Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: költészet

Falcsik Mari nyerte Alföld folyóirat Petőfi-költőversenyét

Közzétette szerző

Az első díjat Falcsik Mari költő, műfordító, a második díjat Kukorelly Endre író, költő, a harmadik, megosztott díjat Nádasdy Ádám költő, műfordító, egyetemi tanár és Markó Béla író, szerkesztő kapja.

A díjátadó ünnepséget április 12-én szerdán, 17 órától a debreceni MODEM-ben rendezik meg. A nyertes 300 ezer forint, a második helyezett 200 ezer forint, a harmadik helyezettek 100-100 ezer forint pályadíjban részesülnek. A díjátadót követően Petőfi 200 címmel kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol Petőfi Sándor életművének hatásáról tanácskozik majd Falcsik Mari, Bényei Péter és Margócsy István Lapis József moderálásával. Közreműködik Bakota Árpád, a Csokonai Színház színművésze. 

A huszadik Debreceni Költészeti Fesztivál színes programmal várja az érdeklődőket április 11-22. között.

PostPin It!

Otthon a hazában – Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas

Közzétette szerző

Valamelyik visszaemlékező írásodban megemlíted, hogy tízéves korodban odaálltál az anyukád elé, és kijelentetted, hogy költő leszel. Milyen élmények előzték meg azt a pillanatot?

Sejtettem, hogy a József Attila-díj kapcsán most sok olyasmire irányul majd kérdés és figyelem, amire nem lehet előre elég jól felkészülni, mint például a kora gyermekkorom és a származásom, a családom. Hogy honnan jövök, és ki vagyok valójában. Mivel erre nem lehet néhány mondatban jól válaszolni, írtam egy beszédet, aminek az a címe: Egy meg nem tartott beszéd a József Attila-díj átvétele kapcsán.

Most inkább olyanokat mesélek el, amiket abban nem. Például, hogy az első tíz év az életemben minden viszontagság ellenére – már ami anyám és apám válását, az új családot, a szegénységet jelenti – nagyon is boldog volt. A költészet megjelenéséig belső kozmoszban éltem, és ez a belső kozmosz most is megvan. Minden írásom ebből a kisgyermek által megőrzött és megvédett világból származik. Hordozok magamban tehát egy teljes kozmoszt, mint minden ember, és ez az első tíz évben alakul ki. Mielőtt költő lettem, ez a kozmosz jött létre, amiben a játéknak, a képzeletnek, a varázslatnak, a nyelvnek, a mesének, a versnek központi szerepe volt. Ez nagyrészt édesanyámnak köszönhető, aki óvónő volt, és engedte, hogy gyerekek legyünk, és ezt a belső kozmoszunkat megismerjük, alakítsuk, megéljük.

PostPin It!

Érdemes megtanulni jelen lenni – Bánkövi Dorottya írásról, fotózásról, zenélésről

Közzétette szerző

Bánkövi Dorottya Móricz-ösztöndíjas szerző 1994-ben született Budapesten. Az ELTE BTK magyar szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt mesterizett. Fél évet Kolozsváron, később pedig Bécsben tanult. 2015 óta publikál. Első kötete A női test biztonsága címen jelent meg.

Verseidet olvasva a merészség, vakmerőség szavak jutnak eszembe, illetve minden, ami passzol a tabu nélküli fogalmakhoz.

Csak próbáltam teljesen őszintén és leplezetlenül írni. A témák keménysége is megkövetelte ezt. Egy-egy sorból, érzésből vagy gondolatból, azokból, amik éppen ebben az időszakban foglalkoztattak, kialakult a vonalvezetés, és megrajzolta a kötet ívét. Az emberi kapcsolatokról, mint például az első ciklusban olvasható idősebb férfi hatalmi pozíciójából adódó visszaélésekről általában kellemetlen beszélni. Nagyon sokszor nincsenek a szereplők tudatában annak, hogy milyen működési módok állnak a cselekedeteik mögött, vagy hogy ezek a minták honnan jönnek, mi a motivációjuk. Ezekkel szembesülni leírva, kimondva nem biztos, hogy jó érzés.

PostPin It!

Újmagyar Gép: az első mesterséges verseskötet magyar nyelven

Közzétette szerző

Tavaly év végén szó szerint berobbant az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelynek tesztverzióját mindenki számára nyitottá tették. A mesterséges intelligencián alapuló chatbot meglepően jó és koherens válaszokat ad a legkülönfélébb kérdésekre, de kiváló minőségű esszéket, meséket, dalszövegeket, verseket is ír.

Akár magyarul is.

Aki viszont most akar kijönni az első magyar nyelvű, MI által írt verseskötettel, az már rendesen elkésett. Menyhei György már 2020-ban létrehozta az Újmagyar Gép című könyvet, amely 2022 augusztusa óta az Amazonon is kapható nyomtatott formában. A költemények mellett a projekt minden lépését részletesen dokumentálta, így olvasóként betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba is.

PostPin It!

A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?

Közzétette szerző

1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet.

A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható, és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket. Ezért aztán hogyan is lenne elvárható, hogy valaki el tudja dönteni, egy verset ember vagy számítógép írt? Sokszor nem is tudja!

És ez nemcsak azért van így, mert néhány mesterségesintelligencia-kísérlet már valóban nagyon jó, hanem azért is, mert az emberek jelenkorunk zavarodottságának, összefüggéstelenségének jeleként egyre több olyan verset írnak, amelyek hasonlítanak a számítógépes művekhez. Azaz léteznek olyan számítógépek, amelyek számítógépként, olyanok, amelyek emberhez hasonlóan írnak, olyan emberek, akik „emberien”, és olyanok, akik számítógépszerűen írnak.

PostPin It!

Nemes Nagy Ágnes tájlíráját mutatja be a PIM új időszaki kiállítása

Közzétette szerző

Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta, hogy a Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a nemrég megnyílt Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a tájjal ismerteti meg a látogatókat.

Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló tájképeket.

Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész a megnyitón hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Kifejtette, hogy a Kettős világban kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, amely a földi és az égi léthez való kötöttségünket célozza, mozgatórugója a földi és az égi szféra belső harca, amely látomásszerű belső tájakat rajzol ki.A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.

PostPin It!

„Turczi művészete egyszerre nagyon szerteágazó és homogén” – Horváth Kornélia új könyvéről

Közzétette szerző

Horváth Kornélia habilitált egyetemi tanár, az MTA doktora. Kutatási területei az 1975 utáni és a kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet, valamint a 19. és 20. századi olasz és orosz irodalom. Turczi István József Attila-díjas, Babérkoszorú díjas és Prima Primissima díjas költő, író, műfordító, egyetemi doktor, a Parnasszus Kiadó és folyóirat alapító főszerkesztője, a Költők Világkongresszusának alelnöke.

Gáspár Ferenc, a Coldwell Kiadó vezetőjének köszöntőjéből megtudtuk, hogy a Turczi István költői világáról náluk megjelent könyv Élő irodalom című sorozatuk hatodik kötete. A sorozat kortárs írókról szóló monográfiákból áll.

Horváth Kornélia rendkívül izgalmasnak találja Turczi életművét, amely igen terjedelmes, és sokféle irodalmi, műfaji formát váltogat, amelyek néha egy művön belül is keverten fordulnak elő. Inspiratívnak találja Turczi hozzáállását a régebbi, valamint kortárs magyar és külhoni irodalmi szöveghagyományhoz. Fordításai jelentős minőségérzékről tesznek tanúságot, művészete egyszerre nagyon szerteágazó és homogén. A monográfia a nyelvi-poétikai eljárások, a különböző intertextusok kezelése és tematika alapján három alkotói korszakot különít el. A tematika (történelem, szerelem, költészet) és a nyelv Turczinál szoros egymásrautaltságban jelenik meg. Munkásságának komoly szervezőeleme a zene, amely több kötetet is inspirált már.

PostPin It!

A költő, aki úgy cikázott a magyar és amerikai egyetemek közt, mint senki más – 80 éves Oravecz Imre

Közzétette szerző

Oravecz Imre Heves megyében, Szajlán született, édesapja gépkocsivezető volt, édesanyja pedig kevéske földjüket művelte. Oravecz 1962 és 1967 között az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) magyar-német szakon tanult, a diploma megszerzése után Budapestre költözött, ahol segédmunkásként, mozi-üzemvezetőként, nevelőtanárként, az Európa Könyvkiadó titkáraként is dolgozott, majd 1970-től az MTI számára fordított. 1972-ben egy szerelmi csalódást követően előbb Párizsba disszidált, majd Londonba utazott, onnan pedig az Egyesült Államokba vezette az útja. Iowa Cityben hónapokat töltött egy nemzetközi íróprogram tagjaként. 1973-ban hazatért, ám 1976-ban ismét az Egyesült Államokba utazott, hogy a chicagói Illinois Egyetemen nyelvészetet és kulturális antropológiát tanuljon.

A későbbiekben is kalandos út állt a költő előtt: a rendszerváltozásig megjárta az Élet és Irodalom szerkesztőségét, a német líráról oktatott a Kaliforniai Egyetemen, majd egy nyugat-berlini ösztöndíjprogramban is részt vett. A rendszerváltozást követően visszatért Magyarországra, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország munkatársa is volt. 1995-től 2005-ben történt nyugdíjba vonulásáig Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német irodalmat és amerikai őskultúrát tanított. 2001-ben visszaköltözött szülőfalujába, Szajlára.

Pályája nehezen indult: 1962-ben jelent meg első verse az Alföld folyóiratban, ám ezután egészen 1975-ig egyetlen hazai terjesztésű lap sem közölte munkáit. Ahogy egy interjúban elmondta, költészete „teljesen elütött attól, amit mások csináltak, ez már önmagában is hátrányt jelentett. Ezenkívül ellentétes volt a szocialista realizmus doktrínájával, amelynek a jegyében publikálni lehetett.” A határon túl, az újvidéki Híd című lapban 1968-ban több versét is leközölték. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a verseiből kötetet is összeállíthatna, de a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a kéziratát. Verseit végül a Költők egymás közt című antológiába válogatták be, amelyekről aztán Weöres Sándor méltatást is írt. Oravecz Imre első kötete 1972-ben jelenhetett meg Héj címmel.

PostPin It!

„Annyi mindent láttam már elpusztulni” – Interjú Győrffy Ákos költővel

Közzétette szerző

1976-ban Vácott születtél. Korábban írói tevékenységed mellett egy budapesti iskolában mozgássérült gyerekeket tanítottál, később szociális munkásként dolgoztál hajléktalanszállón. Hogyan választottad ezeket a foglalkozásokat?

Úgy éreztem, hogy valami hasznos dolgot kell csinálnom, ha már mindenképp be kell lépnem a munka világába. Olyasmit, amiről azt gondolom, van értelme. Ebben nyilván benne volt, hogy soha nem volt érzékem és tehetségem az úgynevezett „normális” szakmákhoz. Soha nem tudtam elképzelni magam egy hivatalban vagy irodában. Mégis mit lehet ott csinálni? A periféria vonzott, azok az emberek, akik valamilyen határhelyzetben élnek. Nyilván nem függetlenül attól, hogy magamat is egyfajta határhelyzetben láttam mindig.

Sosem voltam igazán szociális lény. Introvertált, csendes kamasz voltam, akit az erdő, a Duna, a zene és az irodalom érdekelt. Ilyen alkattal óhatatlanul a perifériára sodródik az ember, elkülönül, járja a maga köreit. A mozgássérült gyerekek közel álltak hozzám, volt valami rokonság köztünk. Az ilyesmiről nehéz beszélni, mert nem arról van szó, hogy feltétlenül a segíteni akarás vezetett volna hozzájuk. Jól éreztem magam közöttük, és azt hiszem, ők is szerettek. Felismerték bennem azt, ami bennük is megvolt. A kiszolgáltatottságot talán.

PostPin It!

„A családunk összes női tagja nagy hatással volt rám” – Terék Anna a nemzedékek által továbbadott tudásról

Közzétette szerző

Amikor megkérdezem, mit ad neki az írás, ezt feleli: „Feszültséget, megnyugvást, álmatlan éjszakákat, megkönnyebbülést, kapcsolódásokat, gondolkodást, fájdalmat, örömöt, bizarr helyzeteket, önismeretet, önbecsülést, alázatot, szeretetet, találkozásokat, magányt és elszigeteltséget, türelmetlenséget és tehetetlenséget, felelősséget – de mindenekelőtt motivációt.”

Melegítsünk be! Hogy vagy, Anna, milyen volt számodra az ünnepek utáni januári időszak?

A január számomra mindig a megnyugvásról szól. A decembert akarva-akaratlanul is végigsieti az ember, mintha szilveszterig valóban mindent le kéne zárni, ráadásul ehhez társul az izgalom, a készülődés, a várakozás. Ehhez képest a január mindig hosszabbnak és nyugodtabbnak tűnik: leszedjük a díszeket, minden kopárabb lesz. Kellenek a nyugodtabb, egyszerűbb napok is, hogy kicsit begubózzon az ember; számot vessen, mi mindenre kell erőt gyűjtenie az elkövetkezendő hónapokban. A munkahelyemen viszont minden intenzívebb ilyenkor: ami feszültséget az ünnepek alatt összegyűjtenek a gyerekek, az januárban jön elő. De ez sokszor nagyon jó irányba tud terelni egy-egy munkafolyamatot.

PostPin It!

„Ha nincs viszonyunk ahhoz, amit csinálunk, inkább ne csináljuk” – Edwin Morgan versei Turczi István fordításában

Közzétette szerző

Morgan verseiből Zámbori Soma olvasott fel, az angol címeket skót akcentussal; Péter János fuvolaművész pedig játékával derítette jó kedvre a közönséget.

Edwin Morgan a 20. század egyik legtekintélyesebb skót irodalmi szerzője, aki az intellektuális kíváncsiságot érzelmi erővel ötvözte. A líra szinte minden formájában, a szonettől a képversig jelentőset alkotott, de az amerikai beatnemzedék is nagy hatást gyakorolt rá. Fordítóként két könyvet szentelt József Attila verseinek, valamint Weöres Sándor és Juhász Ferenc műveit is átültette angolra. 2004-től haláláig The Scots Makar, vagyis Skócia koszorús költője volt. A 2022-ben a Magyar Napló Kiadó gondozásában közreadott gyűjtemény, Morgan első magyar nyelvű önálló kötete, munkásságának színe-javából ad válogatást.

Turczi elmesélte, hogy Faludy Györgytől hallott először Morganről. Később egy ösztöndíj által jutott el hozzá. Kilencvenéves ember, egy semmi közepén álló idősotthonban. Már várta a „magyar fiút”. Fél órájuk volt a beszélgetésre, eddig maradt tiszta az idős költő tudata. Két, egymástól távol elő költő beszélgetett József Attiláról, Adyról, Weöres Sándorról, Pilinszkyről, a Nyugatról. Turczi még mindig emlékszik átható kék tekintetére. Mély nyomot hagyott benne a találkozó, melynek emlékét közös fotójuk őrzi. Morgan hamarosan elhunyt. Temetésére a királyi család is elment, hazájában nagyra becsülték, mint az ország költőjét. Alapnév, akinek életműve megkerülhetetlen. Nem monotematikus szerző, írásai nagy műfaji, formai változatosságot mutatnak.

PostPin It!

Pénteki kultúrrandi Kemény Gabriella költővel, kulturális menedzserrel

Közzétette szerző

Első könyve, a Zsebuniverzum 2018-ban született meg, majd londoni „fejezetváltás” után idén, a költészet napján napvilágot látott a Más világok is – mégpedig Szabados Ágnes Libertine kiadójánál és a Magvető szépirodalmi főszerkesztője, Turi Tímea szerkesztésében. A kötet nemrég Az év könyve 2022 közönségszavazásának vers kategóriájában is győzedelmeskedett. A mű egyfajta „terápia” – Gabriella és az olvasók számára egyaránt: a traumáktól a gyógyulásig, a békéig vezet. Egy fiatal nő – vagy ha úgy vesszük, egy egész generáció – sokszínű érzésekkel és impulzusokkal kikövezett belső utazását tárja elénk, amiből nemtől és kortól függetlenül mind okulhatunk. Volt hát miről beszélgetnünk.

Kezdjük a történet elején: hogyan vált az írás, majd a versírás az életed részévé, sőt a legfőbb szenvedélyeddé?

Azt hiszem, a naplóírással kezdődött: általános iskolás koromtól nagyon fontosnak találtam, hogy minden érzésem le legyen jegyezve, hogy mindenre emlékezzem. Minden fontosnak tűnt, ami történt velem. A rengeteg önreflexió aztán kikívánkozott: először dalszövegek, aztán többnyire csak szövegek formájában. Nagyon erős bennem a közlésvágy, és a vers az egyik legérzékletesebb, legőszintébb formája a történetmesélésnek, a belső vihar megmutatásának.

PostPin It!

„Miért ne lennék optimista?” – Interjú Tóth Erzsébettel

Közzétette szerző

Idén két kiváló szerző, Kovács András Ferenc és Dobai Péter mellett Önt jelölték Prima Primissimára irodalom kategóriában. Foglalkoztatják a díjak?

Fiatalon, amikor írni kezdtem, nem tudtam felmérni, milyen óriások közé kerülök a magyar irodalomban, Balassitól József Attiláig. Tudatlanság és kalandvágy kellett hozzá. Akkoriban az volt a díj, hogy az általam tisztelt költők: Csoóri Sándor, Kormos István és Nagy Gáspár befogadtak, biztattak. Az első elismerésemet, a legjobb első kötetesnek járó díjat az irodalmárszakma szavazta meg nekem. Nem kaphattam meg, mert éppen pár nappal korábban írtam alá egy nyilatkozatot, a Charta ’77 prágai aláírói mellett kiálló szöveget. 1979 volt, és a „nagymacskák”, a birodalmak már akkor sem szerették, ha belecincognak a vitáikba.

József Attila-díjra is akkoriban jelöltek először, de 1980-ban Szentendrén egy fiatal írók által tartott fórumon megemlítettem a hozzászólásomban Kádár János szerepét. 1956 és hazánk orosz csapatok általi megszállása 45 évig olyan tabu volt, hogy az iskolában nem is tanították. Elengedtek a New York-i nemzetközi költőfesztiválra – gondolom, abban reménykedtek, hogy nem jövök vissza –, de a József Attila-díjat csak a rendszerváltás után hat évvel, 1995-ben kaptam meg. Akkor már az elégtétel érzése sem volt meg bennem, hiszen úgy gondoltam a díjakra, hogy szinte szégyen, ha „ezek” valakit kitüntetnek.

PostPin It!

„Az ég s a föld tüzet csiholt” – Vasadi Péter összes versei

Közzétette szerző

A szerző életműve 26 kötetnyi vers és 12 kötetnyi esszé, tanulmány, egyéb próza. Írásművészete nem maradt visszhangtalan, számos elismerést tudhatott magáénak: egyebek mellett a József Attila- és a Kossuth-díjat is kiérdemelte, 2014-ben pedig a Nemzet Művészévé választották.

A mintegy háromezer verset magában foglaló gyűjteményes kötetek első alkotása 1961-ben keletkezett, az utolsó 2017-ben látott napvilágot. Vasadi Péter a monumentális életmű kezdetén már betöltötte a 35. életévét, de aztán késői öregkoráig nem tette le a tollat. Költészetének megbecsültségét az is jelzi, hogy az egymás után sorjázó verseskönyvek előszavait olyan neves pályatársak írták, mint Fodor András, Juhász Ferenc, Szécsi Margit vagy Kormos István.

Egy ilyen, évtizedeket átívelő költői

PostPin It!

„Számomra az írás egyfajta rejtvénykészítés” – Interjú Drávucz Zsolttal

Közzétette szerző

Mesélj a gyerekkorodról! Hogyan kerültél kapcsolatba az irodalommal és a zenével?

Az irodalommal való kapcsolatomat meghatározta az az élmény, hogy általános iskolás koromban sok mese- és versmondó versenyen vettem részt. Valószínűleg nagy hatást gyakorolt rám az ezekre való felkészülés: az irodalmi nyelvezet, a motívumvilág és a narratív szövegszerkezetek elég korán beépültek a hétköznapi gondolatvilágomba. Emiatt amikor később kreatívan kellett szöveget alkotni, például fogalmazásórákon, nem okozott gondot a házi feladatok teljesítése. Ezek a sikerélmények alakíthatták ki bennem az igényt az önálló alkotásra is. Aztán gimnáziumi éveim alatt értek az igazán maradandó impulzusok, főleg Kassák Lajos vagy Csorba Győző költészetének megismerésével és Ray Bradbury novelláinak felfedezésével. 

A zenével kapcsolatban viszont nehezebb ugyanezt felfejteni. A zenéhez való kapcsolódásom teljes anomália, nagyon intuitív és mélyen gyökerező, aminek a felszínre kerüléséhez elég volt annyi, hogy egyszer véletlenül hozzáértem egy gitárhoz valamelyik szupermarketben. Rá egy-két évre már a gitárkottákat bújtam, bőszen gyakoroltam a Quimby- és a Kiscsillag-dalokat, és kamaszkoromra belevetettem magam – persze csak rajongóként – az akkoriban épp felfutó új alterközegbe.

PostPin It!

„Az átmenetek termékeny, inspiráló állapotok” – Interjú Győrfi Kata költő-drámaíróval

Közzétette szerző

Verseket, újabban drámákat is ír. Kondi a címe a legújabb darabjának: a monodrámát már ebben az évadban műsorra tűzte a Tomcsa Sándor Színház. Amikor kávéra hívtam, Székelyudvarhelyen egyeztetett az alkotókkal.

Miről fog szólni a Kondi című előadás? 

Kató Zsolt rendezővel és Fincziski Andrea színésszel igyekszünk olyan elemeket összerakni az életünkből, amelyek aztán kirajzolnak egy történetet, amely már nem csak a miénk. Több mint egy éve dolgozunk egy olyan női történeten, amelyben a posztszocialista Romániában élő ember számára ismerős karakterek elevenednek meg.

PostPin It!

„Hit kell” – beszélgetés Lőrincz P. Gabriellával

Közzétette szerző

Matematika című versed így zárod le: „sosem értettem az egyenleteket”. Ha azt mondom, hogy ez az interjú első mondata, hogyan folytatnád?

Úgy folytatnám, hogy eltévedek. Eltévedek az emberi kapcsolatokban, az elvárásokban, egy csomó mindenben. Meg úgy, hogy „de van egy képlet”, és persze az megold mindent, azt is, amit nem értek.

Az a képlet, amit megpróbálunk megfejteni népdalban, versben? Vagy az a képlet, amit nem bolygatunk, nem feszegetünk, nem keresünk, hanem elfogadunk titokként, és elkönyvelünk ismeretlen megnyugvásként?

PostPin It!

„A versben a képzelet egyenrangú lehet a valósággal” – Interjú Balázs Imre Józseffel

Közzétette szerző

Az elmúlt egy éve nagyon termékeny: három különböző műfajú könyv, egy gyerekeknek és egy felnőtteknek szóló verseskötete és egy tanulmánykötete jelent meg. Magától értetődő természetességgel álltak össze?

Az évek során kialakult az a munkamódszerem, hogy külön gyűlnek a munkák: a tanulmánykötet például mintegy tíz évig készült, a felnőtt verseskötet első darabja 2015-ben született. Úgy tűnik, most érkezett el a szerencsésen összegzős pillanat, amikor a különböző típusú szövegeim közel egyszerre kívánkoztak kötetbe. Vannak persze köztük összekötő elemek, amelyek talán nem teljesen evidensek, de számomra fontosak.

Verseskötete, az Éjszakák a zenben egyik

PostPin It!

Örökös figyelem – Szabó T. Anna Vagyok című kötetéről

Közzétette szerző

Az 1972-ben Kolozsváron született, később Magyarországra áttelepült szerző versek, prózák, esszék, gyerekkönyvek, műfordítások alkotta munkássága a Kiss Judit Ágneséhez, Tóth Krisztináéhoz, Lackfi Jánoséhoz mérhető szakmai mellé kiérdemelte a közönség megbecsülését is: író-olvasó találkozóin, fellépésein általában dugig van a terem. Hű maradt mestereihez: Nemes Nagy Ágneshez, Weöres Sándorhoz, Géher Istvánhoz, Lator Lászlóhoz.  

Szabó T. Anna megrögzött megfigyelő. Költészete arról győz meg, hogy a külvilág nem megbízható. Azt a kérdést teszi fel, hogy a látványt vajon hitelesítheti-e a szem. Bizalmi kérdést kreál a látvány és a szem kettőséből, és ezzel új területekre, például a politikuméra téved: tárgyakkal, képekkel, hamis fogalmakkal, a hazugság finom módozataival telezsúfolt terekről rántja le a leplet.

A négyszáz oldalnál is vaskosabb kötet címe: Vagyok.

PostPin It!