Best WordPress Hosting
 

Közel 4000 feldolgozás született a Csendes éjből

A 19. században gyökerező ausztrál karácsonyi dalt olyan sokszor dolgozták fel különböző zenészek, hogy ha Bing Crosby 1942-es változatának 2 perc 40 másodperces hosszát tekintjük az átlagnak, egy hétig hallgathatnánk a slágert anélkül, hogy akár egy verziót is meg kéne ismételnünk – olvasható a The Washington Post cikkében.

A Csendes éjt több mint 3700 alkalommal gondolták újra, ezzel ez lett minden idők legtöbbször átdolgozott dala a SecondHandSongs.com online adatbázisa szerint. A második helyen a Summertime szerepel George Gershwin Porgy és Bess című operájából, a dobogó harmadik helyét pedig egy másik ünnepi klasszikus, a White Christmas szerezte meg.

Kórusok, opera-, sanzon- és popénekesek egyaránt hozzányúltak a dalhoz, de jazz-, surf- és punkegyüttesek is elkészítették a saját változatukat. A Csendes éjt már több száz – például japán, kelta, arab és szuahéli – nyelven hallhatta a közönség.

A szép, tiszta hangot tudom értékelni

Négyesztendős volt, amikor bátran benyitott Hámori László kántorhoz, hogy hallgassa meg, mert már el tudja játszani az Ez nagy szentség valóban kezdetű templomi éneket és a Himnuszt. Meghallgattatott, sőt azt is megengedte neki a kántor, hogy aznap ő kísérhesse a hívek énekét. Addig azonban, amikor az orgonajáték a hivatásává vált, még sok év telt el.

Szavakba önthető-e, hogy mi nyűgözte le az orgona hangjában?

Nagyon nehezen. A hangszer sípokból áll, levegő működteti; olyan, mint valami fúvós instrumentum, csak sokkal összetettebb szerkezetről van szó. Billentyűsoraival dús, zengő hangzást lehet kikeverni, de ha valaki érzékenyen és szeretettel közelít hozzá, a zongora egyetlen billentyűsorán még finomabb, még árnyaltabb hangszíneket hozhat létre. Az orgonánál maradva: amikor én beleszerettem, nagyon kevés valóban jó hangszer volt Magyarországon. Java részük tönkrement a második világháborúban. Amiket talált az ember, azokat én „maradék” orgonáknak neveztem. Beleértve az esztergomi főszékesegyház, a bazilika orgonáját is. Gyerekkoromban sokszor elmentünk oda, és találtunk olyan régi sípokat a földön, a fal mellett, amelyek Liszt idejében még hangzó sípok lehettek. A háború után először a Bosnyák téri templomban is egy nagyon-nagyon kicsi hangszert hoztak használható állapotba, míg ma a felújításnak köszönhetően már roppant komoly orgona hangját hallhatják a hívek.

Lépcsők a rock and roll mennyországba

A többi tag nem akart vele egyszerre lépni, kimentek nélküle Nyugat-Berlinbe fellépni, amire Fenyő annyira berágott, hogy azonnal szétzavarta a zenekart. Így jött létre a Dolly Roll, és ekkor bontakozott ki valóságos háború a Hungária romjain. A csapatból már 1982-ben lelépő Szikora Róbert R-GO nevű tropical formációja könnyen feltalálta magát a honi pop sivatagában csikidamos, tevés, pálmafás disztópiájával. A Dolly Roll szintén 1983-as, Vakáció című bemutatkozó lemeze pedig öt hónap alatt lett platina, így aztán mindenki arra volt kíváncsi, hogy az egykori főnök, Fenyő Miklós mit produkál ebben a látványos testvérharcban. Nos, alulmaradt a két másik produkcióval szemben, legalábbis ha csak a kereskedelmi szempontokat vesszük figyelembe. Ennek számos oka volt, de a legfontosabb talán az, hogy míg az R-GO és a Dolly Roll is afféle ellenvilágot hozott létre – Dollyék olaszos, nosztalgikus álomvilágot, az R-GO pedig a Rejtő Jenő-féle egzotikus, sivatagi társasutazást, azaz erős identitásra építettek –, addig Fenyő, hiába volt kísérő zenekara (Chips, Cherry and the Chaps), valójában egyedül vitte vásárra a bőrét. Ráadásul a Miki című album hangszerelésében ott folytatta, ahol az 1982-es, sokak számára csalódást okozó Aréna című Hungária-lemez abbahagyta.

Az Aréna rekordgyorsasággal lett aranylemez, sokan mégsem tudtak mit kezdeni az ötvenes évek szocreál koncepciójára építő, nagyon is kreatív albummal. Bár a Hungária fő művéről van szó, kétségtelen, hogy az ötvenes évek életképei, tárgyi rekvizítumai, komikus jelenetei inkább az új hullám felé hordtak, mint a slágerparádék felé. A Dolly Roll bemutatkozása épp ennek ellenében ment rá a digós, tengerparti szerelmeket, a napfényt, a strandolást tematizáló slágervilágra. Fenyő dacosan folytatta az autentikus rockabilly felé tett lépéseket, míg a Hungária utódzenekarai jobban figyeltek arra, hogy egykori közönségük valójában mit akar hallgatni. A magyar pop második nagy beszólását halljuk a Miki lemezen, rögtön a nyitó, Viva Rock and Roll című dalban: Hazudik, aki nyomja az irigy szöveget. Egy szívességre jöhet, egyebet nem tehet. / Azért is még a Rock and Rollt.

Az első nagy beszólás természetesen a sokak szerint Vitraynak címzett Ne gondold, ó, ne, hogy tied a világ… kezdetű Illés-dal. A Miki heroikusan megbukott a két riválissal szemben folytatott versenyben, ugyanakkor Fenyő szólólemezén ott van az a hat dal (Viva Rock and Roll, Rendezd át az iskolát, Légy ma éjjel a társam, C’est la vie, Lépjük a lépcsőt, Angyali szerelem), amelyek betonbiztos alapjai lehettek volna egy következő Hungária-lemeznek. Ugyanakkor létszám felettiek a közepes dalok, és ez a slágerparádéhoz szokott közönséget zavarba hozta. Ha együtt marad a Hungária, nem lett volna szükség töltelékdalokra, mert Novai Gábor, Kékes Zoltán, Fekete Gyula hozzátették volna a magukét, és teljes lett volna a tánczenei koktél. És míg a Dolly Roll és az R-GO erős egyéniségekre épített, addig Fenyő egyedül nem tudta újból megépíteni a rock and roll vidámparkját, a részint nemzetközi zenészcsapat (Chips: ének, vokál; Cherry: ének, vokál; Butch Rudow: gitár; Billy Bob Howell: dob; Barney Weinberger: zongora; Herbie H. Heart: szaxofon; Rockin’ Jonny Dee: basszusgitár) arctalan maradt.

Gryllus Dániel és Lackfi János közös ünnepi albumot készített

A Gryllus Kiadó és a Szépművészeti Múzeum közös gondozásában megjelent kiadványban a dalokat a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában található festmények és metszetek illusztrálják.

Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője, és Lackfi János költő, író még 2020 tavaszán, a kornavírus-járvány idején e-mailen és telefonon kommunikálva együtt írtak egy dicsőítő éneket, amelynek kedvező volt a fogadtatása az online térben. A két művész tovább alkotott, így állt össze egy teljes dalciklus a bibliai gondolatokra épülő művekből.

A Lackfi János verseit inspiráló zenét, Gryllus Dániel citerával és a felvételeken közreműködő Ferenczi György szájharmonika-játékával kísért énekeit a könyv megvásárlói ingyenesen tölthetik le a Kaláka Zenebolt webáruházból. A hanganyag ezen kívül elérhető az összes ismert zenemegosztó és zeneáruház felületén is.

Petőfit olvasva úgy érzem, én vagyok a nép

A Petőfi-emlékév végéhez közeledve lezárult a Petőfi Kulturális Ügynökség egyik legnagyobb zenei és irodalmi pályázata, a Felhő. A felhívásra a legkülönbözőbb zenei stílusokat képviselő előadók jelentkeztek Petőfi-versfeldolgozásokkal, hol egy egész verset átemelve, hol pedig részleteket felhasználva dalaikhoz, néhányan pedig egy egész lemezt szenteltek a lánglelkű költőnek. A több száz beérkezett munkából kétszázat díjazott a szakmai zsűri, melynek tagja volt Tátrai Tibor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros is. Tátrait a Hajógyár kérdezte a bírálási folyamatról és a projekttel kapcsolatos tapasztalatairól.

Tátrai Magyarország egyik legismertebb gitárosaként és dalszerzőjeként sok évtizedes tapasztalatát mozgósítva vetette bele magát a zsűrizésbe. Mint elmondta, a pályázatra könnyűzenei alkotásokat vártak, melyeknek elősorban a rövid szövegek vagy szövegrészletek állnak jól. „A személyes meglátásom az, hogy minél rövidebb verset használ fel a szerző, annál inkább „beérkezik”, célba talál a dalszöveg a hallgatónál. A felhívás célja az volt, hogy a pályázók könnyűzenei formában jelenítsék meg Petőfi verseit, és könnyűzenében általában nem oratóriumokat, hanem rondó szerkezetű dalokat alkotnak – ennek számtalan megvalósítási formájával találkoztunk.”

A gitáros szerint a hiteles végeredményt, véleményalkotást nyugtázza az, hogy a bírálóbizottság nagyon sokrétű volt, a „könnyűzene teljes spektrumát” lefedték, de irodalmi szakember is részt vett a munkában. A zsűri tagja volt Tátrai Tibor elnöklése mellett Farkas Wellmann Endre író, költő, újságíró; Dénes Adél a Hajógyár alapítója, a Petőfi Kulturális Ügynökség programigazgatója; Both Miklós zeneszerző, a Napra együttes frontembere; Szalóki Ágnes énekes, dalszerző; Pásztor Sámuel gitáros, dalszerző és Lobenwein Róbert zeneipari szakember is.

Úgy ébredtem, hogy dobolni akarok

Az eddigi díjaid – Emerton, Fonogram és Arany Dobverő – mellé az év könnyűzeneszerzőjeként idén harmadszorra kaptad meg az Artisjus-díjat, augusztusban pedig munkásságod elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vettél át. Nemcsak a közönségtől, hanem a szakmától is sok visszajelzést kapsz.

Nagyon örülök, hogy ezek kivétel nélkül szakmai díjak, szakmai bizottság ítéli oda őket. Megtisztelő, hogy felfigyelnek a munkásságomra. Termékeny év volt a tavalyi, talán ennek elismeréseként érdemeltem ki a díjakat. A könnyűzeneszerzői díjat két olyan album megírásáért kaptam, amelyek nagyon fontosak számomra. 2022-ben írtam és hangszereltem egy big band lemezt, amelyet a Modern Art Orchestrával vettünk föl, és kiadtuk a Fusio Group harmincéves jubileumi albumát. Ebből a díjból csak egyet ítélnek oda minden évben. Kivételes, hogy könnyűzenei díj jazz-zenészhez kerül. És szerintem ez jót tesz a műfajnak, mert talán így azok is felfigyelnek a zenéinkre, akik egyébként nem hallgatják ezt a műfajt.

Az állami kitüntetésen nagyon meglepődtem; úgy tudom, hogy dobos még nem kapott ilyen díjat Magyarországon. Nem gondolom, hogy ezt az ország legjobb dobosának ítélik oda, talán inkább az elmúlt évtizedekben végzett munkámat értékelték vele. Közel háromszáz lemezen játszottam, 2000 óta tanítok intézményes keretek között. Aktívan taposom a saját utamat és viszem tovább az elképzeléseimet. De nem dőlök hátra, és nem érzem ettől a díjtól többnek magam; ugyanúgy dolgozom tovább, mint eddig. A díjak csak következmények. De erőt és lendületet adnak; jóleső érzés, hogy elismerik, amin évtizedek óta dolgozom.

14 év után jelentkezik új lemezzel Berki Tamás

„A dalokat nem írom, valahogy születnek rajtam keresztül, nem tudom pontosan hogyan. Valami egyszer csak eszembe jut, ami kigördít egy halom, a kontextusból származó emléket” – mondta Berki Tamás az MTI-nek.

A Hintaló legrégebbi szerzeménye, az Ez hát az élet 2019-es, ennek gondolatkörét az énekes nővérének halála indította be. „De ez is folyamatosan alakult, hiszen szerepel benne Leó kisunokám is, aki idén februárban született”. A nyitódal, a Hol van az erdő nyitósora berkis módon talán legismertebb számára, a Békés expressz bluesra utal („Zakatol a vonat”). Mint ezzel kapcsolatban fogalmazott, bizonyára minden alkotót determinálnak legfontosabb, alapvető gondolatai, témái, érzései, amikhez meg-megújuló formában, akarva-akaratlanul is visszatér.

 „A játékosság, a humor nagyon fontos számomra. Ennek jegyében éneklem a Berki Bárd című dal lezárásaként Gounod Faustjából a Eladó az egész világ sort, az Oh Happy Day gospel becsempészése pedig a kontraszt miatt történhetett a Covidra utaló A teszt című szám végén” – mesélte az énekes.

A zongora magyar poétája

Ötévesen kezdett zongorázni Vadász Erzsébetnél, már ekkoriban édesanyja ölében hallgatta a zeneakadémiai koncerteket – különösen Fischer Annie és Szvjatoszlav Richter zongorajátéka varázsolta el. Tizennégy évesen megnyerte a tévés Ki mit tud?-ot, egy év múlva már a Zeneakadémián Kadosa Pál osztályába járt. Az intézményben Kurtág György és Rados Ferenc is tanította. Őket tartja meghatározónak játékának fejlődésében, de már ekkor részt vett angliai nyári zongorakurzusokon Sir George Malcolm növendékeként.

A fiatal zongoristát 1976-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, és ekkoriban kezdődött nemzetközi karrierje. 1979-től Londonban és az Egyesült Államokban, 1987-től majdnem egy évtizedig Salzburgban élt, majd feleségével, Siokava Juko (Yuko Shiokawa) japán hegedűművésszel Olaszországba költözött. Megkapta az osztrák és a brit állampolgárságot is, felváltva él Londonban és Firenzében. Élete legnagyobb kockázatának tartja, hogy 1979-ben elhagyta szülőhajázát és a biztos egzisztenciát.

Nevét világszerte zongoraművészként ismerik, de érdekli a kamarazene is, amely szerinte szerénységre tanít. 1989-ben hozta létre Salzburg mellett a Mondsee-i Kamarazenei Fesztivált, amelynek egy évtizedig művészeti vezetője volt. 1995-ben Heinz Holliger svájci oboaművésszel alapította az Ittingeni Zenei Napokat, amelynek programján párhuzamosan szerepeltek régi és kortárs muzsikák. 1998-ban indította Vicenzában az Ommaggio a Palladio című koncertsorozatot, a következő évben nemzetközi kamaraegyüttest szervezett Capella Andrea Barca néven, amellyel zongoristaként és karmesterként rendszeresen fellép. Az elnevezés játék a szavakkal: a Barca olaszul, a Schiff németül jelent hajót, az Andrea az András olasz változata. A zongoraművész 2004 és 2007 között a weimari fesztivál művészeti vezetője volt.

A lépcsőházi betlehemestől a Müpa nagyszínpadáig

Mit vártál gyerekként leginkább a karácsonyban?

A szenteste élményét. Minden fényes, mindenki együtt van, ajándékok várnak a fa alatt. Mi már hatvan nappal karácsony előtt elkezdtük a készülődést. A lépcsőházban lakó gyerekekkel kitaláltuk, hogy csinálunk egy közös műsort a családjainknak. Heteken keresztül álomvilágban éltünk, nagyon élveztük.

A műsort ti állítottátok össze?

Hogy lesznek ezek túlélők, valami itt korcsosul

A Frontátvonulás első osztályú irodalom, amelynek lírai dialógusairól, versritmusáról a Megáll az idő című fim forgatókönyve juthat eszünkbe. Mindkettőt Bereményi Géza jegyzi.

A bátorság nem esztétikai kategória, de azt kell mondanunk, hogy a hangjátékra emlékeztető album olyan kőkemény és rafinált rendszerkritikát fogalmazott meg, amelynek merészsége máig zavarba ejtő. Ekkor már persze az underground és a punk is beleüvöltötte dühét a pesti pincékbe, de a Frontátvonulás a komplexitása, robusztus lírája, ambiciózus szerkezete és előadói kvalitása miatt került a magyar popkultúra centrumába. Az album némi bulgakovi zamattal a megfigyelt és a megfigyelő közötti dinamikát is modellezi: „Ecsédi, hát mondja, maguknál vannak maguk? Keverik, keverik Ecsédi… Már megint addig ugrálnak, amíg magukon a világ szeme… csinálja nekünk itt a felfordulást, a botrányt, cirkuszozik… Összeakadhat a bajusz, Ecsédi! Könnyedén! Hát meddig kell még magukat védenem?… Már maga Sólyom elvtárs is haragszik! Na, informáltam, pedig nem akartam… Mi támaszkodni akartunk magukra, Ecsédi. Maguk meg ránk, nem? Azt akarják, hogy Karvaly elvtárs foglalkozzon az ügyükkel? Mert kezd már arra duzzadozni az akta… Vagy ki akarják fogni a vitorlánkból a szelet, Ecsédi?”

A történet egyik főhősének, Vizinek olyan indulatos társadalmi kommentárt mondott föl, hogy 1983-ban beleremegtek a csehszlovák Supraphon lemezjátszó hangfalai és az Éva vermutos üvegek is a koloniál bárszekrényen. Azt mondja Ecsédi a rendszert kiszolgáló egykori osztálytársnak: „Csak annyi, Halmos, hogy elegem van a báljaitokból meg a bankettjeitekből, ti nem értek semmit, Halmos. Szart se!”

Fura ember vagyok, furcsa dolgokon szeretek gondolkodni

Egy korábbi interjúban azt mondtad, hogy rengeteg jó gitáros van a világon, mégsem érzed azt, hogy újat tudnának adni. Mit értettél ezen?

Nincs plusz üzenet, de ez nem a gitárosok hibája, hanem a világé. A zene, mint minden más művészeti ág, korlenyomat. Amit a fiatalok gondolnak, amilyen zenét csinálnak, azt a világ váltja ki belőlük. A könnyűzene a klasszikus zenéből nőtt ki: a blues, a jazz, a beatzene, a rockzene, a popzene mindig a már meglévő alapokból építkezett. A pop- és rockzene esetében nagy szerencse volt, hogy nagyjából az ’50-es, ’60-as évektől keződő technológiai fejlődés következtében új hangszerek, új hangzások jöttek létre, és ezek új műfajokat tudtak teremteni. Jelenleg a technológiai fejlődés egészen más vonalon zajlik. Ha hangszereknél, hangzásoknál maradunk, akkor azt látjuk, a modern digitális technikákat ma arra használják, hogy ezeket a régi hangokat minél élethűbben reprodukálni tudják. És hogy mi van most az emberek fejében? Egy nagy katyvasz, ami a világban is történik: járványok terjednek, háborúk dúlnak, mindeközben mindenki a telefonját nyomkodja – ez pedig ilyen zenét hagy maga után.

Mi és az előttünk járó generációk, amikor kezünkbe vettük a gitárt, a saját élményeinket fogalmaztuk meg a zenében a hangszeren keresztül. És ezek az élmények nagyon különböztek a maiakétól, mert mi egész nap együtt lógtunk és beszélgettünk. Ha megbeszéltük, hogy jövő héten kedden kettőkor találkozunk, akkor ott voltunk, és nem az történt, hogy előtte öt perccel küldtünk egy sms-t, hogy ,,bocs, de most közbejött valami, mégsem megyek”. Ma már ez teljesen természetes. Szóval: miről gitározzon, énekeljen vagy doboljon egy olyan zenész, aki telefonnal a kezében nő fel? Arról fog gitározni, amit a YouTube-on lát. Azokat a zenéket meg dolgokat fogja megtanulni és utánozni, amiket ott lát, és mi ezt halljuk ma.

70 év fölött is úgy tolja, mint a 40 évesek

Dartfordban született, a zene iránti fogékonyságot anyai ágról hozta magával: nagyapja egy jazz-zenekarral járta Angliát; anyjától Billie Holiday-, Louis Armstrong-, Duke Ellington-lemezeket kapott, valamint egy gitárt, amin autodidaktaként tanult meg játszani. Gyerekkorában egy kórusban énekelt, ennek tagjaként még II. Erzsébet királynő előtt is fellépett a westminsteri apátságban.

Középiskolai tanulmányaival nem sokat bajlódott, inkább a gitárt nyúzta, az amerikai blues- és rock and roll-számokat gyakorolta. 1961. október 17-én a dartfordi vasútállomáson összefutott egykori iskolatársával, Mick Jaggerrel, és a találkozás rocktörténeti mérföldkőnek bizonyult, amelyre ma tábla emlékeztet a pályaudvaron. Jagger Chuck Berry és Muddy Waters Angliában akkor nehezen beszerezhető lemezeit szorongatta a hóna alatt; a közös zenei érdeklődés hosszú beszélgetéshez, majd kapcsolatuk felújításához, végső soron a Rolling Stones megalapításához vezetett.

A banda 1962. július 26-i első fellépését 1963. június 7-én követte az első lemezfelvétel, és hamarosan a Beatles egyetlen komoly vetélytársának számítottak. Diadalútjuk azóta tart, Richards szavaival élve 70 év fölött is úgy tolják, mint a 40 évesek – igaz, az eredeti felállásból már csak ő és Jagger a banda tagjai. (Fellépést először 27 év után, 1990-ben kellett lemondaniuk, amikor Richards ujját elvágta egy gitárhúr.) Mit sem fakuló népszerűségükre jellemző, hogy a 2013 júliusában a londoni Hyde Parkban megtartott koncertjükre a 65 ezer belépőjegyet négy és fél perc alatt kapkodták szét. Bár több turnéjukat is utolsónak harangozták be, még mindig rendszeresen fellépnek. Nemrég megjelent, Hackney Diamonds című lemezükkel 2024 áprilisától júniusig turnéznak Észak-Amerikában.

Így is lehet bor a vízből

Számomra kicsit szokatlanok a keresztény témák rapként előadva, bizonyára régimódi vagyok. De azt tudom, hogy téged rengetegen hallgatnak.

A megtérésem előtt is rappeltem, de akkor még nem hallgattak annyian. Időnként dolgoztam és koncerteztem egy-két ismertebb előadóval: Fluor Tomival és a Hősökkel, emiatt nem a nulláról indult a zenei pályafutásom, miután keresztény lettem. A keresztény rap egyébként nem új keletű dolog Magyarországon. Lory B és az EMLP például – akiken keresztül a hitemet megtaláltam – éveken keresztül színvonalas zenéket csináltak. Az én tevékenységem talán abban tart kicsit előrébb, hogy már közel hat éve vagyok aktív, ami erre a szcénára az elmúlt húsz évet tekintve nem volt jellemző. A relatíve magas hallgatottságom leginkább ennek köszönhető. Bízom benne, hogy a példám másoknak is kedvet ad.

Hogy nézett ki az elmúlt öt éved ennek fényében? Honnan indultál és hol tartasz most?

Szikora Róbert, a csikidam „atyja”

Szikora Jenő táncdalénekes és Tarnai Franciska gyermekeként született Budapesten; keresztapja dzsesszgitáros volt. Kiskorától fogva zenélt, gitározni és zongorázni is megtanult, de fő hangszere végül a dob lett. Szülei hétéves korában elváltak, őt édesanyja nevelte fel Rákospalotán.

Már gimnáziumi évei alatt megalapította első zenekarát. Tizenöt évesen lett a One World együttes dobosa, a zenekarral több amatőr tehetségkutató versenyt is nyertek. 1969-ben a Ferm zenekarhoz csatlakozott, ahol olyanokkal zenélt együtt, mint Környei Attila basszusgitáros, akivel később több zenekarban is játszott; a Korál és a V’Moto-Rock zenekarból ismert Menyhárt János; illetve Gerdesits Ferenc, aki 1981-től a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Bár a zenekar nagy népszerűségre tett szert és szinte mindennap koncertezett, lemezszerződésig nem sikerült eljutniuk.

1974 elejétől tíz éven át a Hungária együttes dobosa volt; a zenekar ez idő tájt változtatta meg zenei stílusát, a korábbi rockos, beates hangzás helyett dallamosabb, a Beatles-inspirálta stílussal kísérleteztek. Ezzel külföldön jóval népszerűbbek lettek, többször sikerült a szocialista országokban turnézniuk, a hazai közönségnek azonban nem igazán tetszett a váltás. Felvettek egy albumnyi anyagot is, de hiába, az lemezen nem jelenhetett meg.

A derű, az életöröm és a jókedv hangjai Budapesten

Ha azt mondom, gospel, valószínűleg a legtöbbeknek Whoopi Goldberg Apáca showja, vagy egy fekete gyülekezet zenés, táncos előadása ugrik be először. Nem véletlen, hiszen a gospel zenei stílus a 17–18. században alakult ki az Amerikába behurcolt afrikai rabszolgák által hozott vallási elemek és a fehér keresztények liturgiájának egyedi keverékeként. A gospelzenét eredetileg a fekete egyházi közösségek használták az istentiszteleteken és vallási ünnepségeken, hogy az éneklésen keresztül közvetítsék hitüket és örömüket, de a stílus hamar elterjedt és más zenei – például a soul és a rhythm and blues – műfajokra is hatást gyakorolt.

Golgota Gospel Kórus

Ma már Budapesten is jó ideje működik egy gospelkórus, amely az 1965-ben létrehozott amerikai Calvary Chapel keresztény, protestáns alapokon nyugvó egyházi mozgalomnak köszönheti létét. A Golgota gyülekezetet hazánkban Greg Opean alapította, akit misszionáriusi munkája először az akkori Jugoszláviába, majd Bajára és Esztergomba vezetett. A budapesti, régi Horizont moziban működő központjuk pedig már 25 éve működik. Greg hívta Magyarországra Mark Zeemant, aki a Golgota Gospel Kórus alapító vezetője már több, mint húsz éve.

Aki elsők között méltatta Bartókot – Kacsóh Pongrác

Apja a Magyar Államvasutak főtisztviselője volt, akit fia születése után Kolozsvárra helyeztek, így Kacsóh az ottani református líceumba járt. A középiskola mellett a helyi konzervatóriumban zongorázni és fuvolázni tanult, zeneelméletre Farkas Ödön, az intézmény igazgatója, a kor ismert zeneszerzője tanította. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen természettudományi szakon summa cum laude minősítéssel fizikai doktorátust szerzett, már egyetemi évei alatt publikált fizikai, matematikai és zeneelméleti cikkeket az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Orvos-természettudományi Értesítőjében.

Egyetemi tanulmányai végeztével, 1898-tól matematika-fizika szakos gimnáziumi tanár lett az Aradi Főreáliskolában, majd Budapesten a rákospalotai főgimnáziumban (a mai Dózsa György Gimnázium elődjében), később a VIII. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, az általa szerkesztett Zenevilág című szaklapban az elsők között méltatta az ifjú Bartók Béla jelentőségét.

Kacsóh 1904 tavaszán a diákjainak komponált egy három felvonásos dalművet Csipkerózsa címmel, s az iskolai bemutatóra elhívta barátait. Köztük volt Bakonyi Károly, az első magyar nyelvű operett, a Huszka Jenő zenéjével sikert arató Bob herceg szövegkönyvének írója is, aki felkérte: zenésítse meg a Petőfi János vitézéből készült színművét. A dalszövegek megírására Heltai Jenőt kérték fel, de Kriza János Vadrózsák című népköltészeti gyűjteményét is felhasználták. Egyes dalok és motívumok a Csipkerózsából kerültek át a János vitézbe, Kacsóh a munkával kevesebb, mint öt hónap alatt végzett.

A magyar könnyűzene privát arcai

Az 1970-es évek kulcsfontosságú magyar zenekarai, zenészei évtizedekre előre meghatározták a hazai könnyűzene útját. A nagy rockforradalom generációjának vállán állt a beatzene, a rock and roll, a blues rock, majd a dekád közepétől a progresszív rock, a pszichedelikus rock és a hard rock is. Néhány év alatt robbanásszerű fejlődést mutatott a szórakoztatóipar, és bár tartós nyugati exportot végül senki sem tudott felmutatni, az angolszász nyelvterületekhez felzárkózva azóta is ritkán tapasztalható pezsgés volt jellemző az ifjúsági kultúrára.

Szörényi Levente az Add a kezed (Illés Show) című zenés film forgatásán 1972-ben. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

A Beatles által csúcsra vitt beatzene egyik első hazai képviselője az Illés-együttes volt, akikről Add a kezed címmel rövidfilmet is forgattak Sándor Pál rendezésében, az azonos című albumukhoz kapcsolódóan, mely 1972-ben jelent meg. A felvételeket egy Práter utcai romos házban készítették. A szürreális hangulatú zenés film forgatását követően az épületet lebontották – munkálatait a mozi végén néhány jelenet erejéig meg is mutatták.

Rudán Joe: A rendszer elleni lázadás kiváló dalokat ihletett

Összesen húsz évet játszottál a Pokolgép zenekarban. 1990-ben lettél tagja az együttesnek, s bár 1989-ben jött ki az egyik kedvenc Pokolgép-dalom, szerintem egyetértesz majd velem, hogy a A lázadó tulajdonképpen a rockzene misszióját is keretező dalnak számít. A refrénben a szabadság és a megfelelés áll szemben egymással: „Akartam jó lenni, de nem ment, / Rájöttem, hogy nem lennék szabad.” Mire van szükséged ahhoz, hogy szabadnak érez(hes)d magad?

A szabadság hiányát akkor ismerjük fel, amikor a körülöttünk lévő korlátok felerősödnek. Elmúlnak a kisgyermekévek, elkezdünk iskolába járni, kezdünk megismerkedni a kötelezettség fogalmával is. A lányaim épp ebben a korban vannak, rajtuk keresztül újraélem ezt az időszakot. A nagyobbik most kezdte az iskolát, számára már az is nagyon furcsa, hogy nem játszhat akármikor.

Amikor én befejeztem a középiskolát, azt hittem, hogy végre megkaphatom az áhított szabadságot. De az érettségi után munka után kellett nézni, a munka pedig újabb kötöttségeket hoz be az ember életébe. Szerencsésnek érzem magam, mert a saját utamat járhattam, járhatom. Saját formációim vannak, és így, hatvanévesen elmondhatom, hogy amennyire lehet, szabadnak érzem magam. Bár ha jobban belegondolok, érezhetjük magunkat szabadnak ideig-óráig, de valami mindig – nem feltétlenül rossz dolog – beleszól ebbe. Nekem itt van a családom, a kislányaim, rájuk figyelek, rájuk vigyázok. A teljes szabadságot nem tudom elképzelni. A művészetek adnak esélyt arra, hogy közelebb kerüljünk ehhez az érzéshez, de ott is megvannak a határok.

Szürke Patás, Ajándék vagy Száncsengő?

December 24-e közeledtével mindig sokakat foglalkoztat a kérdés: melyik hazai dalt tekinthetjük az utóbbi évek első számú karácsonyi slágerének? Most végre a válasz is megszületett. Jól ismert szerzők népszerű dalai uralják a listát, ám akadnak váratlan befutók is. A lista első három helyén a Piramis Ajándék című slágere (szerzők: Gallai Péter, Köves Miklós, Som Lajos, Horváth Attila, Závodi János, S. Nagy István, Révész Sándor), Katona Klári Legyen ünnep (szerző: Demjén Ferenc) és Zséda A szürke patás (szerzők: Rakonczai Viktor, Orbán Tamás) című dala áll.

A toplista további szereplői között több évtizede született dalok és újabb szerzemények egyaránt találhatóak. Olyan művek is akadnak közöttük, amelyeknek a legjellemzőbb előadóval együtt több mint 100 előadóját tartja nyilván az Artisjus (Legyen ünnep, Add tovább), vagyis sok előadó által játszott, széles körben népszerű alkotásokról van szó. Érdekesség, hogy a Rakonczai–Orbán szerzőpáros szinte karácsonyspecialistának is tekinthető, hiszen az első 10 legnépszerűbb dal között kettő szerzeményük is szerepel (A szürke patás és a Bereczki–Szinetár páros által előadott Ajándék). A lista sokszínűségét jelzi, hogy az első helyen álló rocksláger mellett számos popdal és egy gyerekdalként számontartott szerzemény, Weöres Sándor egy versének feldolgozása is helyet kapott (Száncsengő). Olyan művet is találunk a tízes listán, amelyet a szerzők eredetileg nem karácsonyi dalnak szántak, az alkotói folyamat során mégis azzá alakult (Csillagszórás).

A karácsonyi dalok különleges helyet foglalnak el a könnyűzenei alkotások világában. Bár hivatalos meghatározás nem igazán létezik, általában a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó, karácsonyi témákat feldolgozó zeneszámokat nevezik karácsonyi dalnak. Az adatok szintjén pedig az a fontos jellemző, hogy a karácsonyi időszakban arányaiban lényegesen többször játsszák ezeket, mint az év többi részében. Számos kultúrában igen jelentős szerepük van, néhány országban minden évben speciális karácsonyi toplisták is készülnek az ünnepi slágerekből. Magyarországon eddig nem volt ilyen összeállítás, az Artisjus adatbázisának segítségével azonban ez is megszületett.

Pénteki kultúrrandi Rajcsányi Nóra énekesnővel, tortakészítővel

Mindig is vonzott a zene és a sütés-főzés?

A zene mindig, a sütés-főzés nem igazán, de amikor lett kinek főznöm, óriási lelkesedéssel vetettem bele magam a konyhai kísérletezgetésekbe, és kiderült, hogy elég jól megy, főleg a sütés.

A mostani szerelemprojektjeid előtt a píár és a marketing különböző területein dolgoztál, és azokat a munkáidat is szeretted.