Best WordPress Hosting
 

„A barátságunkból született ez a film” – Szebeni Zsuzsa színháztörténész a Szilvássy Carola-film készítéséről

Ki ne kapná fel a fejét, ha ennyire komplex személyiségről hall? A rendkívüli asszonyról, báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Caroláról történelmi dokumentumfilm készült A maga természete szerint és szabadon címmel. A film erdélyi bemutatókörútjának székelyudvarhelyi állomásán Szebeni Zsuzsa színháztörténésszel, a Carola Egyesület elnökével beszélgettünk. 

Amikor 2010-ben a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum munkatársaként megszervezted az első Bánffy-kiállítást, megemlítetted, hogy a gróf múzsája, Szilvássy Carola életpályáját szinte még Bánffyénál is izgalmasabbnak tartod. Miért kezdett érdekelni a személye? 

Korábban is hallottam róla, a személyiségéről, de levéltári dokumentumokban csak 2003 körül találkoztam a nevével. Bánffy Miklós hagyatékának dokumentumai az ő életének körvonalait is megrajzolják. Klasszikus arisztokrata neveltetése és műveltsége arra is predesztinálhatta volna, hogy illemtudó, szabálykövető legyen, de nem így alakult, és én izgalmasnak találtam a makacsságát, a modern szemléletét, a közvéleményre mit sem hederítő önállóságát. 

„Gyöngéd, magasztos hölgyszellem”– Női szerepek a reformkorban

A gyöngéd, magasztos hölgyszellemként méltatott bárónő adománnyal támogatta a Magyar Tudományos Akadémia felállítását, és a Jóltevő Asszonyi Egyesület elnökeként a jótékonyságnak szentelte az életét.

Az 1815 és 1817 közötti, a kedvezőtlen időjárás által okozott európai éhínség Pest-Buda lakosságát sem kímélte. József nádor második felesége, Hermina főhercegnő a lakosság helyzetének javításán munkálkodó asszonyi egyesület létrehozását kezdeményezte. A korabeli bürokrácia történetében valószínűleg rekordnak számított, hogy a kérelemre már nyolc nap múlva királyi engedély érkezett – sőt, egyszerre két egyesület számára is, mert Pesten és Budán is bejegyeztek egy-egy Jóltevő Asszonyi Egyesületet. Hermina hercegnő 1817-ben belehalt ikergyermekei szülésébe, és idővel a nádor harmadik felesége, Mária Dorottya vette át az egyesület tiszteletbeli elnöki tisztét.

Az asszonyi egyesület hamarabb megalakult, mint az akadémia vagy a kaszinó, és elsőként juttatta társadalmi szerephez a nőket – ráadásul arisztokratákat és polgári származásúakat egyaránt. A különböző indíttatású hölgyek együtt jártak „családlátogatásokraˮ, és döntöttek a rászorulók segélyezéséről, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Mészáros Johanna az egyesület elnöke volt. Javaslata nyomán iskolát alapítottak rászoruló asszonyok számára, ahol szakmák kitanulására nyílt lehetőség, és az előállított kézműves termékek értékesítéséről is gondoskodtak. Ehhez telket, épületet vásároltak, és az iskola fenntartásának biztosítását is magukra vállalták.

„A ősi világ izgat, nem az, hogy mi megy a Twitteren” – Interjú Gauder Áron filmrendezővel

Megérte ennyi időt várni: a Kojot négy lelke kiérlelt, csodálatos mozifilm, amely ismét bizonyítja, hogy a magyar animáció világszínvonalú, a rajzfim pedig egyedülálló mágiára képes. A rendezővel indián mítoszokról, magyar animációról, Marvel-filmekről és természetközeli élményekről beszélgettünk.

Milyen érzés ilyen hosszú idő elteltével az új filmedet látni a mozik műsorán és a szinte egybehangzóan dicsérő kritikákat olvasni?

Röviden: jó! Persze nem minden kritika csak dicsér, de ez egyáltalán nem baj. Örülök, hogy egyrészt ennyi év után össze tudtuk hozni ezt a filmet, illetve, hogy kaptam még egy esélyt az élettől. Az is nagy szerencse, hogy nagyon jó stáb dolgozott a filmen, nélkülük ez biztos nem ment volna.

Otthon a hazában – Weiner Sennyey Tibor József Attila-díjas

Valamelyik visszaemlékező írásodban megemlíted, hogy tízéves korodban odaálltál az anyukád elé, és kijelentetted, hogy költő leszel. Milyen élmények előzték meg azt a pillanatot?

Sejtettem, hogy a József Attila-díj kapcsán most sok olyasmire irányul majd kérdés és figyelem, amire nem lehet előre elég jól felkészülni, mint például a kora gyermekkorom és a származásom, a családom. Hogy honnan jövök, és ki vagyok valójában. Mivel erre nem lehet néhány mondatban jól válaszolni, írtam egy beszédet, aminek az a címe: Egy meg nem tartott beszéd a József Attila-díj átvétele kapcsán.

Most inkább olyanokat mesélek el, amiket abban nem. Például, hogy az első tíz év az életemben minden viszontagság ellenére – már ami anyám és apám válását, az új családot, a szegénységet jelenti – nagyon is boldog volt. A költészet megjelenéséig belső kozmoszban éltem, és ez a belső kozmosz most is megvan. Minden írásom ebből a kisgyermek által megőrzött és megvédett világból származik. Hordozok magamban tehát egy teljes kozmoszt, mint minden ember, és ez az első tíz évben alakul ki. Mielőtt költő lettem, ez a kozmosz jött létre, amiben a játéknak, a képzeletnek, a varázslatnak, a nyelvnek, a mesének, a versnek központi szerepe volt. Ez nagyrészt édesanyámnak köszönhető, aki óvónő volt, és engedte, hogy gyerekek legyünk, és ezt a belső kozmoszunkat megismerjük, alakítsuk, megéljük.

Egy film, amire szükség van – Interjú Szakonyi Noémi Veronikával és Vincze Mátéval, a Hat hét alkotóival

A film rendezőjével és írójával, Szakonyi Noémivel és Vincze Mátéval beszélgettünk.

A dokumentumfilmek világában mozogtok, eredetileg ez az ötlet sem fikciós filmnek készült. Miért döntöttetek mégis így?

Vincze Máté: Almási Tamás dokumentumfilm-rendező osztályában találkoztunk Noémivel a színművészetin, ahol hétről hétre témákat kellett keresnünk, amikről szívesen forgatnánk. Az örökbefogadás már régebben is nagyon érdekelt, és ahogy kapcsolatba kerültem a nyílt örökbefogadásokat intéző civil szervezetekkel, és megismerkedtem örökbefogadó családokkal, örökbeadó szülőkkel, egyre több helyen jött velem szembe ez a hat hetes szabály, ami Magyarországon a nyílt örökbefogadásoknál 2014 óta él. Nagyon érdekelt, hogy a két oldal hogyan éli meg ezt az időszakot. Egyébként a szakemberek véleménye is megoszlik erről: van, aki szerint túl hosszú, van, aki szerint elégséges ez az időszak, de akad olyan is, aki szerint egyáltalán nincs rá szükség. Noémivel elkezdtünk gondolkodni, milyen jó lenne erről egy dokumentumfilm, de hamar ráébredtünk, hogy a kamera és a stáb jelenléte akaratlanul is nyomást gyakorolna a felekre, ezt pedig semmiképpen nem szerettük volna, nem is éreztük etikusnak. Így lett a Hat hét a kutatásainkból inspirálódó játékfilm.

Érdemes megtanulni jelen lenni – Bánkövi Dorottya írásról, fotózásról, zenélésről

Bánkövi Dorottya Móricz-ösztöndíjas szerző 1994-ben született Budapesten. Az ELTE BTK magyar szakán szerzett diplomát, majd ugyanitt mesterizett. Fél évet Kolozsváron, később pedig Bécsben tanult. 2015 óta publikál. Első kötete A női test biztonsága címen jelent meg.

Verseidet olvasva a merészség, vakmerőség szavak jutnak eszembe, illetve minden, ami passzol a tabu nélküli fogalmakhoz.

Csak próbáltam teljesen őszintén és leplezetlenül írni. A témák keménysége is megkövetelte ezt. Egy-egy sorból, érzésből vagy gondolatból, azokból, amik éppen ebben az időszakban foglalkoztattak, kialakult a vonalvezetés, és megrajzolta a kötet ívét. Az emberi kapcsolatokról, mint például az első ciklusban olvasható idősebb férfi hatalmi pozíciójából adódó visszaélésekről általában kellemetlen beszélni. Nagyon sokszor nincsenek a szereplők tudatában annak, hogy milyen működési módok állnak a cselekedeteik mögött, vagy hogy ezek a minták honnan jönnek, mi a motivációjuk. Ezekkel szembesülni leírva, kimondva nem biztos, hogy jó érzés.

Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben

Különösen feltűnő a némafilmkorszakban készült Petőfi-filmek száma, legyenek azok adaptációk vagy róla szóló történetek. Ennek valószínűleg ugyanaz az oka, hogy a gyerekcipőben járó új művészet nagy presztízsű irodalmi alkotásokra támaszkodott, hogy megalapozza elismertségét. Másfelől ezeket a klasszikusokat a film tette elérhetővé az írástudatlan tömegek számára is. Petőfi neve a 20. század elejére már egyet jelentett a magyar irodalommal és szavatolta az erkölcsi és anyagi sikert, ezért a filmesek is szívesen vették elő újra és újra.

A legtöbb kimagasló történelmi alak, de Petőfi esetében különösen igaz, hogy a különböző korok és ideológiák a saját szájuk íze szerint gyúrják át a figurát, és csak azt látják meg benne, amit látni akarnak.

Így nem ritka, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotásokban gyakran csendülnek fel ideológiai szólamok. Lányi Andrásnak a Balázs Béla Stúdióban készült egész estés filmje, a Segesvár (1975) éppen azt járja körül, hogyan próbálja az utókor a maga javára fordítani a forradalom jelképévé vált költő emlékét.

A kín gyöngyei – A Petőfi múzeum Hajnóczy–Nádas-kiállításáról

„Te: bakája a mindenségnek. / Én: kadettja valami másnak. / Odaadnám tiszti kesztyűmet / cserébe a bakaruhának.” Ezt Pilinszky írta József Attilát megszólító versében, és most eszembe jutott a Hajnóczyt és Nádast párhuzamba állító kiállításról. Esetünkben Nádas lenne Pilinszky, csakhogy ő nem adná oda azt a bizonyos kesztyűt, és nem kadét, azaz segédtiszt, hanem már évtizedek óta irodalmunk „tábornoki rangú” szereplője, ami roppant zavarba ejtővé teszi a Hajnóczyval való összevetést. Noha a kurátori szándék az, hogy egybelássuk, szinoptikusan olvassuk a két életművet, ez a konstrukció egyáltalán nem magától értetődő, sőt, kissé merésznek tűnik. A sok egyezés azonban kétségtelenül elgondolkodtató.

Hajnóczy és Nádas is 1942-es születésűek, 1979-ben Mészöly Miklós Bereményi Gézával, Esterházy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt az új magyar próza képviselőiként mutatja be őket Bécsben, mindketten (Nádas 1978-ban, Hajnóczy 1980-ban) Füst Milán-díjat kapnak, mindkettőjük gyermek- és ifjúkora traumatikus, és mindketten „a létezés megmagyarázhatatlan botrányára, tragikus alapfeladványára kerestek választ az államszocializmus keretei között, a világot uraló káosz és a vágyott rend kölcsönviszonyát ábrázolták”, írja a kiállítás vezetőszövege.

Nádas szerint ő az adminisztrátora, Hajnóczy pedig a demonstrátora volt a tudathasadásának, és Hajnóczy vele ellentétben bátor, mármint az önpusztítás radikalitását illetően. Hangfelvételről meghallgathatjuk Nádas Hajnóczyra vonatkozó emlékeit és alapos elemzését a karakteréről. Megtudjuk, hogy szép embernek látta, de rossz benyomást tett rá, mert nem beszélgetni akart, hanem monologizált és csodálatot várt el. Az életművét – mondja róla – azért nem tudta kiteljesíteni, mert a kiegyensúlyozott életkörülmények nem adattak meg számára. Nádas azért tett, hogy pozitívba fordítsa életének negatívumait, Hajnóczy viszont tehetetlennek bizonyult velük, a szeretet, a szerelem és a fény hiányával szemben.

10 friss magyar könyv márciusra

Grecsó Krisztián: Lányos apa

A februárban nagy sikerrel a Radnóti Színházban bemutatott új Grecsó-könyv seperc alatt az eladási toplisták elejére szökkent. A szerző kötetében a családi tematikához, az apasághoz fordul, egybegyűjtve a bensőséges történeteket, melyeket a szülői szerepkörben tett megfigyelések ihlettek. Párhuzamba állítja a gyerekkori történéseket a felnőttkori döntésekkel, megöröklött szülői mintákat fed fel és az apává válás örömeit és kihívásait örökíti meg.

Dragomán György: Adjuk meg a módját!

A Petőfi-vírus ma is fertőz – Bánki Éva első ifjúsági regényéről

A Petőfi-vírus története és szerkezete egyaránt új színt hoz a magyar ifjúsági regények világába. Honnan jött az ötlete? 

A könyv szereplőivel közel egyidős, 15 éves lány édesanyja vagyok, akivel néhány tini-sorozatot én is végignéztem. Különösen a Stranger Things fogott meg, amelyben a fiatalok a felnőttek világában próbálnak meg boldogulni, jobb, őszintébb viszonyokat teremteni, és egy ellenséggel is megküzdenek. Hasonlóan sorsfordító, rejtélyes, de magyar viszonyok közé helyezett ifjúsági regényt szerettem volna írni. Mivel gyerekként a fiús könyveket, például A kincses szigetet, a Tom Sawyer kalandjait és a kalózos történeteket olvastam a legszívesebben, biztos vagyok benne, hogy ezek is befolyásolták a Petőfi-vírus stílusát, cselekményét.

Korábbi elbeszélő műveimben, például az Aranyhímzésben és a Fordított idő-trilógiában már használtam a szabad függő beszédet. Többen figyelmeztettek, hogy a kamaszok nem fogják érteni, hol húzódnak a határok a beszéd és a gondolatok között, de én azért remélem, hogy nem lesz gond ezzel. Mivel azt nem lehet biztosan tudni, hogy Sanyi végül valóban részt vett-e a barlangi kalandban, vagy csak odaképzelték az osztálytársai, szükség volt erre a formára a feszültség és a bizonytalanság fenntartása érdekében.

Petőfi alakváltozatai – a lánglelkű költőtől a forradalmáron át az influenszerig

Mindössze huszonhat évnyi földi léttel rendelkezhetett – katonaként, színészként, zsurnalisztaként, politikusként és költőként egyaránt megmutatkozott –, azonban a sors valami egészen más rendeltetést tartogatott számára. A segesvári csatát követően ugyanis egy új korszak vette kezdetét, amelyben a fiatal költő személye köré épülő kultusz azóta is sziklaszilárdan magaslik az ég felé. A különböző korszakok és rendszerek szülte Petőfi-ábrázolásokból kialakuló mozaikkép szépen magyarázza a nemzeti értékek fontosságát, amelyek az évek során megrendezett évfordulós ünnepségeken keresztül válnak minduntalan jelenvalóvá.

Az 1898 februárjában íródott korabeli cikkek szinte mindegyike a szabadságharc leverésének ötvenedik évfordulójáról szólt. Az akkoriban hatalmon lévő liberális magyar kormány ugyanis érezte, valamit igenis kezdenie kell a forradalom lesújtó emlékeivel.

Kikerülve az eltiprás körülményeinek, illetve elkövetőinek kínos felidézését, Széll Kálmán kabinetje bravúros politikai csavarként a hősi halált halt Petőfi Sándor alakjára alapozta az évforduló megemlékezéseit.

Ölve vagy halva – Rodrigo Sorogoyen: Szörnyetegek

Egyszer egy nyári táborban környezetvédelmi előadást hallgattunk. A fanatikus, agresszív szakértő mindannyiunknak szigorúan megtiltotta, hogy bármilyen módon ártsunk az élővilágnak, és a bolygó barbár gyilkosának nevezte már a meleg vízzel zuhanyzókat is. A sátorba ekkor méhecske repült be. Többen sikoltoztak, mások hessegették, a hevesebb vérmérsékletűek pedig a lecsapásával kísérleteztek. Amikor a fauna váratlanul konkrét valójában jelent meg köztünk, mi ahelyett, hogy megörültünk volna neki, rátámadtunk, a vesztére törtünk. Megpróbáltuk magunkat megvédeni tőle.

*

A választott hazája, Spanyolország Galicia tartományának falvacskájában élő francia zöldségtermelőt – és feleségét – piszkálni kezdi a szomszédjukban élő lótenyésztő testvérpár, mert „jöttment” létére keresztbe tett nekik, amikor a lakosok többségét meggyőzve megakadályozta, hogy svéd vállalkozók szélerőműparkot építsenek a lélegzetelállítóan gyönyörű, általa rajongva szeretett tájon, és ezáltal a fivérek borsos, öregkorukat bearanyozó összeghez jussanak. Az idealista Antoine fel akarja virágoztatni az elöregedett falut: saját költségére romos házakat újít fel, hogy fiatalokat vonzzon oda. Xant és Lorenzót bosszantja, hogy az ő rovásukra próbálja megvalósítani világjobbító elképzeléseit, ezért megpróbálják módszeresen pokollá tenni az életét. Ennek egyik eszköze a franciaként, azaz idegenként való megbélyegzése.

A maestra mítoszrombolása – Az Oscar-esélyes Tárról

„Különös figurák a maestrók: függenek az egójuktól és a hatalmuktól, miközben gyakran gyötrődnek kétségek között, amikor szembetalálják magukat egy rémisztő partitúrával vagy a közönség kielégíthetetlen igényeivel. Vannak a pávák, akik »hordozzák magukat«, pelerint és cilindert viselnek, miként Dimitri Mitropoulos vagy tanítványa, Leonard Bernstein, aki Koussevitzky mandzsettagombját hordta, és szertartásosan megcsókolta, mielőtt a pódiumra lépett” (Holomon: Szimfonikus zenekar. Nagyon rövid bevezetés).

A Tár című film az egyik legelismertebb szimfonikus zenekar, a Berlini Filharmonikusok fiktív sztárkarmestere, Lydia Tár erkölcsileg kétes viselkedését és a hatalommal való visszaélés kérdéseit járja körül.

Amikor a tanítványa öngyilkos lesz, Tárt felelősségre vonják. A főhőst karrierje csúcsán ismerjük meg, majd nézőként bejárjuk vele azt az utat, amely szakmai és magánéleti bukásához vezet. A rendező a szimfonikus zene intézményrendszerét is kritika tárgyává teszi a maestra történetével.

Újmagyar Gép: az első mesterséges verseskötet magyar nyelven

Tavaly év végén szó szerint berobbant az OpenAI által fejlesztett ChatGPT, amelynek tesztverzióját mindenki számára nyitottá tették. A mesterséges intelligencián alapuló chatbot meglepően jó és koherens válaszokat ad a legkülönfélébb kérdésekre, de kiváló minőségű esszéket, meséket, dalszövegeket, verseket is ír.

Akár magyarul is.

Aki viszont most akar kijönni az első magyar nyelvű, MI által írt verseskötettel, az már rendesen elkésett. Menyhei György már 2020-ban létrehozta az Újmagyar Gép című könyvet, amely 2022 augusztusa óta az Amazonon is kapható nyomtatott formában. A költemények mellett a projekt minden lépését részletesen dokumentálta, így olvasóként betekintést nyerhetünk az alkotói folyamatba is.

A szép akasztott – Kétszáz éve született Andrássy Gyula miniszterelnök

Mik ennek a különös pályaívnek a fő állomásai, miért emlékezhet a nemzet az érdekeit képviselő politikusként idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyulára – erről kérdeztük Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát.

A magyar arisztokrácia top tízes listáján látjuk-e a kiterjedt Andrássy családot?

Nincsenek ebben a körben, bár a Székelyföldről származott família egészen Szent István királyig vezeti vissza eredetét. Erről nincs biztos tudásunk, lehet, hogy csak legenda. A csíkszentkirályi birtokot mindenesetre 1569-ben adta nekik János Zsigmond. Grófi címet csak Mária Terézia uralkodása végén kaptak, igaz viszont, hogy már a 17. században elnyerték a bárói rangot, és ezzel a főrendűek közé kerültek. Jelentős, országos, sőt azon túli méltóságot majd csak Andrássy Gyula tölt be, előtte inkább a felső-magyarországi vármegyékben – Zemplén, Gömör, Krasznahorka térségében – viseltek tisztségeket, főispánok is voltak köztük. Andrássy Gyula apja, Károly országgyűlési követ lett. Ám a kora újkorban nagy karriert befutó családokhoz, az Esterházyakhoz, Pálffyakhoz, Zichykhez nem sorolhatjuk őket. Saját szűkebb pátriájukban játszottak meghatározó szerepet.

Az összes kártyalap – Világjáték – Polcz Alaine 100

„Csinálsz egy olyan világot, ami neked tetszik. Az lesz a te világod” – mondja a fiatal Polcz Alaine egy kislánynak a kiállítás egyik, hatvanas évekbeli filmrészletében. Hangja engem az egykori bemondónőkére emlékeztet: háziasszonyosan szívélyes, kedves, megnyugtató. Olyan ember hangja, akinek van hová behívnia valakit, és az invitálással jól elrendezett hátterének biztonságát is átadja. És valóban, a Világjáték, amelynek apró fenyőfáit, házikóit, buszait és házait, emberkéit és állatkáit a lánynak megmutatja, szűkebb értelemben az ő világa: feltalálója ugyan a brit Margaret Lowenfeld volt, de Polcz diagnosztikai módszerré fejlesztette tovább, mint szintén itt, egy másik filmben elmondja.

Már az is sokatmondó, ha egy felnőtt szakmai életének egy játékkal való elmélyült foglalkozás és a gyerekek iránti elkötelezettség a legfőbb jellemzője. De a kiállítás többet állít ennél, és nem alaptalanul: Polcz Alaine egész életét „világjátékként” mutatja be. Olyan folyamatként, amelynek során nagy kedvvel, a játék örömével, de nem kis fegyelemmel és gondossággal, következetességgel berendezte-felépítette kisvilágát. Azt a világot, amelyben azután valamiképpen már ő is benne volt, amely őt tükrözte, és amellyel határozottan állított valamit a nagyobb világról is.

Heller Ágnes Leibniz egzisztenciális metafizikája című könyvében nagy meggyőzőerővel fejtegeti, hogy mindennap világot választunk. Noha sokszor halljuk egymástól, hogy „a kutya ugat, a karaván halad”, tehát hogy mi, hétköznapi emberek tehetetlenek vagyunk a nagy folyamatokkal szemben, ezért semmit sem számít, hogy mit teszünk. Ez sokunk megélése, de miért ne lehetne a fejéről a talpára állítani a dolgot, és inkább azt hangsúlyozni, hogy ha csak egy nagyon kicsit is, de mindennap változtat(ha)unk a világon. Hogy az a világ, amelyet ismerünk, napról napra egy másik világgá válik a mi választásaink révén. Egészen más világ ugyanis, amelyben ma hajnalban erőt vettem magamon, és felkeltem, hogy dolgozzam, mint az, amelyben inkább a másik oldalamra fordultam. Egészen más világ, amelyben áskálódtam, mint amelyben szerettem. Egészen más, amelyben magamon kívül senkivel sem törődtem, mint amelyben másokért próbáltam tenni. A döntés az én kezemben van. Ha akarom, holnap már másik világban élhetek.

Tavaszi moziajánló: ezeket a filmeket várjuk leginkább

IÁ (Eo, rendező: Jerzy Skolimowski)

Egy kíváncsi természetű szamár megszökik egy lengyel cirkuszból. Útja során Lengyelországból egészen Olaszországig jut, és miközben megéli szabadságát, abszurd, szívmelengető, tragikus és vicces kalandokba keveredik. Focidrukkerekkel, egy olasz pappal (Lorenzo Zurzolo), egy furcsa grófnővel (Isabelle Huppert) és vadlovakkal is összehozza őt a sors, közben nagy szemeivel figyeli a groteszk világot maga körül.

Jerzy Skolimowski 84 évesen rendezte meg Robert Bresson Vétlen Baltazárjának friss és fiatalos remake-jét. A főszereplő hat szamár alakítása, a virtuóz kameramozgás és a filmzene teszik az IÁ-t az idei díjszezon egyik nagy favoritjává, mely a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének díja mellett a Los Angeles-i és New York-i filmkritikusok elismerését is begyűjtötte, mielőtt César- és Oscar-díjra jelölték a legjobb nemzetközi film kategóriájában. Március 2-án kerül a mozikba.

„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről

Ha Debrecenre gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut Szabó Magda neve is. Ön mikor és miért kezdett el komolyabban foglalkozni a műveivel?

Születésének centenáriuma kapcsán muzeológusként kezdtem módszeresebben közelíteni az életműhöz. 2017 kora tavaszán szinte egyidejűleg talált meg a téma és az a feladat, hogy debreceniségét modern szemléletű kiállításon mutassam be. Adott volt a hely, a múzeumi munkacsapat, a javarészt helyi vonatkozású relikviákat tartalmazó és letéti anyagként őrzött írói hagyaték, valamint az a gazdag szellemi örökség, amelynek feldolgozására kevesebb mint fél esztendő állt a rendelkezésemre.

Miért vállaltam el mégis? Egyfelől a munkahelyi feladatot nem tartottam illendőnek visszautasítani, másfelől valamiféle folytonosságot érzékeltem a korábbi kutatásaim és a múzeumi munkám között. Két téma: az antikvitás továbbélése és a tájirodalom már magyar–latin szakos egyetemistaként is érdekelt, és ez később: a Márai Sándor publicisztikájáról szóló disszertációm írásakor, aztán a csaknem másfél évtizedes múzeumi tevékenységem során is meghatározó maradt. Kiállításokat rendeztem, városi sétákat vezettem, és közben a lehetőségekhez képest igyekeztem tájékozódni Debrecen kulturális és történelmi tradícióiról.

„Bedobtak a mély vízbe” – Shrek Tímea az otthon békéjéről

„Az otthon az, ahol béke van” – hallottam tőled egy videófelvételen. Mivel 2023 januárjának végén faggatlak, a dolog szomorúan aktuális, hiszen Kárpátalja a háborút nyögő Ukrajnához tartozik. Hogyan tudott otthonod maradni Kárpátalja és Beregszász most, hogy nincs béke?

Nekem sohasem lesz más hazám és szülőföldem. Beregszászban nőttem fel, mindig is itt akartam élni. Volt választásunk, döntöttünk. Házam, udvarom, kertem és otthonom bárhol lehet a világban, ezek csupán materiális dolgok. Ám az igazi Otthonom mindig itt lesz. Kárpátalja még mindig, a szó legszorosabb értelmében is a béke szigete. Az elmúlt évtizedek során már beleszoktunk vagy inkább hozzászoktunk a magyarokat érő támadásokhoz, de amíg nem lőnek, addig még mindig azt mondom, hogy nyugalom van. Igyekszünk tovább tenni a dolgunkat, az asszonyok a férfiak munkáját is elvégzik, s mivel türelmes és békés nép vagyunk, kivárjuk, hogy mi lesz ennek az egésznek a vége.

Prózádban nem kifejezetten békés, idilli otthonokról és élethelyzetekről írsz. Novelláidat a kilátástalan nyomor, az anyagi és szellemi értelemben vett mélyszegénység jellemzi. Hogyan váltál megrázó gyereksorsok ismerőjévé, drámai életek krónikásává?

„Mindenképpen túlszárnyalni” – Humor és önirónia Reisz Gábor módra

Nagyon tetszenek a címek, amiket a műveidnek adsz. A Komolyan röhejes vagyok például öniróniára és humorra utal. Ez a rendhagyó előadás az első színházi munkád volt, amit te írtál, rendeztél, és színpadra is léptél benne.

Ez tulajdonképpen filmtervnek induló novellákból lett darab. Két-három éve komolyan elkezdtem érdeklődni a színház iránt. Megtetszett, ahogy Hajdu Szabolcs vagy Mundruczó Kornél dolgozik, akik olyan előadásokat hoznak létre, amelyek szerves részei egy leendő filmnek, néha pedig előtanulmányok vagy a későbbi forgatókönyv színházi verziói. Ez jó módszer arra, hogy az ember mélyebbre ásson egy témában. Amikor Büki Dóri a Proton Színházzal producerként mellém állt, olyan kaland kezdődött, amiről senki sem tudta, hogy pontosan mi lesz a vége. Végül három novellára csökkentettük a történetek számát, és adott volt a Trafó kávézója mint tér, később pedig a Tranzitba kerültünk át. Nem égbekiáltó újdonság az, amiről szól: hogyan vagyunk magányosak akkor is, ha a látszat csal. A melankólia mellett sok humor jelenik meg benne, aminek jelentős része a próbafolyamat alatt került a darabba.

Megszeretted a színházcsinálást?