Best WordPress Hosting
 

A lovaggá ütött lázadó, akin nem fog az idő – Mick Jagger 80

A rockvilág egyik legkarizmatikusabb egyénisége 1943. július 26-án Dartfordban született Michael Philipp Jagger néven. Templomi kórusban énekelt, rendkívül jó tanuló volt, így tanár szülei abban reménykedtek, hogy a nyomukba lép majd. Jagger azonban a korai rock and roll és a blues szerelmese lett, tizennégy évesen megvette első gitárját és iskolatársával, Dick Taylorral együttest alapított. Már egy éve a London School of Economics diákja volt, amikor 1961. október 17-én a dartfordi vasútállomáson összetalálkozott a gitárját cipelő Keith Richardsszal, akit ötéves korában ismert meg, de aztán szem elől tévesztették egymást. Beszélgetni kezdtek, természetesen a blueszenéről, s mire Londonba értek, megszületett egy barátság és a rockzene egyik legfontosabb szerzőpárosa. A nagy találkozás helyét ma emléktábla jelöli, s a közelben hamarosan felavatják a két zenészt ábrázoló szobrot is.

Innen már csak egy lépés volt a Rolling Stones létrejötte. Richards csatlakozott Jagger és Taylor együtteséhez, nem sokkal később megérkezett az élet minden terén tapasztaltabb Brian Jones is. A bandát idővel Muddy Waters Rollin’ Stone című dala után nevezték el, első fellépésükre 1962. július 12-én került sor. Taylor nem sokkal később kiszállt, a basszusgitár kezelését Bill Wyman vette át (a legenda szerint nem virtuóz játéka miatt, hanem azért, mert neki erősítője is volt), a dobok mögé pedig Charlie Watts ült be. Az immár állandósult összetételű Rolling Stones 1963 júniusában szerződött le a Decca lemezcéghez, a megállapodást – hibáját jóvá téve – az a producer ütötte nyélbe, aki egy évvel korábban a meghallgatás után kirúgta a Beatlest.

A kemény zenét játszó és botrányt botrányra halmozó Stones hamarosan a jólfésült Beatles egyetlen komoly riválisának számított, főleg azután, hogy Jagger és Richards a feldolgozások mellett saját dalokat is írni kezdett. Nem teljesen önszántukból: a legenda szerint menedzserük egy szobába zárta őket, ahonnan csak akkor jöhettek ki, ha saját szerzeménnyel állnak elő, így született meg az As Tears Go By. Ezt az idők folyamán számtalan dal követte, köztük olyan klasszikusok, mint a Paint It Black, a Time Is On My Side, az (I Cant’t Get No) Satisfaction, a Jumpin’ Jack Flash, a Ruby Tuesday, a You Can’t Always Get What You Want, a Sympathy For The Devil, a Gimme Shelter. Albumaik, az Aftermath, a Beggars Banquet, a Let It Bleed, az élő Get Yer Ya-Ya’s Out, a Sticky Fingers és az Exile on Main St. is klasszikussá váltak.

Tárlatvezetés az ifjúság múzeumában – Kőbányai János Beat(korszak)regény című könyvéről

A Beat(korszak)regény egy képzeletbeli kiállításnak a könyvvé terebélyesedő prospektusa sok-sok dokumentumértékű, először publikált fotóval. Maga a szöveg – ahogy hajdan bizonyos ORI-koncerteket reklámoztak – vegyes műsor, van benne expresszionista próza, a beat kialakulásának főbb színtereit bemutató szociográfia, de olvashatunk függő szövegbe átültetett életműinterjúkat, és megismerhetünk egy 1987-es keltezésű lektori jelentést is, amelyben Vitányi Iván kiadásra javasolja Kőbányai zakatoló lírával teli kéziratát. A könyvhöz egy új írást is hozzáillesztett a szerző: a Török Ádám temetésén elhangzott gyászbeszédét. Ezekben a sűrű, szédítő szövegekben olvashatunk a tabáni, elíziumi mezőkről, a felnőtt-társadalom televényéről, a beatflóráról, az osztályidegenség, a bizalmatlanság babiloni fogságáról.

Kőbányai különös szenvedéllyel rajongott a beatért, és ez az elragadtatása teszi egyedivé a rock and roll tudósítói között.

És a szenvedélye, hite át is jön a szövegein, ezt az áhítatot érzékeltetni is tudja, nem egy esetben irodalmi igénnyel. Nemcsak szociológiai, szubkulturális és biografikus ismeretanyagot hoz működésbe, de élményszerűn képes átadni, milyen az, amikor 1978-ban, a negyvenezres tömeget vonzó szolidaritási rockfesztiválon mennybe megy egy generáció. A bizonytalan műfajú, még a nyolcvanas években írt könyvének kézirata egy pincéből került elő, Nemrég újraszerkesztette, megigazította és kommentárokkal látta el.

A valóság drámai pillanatainak megörökítője – 75 éves Almási Tamás filmrendező

Székesfehérvárott született 1948-ban. Érdeklődése kamaszkorában fordult a filmek felé, a Filmkultúra című folyóirat képei, írásai hatására komoly filmtörténeti és filmelméleti jártasságra tett szert. Társvezetője volt egy fehérvári filmklubnak, ahova több ismert filmrendezőt hívtak meg, többek között Herskó Jánost és Szinetár Miklóst. Egy itt elhangzott mondatot hallva – „a mozivásznon az jelenik meg, amit nem lehet leírni, csak megmutatni” – döntötte el, hogy filmkészítéssel akar foglalkozni.

Felvették a filmgyárba, ahol elvégzett egy kétéves filmszakmai utánképző iskolát. Végigjárta a szamárlétrát: volt filmtechnikus, kellékes, felvételvezető, 1971 és 1975 között Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Szabó István, Mészáros Márta és Zolnay Pál asszisztense, 1978–1979-ben Radványi Géza társrendezője. A Színház- és Filmművészeti Főiskola film- és televízió rendező szakát 1979-ben Fábri Zoltán, Gábor Pál és Illés György osztályában végezte el. A diploma megszerzését követően a Mafilm filmrendezője lett 1992-ig, 1997 óta a Filmdimenzió Kft. ügyvezetője. A Színház- és Filmművészeti Egyetem professor emeritusa, 2006-ban doktorált, 2007-ben a Doktori Tanács egyik alapító tagja volt. Habilitált egyetemi tanár, 2012-től 2018-ig a DocNomads nemzetközi dokumentumfilmes mesterképzési program vezetője volt.

Pályafutását játékfilmesként kezdte.

„Áradó folyó vagyok” – Beszélgetés Kárász Eszter énekes-bohócdoktor-színésszel

Gyerekszínészként az egész ország ismert, sokat szerepeltél filmekben, tévé- és rádióműsorokban. Szinte semmit sem változtál! Lehet, hogy azért is találod meg könnyen a közös hangot a gyerekközönséggel, mert azt hiszik rólad, hogy gyerek vagy?

Régen versmondótáborokban tanítottam, és az egyik csoportom úgy nevezett el, hogy Ögye, azaz örök gyerek. És még mindig így hívnak. Azt hiszem, ezt a bohócéletemnek köszönhetem. A bohóc olyan, mintha gyerek lenne, de közben bölcsebb lény, aki semmilyen rossztól nem hagyja magát elkedvetleníteni, lubickol a jelenben és nem fél a jövőtől. Ez sok-sok év alatt beleívódott a kórházon kívül életembe is. Valószínű, hogy ezt érzik a gyerekek. A Magyar Rádióban nőttem fel, ahol az első komoly barátom Szabó Éva rádióriporter-szerkesztő volt. A közös műsorunkban – én hatéves voltam, ő meg talán 56 – mindig úgy éreztem, hogy teljesen egyenrangúan beszélgetett velem. Azt hiszem, ez határozza meg a gyerekekhez való hozzáállásomat: minden gondolatukat értékesnek tartom, és végtelenül kíváncsi vagyok rájuk. Ugyanúgy beszélgetek velük a színpadról, mint a felnőtt barátaimmal. Ettől megnyílnak, és jól működik a kapcsolatunk.

Tulajdonképpen mi a foglalkozásod?

Reisz Gábor új filmjét a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be

A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek rendezőjének Reisz Gábornak a Magyarázat mindenre a harmadik nagyjátékfilmje. A világpremierqre a fesztivál hivatalos válogatásában, az Orizzonti (Horizontok) elnevezésű szekcióban kerül sor.  Ebben a válogatásban rendszerint olyan filmek kapnak helyet, amelyek esztétikájukban és kifejezésmódjukban a legújabb trendeket képviselik.

A fesztivál 80. kiadását 2023. augusztus 30. és szeptember 9. között rendezik meg a Lidón. A filmet a rendező és a főszereplők mellett a producer és a stáb tagjai is elkísérik Velencébe.

A Magyarázat mindenre egy 18 éves fiú botrányba torkolló érettségi vizsgájának történetén keresztül fest reális képet egy kettészakadt országról. 

Törőcsik Franciska és Ember Márk a Demjén-musicalfilm főszerepeiben

„Egy szerelmesfilm esetében minden azon áll vagy bukik, kik a főszereplők. Törőcsik Franciska attraktív, muzikális, és tűpontos a színészi játéka. Öröm vele a jelenetek finomhangolása. Márkból pedig csak úgy árad a klasszikus férfibáj: visszafogott és szenvedélyes, zárkózott és extrovertált egyszerre. Szerintem ők ketten nagyszerűek lesznek együtt” – nyilatkozta Orosz Dénes, a Hogyan tudnék élni nélküled? című musical rendezője, aki olyan közönségsikereket jegyez, mint a Poligamy, a Coming out és a Seveled.

„Mindig is vágyam volt egy olyan nagyszabású és színvonalas zenés produkcióban szerepelni, ahol kiélhetem a tánc és az éneklés iránti szerelmem, és

a történet kifejezetten olyan, amit csak az itt élők érthetnek teljes egészében.

A zsűri díját kapta a Hat hét című magyar film Japánban

Vasárnap este a Hat hét című magyar film elnyerte a 20. Skip City Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri díját Japánban. A japán premieren a filmet Vághy Anna, a film egyik vágója (Hargittai Lászlóval ketten vágták a filmet) képviselte Tokióban, ahol a közönség kétszer is láthatta az alkotást. A záró ceremónián a díjat Nagy Anita, a tokiói Liszt Intézet igazgatója vette át. A nemzetközi zsűri egyik tagja, Patrice Nezan francia producer a következőképpen méltatta a magyar filmet: „A Hat hét a valóságban gyökerezik. Érezhető, hogy a rendező pontosan tudta, hogy miről beszél, amikor az örökbefogadásról készített filmet. A filmnyelvvel képes volt egy olyan erős főszereplőt megteremteni, aki egyszerre szimpátiát és empátiát ébreszt bennünk. Ez a filmkészítés mágikus világa, hiszen közel voltunk a főszereplőhöz és együtt éreztünk vele, annak ellenére, hogy a való életben valószínűleg sose találkozhatnánk vele. Köszönjük a rendezőnek, hogy megosztott velünk egy emberi történetet.”

Szakonyi Noémi Veronika rendező és állandó alkotótársa, Vincze Máté Artur forgatókönyvíró több évig kutatta az örökbefogadás témakörét. Egy korábbi filmjük kapcsán közelről is megismerték a nyílt örökbefogadás folyamatát, amely során a biológiai anya és az örökbefogadó pár megismerheti egymást, és az örökbeadó anya kifejezetten a megismert pár számára mond le a babáról. Elmondásuk szerint a legnagyobb kihívás az a bizonytalansággal átitatott hat hét, amíg a befogadni vágyott gyermeket az örökbeadó édesanya még jogosult visszakérni. Ez a feszült helyzet inspirálta a Hat hét című filmet.

A Hat hét  alkotóival készült interjúnk itt olvasható.

Lehetne-e rektor Liszt Ferenc a mai Zeneakadémián? – Két vélemény a rektorválasztásról

„Rendszerszinten van probléma”

Az egész zeneoktatási intézményrendszert kéne rendbe tenni, hogy a Zeneakadémia ismét szárnyalni tudjon. Pozitív fordulatra van szükség – állítja Bolyki György. A zenész, producer, a Bolyki Brothers tagja, Kaposfest társalapítója, igazgatója, majd a Liszt Ferenc Kamarazenekar igazgatója, jelenleg a tehetséges fiatal zenészeket felkaroló Szikra Projekt vezetője erről a zeneakadémiai rektorválasztással kapcsolatban beszélt a Magyar Nemzetnek.

„Az ötvenes éveim elején járok, és az én generációm még úgy nőtt fel, hogy Magyarországra mindenki zenei nagyhatalomként tekintett. A magyar zenészeket világszerte megsüvegelték, és a Zeneakadémiának – akkor még főiskolának – nagyon jó volt a híre. Aztán az elmúlt harminc évben sok minden megváltozott. Szeretjük magunkról továbbra is azt gondolni és mondani, hogy zenei nagyhatalom vagyunk, de ez a státus mára elkopott. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek kiváló szólistáink, produkcióink, de a magyar klasszikus zene jelenléte a világban napjainkban teljesen más szinten van, mint akkor volt. Ezzel párhuzamosan megváltozott a Zeneakadémia helyzete is, melynek kimagasló eredményeit a közpénzből finanszírozott, világszinten egyedülálló képzési rendszer biztosította: hat év alapfokú zeneiskola, négy év középfokú konzervatórium, majd öt év Zeneakadémia.

Fél Dél-Amerika ura volt, az övéi buktatták meg

Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar y Palacios Blanco gazdag, baszk származású hidalgó (spanyol nemes) család sarja volt. Szüleit korán elvesztette, ezután nevelők oktatták, tanulmányait Spanyolországban fejezte be. Ott is nősült meg, de felesége egy év múlva venezuelai látogatásukon sárgalázban meghalt. Bolívar ezután nem házasodott meg újra. A napóleoni háborúk Európájában megismerkedett a francia felvilágosodás és az angol materializmus gondolkodóival, és a saját erejéből káplárból császárrá emelkedő Napóleon példájától lenyűgözve

esküt tett, hogy felszabadítja hazáját.

1807-ben hazatért és bekapcsolódott a függetlenségi mozgalmakba. Amikor Venezuela 1810-ben fellázadt a spanyol gyarmati uralom ellen, a junta Bolívart küldte Londonba, hogy szerezze meg a brit kormány támogatását. Ezt a küldetést nem sikerült teljesítenie, sikerült viszont meggyőznie a száműzött szabadsághős Francisco de Mirandát, hogy álljon a függetlenségi harc élére. A venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés 1811-ben kikiáltotta a függetlenséget, de a diktátori hatalommal felruházott Miranda nem vállalta a harcot a túlerőben lévő spanyolokkal és letette a fegyvert. Forradalmár társai ezt árulásnak minősítették, ők maguk adták át a spanyoloknak Mirandát, aki börtönben fejezte be életét.

,,Úgy gondolom, van bennem egy egészséges bizonytalanság” – interjú Bánki Benivel

Amikor rákeresünk a nevedre az interneten, sok mindennel találkozhatunk: influenszerkedsz, slammelsz, verseket és dalszövegeket is írsz, és az Ökumenikus Segélyszervezet több kampányába is bekapcsolódtál. Tizenkét évesen kezdtél komolyabban foglalkozni a szövegalkotással. Hogyan emlékszel vissza az első írásaidra, milyen témák inspiráltak téged kisiskolásként?

Koraérett fiúként hallgatóztam és figyeltem: a felnőttek beszélgetései érdekeltek. Az olvasmányok közül is azok vonzottak leginkább, amiket nem egészen értettem. A gyermekkor törékenysége, az elmúlás éppúgy foglalkoztatott, mint a szerelem. A szüleim egy napon megtalálták a füzetemet, aminek a borítóján ez állt: ,,Bánki Benjámin összes eddigi, el nem ismert alkotása”. Karácsonyra be is köttették, úgy kaptam kézhez, kemény fedeles könyvként az írásaimat. Ekkor 12 éves voltam.

Ahogy mesélted, az irodalom iránti szeretetedet elsősorban a családodnak, édesapádnak és a CD-kről meghallgatott verseknek köszönheted. Voltak kedvenceid? Van rá alkalom, hogy ma is kézbe veszed ezeket a CD-ket és újrahallgatod őket?

„Igazi globális közösség alakult ki az évek során” – Miranda Liu egy különleges nemzetközi kamarazenei kezdeményezésről

Nagyon sok érdekes fellépési lehetőséggel készülünk a résztvevők számára. Hat hangszeres (hegedű, brácsa, cselló, fuvola, klarinét, zongora) és a vonósnégyes-foglalkozásokra lehet benevezni, velem együtt tíz tanárhoz. Neves magyar és külföldi előadók vannak közöttük. A jelentkezőktől egy rövid videó mellett repertoárjuk ismertetését kértük. A legfontosabb, hogy jelezni kellett, milyen művet szeretnének fejleszteni, vagy milyen új darabot kívánnak tanulni. 

Minden tanár meghallgatta valamennyi érdeklődőt? 

Az első szűrést én végeztem, azután egyeztetünk aszerint, hogy melyik hangszernél látszik túljelentkezés, hogyan tudjuk optimálisan beosztani a növendékeket. Kilenc nyelven folyhat a munka, van olyan mesterünk is, aki tud japánul. Az első akadémiát és fesztivált személyes jelenléttel hirdettem meg, akkor még a koncerteken volt a hangsúly, néhány mesterkurzussal. A pandémia alatt ki kellett próbálnunk az online képzést, ami nagyon bevált. Ezért aki nem tud messziről Európába utazni, az választhatja ezt a megoldást. Igen jó látni, ahogyan évről évre nő a fesztivál és az akadémia. Pár hete Bulgáriában szerveztünk egyet, áprilisban Spanyolországban volt, és ősszel Bécsben lesz, az Erasmus+-program támogatásának köszönhetően. Olyan platformot akartam létrehozni, amelyen a világ minden tájáról érkező tehetséges muzsikusok együtt zenélnek, és életre szóló barátságokat kötnek. Ez az elképzelésem egyre jobban megvalósul, és büszke vagyok, hogy igazi globális közösség alakult ki az évek során. Különböző helyeken különféle tanárokat tudunk felkérni, így a résztvevők több tanárhoz is tudnak jelentkezni. 

Az értékek megőrzése a ma nyelvén ‒ jubilál az Altalena Fesztivál Telkiben

Az Altalena jubileumi fesztivál részeként, a pandémiát követően ismét megrendezik a nyári akadémiát is, ahol neves külföldi professzoroktól tanulhatnak a fiatal zenészek. Ahogy azt Balog Alexandra zongorista, programsorozat szervezője a Kultúra.hu-nak elmondta, a nyári akadémián zongoristák, csellisták, hegedűsök, fuvolisták, énekesek vesznek részt, de érkeznek kamarazenekarok is, akik többek között a londoni Royal Academy of Music professzoraitól, valamint Erika Gdsetzertől, a Fauré Quartet első hegedűsétől tanulhatnak. Újdonság, hogy lesz kurzus zeneszerzők és karmesterek számára is, amelyet Noah Max londoni karmester, zeneszerző tart.

A mesterkurzusnak ugyanolyan fontos célja a közösségépítés, mint az egyéni fejlődés. A diákok a napot közös énekléssel kezdik, de jóga és futás, táncház, mindfulness workshop és közös meditáció is várja a résztvevőket.

„Az Altalena missziója, hogy Magyarország fiatal tehetségeit összekösse egymással, és kulturális hálót hozzon létre az országon belül; külföldi fiatal zenészekkel, és neves művészekkel, professzorokkal ismertesse meg a fiatalokat, ezzel elősegítve Magyarország kulturális exportja lehetőségeinek bővítését.”

A foltozószabó tizennegyedik gyermeke volt, ma utca és könyvtár is őrzi a nevét

Egy zsidó foltozószabó tizennegyedik, legkisebb gyermeke volt. Apjától örökölte büszkeségét, életszeretetét, vállalkozó szellemét és fess külsejét is. Iskolai tanulmányai befejeztével rajztanárnak, majd színésznek készült, fel is vették a Színitanodába, de betegsége miatt hamarosan búcsút kellett intenie a színészi karriernek. Bátyja gyulai ügyvédi irodájába került írnoknak, ahol a szerződések és váltólevelek helyett szívesebben körmölt novellákat, színdarabokat. 1884-ben egy helyi nyomdatulajdonos jóvoltából jelent meg első novelláskötete, a Nyomor, amely mindjárt komoly feltűnést is keltett.

E kötettel a hóna alatt még abban az évben Budapestre költözött, és a tekintélyes Magyar Hírlap, valamint A Hét munkatársa lett. Hamar kiderült, hogy az újságíráshoz is különleges érzéke van, s bár műveltsége és felkészültsége hiányos volt, harcias szelleme, ötletgazdagsága, kitűnő stílusa feledtette a hiányosságokat. Közismert és népszerű alakja volt a társasági életnek is, a nők bolondultak érte.

1889-ben lapjától Kolozsvárra küldték, hogy tudósítson az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület báljáról és egy színházi bemutatóról, amelynek egyik szerepét a szép és tehetséges Hunyady Margit játszotta. Bródy beleszeretett a színésznőbe, a tudósításra szánt három napból három év lett, a kapcsolatból pedig egy fiú született, aki Hunyady Sándor néven lett a magyar irodalom jeles alakja, kiváló novellista és drámaíró.

A pillanat hangulatai – Dénes György Kilenctornyú palota című versantológiájáról

A gyermek- és ifjúsági irodalom valamilyen oknál fogva kezdetektől mostohagyermeke a felvidéki magyar irodalomnak. Természetesen vannak szerzők, akiknek munkásságában megtaláljuk a gyermekirodalomba sorolható köteteket: Zs. Nagy Lajos, Tóth Elemér, Fellinger Károly. (A felsorolás igencsak véletlenszerű!)

Gál Éva írása a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. májusi számában jelent meg.

Kérdés számomra, hogy a gyermekirodalom valóban csak gyermekek, kisiskolások számára készüljön-e.

Megjelent az új pályázati kiírás a Zeneakadémia rektori posztjára

A magyar kultúra és felsőoktatás csúcsintézményének élére nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészeket, vagy zenetudósi tevékenységet folytató, zenetudománnyal foglalkozó pályázókat várnak – közölte a tárca szombaton az MTI-vel.

Azt írták, a meghirdetett álláspályázat alapján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora felelős lesz többek között az intézmény hazai zenei oktatásban játszott szerepének növeléséért, az országos zenei tehetséggondozásban játszott szerepének erősítéséért, valamint nemzetközi elismertségének erősítéséért.

A pályázati feltételek között szerepel, hogy a jelöltnek rendelkeznie kell legalább 5 éves, nemzetközileg kiemelkedő és elismert alkotó- vagy előadóművészi, és legalább 5 éves oktatói tapasztalattal, legalább 5 év vezetői tapasztalattal, nagyszámú, nemzetközileg is elismert lemezfelvétellel; nemzetközi zenei versenyeken elnyert díjakkal, nemzetközi zenei versenyeken szerzett értékelői (zsűrizési) tapasztalattal, az európai zenei élet meghatározó művészeti és oktatási intézményeinek ismeretével, magas szintű jártassággal zenei intézmények működtetését, menedzselését illetően, szakmai teljesítményének elismeréseként valamely állami kitüntetéssel, zenetudománnyal foglalkozó szakember esetén pedig nemzetközileg kiemelkedő zenetudósi tevékenységgel, valamint valamely világnyelven írt, több mint 10, nemzetközi szakirodalomban idézett tudományos publikációval és nemzetközi zenetudományi konferenciákon szerzett előadói tapasztalattal – ismertette a tárca.

Császi Ádám kapta a legjobb rendezőnek járó díjat a palicsi filmfesztiválon

A Háromezer számozott darabban öt, nehéz sorsú roma fiatalt ismerhetünk meg, akiknek az életéről színházi előadás készül. A darabot meghívják egy neves német fesztiválra, emiatt a szereplők kénytelenek szembenézni múltjukkal és a rasszista sztereotípiákkal. A film realista és abszurd elemekkel mossa el a határt valóság és fikció között.

A zsűri indoklása szerint Császi Ádám a többi között felforgató és kemény hozzáállásáért kapta a díjat, valamint azért, mert arra kényszeríti a nézőket, hogy szembesüljenek mindazzal, ami elől inkább menekülnének.

A legjobb filmnek járó Arany Torony díjat Christian Petzold német rendező Tűzpiros égbolt című alkotásának ítélték oda.

Ezek a magyar filmek versenyeznek Szarajevóban

Az augusztus 11-én kezdődő fesztivál dokumentumfilmes versenyprogramjában mutatják be Somogyvári Gergő Fanni kertje című alkotását. A magyar–román–horvát koprodukcióban készült film egy családjából kitagadott transznemű nő és az őt befogadó, idős, hajléktalan férfi barátságáról szól. A film tavaly Szarajevóban a Docu Rough Cut Boutique szekciójában mutatkozott be, és két díjat is nyert.

A rövidfilmes mezőnyben indul Buda Flóra Anna 27 című, Annecyban díjazott animációs filmje, a diákfilmes ketgória 11 versenyfilmje közül pedig három is magyar: Gyimesi Anna Falling, Szelestey Bianka az idei Friss Húson bemutatott Pragma című filmje, valamint Erhardt Domonkos Szemem sarka című, a Berlinalén díjazott MOME-s diplomafilmje.

A képen jelenet Szelestey Bianka Pragma című filmjéből.

Matula kunyhójától a kárókatona-telepig

A Kis-Balaton, elnevezésével ellentétben nem a Balaton kicsinyített mása, hanem a Zala folyó torkolatvidéke, ahol száraz, mocsaras és vízzel elárasztott területek váltogatják egymást. Ez a több mint ezernégyszáz hektáros terület ma már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.

Fekete István két regénye, a Tüskevár és a Téli berek is itt játszódik.

Marianna úgy ismeri ezt a térséget, mint a tenyerét. Ha az irodai munkája nem köti a látogatóközponthoz, kint van a terepen. Arról faggatom, milyen kuriózumnak számító állatok élőhelye a Kis-Balaton. Rögtön említ néhányát, kiemeli az északi pockot. Ez a kicsi, plüssfigurára emlékeztető rágcsáló egy jégkorszaki reliktum, vagyis maradványfaj, amely a jégkorszak visszahúzódásával került ide. Magyarországon csupán két helyen él, a Fertő-Hanság területén és a Kis-Balatonnál. Szintén kuriózumnak számít a lápi álarcos szitakötő.

Hans Fallada, a Mi lesz veled, emberke? írója 130 éve született

Eredeti neve Rudolf Ditzen volt, művésznevét két Grimm-meséből vette, a Szerencsés Jancsiból (innen jött a Hans) és A libapásztorlányból, amelyben a beszélő lovat hívták Falladának. Apja neves jogász volt, a legfelsőbb bíróság tagja, aki fiát is jogásznak szánta. A család sokáig Lipcsében és Berlinben élt, az apa és a fiú kapcsolata azonban egyre fagyosabb lett, mert Rudolf nem akart jogi tanulmányokat folytatni. Már fiatal iskolásként csatlakozott a Wandervogel elnevezésű társasághoz, amely túrákat szervezett fiataloknak, és amelyet – a polgári értékeket megkérdőjelező nézetei miatt – a szülők és a tanárok veszélyesnek tartottak a résztvevők számára.

Az érzékeny lelkű fiatalember rengeteget olvasott, főként Flaubert, Zola, Daudet és Maupassant műveit, de a realista, naturalista irányzat mellett Karl May kalandregényeit is szerette, felnőttként összegyűjtötte May 57 kötetes életművét.

Gimnáziumi tanulmányai utolsó évét a türingiai Rudolstadtban fejezte volna be, de 1911. október 17-én párbajnak álcázott öngyilkosságot kísérelt meg egy barátjával együtt, aki meg is halt. Ditzen súlyos sérülésekkel életben maradt, de emberölés vádjával nyomozás indult ellene, majd pszichiátriai kivizsgálásra és kezelésre Jénába szállították. A középiskolát nem fejezte be, később Türingiában mezőgazdaságtanból szerzett végzettséget. Az első világháború idején katonának jelentkezett, de alkalmatlannak nyilvánították. 1916-ban a stettini (szczeczini) agrárkamaránál kapott állást, majd a fővárosban a burgonyatermelők szervezeténél dolgozott tudományos munkatársként. Közben fokozatosan az ital és a kábítószer rabjává vált, többször vett részt elvonókúrán. A világháború után a legkülönbözőbb munkákat végezte, hogy biztosítsa megélhetését – volt eladó, ingatlanügynök, hivatalnok és élelmiszer-kereskedő is.