Best WordPress Hosting
 

Anima Sound System: lemezek Dylan és Derkovits jegyében

„A Temptation’s Not An Easy Thing – Anima Sound System presents the Songs of Bob Dylan című album a napokban jön ki, ezen az Animára jellemző elektronika háttérbe vonul és egy nagyon személyes, spirituális, sokszor csak vázlatos-minimalista zenei formában hallhatók a Dylan-dalok. Nem best of dalcsokor, inkább az alkotó kevéssé ismert számait vettük elő” – mondta Prieger Zsolt, a zenekar vezetője az MTI-nek.

A zenész-dalszerző régóta készül a Dylan-projektre, az album ötletével dalkezdeményeket kért kollégáitól Bob Dylan kompozícióira azzal, hogy azokat az Anima befejezi és rögzíti. „Kaptunk teljesen kész felvételt, de volt, aki azért küldött, mert hallott a projektről, és kedvet kapott hozzá. Természetesen az Anima is készített saját feldolgozást. Májusban, Dylan 82. születésnapján tettük közzé az Oh, Sister-t Rözge Maximékkal, majd szeptember közepén az Every Grain of Sand-et, amelyet Gergácz Gáborral közösen analóg szintetizátorokkal, rossz mikrofonnal raktunk össze egy délután alatt, és én éneklem” – fejtette ki.

A közreműködők között találjuk Venit, az Anahitet, Rözge Maximot és Borsi Juditot (Meteo), Szabó Benedeket, a Napfonatot, Kiss Flórát, Benkő Dávidot, a Kodachrome/Muriel-párost, a horhost, a VelvetNoise-ot.

Gyilkos munkakultúra, haláli bunyók – Itt a 16. Koreai Filmfesztivál programja

Gyász, függőség, haza

A fesztivál nyitófilmje, a lengyel filmiskolát is végzett Kim Hee-jung Hová mennél? című 2023-as alkotása, amelyben a rendező korábbi filmjeihez hasonlóan egy súlyos életeseménnyel, pontosabban az abból fakadó megváltozott valóságészleléssel foglalkozik. A történet egy hirtelen tragédia következtében megözvegyült nő gyászfolyamatát meséli el a tagadástól az új távlatok megtalálásáig. A fesztiválon a film rendezőjével, Kim Hee-junggal és főszereplőjével, Park Ha-sun színésznővel személyesen is találkozhatunk.

A koreai mozi kiemelkedő képviselőit bemutató Arcok szekcióban a rendező két másik filmjét is láthatja a magyar közönség. A Séta a hóban egy alkoholista küzdelmét mutatja be, aki egy apáca segítségével próbál józan maradni, és akivel szokatlan tudatállapotokban közelednek egymáshoz. A filmet többek között a Karlovy Vary-i és a Göteborg Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is beválogatták. A hovatartozással küzdő, húsz év után külföldről hazatérő, frissen elvált nő történetét elmesélő Egy francia asszony pedig három évvel ezelőtt a Busani Nemzetközi Filmfesztivál díjnyertes alkotása lett.

Mulató Aztékok: tíz év underground hip-hop vinylen és CD-n

A zenekar tagjai, Emekajji, pHLaT és Tink a magyar rap rivaldafényétől távol fedezték fel a Balzac Stílt, amely a egyikük korábbi Balzac utcai lakásáról, a számok többségének születési helyéről kapta a nevét. Ahogy pHLaT (Osváth Sándor) korábban egy interjúban fogalmazott, nem kocsikról és nőkről dumálnak, inkább irodalmi nézőpontokat keresnek, ugyanakkor a szövegekben van szó közéletről is. Tink (Balázsovics Mihály) anyai nagyapja Juhász Ferenc, a 20. század második felének meghatározó költője.

A tízéves Mulató Aztékok napokban megjelent anyaga a Budapest Vinyl kiadón belül indult BPCD első korongja. A hip-hop csapat eddigi számait a bandcamp közösségi oldalon lehetett meghallgatni és letölteni. A 2013–2023 válogatás tíz felvétele közül a Füli Gér és a Vénusz a 2016-os A Füli Gér LP-n, a Nem halunk meg, a Negyedik nap és a Nagydolog a 2017-es Előszoba EP-n, a Bartók Béla és az Egyetlen hosszú nap a 2018-as Szobanövény LP-n, a Lenn és az Odabent az egy évvel későbbi, StackOne-nal közös Dunaújlipótváros című anyagon volt digitálisan elérhető. A lemeznyitó Alanyi jogon most hallható először.

 pHLaT és Tink felel a Mulató Aztékok szövegeiért, a zenei alapokat emekajji (Molnár Ákos) készíti.

Tallinnban mutatkozik be a Cicaverzum

A kisfilmeket, reklámokat és közkedvelt videóklipeket jegyző Szeleczki Rozália bemutatkozó mozifilmje, a Cicaverzum abszurd szerelmi háromszög történet egy rejtélyes fekete Macskával a főszerepben, aki Patkós Márton búgó hangján csábít. Törőcsik Franciska, Polgár Csaba, Csobot Adél, Alföldi Róbert és Udvaros Dorottya főszereplésével készült az új magyar film, és feltűnik benne Tordai Teri, Martin Márta és Kiss Tibi zenész is.

A hazai mozikban országszerte október 19-től látható különleges vígjáték nemzetközi premierje az A-kategóriás tallinni filmfesztiválon lesz, ahol a legjobb elsőfilm díjáért versenyez.

A Cicaverzum főhőse a harmincéves Fáni, aki menekül a szerelemtől, hiszen ha megtetszik neki egy férfi, azonnal a halálát vizionálja. Környezete hiába próbálja összehozni valakivel, ő inkább a magányt választja, és a munkájára koncentrál. Amikor egy napon egy rejtélyes fekete Macska kezd el udvarolni neki, akinek a búgó hangját csak ő hallja, minden megváltozik. Fáni annyira a Macska hatása alá kerül, hogy azt is elhiszi, ez az igaz szerelem. A szokatlan románc egyre különösebb fordulatokat vesz, mígnem Fáni a manipulatív Macska miatt olyan mélyre kerül, hogy majdnem mindent elveszít, ami addig fontos volt neki. De vajon mit szól mindehhez a macska sármos gazdája?

Jon Fosse a Nobel-díjról: „Kicsit meglepődtem, de igazából nem”

A Nobel-díjnál magasabbra nem lehet jutni. Utána már csak lefelé vezet az út – nyilatkozta csütörtökön az irodalmi Nobel-díj idei győztese, Jon Fosse norvég író. A norvég TV2 televíziós csatornának nyilatkozva Fosse elmondta: évek óta az irodalmi díj esélyesei közé tartozik, ezért hozzászokott a feszült várakozáshoz, egyúttal ahhoz is, hogy nem neki ítélik a díjat.

„Szóval ez most egy kicsit váratlanul ért” – fűzte hozzá. „Meghatódtam, nagyon boldog és hálás vagyok! – idézte csütörtöki közleményében az írót norvég kiadója, a Samlaget. A NRK norvég közszolgálati televíziónak Fosse azt mondta, hogy a Nobel-díjra olyan kitüntetésként tekint, amely pusztán az irodalomért jár, „amely mindenekelőtt irodalom kíván lenni, semmi más”. Elmondása szerint egy évtizeden át „visszafogottan készült” a győzelmére, így amikor a csütörtöki bejelentés után felhívták, nagy örömmel fogadta a hírt.

A norvégiai Bergen városában élő Fosse-t telefonon érte el Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára az irodalmi díjazott személyének csütörtöki bejelentése után. Az író éppen vidéken autózott, és megígérte, hogy óvatosan vezet hazafelé.

Hét merénylet nem ölte meg, de a száműzetés igen I. Lajos Fülöpöt

Bourbon Fülöp orléans-i herceg XVI. Lajos király unokaöccsének legidősebb fia volt. Kiskorától apja szeretője, Genlis grófné nevelte liberális elvek szerint – ennek eredményeként egy alkalommal a 15 éves herceg Mont-Saint-Michel szigetének erődbörtönét meglátogatva látványosan megrongálta egy börtöncella ajtaját. Apja az 1789-ben kitört forradalom alatt a harmadik rendhez csatlakozott, és „Egyenlőség Fülöp” (Philippe Égalité) polgártárs néven a Konventben a király kivégzésére szavazott.

Lajos Fülöp a forradalom kezdete után belépett a jakobinus klubba, majd ezredesi rangban a hadseregbe. Személyes bátorsága miatt 1792-ben tábornokká léptették elő, a forradalmi háborúk első csatájában, Valmy mellett is kitüntette magát. A forradalom radikalizálódása azonban taszította, XVI. Lajos 1793. januári kivégzése után veszélyben érezte életét és áprilisban átlovagolt az osztrákokhoz. Hazájába csak 21 év után tért vissza.

Apja a Konventben azonnal árulónak bélyegezte és példás megbüntetését kérte, de valamennyi családtagjával együtt őt vetették börtönbe. Lajos Fülöp öccsei később az ott szerzett tuberkulózisban haltak meg, Egyenlőség Fülöpöt a jakobinusok 1793 novemberében a nyaktiló alá küldték.

Tündérkert: politikai dráma és szenvedély a képernyőn

A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része nyomán íródott sorozat javarészt valós történelmi személyiségek szenvedéllyel, árulással átszőtt játszmáinak története, amely nyolc héten át minden pénteken este nyolc órától várja a nézőket a Duna Televízió képernyője elé. Báthory Gábort Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna, Báthory Erzsébetet pedig Szamosi Zsófia alakítja. Mellettük többek között Balsai Móni, Gáspár Kata, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Pál D. Attila, Lukács Dániel, a vezető operatőr, Garai Gábor és a rendező, Madarász Isti is megjelent azon a sajtónyilvános stábvetítésen, amelyet a budapesti Corvin moziban rendeztek meg.

Helmeczy Dorottya producer elmondta, hogy várakozáson felüli érdeklődés tapasztalható a Tündérkert iránt. „Ez az első magyar sorozat, amely Erdély történelmének egyik legfontosabb korszakába enged bepillantást, és mivel jómagam onnan származom, szívügyem lett ez a munka. A történet a kísértések korában játszódik, amikor miden megtörténhet »a sárkányok és hattyúk viadala« közben. Izgalmas alkotói folyamat van mögöttünk, ami az első két nap felvételeinek megtekintését megelőzően érkezett az első mérföldkövéhez. Annak ellenére ugyanis, hogy az utómunka során sok mindenen lehet változtatni, amikor a filmforgatás elkezdődik, már pályára tettük a sorozatot. A következő várakozással teli pillanat, amikor a nagyközönség elé tárjuk a kész produkciót, az ő ízlésüket eltalálni ugyanis a legkomolyabb kihívás. A sikerről akkor tudunk majd véglegesen számot adni, amikor az összes rész lement, minden nézői véleményt összegyűjtöttünk, megjelentek a sajtóban a kritikák, és megkaptuk a nézettségi adatokat. Azt már most tapasztaljuk, hogy elképesztő várakozás előzi meg a sorozatot, hiszen rengeteg hozzászólás érkezik a közösségi felületeinkre, és e-mailen, telefonon is nagyon sokan keresnek minket, nem beszélve az erdélyi marketingkörút során szerzett rendkívül pozitív tapasztalatokról. Egyeztetünk a film streaminglehetőségeiről is, szóval sok fordulópontja van még a Tündérkertnek.” 

Helmeczy Dorottya mellett Kálomista Gábor is producerként jegyzi az új magyar sorozatot, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában készült. 

Az Operaházban forgott Gyémánt Bálint új dalának élő videófelvétele

Gyémánt Bálintnak triója az a zenei játszótér, ahol a legtöbb felelősség hárul rá, és ami teljes mértékben az ő zenei víziójának lenyomata. A megszólaltatásban kiváló muzsikustársai segítenek, Szabó Dániel Ferenc dobokon, Bartók Vince pedig basszusgitáron. A Triónak digitális platformokon és bakeliten is hamarosan megjelenik Vortex of Silence című albuma, melynek debütáló dala a Dancing Dragon.

„Ez a dal mindenképpen kakukktojás a lemezen. Először is azért, mert fizikai formátumban a bakelitlemezre sajnos az anyag hosszúsága miatt már nem fért fel. Így ez csak elektronikus platformokon fog megjelenni. A közönségnek azt szoktam mondani, hogy ez az egyik rádióslágerünk, mivel az egyszerű basszustéma szinte tánczenei hangulatot kelt. Ha teljesen őszinte akarok lenni, a Táncoló Sárkány egyfajta elefánt a porcelánboltban, aki annak ellenére kerül a táncparkettre, hogy ehhez bármi tehetsége lenne. Az oka én magam vagyok. Ez a dal olyan nekem, mint egy önironikus tükörkép” – meséli a zenekarvezető, Gyémánt Bálint.

Az új albumhoz az Operaházban forgattak videósorozatot. A felvételekhez igazán különleges helyszínt szerettek volna találni. „Régi vágyam volt, hogy az Operaházban forgassunk, de álmomban sem gondoltam, hogy megvalósulhat egy ilyen projekt. Az Opera az első hivatalos megkereséstől kezdve hihetetlen nyitott és együttműködő volt. Házon belül több lehetőség is felmerült a forgatásra, de én az első perctől a gyönyörű Vörös Szalonban szerettem volna egy csodálatos, kontrasztos képi világba elhelyezni a zenénket. A forgatásban egyfajta kreatív társként Darvas Bence operatőr vett részt, aki a helyszíni bejárás után megálmodta az összesen három megjelenő videó képi világát.” – emeli ki Bálint.

„A kávéház azért jó, mert az ember nincs otthon, és még sincs a szabad levegőn” – Irodalmi kávéházak egykor és ma

Nyáry Krisztián adott rövid történeti betekintést a kávéházi kultúra kialakulásába. Pest-Buda rendkívül gyorsan fejlődött a 19. században, talán csak Chicago körözte le. A gyors egymásutánban felépülő bérházak abban különböztek bécsi rokonaiktól, hogy kifelé palotáknak tűntek, befelé viszont már egyáltalán nem voltak azok. A nem túl jó minőségű, sötét, kicsit penészes, poloskás lakásokból a frissen beköltöző értelmiség – amelynek egy része nem is magyar anyanyelvű volt – a kávéházak kényelmébe és multikulturális közegébe menekült. Egyfajta kiterjesztett nappaliént működtek ezek, ahol nemcsak kávét inni, vagy enni, de dolgozni is lehetett. A megnövekedett igényre nagyon hamar ráépült a vendéglátós iparág: a 20. század elejére a Nagykörúton belül szinte nem volt olyan épület, amelynek az aljában ne működött volna kávéház. Ugyanúgy megvoltak a maguk kedvenc helyei a tisztviselőknek, az iparosoknak, a rendőröknek, mint az íróknak. Az irodalmi kávéházak persze nem a szegény írókból, költőkből éltek, hanem azokból, akiket odavonzottak. Például a fiatal hölgyekből, és az őket követő módosabb urakból. Az éhes irodalmárok így egy fajta mágnesként működtek: még Petőfi, a puszták romlatlan vadvirága is ezeken a helyeken írta halhatatlan műveit.

Nyáry Krisztián a Líra kreatív igazgatója. Fotó: Bach Máté/Kulrúra.hu

Mára azonban megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások. Bár a könyvcsinálás még ma is szinte ugyanúgy működik, mint ahogy Gutenberg több száz éve kitalálta, de a közvetítő közeg, a kulturális sajtó – könyves műsorok, újságmellékletek, folyóiratok – hatóköre igen lecsökkent. A személyes találkozások iránti igény viszont megnövekedett mind az olvasók, mind az írók részéről. Ez segítette az irodalmi kávéházak feléledését, amelyek helyet tudnak biztosítani bemutatóknak, könyves esteknek, fellépéseknek. 

Jon Fosse norvég író kapja idén az irodalmi Nobel-díjat

Jon Fosse norvég író, drámaíró kapja 2023-ban az irodalmi Nobel-díjat, „újító színpadi darabjaiért és prózamunkásságáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak” – mondta Mats Malm, a Svéd Akadémia titkára.

Fosse a norvégiai Haugesundban született 1959-ben. Életműve közel 40 színdarabból áll, és több sikeres regény szerzője, emellett gyermekkönyveket, versesköteteket és esszéket is jegyez, továbbá fordítói tevékenységet is folytat. A díjat odaítélő bizottság laudációja az író sajátos stílusát mint a „Fosse-minimalizmust” is kiemelte.

Drámaírói nagyságát gyakran Ibsenhez hasonlítják: a nagy előd után őt tartják a második legtöbbet játszott norvég drámaszerzőnek. 2015-ben elnyerte az Északi Tanács Irodalmi Díját az Álmatlanság, az Olavs draumar (Olav álmai) és a Kveldsvævd  (Kimerültség) című műveiért.

A zsoltárhangú költőnő – Gergely Ágnes Kossuth-díjas író, költő, műfordító 90 éves

Eredeti neve Guttmann Ágnes, egyetemistaként vette fel a Gergely nevet. A Békés megyei Endrődön (ma: Gyomaendrőd) született, édesapja újságíró, anyja tisztviselő volt. Kisiskolás volt, amikor a család Budapestre költözött, de a nyarakat többnyire szülőfalujában töltötte. A második világháború idején apját munkaszolgálatra hurcolták, ahonnan nem tért vissza.

Gergely Ágnes iskoláit Budapesten és Szegeden végezte, latintanár, újságíró vagy színész szeretett volna lenni. Tizenhét évesen eredményes felvételi vizsgát tett a Színművészeti Főiskolán, de értelmiségi-polgári származása miatt az úgynevezett politikai rostavizsgán kiesett. Egy merész váltással jelentkezett a Mozdonygyárba, és 1952-ben vasesztergályos szakmai bizonyítványt szerzett, ezt követően elvégzett egy agrártanfolyamot is, majd bejutott a szakérettségi angol osztályába, itt 1953-ban levizsgázott. Még ebben az évben felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol 1957-ben vette át magyar-angol szakos középiskolai tanári diplomáját, választható tárgyként felvette a műfordítói gyakorlatot is Kardos Lászlónál.

Pályáját általános, majd középiskolai tanárként kezdte, tanított Újpesten, közben fordított (James Joyce és Dylan Thomas műveit) és verseket írt. Első verseskötetét Ajtófélfámon jel vagy címmel 1963-ban adta ki a Magvető Kiadó, prózai munkássága 1966-ban a Glogovácz és a holdkórosok című szatírával indult. 1963-ban a tanári pályát elhagyva újságíró lett a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom rovatvezetőjeként dolgozott. 1973-ban ösztöndíjjal egy évet töltött az Egyesült Államokban, az Iowai Egyetem nemzetközi íróprogramjának résztvevőjeként ismerte meg mélyebben az afrikai irodalom különleges világát.

Lesz harmadik magyar Nobel-díj? – Krasznahorkai László az esélyesek között

A fogadóirodák évek óta az esélyesek között tartják számon Krasznahorkai Lászlót és Nádas Pétert. Különös, hogy utóbbi szerző idén nem szerepel az esélyesek listáján, ám sokszor olyan szerzőt díjaztak, akire nem is számítottunk – gondoljunk csak Bob Dylanre, aki 2016-ban lett irodalmi Nobel-díjas.

Több fogadóiroda is jóslatokba bocsátkozik ilyenkor, azonban az esélyesek listája folyamatosan változó. Krasznahorkai László mellett más, itthon is népszerű szerző szerepel a listán. Tavaly Salman Rushdie neve hangzott el a legtöbbször, főleg az ellene elkövetett merénylet miatt. Végül Annie Ernaux lett 2022 irodalmi Nobel-díjasa. Michel Houllebeq és Murakami Haruki neve is a lehetséges jelöltek között forog, ők nálunk is olvasott, közkedvelt szerzők.

Ugyanakkor nem minden külföldi esélyes híre jutott el Magyarországra. A kínai Can Xue a NicerOdds fogadóirodákat összesítő oldal szerint hatalmas eséllyel kaphat irodalmi Nobel-díjat. Habár Kína legismertebb írójaként tartják számon, magyarul még nem olvashattunk tőle, azonban egy ilyen elismerés általában előrelendíti a fordítások ügyét is. Viszont nem kell Kínáig mennünk: Mircea Cărtărescu román író neve sem cseng ismerősen itthon, holott sokan hazájának legnépszerűbb kortárs szerzőjének mondják.

Népzenét klasszikusan – a Góbé új dalában a komolyzene és a népzene találkozik

A Góbé már nagyon sokszor bizonyította, hogy számukra a zenei műfajok egy nagy játszóteret jelentenek, és noha a kiindulási alap mindig a népzene, szívesen merítenek más műfajokból is. Különösen, ha a klasszikus zenei kincsről és Bartók Béláról van szó – a zeneszerző 44 hegedűduóját feldolgozó lemezükért Fonogram-díjat is kaptak –, de több nagylemezükön is tetten érhető a klasszikus zenei hatás vagy akár a konkrét művekre való utalás. Ennek köszönhetően többször leptek már meg bennünket koncerteken is vonósokkal kiegészülve, mint például a zenekar 15. születésnapján, a Müpában. A nagyszabású koncertre a zenekar az elmúlt 15 évből hívott vendégeket, a különleges fellépést pedig rögzítették is, amely hamarosan Góbé 15 – Müpa live címen bakeliten is megjelenik. Most ebből kaphatunk ízelítőt, pontosabban az Azért se című daluk klasszikus átdolgozásából, amelyben az Anima Musicae oktettje csatlakozott a zenekarhoz, a dal pedig Vizeli Máté hangszerelésében szólalt meg.

„Nagy dolog ez a zenekar életében. Először kerül fel a streaming platformokra élő felvételünk. Már a próbákon éreztük, hogy nagyot fog szólni a születésnapunk, szuper vendégekkel és egy jól megszerkesztett műsorral, úgyhogy úgy döntöttünk, felvesszük, aztán meglátjuk, mi lesz belőle” – beszél az új felvétel kapcsán Czupi Áron, a zenekar dobosa. Nos, a felvételekből született a most megjelenő Azért se – live is, amit már csak az október 9-i koncert miatt szerettek volna megmutatni a közönségnek, és ízelítőt adni a hamarosan érkező lemezből.

A MOMKultban a KamaraSzólistákkal természetesen ez a dal is megszólal majd, de a Müpához képest egy egészen más koncertélmény várható, ahol Bartók Béla lesz a középpontban. A KamaraSzólisták egy frissen alapított, fiatal magyar tehetségek alkotta formáció, a Góbé tagjaival még a Zeneakadémiáról ismerik egymást.

Szerelmes biciklisták és bájos sofőrök a magyar filmben

Meseautó (1934)

Rendező: Gaál Béla, író: Vadnai László, Vitéz Miklós, forgatókönyvíró: Vadnai László, operatőr: Heinrich Balasch, szereplők: Perczel Zita, Törzs Jenő, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Gózon Gyula, Berky Lili

A korai hangosfilmkorszak egyik legismertebb vígjátékának szinte főszereplőjévé lép elő egy autó, amely megkerülhetetlen jelentőségre tesz szert a történet beindításában. A film elején ugyanis a frissen munkába állt gépírólány, Vera (Perczel Zita) besétál egy autószalonba, hogy kipróbálja, hogyan csinálják a gazdagok: kicsit alkudni, érdeklődni, kipróbálni az elegáns kocsikat – mintha lenne is rájuk pénze. Nagyon megtetszik neki a „címszereplő”, egy elegáns Ford Wanderer, amit azonban a vagyonára áhítozó nőkből kiábrándult Szűcs bankigazgató (Törzs Jenő) foglalt le magányos vakációjára. A lányt meglátva viszont új ötlete támad: a kocsit a szalon ajándékaként átadja Verának, maga pedig sofőrnek jelentkezik mellé.

Összehozzák a különböző műfajokat – ifj. Balázs Elemér és Oláh Krisztián a Cziffra Fesztiválon

Az utóbbi években gyakorlat, hogy a Cziffra György Fesztivál térben és időben is kiterjed: a megszokott februári időszakon kívül is szerveznek koncerteket, és nem csak Budapesten. A kilencedik fővárosi ünnepi sorozatra 2024. január 18. és február 25. között kerül sor, de Oláh Krisztiánnal és ifj. Balázs Elemérrel, a fesztivál idei díjazottjaival már szeptember közepén találkozhatott a közönség.

Oláh Krisztián: Mégpedig a fertődi Esterházy-kastély csodálatos Marionettszínházában. Ahogy a Facebookon is írtam, fantasztikus élmény volt a történelmi falak között játszani. A Cziffra Fesztivál Magyarország jelentős eseménysorozata, komoly lehetőségeket kínál az előadóknak, legyenek fiatalok, befutott muzsikusok vagy képzőművészek, irodalmárok. Olyan művészként, aki jazzel és klasszikus zenével egyaránt foglalkozik, úgy vélem, ez az a fesztivál, ami igazán összehozza a különböző műfajokat és műformákat, illetve azokat az alkotóművészeket, akik valóban Cziffra György szellemiségét viszik tovább, hiszen az ő élete és világszerte nagyra becsült munkássága sem csak a klasszikus zenében teljesedett ki.

A következő közös koncertjüket (amely ingyenes, de regisztrálni érdemes) az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban adják november 7-én, A zongora két arca címmel. A harmadik estjük a 2024-es budapesti fesztiválon februárban lesz hallható az Ötpacsirta Szalonban.

Három elnök, három szent – Charlton Hestonra emlékezünk

John Charles Carter néven látta meg a napvilágot az Illinois állambeli Wilmette-ben, angol és skót felmenőkkel rendelkező családban. Még gyermek volt, amikor szülei elváltak, a Heston anyja új férjének neve volt. A Chicagóhoz közeli Winnetka városkában idilli körülmények között nőtt fel. Középiskolásként csatlakozott egy színházi programhoz, 1941-ben főszerepet játszott az Ibsen Peer Gynt című darabjából készült amatőr 16 milliméteres némafilmben.

Még ugyanebben az évben ösztöndíjasként felvételt nyert a Northwestern Egyetem színészképzésére. A második világháború alatt két évig az Aleut-szigeteki légierőbázison szolgált. Leszerelése után megnősült, feleségével hollywoodi sztárokra nem jellemző módon egészen haláláig boldog házasságban élt. Feleségével előbb New Yorkban művészek modelljeként dolgoztak, majd egy évig Észak-Karolinában, Ashville városában próbálkoztak színházuk vezetésével.

Immár Charlton Heston művésznéven 1948-ban kapta első, mellékszerepét Shakespeare Antonius és Kleopátra című darabjában a Broadway-n. Ezután számos tévésorozatban játszott, köztük volt az ötvenes évek egyik legnépszerűbb drámasorozata, a Studio One is. Ekkoriban figyelt fel rá Hal B. Wallis filmproducer, 1950-ben tőle kapta első jelentős filmszerepét a – Heston által később nem túl sokra tartott – Dark City című krimiben.

Chaconne Fesztivál: a zene sokszínűségét ünneplik Veszprémben

A chaconne eredetileg karakteres, gyakran gúnyos szövegekkel kísért tánc, mely a 16. század végén jelent meg Spanyolországban. Néhány évtized alatt átalakult többnyire hármas lüktetésű, hangszeres zenei formává, amely beszivárgott szinte minden műfajba az operától az egyházi zenéig, szóló hangszeres tételektől a zenekari művekig. Lényege az állandóság, a makacs ismétlődés és a változás, a variáció jelenléte egyszerre.

„Azóta rajongok érte, mióta először hallottam, és azóta érzem, hogy valami elemi erő lakozik ebben az egyébként egyszerű formában. A fesztivál A zene ezer árnyalata alcímet kapta, hiszen a chaconne elképesztő színekben pompázik és rendkívül magával ragadó!” – vallja Vikman Pál, a Chaconne Fesztivált szervező Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program klasszikus zenei projektmenedzsere.

J. S. Bach d-moll hegedű partitájának utolsó, azonos című tétele áll a fesztivál fókuszában, mely Ábrahám Márta hegedűművész előadásában csendül fel, és Dukay Barnabás zeneszerzővel értő beavatást is átad a közönségnek.

Pillanatképek a PesTextről

A fesztivált immár öt éve rendezik meg a nemzetközi irodalom népszerűsítése céljából. Ennek az elgondolásnak szerves része a műfordítás fontosságának hangsúlyozása. A koncepció nem változott, és ez a meghívott vendégek névsorán is látszik.

Szép Eszter szeptember 28-án Zerocalcaréval beszélgetett. A képregénykutatót nagyon érdekelte, az olasz művész hogyan tart egyensúlyt munkáiban az önfeltárulkozás és a privát szféra, a magánmitológia és a tömegek szórakoztatása között. Az olvasó iránti felelősség sem maradhatott ki a képletből – ezzel mindenképp számolnia kell olyasvalakinek, aki nehéz, fájdalmas kérdéseket pedzeget, mint századunk kapitalizmusa, az öngyilkosság, illetve az emberi kapcsolatok kiüresedése.

A képregényekben mindenki ráismerhet önmagára, hiszen rengeteg aha-élménnyel dolgozik az alkotó. Nem csoda, hogy a szervezők már-már féltek, hogy nem lesz elég tolmácsgép. A hallgatóságban a magyarok mellett olaszok is szép számmal voltak, ez nagyban köszönhető a Budapesti Olasz Kultúrintézet közreműködésének.

Szerdán jelenik meg a friss Nobel-díjas Karikó Katalin önéletrajza

A világhírű magyar kutató könyve arról szól, hogyan vezetett egy kisújszállási lány útja a Kádár-kor Magyarországáról az emberiség sorsát alakító, elsőrangú tudósok élvonalába. Nemcsak tudományos pályafutásáról esik szó a könyvben: benne van az ellentmondásos kádári évek Magyarországa, valamint a magánélet minden nehézsége és szépsége is.    

„Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak – minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek –, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon” – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett.

„A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon”.

Tradíció, innováció és szabadság a Bartók Konziban

Hogyan talált egymásra a két intézmény?

Teljesen véletlenül találkoztunk a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójával, dr. Toronyi Zsuzsannával egy innovációs megbeszélésen, de ahogy elkezdtünk beszélgetni, hamar eljutottunk oda, hogy érdemes lenne kihasználni az intézményeink közti szinergiákat. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy a zene hozott össze minket, mert az igazgató asszony kiválóan zongorázik. Ez a találkozás májusban történt, a szeptemberig tartó időszakban tartott a fölkészülés a két intézmény részéről, a kiállításnyitó koncertet követő további eseményeket pedig hamarosan konkretizáljuk.

A terveinkben szerepel az, hogy a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből, festményeiből, szobraiból, kisplasztikáiból inspirálódva írnak zeneműveket a diákok és a tanár kollégák. 400 diákunk és 160 fős a tanári karunk van, akik nem csupán zenei tehetséggel rendelkeznek, van köztük például író is, aki zenés felolvasóestet tart majd a múzeumban. Jövőre a holokauszt évfordulójához kapcsolódva több olyan projekten is gondolkodunk, amellyel méltó módon tudunk megemlékezni a zenész és a nem zenész áldozatokról.