post Szerelmes dallamoktól a hőseposzokig (X) appeared first on Filmtekercs.hu.

A kutyák, a cowboy és a születésnapos társaság  – a 19. Filmtett workshopon jártunk

Coming of age, falusi környezet, az attól való elszakadás és egy cowboy. Megnéztük a 2023-as Filmtett táborban készült filmeket. A Filmtett Workshopjának utolsó estéjén összegyűltek a táborlakók és néhány falubéli érdeklődő, hogy megtekintsék az elmúlt 10 napban forgatott filmeket. A közönség hat animációs filmet és négy kisjátékfilmet nézett meg. Átfogó stílust és tematikát találni kevéssé […]

The post A kutyák, a cowboy és a születésnapos társaság  – a 19. Filmtett workshopon jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

A vágány mellett, kérjük, vigyázzanak!

„Nehéz megfogalmazni, hogy az ember miért szeret bele a vasútba. De ha találkozik olyanokkal, akik hasonszőrűek, akkor egy egész éjszakát át tudunk beszélni a vonatról” – meséli Balázs Géza, aki elmondása szerint gyermekkora óta érdeklődik a vasút iránt. Olyannyira, hogy ki is talált egy tudományágat, ez a vasútnéprajz, illetve ennek kiterjesztett változata, a vasút-antropológia.

Készítette: Talum Fruzsina, Honti Gergő, Kojnok Dávid

#közlekedés

Márpedig a könyvek nem mennek ki a divatból

A magyar felnőtt lakosságnak alig több mint tíz százaléka olvas rendszeresen, viszont több mint fele egyáltalán nem vesz könyvet a kezébe. Ugyan a nyomtatatásban megjelenő szövegeket a rendszerváltás óta egyre kevesebben fogyasztják, a Gutenberg-galaxist továbbra sem kell temetnünk. Dr. Tóth Mátéval, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár igazgatójával, a PTE Könyvtár és Információtudományi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk olvasási szokásaink legutóbbi feltérképezéséről. 

Mióta létezik Magyarországon olvasáskutatás?

A legelső – jelenlegi szempontjaink szerint felvett – adatok 1964-ből származnak. Azóta minden évtizedben volt egy átfogó vizsgálat, a legutóbbi 2019-ben, így több mint ötven évre visszamenően vannak összehasonlítható idősoros adataink. Az alapkérdés úgy szól, hogy „Elfoglaltságai mellett tankönyvön kívül olvas-e könyveket?”. A skála egyik végére azok kerültek, akik az elmúlt 12 hónapban egyet sem vettek a kezükbe – őket tekintjük nem olvasónak. A következő kategória azoknak jutott, akik egy év alatt 1-3 könyvet olvastak el, majd azok következtek, akik negyedévente egyet. A sort a rendszeres olvasók zárták, ők évi 12-t is végigböngésztek.   

Könyvtár a magasban – szétszóratott kincsek

Zsupán Edina klasszika-filológus tizenöt éve kutatja a corvinák történetét Magyarország nemzeti könyvtárában, a Budavári palotában található Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Latin- és ógörögtudásának egyaránt hasznát veszi, hisz Mátyás könyvtárának jelentős részét ezen a két nyelven írt kéziratok teszik ki (főként az előbbi). Ma csupán az eredeti könyvállomány körülbelül tíz százaléka ismert és azonosított, 235 tétel a világ egyéb jeles könyvtáraiban található. A hazánkban fellelhető 55 kötet legnagyobb részét az OSZK őrzi, amely nemcsak gazdagon illusztrált, informatív honlapján, a Corvina-program részeként, hanem időszaki kiállításokon is igyekszik bemutatni a fényérzékeny, féltett gyűjteményt.

– Corvinának azokat a kódexeket, tehát kézzel írott könyveket nevezhetjük, amelyekről bizonyítható, hogy megfordultak Mátyás könyvtárában. A díszkódex lapjának anyaga pergamen, állati bőr, mely időtállóbb, mint a papír. A lapokon egyesével dolgoztak, lehetőleg minden munkafolyamatot más végzett. A másoló megvonalazta a lapot, tintával megírta a szöveget, kihagyva benne a díszítések helyét. Ezután került sor az aranyozásra, majd a minátorok, gyakran többen is, kidíszítették, illuminálták a kódexet. A kódexfestők mesterségéhez tartozott, hogy megtanulták előállítani maguknak az ásványi anyagokból készült festékeket. Csak ezután fűzték egybe és vágták körbe a lapokat, melyeket fatáblák közé szorítottak. A kötéstáblákra bőrkötés került, melyeket poncolással (ütésmintákkal való díszítéssel) és csatokkal is elláttak.

– Mátyásnak kétféle, aranyozott bőr és egy még ennél is drágább, lila bársony, úgynevezett veluto morello díszkötést készítettek. Az egységesítés esztétikai szempontokat követett, és nem tartalmiakat – vélekedik a kutató –, hisz a lila bársony 15. századi, belül fehér indafonatos könyvekre került, amelyeket még nem Mátyásnak készítettek, de ilyen módon később „corvinásítottak”. Ezekben a könyvekben a belső díszítés üde és letisztultabb színvilágú, mint később a budai királyi könyvkészítő műhelyben készült kötetek sötétebb, kékes tónusú és gazdagon aranyozott képei. Talán úgy gondolták, hogy a légies, könnyed növényi ornamentikához nem illenek a nehéz, súlyos bőrkötések.

Az első meztelen női testtől a BDSM-ig – Erotikus mérföldkövek a filmtörténetben

Mikor csattant el az első mozgóképes csók, melyik film mutatott elsőként meztelen testet? Mit fejez ki a meztelenkedés: mikor öncélú és mikor rendelkezik többletjelentéssel? Milyen botrányokat kavartak a nagyvásznon bemutatott erotika különféle formái a különböző korszakokban? A következő cikkben a filmtörténet erotikus mérföldköveit vesszük górcső alá, kezdve a 19. század végén bemutatott első, pármásodperces intim […]

The post Az első meztelen női testtől a BDSM-ig – Erotikus mérföldkövek a filmtörténetben appeared first on Filmtekercs.hu.