Május 17-én tartotta az Athenaeum Kiadó a Dreher-szimfónia című fikciós családregényének sajtóbemutatóját. Olvass bele!
Archívum címkék: + Történelem
Így vették be Bizáncot a törökök
A Római Birodalomban a keresztény vallás szabad gyakorlását engedélyező Nagy Konstantin császár 330-ban helyezte át székhelyét a Fekete-tenger és a Márvány-tenger közti szorosban fekvő Konstantinápolyba (ókori nevén Büzantionba). A birodalom 395-ben kettészakadt, a Nyugat-római Birodalom 476-ban elbukott, de Bizánc – a római jogot és közigazgatást átvéve – a hellenisztikus kultúrára alapozódó, autokratikus birodalomként még több mint egy évezreden át fennállt. A nyugati és a keleti, ortodox kereszténység elkülönülése 1054-ben, a nagy egyházszakadással vált teljessé, a kölcsönös kiközösítést csak 1965-ben vonta vissza Szent VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka.
Bizánc I. Jusztiniánusz császár (527-565) alatt élte virágkorát, visszahódította a keleti gótoktól Itáliát, a vandáloktól pedig Észak-Afrikát, a császár törvénykönyve összegezte a római jogot és új rendelkezésekkel egészítette ki azt. A folytonos háborúk és belső lázadások azonban kimerítették a birodalom erejét, a hódítások hamarosan elvesztek, a színen megjelenő bolgárokkal, arabokkal, szeldzsuk törökökkel szemben újabb és újabb területeket kellett feladnia. 1204-ben a velenceiek vezette keresztes seregek bevették Konstantinápolyt, a Kis-Ázsiába szorult császárságnak csak 1261-ben sikerült visszafoglalnia a fővárost, de ekkor már az oszmán török fenyegetéssel kellett szembenéznie. A meggyengült Bizánc 1402-ben még egy fél évszázados haladékot kapott a világtörténelem utolsó nagy hódítójának, a mongol Timur Lenknek köszönhetően, aki 1402-ben Ankara mellett véres csatában legyőzte I. Bajazid török szultánt.
A vereséget kiheverő oszmánok II. Murád vezetése alatt ismét terjeszkedni kezdtek, s az 1444-es várnai csatában megsemmisítő vereséget mértek a Hunyadi vezette keresztesekre. Murádot 1451-ben a kegyetlen és nagyravágyó II. Mehmed követte a trónon, aki elhatározta: hatalmas, a Dunától az Eufráteszig terjedő birodalmat hoz létre, amelynek központja a bevehetetlennek vélt Bizánc lesz. Az egykor hatalmas birodalom ekkor már magára a városra szorult vissza, de az előnyös fekvése és hatalmas falai miatt minden ostromnak ellenállt.
100 év után vitték vissza a könyvtárba az Egyesült Államok történetét, azóta történt egy s más
Csaknem 100 év után vittek vissza egy kikölcsönzött könyvet egy kaliforniai könyvtárba – adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása szerdán.
Benson Lossing az Egyesült Államok története című könyvét 1927-ben kölcsönözték ki, és májusban vitték vissza a St. Helena-i könyvtárba.
A kikölcsönzés idejében a késedelmi pótlék öt cent volt, vagyis a könyvet visszaszolgáltató Jim Perry elvileg 1756 dollárral (610 530 forint) adósa a könyvtárnak, amely azonban 2019-ben eltörölte a bírságot.
Száműzte a saját anyját, mégis kiérdemelte az „igazságos” jelzőt: XIII. Lajos
Az eredetileg hugenotta, de a trón megszerzése érdekében katolizált IV. Henrik és Medici Mária elsőszülött fia 1601. szeptember 27-én jött világra a Párizshoz közeli fontainebleau-i kastélyban. Édesapját 1610-ben egy fanatikus katolikus alattvalója meggyilkolta, így a dauphint már kilencévesen Franciaország királyává koronázták – a tényleges uralmat azonban ekkor régensként még anyja gyakorolta. Lajos alig várta, hogy végre nagykorúvá váljon, és saját kezébe vegye a kormányzást. Tizenhatodik születésnapján egyik első intézkedéseként száműzte édesanyját, és meggyilkoltatta annak gyűlölt kegyencét, Concino Concinit. A közepes képességekkel rendelkező uralkodó azonban nem egyedül irányította az államot.
A legkisebb ügyekben is hallgatott tanácsadóira, akik közül a legismertebb az államérdeket mindennél előbbre helyező Richelieu bíboros volt.
A csaknem fél évszázadig tartó francia vallásháborúk befejeződése után, a 17. század elején gazdasági fellendülés következett. Virágzott a kereskedelem és az ipar, országszerte manufaktúrák létesültek. Az ország és a kincstár is gazdagodott. A gazdasági konjunktúra a politikai és társadalmi struktúra átrendeződéséhez vezetett, amely a Napkirály, XIV. Lajos uralkodására fejeződött be.
Szörnyetegek / R.M.N. (2022)
írta Nikodémus Megroppanó világhelyzetben szeretünk menedéket keresni és elbújni: saját hiteinkbe, egy magunk-teremtette privát édenbe vagy az egyéni boldogság biztos sáncai közé. Hogy mindez lehet akár egy gondosan kiagyalt hazugság? Legtöbbször nem zavar minket. Két, nemrég bemutatott film azonban nem… Olvass tovább →
The post Szörnyetegek / R.M.N. (2022) appeared first on FilmDROID.
A brezáni kiáltványt 320 éve adták ki
Az Oszmán Birodalom utolsó nagy európai hódítási kísérlete, Bécs 1683-as ostroma kudarccal zárult. A kétszázezres sereg nagy részét már a város falai alatt szétverték, a fényes győzelem másfél évszázad után reális lehetőséget teremtett a török kiűzésére Magyarországról. A XI. Ince pápa által a következő évben létrehozott Szent Liga seregei 1686-ban visszafoglalták Budát, egy évvel később Nagyharsánynál tönkreverték a törököket, a magyar rendek pedig „hálából” lemondtak a szabad királyválasztás és az 1222-es Aranybullában biztosított ellenállás jogáról.
A hangulat azonban gyorsan a bécsi udvar ellen fordult. A visszahódított területeken hatalmas volt a pusztulás és az emberveszteség, a megmaradt parasztságra hatalmas terhek nehezültek, a végvári katonákat szélnek eresztették. A nemesek közül egykori birtokaikat csak azok kaphatták vissza, akik igényüket hiteles dokumentumokkal voltak képesek igazolni, és a birtok tíz százalékának megfelelő adót fizettek – de erre kevesen voltak képesek, a többi birtok „a fegyver jogán” a koronára háramlott.
Az 1676-ban született II. Rákóczi Ferenc apját, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelmet háromhónapos korában veszítette el, anyja, Zrínyi Ilona ezután Thököly Imrének nyújtotta kezét. Az asszony 1685-ben gyermekeivel Munkács várába zárkózott be a császári seregek elől, amit 1688-ban fel kellett adnia. A tőle elszakított Ferenc megtarthatta vagyonát, de a jezsuitáknál udvarhű nevelésben részesült. A francia Bourbonokkal rokonságban álló Hesseni Sarolta Amália hercegnővel kötött házassága után visszatérhetett magyarországi birtokaira, s ekkor még elutasította Thököly kurucainak megkeresését.
„Egész életemben utáltam a nyájakat” – Szinetár Miklós Bánffy Miklósról és magyarságról
A Kossuth-díjas színházi, opera-, televíziós és filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház korábbi főigazgatója, a Magyar Televízió egykori elnökhelyettese, a Halhatatlanok Társulata kuratóriumának elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja a 150 éve született erdélyi grófról mesélt.
„Ha megkérdeznék, ki az emberi ideálom, akit a legtöbbre tartok, Bánffy Miklós lenne a válaszom. Érdekes, hogy én, a Bérkocsis utcai proligyerek ennyire vonzódom ehhez az erdélyi arisztokratához, de egészen tökéletes élet az övé a maga gazdagságában, tisztességében, humanizmusában” – mondja Szinetár Miklós. Már az Operaház főigazgatója volt, amikor megismerte ezt a kivételes életművet, az elődjéét, hiszen 1912 és 1917 között kormánybiztosként Bánffy is az Operaház élén volt intendáns. „Elolvastam az életrajzát, és a rajongója lettem. Elkezdtem kutatni az életét, olvasni a műveit; nem értettem, miért nincs ott a köztudatban, hogy egy ilyen nagyság élt köztünk. Íróként is elképesztő. Engem rettentően bánt, hogy Bánffynak Magyarországon nincs akkora kultusza, mint Wass Albertnek, aki nem is fogható hozzá” – jegyzi meg.
Erdélyi történet
Bánki Éva portugáliai útinaplója 3. – Mánuel-stílus, atlanti művészet
A XV-XVI. század az ókorhoz való visszatérés lázában égett, a humanizmus szinte mindenütt diadalt aratott Nyugat-Európában. A „diadalt arat” kifejezés persze nem valamiféle ideológiai kontrollt, csak valamiféle trendet jelez. Köztudott, hogy Leonardo da Vincit például a múlt és az antikvitás szinte teljességgel hidegen hagyta, ám ez az attitűd azért elég kivételes lehetett a reneszánsz Itáliában.
Portugáliában viszont teljesen megszokott volt: ott a XV. században a humanizmustól eltérő stílus és életérzés uralkodott, amit jobb híján „atlanti stílusnak” vagy Manó király nevéről manuelizmusnak nevezünk. A felfedezések lázában égő országban nem az antik példaképek, hanem a tenger, az utazások inspirálták a művészeket. Még a templomokban is tengeri motívumokkal, megfeszülő hajókötelekkel, dagadó vitorlákkal, kagylókkal, rákokkal, mindenféle „tengeri csudákkal”, trópusi gyümölcsökkel és virágokkal találkozunk.
A Mánuel-stílus nemcsak tematikájában különbözik az európai reneszánsztól. A portugál királyi család a szellemi életre is meglehetősen erős hatást gyakorolt. Ebben a szegény és kicsi országban nem léteztek „polgári mecénások”, így aztán a királyok és királyi hercegek megrendelőként, alkotóként és eszményképként is nagy hatást gyakoroltak a korszak művészetére. Dom Duarte király az atlanti korszak egyik legjobb prózaírójaja volt, a globalizmus megszállottja, Tengerész Henrik herceg igazi példakép, aki minden időben megmozgatta a művészek fantáziáját, a testvére, Dom Pedro herceg pedig nemcsak legendás utazó és egy meglehetősen különös lovagregény hőse, hanem maga is író és fordító.
A skót misszionárius, aki bejárta Afrikát – David Livingstone
A Glasgow közeli Blantyre-ben született 1813. március 19-én, szegény munkásszülők hét gyermeke közül másodikként. Már tízéves korától egész nap a pamutfonóban dolgozott, de hajtotta a tudásvágy. Első keresetéből latin nyelvkönyvet vett, esti iskolába járt, majd a mélységesen vallásos Livingstone úgy döntött, hogy orvos-misszionárius lesz. 1836-tól a glasgow-i egyetemen munka mellett görögöt, teológiát és orvostant hallgatott, 1840-ben Londonban szerzett orvosi oklevelet.
Első hittérítő útjára 1840 végén indult. Eredetileg Kínába készült, de az ópiumháború miatt végül Dél-Afrika mellett döntött. 1841 tavaszán érkezett Fokvárosba, ahonnan az angol kolóniától északra fekvő, feltáratlan vidékre indult. Megismerte a helyi nyelveket és szokásokat, és messzebb hatolt be a Kalahári-medencébe, mint előtte bármelyik európai felfedező.
1843-ban oroszlántámadás érte, ami azonban nem szegte kedvét, bár bal karján maradandó sérülést szenvedett. Livingstone nem tartozott a hagyományos hittérítők közé: az a meggyőződés hajtotta, hogy az ő feladata megtalálni az utat a kontinens szívébe, amelyet azután a misszionáriusok és kereskedők használhatnak, megingatva a rabszolga-kereskedelmet. Az afrikaiakat magával egyenlőknek tekintette, iparra és földművelésre próbálta őket tanítani. Harminc évet töltött Afrikában, és a becslések szerint haláláig összesen mintegy 46 ezer kilométert tett meg, mindezt főként gyalog.
Hitler naplóiért 9,3 milliót fizettek, de hamisak voltak
A német szövetségi levéltárba (Bundesarchiv) kerül a számos kézírásos füzetből álló dokumentumgyűjtemény, amelyet a Stern magazin Adolf Hitler náci diktátor naplóiként vásárolt meg és mutatott be negyven éve, de hamar kiderült róla, hogy minden sora hamisítvány.
A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a nemzeti levéltár hétfői közös közleménye szerint a hamisított naplók a történeti értékük miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak.
A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban – a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel – ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak.
Bánki Éva portugáliai útinaplója 1. – Tengerre!
Porto felé utazva eltöprenghetünk, milyen a magyar tenger. Hiszen a mi tenger szavunk nem hasonlít a nyugati nyelvek tengerére. A tenger török eredetű jövevényszó, azt sugallja, hogy valami irdatlanul nagy, megszámolhatatlan. Magyarul nemcsak a tenger „tengernyi”, hanem a gond, a bánat, a tennivaló.
A portugál tenger, a mar is végtelen. De ebben a szóban ott villódzik a szerelem (amor) és a halál (morte) is. Hány és hány portugál költő játszott el ezekkel a hasonló alakú szavakkal! De ez a végtelenség egészen másféle, mint a Földközi-tenger, a mare nostrum langyosabb, barátságosan villódzó kékje. Az Atlanti-óceán hidegebb, ellenségesebb, veszedelmesebb – nem véletlen, hogy a portugál tenger (a francia és spanyol nyelvvel ellentétben) hímnemű szó. O mar. Rövid, szinte kattogós. Senkinek sem jutna eszébe ezt becézgetni.
Ennek ellenére a portugálok is vágyakozással fordulnak a tenger felé. A portugál költészetben is gyakori saudade jelzi azt a sóvárgó lelkiállapotot, amikor úgy érezzük, vonz a végtelen, szinte magával ragad a látóhatár. Amikor szinte beleszédülünk az óceán már-már túlvilági ragyogásába.
A játék, amely megrengette a keleti blokkot – A Tetris című filmről
A Tetris sztorija annyira izgalmas és szövevényes, hogy csodálkozom, eddig miért nem jutott eszébe senkinek, hogy regény vagy film formájában feldolgozza. A logikai-ügyességi játékot egy Alekszej Leonyidovics Pazsitnov nevű zseniális programozó írta a nyolcvanas évek közepén, miközben a Szovjet Tudományos Akadémián számítógépes hangfelismerő szoftvereken dolgozott. Mint a korszak számos komputeres szakembere, a munkaidő üres óráit játékok készítésével ütötte el, kapcsolatot keresve számítógép és ember, logika és érzelem között. Így született az Elektronika 60 nevű gépre az a programocska is, melyhez az inspirációt kedvenc gyerekkori játéka, a pentominó adta, amelyben öt négyzetből álló alakzatokból kellett formákat kiépíteni. A négyzetek számát a programozás során négyre redukálta, a játék neve pedig a tetrominó és a tenisz szó kapcsolatából jött létre.
A Tetris ugyanolyan addiktív volt, mint amilyen egyszerű. Égből hulló, két dimenzióban forgatható alakzatokat kellett úgy egymás mellé és egymásra helyezni, hogy sorokat töltsenek ki: ha ez sikerült, az adott sor eltűnt, ha nem, egyre magasabbra tornyozódtak az alakzatok. A játékot valójában soha sem lehetett megnyerni, az egyre gyorsabban hulló, egyre nehezebben beforgatható idomok örök kihívást jelentettek.
Alekszej Leonyidovics Pazsitnov a Tetris megállmodója 2015-ben. Fotó: AFP/Francois Lo Presti
A magyarok hajója a nyereg volt
Egyesek szerint 120–140 centiméter marmagasságú pónikkal történt a honfoglalás, megint mások szerint akhal-teke-rokon csúcslovakkal jöttek be őseink a Kárpát-medencébe. Mi az igazság?
Ezt nehéz megmondani, mert a honfoglalás korából nem maradt fenn egész lócsontváz. A településásatásokon szórványlócsontok kerülnek elő, a honfoglaló magyarok pedig a nyúzott lovas temetkezés rítusát űzték. Ez azt jelenti, hogy a lócsontok közül kizárólag a koponyát és a négy lábszárcsontot találjuk meg. Mindez az archaeozoológusoknak kevés ahhoz, hogy a hajdani lovak testfelépítéséről képet alkossanak. Saját ásatási leleteim alapján elmondhatom, nem volt egynemű a lóállomány. A lovak zömét valóban a 120–130 cm marmagasságú keleti lovak tették ki, de voltak a mai arabs ménekhez hasonló nemes paripák is, és akadt nyugat-európai típusú robusztus állat is.
Milyen indíttatásból használták ezt a rítust őseink?
„Gyöngéd, magasztos hölgyszellem”– Női szerepek a reformkorban
A gyöngéd, magasztos hölgyszellemként méltatott bárónő adománnyal támogatta a Magyar Tudományos Akadémia felállítását, és a Jóltevő Asszonyi Egyesület elnökeként a jótékonyságnak szentelte az életét.
Az 1815 és 1817 közötti, a kedvezőtlen időjárás által okozott európai éhínség Pest-Buda lakosságát sem kímélte. József nádor második felesége, Hermina főhercegnő a lakosság helyzetének javításán munkálkodó asszonyi egyesület létrehozását kezdeményezte. A korabeli bürokrácia történetében valószínűleg rekordnak számított, hogy a kérelemre már nyolc nap múlva királyi engedély érkezett – sőt, egyszerre két egyesület számára is, mert Pesten és Budán is bejegyeztek egy-egy Jóltevő Asszonyi Egyesületet. Hermina hercegnő 1817-ben belehalt ikergyermekei szülésébe, és idővel a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya vette át az egyesület tiszteletbeli elnöki tisztét.
Az asszonyi egyesület hamarabb megalakult, mint az akadémia vagy a kaszinó, és elsőként juttatta társadalmi szerephez a nőket – ráadásul arisztokratákat és polgári származásúakat egyaránt. A különböző indíttatású hölgyek együtt jártak „családlátogatásokraˮ, és döntöttek a rászorulók segélyezéséről, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Mészáros Johanna az egyesület elnöke volt. Javaslata nyomán iskolát alapítottak rászoruló asszonyok számára, ahol szakmák kitanulására nyílt lehetőség, és az előállított kézműves termékek értékesítéséről is gondoskodtak. Ehhez telket, épületet vásároltak, és az iskola fenntartásának biztosítását is magukra vállalták.
Csizmadia Norbert fontos üzeneteket közvetít a jövőnkre nézve
Csizmadia Norbert: Geovízió – VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK I-II. – Fenntarthatóság és Eurázsia
„Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk– állítja Csizmadia Norbert geográfus, akinek legfontosabb küldetése, hogy a térképeink segítségével láthatóvá tegye világunk rejtett összefüggéseit. A szerző könyvében a korunkat jellemző legfontosabb fogalmak és megatrendek – az összekapcsoltság, a fenntarthatóság, a komplexitás, valamint a születőfélben lévő eurázsiai világrend – megértéséhez kínál egy több mint száz térképből álló kétkötetes útikalauzt, rendhagyó enciklopédiát, Geovízió címmel.
A könyv a szerző az elmúlt három évben – hazai és nemzetközi újságokban, illetve internetes platformokon – megjelent cikkeiből és tanulmányaiból épül fel. A gyűjteményben, Fenntarthatóság, illetve Eurázsia címmel a fenntarthatóság és természeti környezet; a technológia és társadalmi kihívások; gazdaság és geopolitika; városok és fenntarthatóság, valamint Eurázsia és az új gazdasági fejlődési tengelyek témakörei mentén kaptak helyet a gondolatok.
A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök
Mik ennek a különös pályaívnek a fő állomásai, miért emlékezhet a nemzet az érdekeit képviselő politikusként idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulára – erről kérdeztük Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát.
A magyar arisztokrácia top tízes listáján látjuk-e a kiterjedt Andrássy családot?
Nincsenek ebben a körben, bár a Székelyföldről származott família egészen Szent István királyig vezeti vissza eredetét. Erről nincs biztos tudásunk, lehet, hogy csak legenda. A csíkszentkirályi birtokot mindenesetre 1569-ben adta nekik János Zsigmond. Grófi címet csak Mária Terézia uralkodása végén kaptak, igaz viszont, hogy már a 17. században elnyerték a bárói rangot, és ezzel a főrendűek közé kerültek. Jelentős, országos, sőt azon túli méltóságot majd csak Andrássy Gyula tölt be, előtte inkább a felső-magyarországi vármegyékben – Zemplén, Gömör, Krasznahorka térségében – viseltek tisztségeket, főispánok is voltak köztük. Andrássy Gyula apja, Károly országgyűlési követ lett. Ám a kora újkorban nagy karriert befutó családokhoz, az Esterházyakhoz, Pálffyakhoz, Zichykhez nem sorolhatjuk őket. Saját szűkebb pátriájukban játszottak meghatározó szerepet.
„A szellem garabonciása” – Arthur Koestler regényes élete
Kösztler Artúr néven született Budapesten 1905. szeptember 5-én. Tizennégy éves koráig a hatodik kerületi Szív utcában élt a család, de a vesztes első világháború után, 1919-ben Bécsbe költöztek. A fiatalember az ottani egyetemen tanult elektrotechnikát és pszichológiát, a politika és az írás azonban sokkal jobban érdekelte; így szakított az elektrotechnikával, de a természettudományok és a pszichológia iránti érdeklődése egész életét végigkísérte.
Zsidó származású lévén a cionizmus ügye mellé állt, egy zsidó diákszervezet tagjaként még párbajozott is. 1926-ban kivándorolt Palesztinába, onnan küldte első cikkeit, még az iraki királlyal is sikerült interjút készítenie. Árult limonádét Haifában, szerkesztett lapot Kairóban, de egy idő után kiábrándult a cionizmusból és visszatért Európába. Élt Párizsban, majd Berlinben, újságíróként léghajós utat tett az Északi-sarkon. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, az eszme lelkes híveként a Szovjetunióba is eljutott, ám az ideológia és a valóság közötti mély szakadék megingatta hitét, útjáról írt könyve nem is jelenhetett meg a Szovjetunióban.
Angliában is szerencsét próbált, dolgozott lapoknak és szócikkeket írt az Encyclopedia Britannica köteteibe. Amikor a sztálini tisztogatások híre a szigetországba is eljutott, végleg leszámolt a kommunizmussal, a pártból is kilépett. A fasizmust is megvető író a spanyol polgárháborúról tudósítva Malagában fogságba esett, és Franco hívei halálra ítélték; száz napig várt a kivégzésre, mígnem az angolok kiszabadították. A falangisták börtönében átélteket a Sötétség délben című könyvében is felhasználta, polgárháborús élményeit Spanyol Testamentum címmel jelentette meg.
Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről
Hammerstein Judit történésszel, az Oroszok és magyarok – Magyar írók Oroszország-/Szovjetunió-tapasztalata az 1920–1930-as években című könyv szerzőjével beszélgettünk.
Milyen kritériumok alapján választotta ki azokat a szerzőket, utazókat, akikről a könyvében ír?
A kötet középpontjába magyar írók Oroszország-élményének vizsgálatát állítottam a két világháború között megjelent úti beszámolókon keresztül. A szűkítés nem véletlen: azért koncentráltam elsődlegesen az írókra, mert az ő útleírásaik differenciáltabb, elmélyültebb látásmódot, az idegenségérzékelés összetettebb formáját képviselik, ráadásul érthető módon nyelvi, stiláris szempontból is kiemelkednek a kortárs beszámolók közül. Részletesen hét író – Markovits Rodion, Munk Artúr, Arthur Holitscher, Arthur Koestler, Illyés Gyula, Nagy Lajos és Sinkó Ervin – munkáját elemeztem. E szerzők között vannak első világháborús hadifoglyok (Markovits Rodion és Munk Artúr), akik akaratuk ellenére váltak az orosz/ bolsevik világ szemtanúivá, és csak a ’20-as évek elején térhettek haza. A már saját elhatározásból utazók között pedig találunk „hívőket”, mint a messianisztikus anarchizmust képviselő Arthur Holitschert vagy a kommunista Arthur Koestlert és Sinkó Ervint, valamint a Szovjetunióval rokonszenvező, a munkásállamra kíváncsi „érdeklődőket” is: ilyen Illyés Gyula és Nagy Lajos. Úti beszámolóikat ugyanakkor nemcsak önmagukban vizsgáltam. Arra törekedtem, hogy folyamatosan reflektáljanak egymásra, sőt más korabeli, magyar és külföldi szerzőkkel is dialógusba kerüljenek.
Dráma Lego-figurákkal – Beszélgetés Szálinger Balázzsal
Aktuális emberi viszonyokról, problémákról írsz, legtöbbször történelmi kulisszák között. Miért?
Nagyon szeretem a történelmet, a magyar történelem különösen izgat. Gyakran megesik, hogy történelmi könyvek olvasgatása közben jön az a bizonyos szikra, ami egy színpadi mű alapja lesz. Megfog egy hangulat, vagy felkelti az érdeklődésemet valamilyen tisztázatlan részlet, amit szeretnék világgá kiabálni, és ennek remek eszköze a dráma.
Gyakran foglalkoztatnak a marginális vagy kevésbé ismert történelmi események.
A Batthyáneum könyvtár közzétette az erdélyi fejedelmek portréit a neten
Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – írta kedden közösségi oldalán az intézmény.
A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári közgyűjtemény közölte: a képtárában található tizenegy értékes festmény kivételes felbontásban került fel a világhálóra, így részleteiben tanulmányozható az Erdélyi Fejedelemség egykori uralkodóinak díszes ruházata, ékszerei.
Valamennyi festmény restaurálásra szorul, és ennek a folyamatnak volt a kötelező lépése a digitalizálás. A bejegyzés szerint a jövőben a restaurálásra is sor kerülhet, ígéretet kaptak egy, az értékmentést finanszírozó projektre.