Best WordPress Hosting
 

A Waldheim-ügy segített Ausztriának feldolgozni a múltját

A Waldheim-ügy segített Ausztriának abban, hogy Németországhoz hasonlóan megkezdje feldolgozni a második világháború alatti múltját – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter Szalay-Bobrovniczky Vince A Waldheim-ügy és Ausztria című könyvének bemutatóján csütörtökön Budapesten. A miniszter köszöntőjében kiemelte, hogy a szerző, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki korábban Magyarország ausztriai nagykövete volt, az osztrák belpolitika egyik legavatottabb hazai ismerője.

Felidézte, hogy Kurt Waldheim 1972-től tíz éven keresztül az ENSZ főtitkáraként dolgozott, majd 1986-től 1992-ig Ausztria köztársasági elnöke volt. Ez utóbbi időszak alatt Ausztria nemzetközi elszigeteltségbe került Kurt Waldheim második világháború alatti tevékenysége miatt. Gulyás Gergely hozzátette, hogy a rendszerváltás időszakában Magyarország is felemás viszonyt ápolt Ausztriával, ami 1992-ben, Waldheim távozása után változott meg. Azt is felidézte, hogy Waldheim távozása után, a Szabadságpárt kormányra kerülésével hasonló helyzet alakult ki, ami komoly próbatételt jelentett az osztrák demokráciának.

Szalay-Bobrovniczky Vince hangsúlyozta, a Waldheim-ügy eljuttatta Ausztriát oda, hogy az osztrák politika megfogalmazza: valami nincs rendben az osztrák emlékezetpolitikával, és az a nézet, hogy az osztrákokat semmilyen felelősség nem terheli a második világháború alatt elkövetett náci bűnökért, nem tartható.

„Vagy ne született volna, vagy ha született, örökké élne” – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király 490 éve született

Szilágysomlyón született somlyói Báthory István erdélyi vajda és Telegdi Katalin fiaként. Várdai Pál esztergomi érsek, majd I. Ferdinánd bécsi udvarában töltötte apródéveit, az egyetemet Padovában végezte. A humanista műveltségű, jó politikai érzékkel és hatalmas vagyonnal megáldott Báthory alig volt huszonhárom éves, amikor ő fogadta az Erdélybe visszatérő Izabella királynét, Szapolyai János özvegyét és annak fiát, János Zsigmond megválasztott királyt. Megkapta a legfontosabb erdélyi katonai pozíciót: váradi főkapitány lett. Két ízben járt követként a császárnál, a második alkalommal két évre börtönbe vetették, ahonnan csak 1567-ben engedték haza. Kiszabadulása után birtokaira húzódott vissza, politikai szerepet nem vállalt. Katolikus hitéről nem volt hajlandó lemondani, s amikor János Zsigmond erővel akarta unitárius vallásra téríteni, megfutamította annak katonáit.

János Zsigmond 1570-ben, a speyeri egyezményben végleg lemondott a magyar királyi címről, de megtarthatta Erdélyt magának és leszármazottainak. A következő évben azonban utód nélkül halt meg, és az egyezmény szerint Erdély a Habsburg király, Miksa uralma alá került volna. Miksa Bekes Gáspárt jelölte a trónra, de a szabad fejedelemválasztás jogához ragaszkodó rendek inkább Báthoryt választották meg. Ő nemcsak a töröknek tette le a hűségesküt, hanem Miksát is biztosította lojalitásáról, ő mégis Bekest nevezte ki erdélyi vajdának. Az udvarhű trónkövetelőt Báthory az 1575. július 8-i kerelőszentpáli csatában leverte, híveit kegyetlenül kivégeztette.

Fejedelemként a korábbi adományok fölülvizsgálásával, a kereskedelem és bányászat fölvirágoztatásával, új árszabás bevezetésével szervezte át a gazdasági életet.

Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény

Az évek alatt számos alkalommal kerestek meg szerzők, ajánlva a saját regényeiket. Megmondom őszintén, szerzői megkeresésekre nagyon ritkán reagálok úgy, hogy elolvasom a könyvüket. Peter Schmalz már több, mint két hónapja írt nekem e-mailt. Ismertem a könyvét, de nem volt hozzá se hangulatom, se időm. Főleg úgy, hogy éppen szüneteltettem a blogot. Pár napja viszont…

The post Vérrel szemben: Kivételes történelmi regény appeared first on ZAMA.HU.

„Távol akartam tartani magam a témától” – Interjú Tudor Giurgiu filmrendezővel

Tizennyolc éves volt, amikor kitört a romániai forradalom. Ősélmény, melyről mindig is filmet akart készíteni, vagy ez később került a céljai közé?

Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De mikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek. Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot. Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas–kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét.

Három év kutatómunka van a film mögött. Hogyan reagáltak az emberek, akikkel megosztotta a terveit? Inkább eltávolodtak, vagy támogatták?

Miért olvassunk a brit monarchiáról?

A brit monarchia története és intézménye számos szerzőt és kutatót inspirált, így a témával kapcsolatos könyvek sokszínűsége rendkívül gazdag. Miért érdemes olvasni a királyi családról?  Események és történelmi pillanatok: A brit monarchia története során számos jelentős esemény és pillanat volt, amelyek különös figyelmet kaptak a könyvekben. Ilyen például a királyi esküvők, koronázások, politikai válságok vagy…

The post Miért olvassunk a brit monarchiáról? appeared first on ZAMA.HU.

1844. augusztus 10-én a Hajógyári-szigeten hangzott fel először a Himnusz

Ahogyan Nyáry Krisztiánnak az Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos története című könyvéről Nádasdy Ádámmal folytatott pódiumbeszélgetése alapján beszámoltunk róla, a Himnuszt Kölcsey Ferenc egyáltalán nem himnusznak írta. Ilyen szándéka 1822-ben Kisfaludy Sándornak, a korszak ünnepelt költőjének volt, aki Magyar nemzeti ének címmel írt, és még zenét is szereztetett hozzá, ám a kezdeményezése teljesen visszhangtalan maradt.

A Kölcseyt megelőző száz évben voltak himnusz funkcióját betöltő, erős egyházi hátterű dalaink, ám azok nem hasonlítottak igazán a nemzeti himnuszokhoz: a katolikusok a Boldogasszony anyánk, a reformátusok a Tebenned bíztunk eleitől fogva, az evangélikusok az Erős vár a mi Istenünk című vallási éneket tartották a himnuszuknak. Az első Himnusz-előképek, amelyeknek már politikai közösségteremtő erejük volt, a kuruc korban születtek. A Rákóczi-nóta többször közel járt hozzá, hogy a himnuszunk legyen belőle, a szabadságharc után azonban betiltották. A 19. század második felében Liszt Ferencet kérték fel arra, hogy komponáljon királyhimnuszt, ám mivel beleszőtte a Rákóczi-induló dallamait, művét végül nem mutatták be.

Horthy a második bécsi döntés után a Rákóczi-induló hangjaira vonult be Nagyváradra, Kassára, Kolozsvárra. Egy darabig elterjedt volt Magyarországon a Gott erhalte, Joseph Haydn műve is, amelyet az osztrák birodalomnak írt. A szabadságharc leverése után azonban elterjedt, hogy ezt játszották az aradi kivégzések közben (ami nem volt igaz), és emiatt „hóhérhimnusznak” nevezték.

Fél Dél-Amerika ura volt, az övéi buktatták meg

Simón José Antonio de la Santísima Trinidad Bolívar y Palacios Blanco gazdag, baszk származású hidalgó (spanyol nemes) család sarja volt. Szüleit korán elvesztette, ezután nevelők oktatták, tanulmányait Spanyolországban fejezte be. Ott is nősült meg, de felesége egy év múlva venezuelai látogatásukon sárgalázban meghalt. Bolívar ezután nem házasodott meg újra. A napóleoni háborúk Európájában megismerkedett a francia felvilágosodás és az angol materializmus gondolkodóival, és a saját erejéből káplárból császárrá emelkedő Napóleon példájától lenyűgözve

esküt tett, hogy felszabadítja hazáját.

1807-ben hazatért és bekapcsolódott a függetlenségi mozgalmakba. Amikor Venezuela 1810-ben fellázadt a spanyol gyarmati uralom ellen, a junta Bolívart küldte Londonba, hogy szerezze meg a brit kormány támogatását. Ezt a küldetést nem sikerült teljesítenie, sikerült viszont meggyőznie a száműzött szabadsághős Francisco de Mirandát, hogy álljon a függetlenségi harc élére. A venezuelai alkotmányozó nemzetgyűlés 1811-ben kikiáltotta a függetlenséget, de a diktátori hatalommal felruházott Miranda nem vállalta a harcot a túlerőben lévő spanyolokkal és letette a fegyvert. Forradalmár társai ezt árulásnak minősítették, ők maguk adták át a spanyoloknak Mirandát, aki börtönben fejezte be életét.

Oppenheimer: Füstbe ment terv

Az amerikai Prométheusz ellopta a tüzet nekünk az istenektől, mire mi kirekesztettük érte. Christopher Nolan író-rendező új filmjével Oppenheimer személyét rehabilitálja a köztudatban.

The post Oppenheimer: Füstbe ment terv first appeared on kulturbanyasz.hu.

Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről

„Mert a könyvek nem teljesen halott dolgok: megvan bennük az élet lehetősége, az, hogy éppoly aktívak legyenek, mint a lélek, melynek termékei” – írja John Milton Areopagitica című művében. A könyvnek, annak ellenére, hogy fizikai dolog, elvont tartalma van. Milton így ír róla ugyanott: „Sok ember csak terhére van a Földnek; egy jó könyv viszont egy felsőbbrendű szellemnek az életen túli élet számára bebalzsamozott és elraktározott becses életnedve” – a könyv nemcsak tartalmában elvont, de egy, könnyen lehet, hogy már rég halott ember lenyomatát is magában őrzi. Nem meglepő tehát, hogy a bakancslisták visszatérő eleme a könyvírás – valamennyire út a halhatatlanság felé.

A könyv mint vallási szimbólum

A könyv általában a bölcsesség és az isteni tudás szimbóluma, kinyilvánított vagy ki nem nyilvánított voltára a könyv becsukott, illetve kinyitott állapota utal az ábrázolásokon. Egyiptomban a Halottak könyvét a halott mellé helyezték a sírba, hogy igazolja őt a túlvilágon. A könyv eredetileg – vagyis még írástekercsként – hatalmi szimbólum volt, amit az uralkodó tartott a kezében saját törvényeinek jelképeként.

Hamis papírokkal „felszerelt” vízihulla és a helyi maffia is segítette a szicíliai partraszállást

A szicíliai partraszállásról 1943 januárjában, a casablancai konferencián döntött Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök. A tanácskozáson a szovjet vezető, Joszif Sztálin az éppen zajló sztálingrádi csata miatt nem volt jelen, de üzeneteiben az 1943 tavaszára ígért, a Szovjetuniót tehermentesítő második front megnyitását sürgette. Churchill és Roosevelt azonban úgy határozott, hogy a front megnyitását tovább halasztják, a brit-amerikai erőket pedig a mediterrán hadszíntéren összpontosítják.

Az észak-afrikai német expedíciós erő, az Erwin Rommel vezette Afrika Korps 1943. tavaszi felmorzsolása után az angolszász szövetségesek következő célpontja Szicília lett. A stratégiai jelentőségű sziget elfoglalásától azt remélték, hogy ráveszi Olaszországot a háborúból való kilépésre, a németek számára állandó fenyegetést jelent majd a szövetséges partraszállás „Európa lágy altestében”, emellett lehetővé válik a szövetséges hajók számára a Földközi-tenger medencéjének szabad használata. A Husky hadművelet főparancsnoka az amerikai Dwight D. Eisenhower, első helyettese a brit Sir Harold Alexander lett, az amerikai 7. hadsereget George S. Patton, a brit 8. hadsereget az afrikai győző, Sir Bernard Montgomery vezényelte.

Az előkészületek során a csapatösszevonások mellett elterelő hadműveletekre is sor került, a leghatékonyabbnak a Vagdalthús operáció bizonyult. Az MI5 egy brit tiszti egyenruhába öltöztetett holttestet dobott a tengerbe a spanyol partok közelében, az igazolványok mellett „szupertitkos”, természetesen hamis dokumentumokkal, amelyek azt sugallták, hogy az invázióra Szardínián és Görögországban kerül sor. A hulla aktatáskáját a spanyol hatóságok eljuttatták Berlinbe, ahol az iratokat hitelesnek minősítették, ezért Hitler páncélos egységeket csoportosított át Szicíliáról Görögországba. A szigetet így az invázió pillanatában a demoralizált és leromlott felszerelésű 200 ezer olasz katona mellett csak két német páncélos hadosztály védte, mintegy 70 ezer fővel. (Az elterelő akcióról 2021-ben film is készült Colin Firth főszereplésével.)

Bibliai ételek, avagy mit ehetett Jézus az utolsó vacsorán

Biblia és étkezés? Csak látszólag távol álló fogalmak! – írja könyve előszavában. Bár a kezdetekben történeti antropológusnak készült, útja mégis a biológusi pályához vezetett, s miután harmincéves korában megtért, hamar felismerte, hogy a Biblia botanikus szemmel is tartogat érdekességeket. Számos botanikai expedíción vett részt, többek között Kínában, Tanzániában, Indiában, Mongóliában, a Szentföldön, Dél-Koreában, Örményországban, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Iránban is. 2017-ben megszületett A Biblia növényei című munkája, amelyet A Biblia ételei című könyv követett.

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben többféle élménysétára is jelentkezhetnek a látogatók, többek között A Biblia növényei címűre is. Mi várja az odaérkezőket?

A látogatók tizenkét állomáson keresztül járhatják végig ezt a tansétát. Vezetett sétát is kérhetnek, de egy kis füzet segítségével maguk is bejárhatják az állomásokat. Minden állomás egy fogalom köré csoportosul, a fügefáknál például a Biblia gyümölcseiről van szó, a ricinusnál a Biblia mérgező növényeiről, és a látogató szép lassan eljuthat a fügefától az orchidea- és broméliaházban növő papiruszon át a mirháig, amely a tizenkettedik állomás, és a kaktusz- és pozsgásházban található. Aki pedig végigsétál ezen, átfogó képet kap a Bibliában szereplő növényekről.

Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem?

Platón Lakomájában néhányan másnaposan arról vitatkoznak, hogy mi is a szerelem, miben rejlik Erósz lényege. A vitát természetesen Szókratész nyeri, azonban az egyik legkedvesebb történetet Arisztophanész meséli el – szónokolja, ha úgy tetszik. E szerint az ember korábban androgün volt, „hímnő”, „férfinak és nőnek összetétele” három nemmel: férfi, női és a kettő elegye jelent meg benne. Az ember gömb alakú volt, és kétszer annyi tagja volt, mint rendesen. Ereje hatalmas volt, az istenekre is kezet emelt. Zeusz jött elő a mentőötlettel: „Nohát, egyenként kettényesem őket, és így gyöngébbek lesznek, s ugyanakkor nagyobb számuk révén még hasznosabbak. És majd, fölegyenesedve, két lábon járnak. Ha aztán ismét betyárkodni méltóztatnak, és megint nem nyughatnak, akkor újra kettészelem őket, aztán egy lábon szökdécselhetnek.” Azóta az ember mindenáron az „egy felét” keresi, és vele akar – testi és lelki értelemben – egyesülni.

Az ókori görögöknél ennél romantikusabb történeteket is találunk. Az egyik leghíresebb Alküoné és Kéüx története. Rajongva szerették egymást, kapcsolatukat sokan bálványozták, ők pedig istenekhez méltóan kezdtek viselkedni, Zeusznak és Hérának szólítva egymást. Ovidius Átváltozások című művében állít emléket a szerelmeseknek: Kéüx Delphoiba indul, ám az istenek haragja lesújt rá – nagy viharba kerül, a hajó elsüllyed, Kéüx pedig meghal. Héra egy álomban meséli el Alküonénak a történteket, a nő pedig bánatában a tengerbe fojtja magát. Zeusz végül megkegyelmezett a párnak, jégmadárrá változtatta őket (a fajta görög neve alküonesz), hogy újra együtt lehessenek. A szelek istene, Aiolosz minden télen hét napra megállítja a szélfúvást, hogy a pár zavartalanul élhessen.

A cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/3. számában jelent meg. A magazin korábbi lapszámairól, előfizetési lehetőségéről itt lehet tájékozódni.

A misztérium arcai – Kőbe vésett teológia

Rácz Norbert Zsolt írása a Helyőrség oldalán jelent meg.

Például tudtad-e, hogy Európa legkeletibb gótikus katedrálisa Erdélyben, Brassóban található? Hát azt, hogy a Maros folyó mentén fedezték fel a térség első, honfoglaláskori keresztény templomait, amelyek minden bizonnyal bizánci, azaz ortodox keresztények voltak? Sőt, azt tudtad-e, hogy Erdélyben jött létre az egyetlen magyar alapítású keresztény protestáns felekezet, az unitárius egyház?

Én egy olyan városban nőttem fel, ahol a hagyományos és kevésbé megszokott keresztény felekezetek teljes palettája megtalálható. Gyermekkoromban meglátogathattam a kolozsvári Fő tér impozáns gótikus templomát, a Szent Mihály katedrálist, de átugorhattam a Bocskai téri ortodox templomba, s útközben meglátogathattam az evangélikusok, majd az unitáriusok templomait, végül pedig a reformátusok kétágú templomát. Sőt, ha kedvem tartotta, a monostori apátság román kori temploma körüli dombon üldögélhettem, s merülhettem el képzeletben a tatárjárás szörnyűségeiben, vagy a Budai Nagy Antal felkelés üszkös idejében. Minden templom másról szól. Más történelmi korról, s a keresztény tan más-más vetületéről. Most a kőbe vésett teológiáról szeretnék szólni.

Julianus, az utolsó császár, aki megpróbálta visszaállítani az ősi római vallást

Nagy Constantinus császár féltestvérének fia, Flavius Claudius Julianus 331-ben született. A császár 337-es halálát követő trónharcok során apját és annak testvéreit is kivégezték, ő valószínűleg csak azért menekült meg, mert még kisgyermek volt. A fővárost, Konstantinápolyt azonban el kellett hagynia, Nikomédiában ariánus – a kereszténység szentháromságtagadó, a niceai zsinat által 325-ben elítélt ága – nevelésben részesült. Korának legkiemelkedőbb filozófusai és rétorai oktatták; az ifjú Julianus különösen a régi görög–római irodalom és filozófia iránt mutatott érdeklődést és már ekkor ellenszenvvel viseltetett a keresztény vallással szemben.

Tizennégy évesen visszatérhetett Konstantinápolyba, majd a birodalom keleti részében utazgatott. Utolsó élő testvérét, Gallus keleti társcsászárt 354-ben kivégezték, ekkor rövid ideig házi őrizetbe került. A következő évben szabadon bocsátották, ezután Athénban tanult filozófiát, a későbbi Nagy Szent Gergely pápa és Nagy Szent Vazul, a keleti keresztény szerzetesség egyik legjelentősebb alakja társaságában, akik később mindketten negatívan írtak róla, vélhetőleg Julianus az ősi pogány vallás iránti vonzódása miatt. Mivel a birodalmat keleten a Szászánida Birodalom terjeszkedése, nyugaton a barbár törzsek betörései veszélyeztették, II. Constantius császár a dinasztia utolsó élő férfitagjaként 355 végén Galliába rendelte, és megtette nyugati társcsászárnak.

Julianus a következő öt évben folyamatos győzelmeket aratott a germán törzsek felett, katonái pedig olyannyira megszerették, hogy császárrá kiáltották ki. Az ellene indult II. Constantius útközben meghalt, így Julianus 361 novemberében akadálytalanul vonulhatott be Konstantinápolyba.

Széchenyi Pisti, Deák Ferkó és a többiek – A reformkori nagyok is kicsik voltak egykor

A reformkori hősöket gyermekkori alakjukban ábrázoló honlap, mobiltelefonos alkalmazás, és animációs kisfilmek igyekeznek történelmünk meghatározó alakjait a legkisebbeknek is emészthető formában láttatni.

Milyen visszajelzések érkeztek eddig a gyerekek és szülők részéről?

Sok dicséretet kapunk hál’Istennek. Hallottunk olyat, hogy ezek a videók lettek az esténként engedélyezett mesék. Vannak, akik azt mondták, hogy még kisebb gyerekeik is ámulattal nézik a videókat. Az egyik történész apuka, miután megnézte a videókat azt mondta: nagyon jó megközelítés a reformkori hőseink emberi oldalát bemutatni a gyerekeknek, így azonnal megszeretik, azonosulni tudnak velük,  akéár példaképet is választanak maguknak közülük. Nem is reméltük, hogy ez ilyen hamar megtörténik… Ez volt a célunk.